Elnökválasztás, Obamacare, abortusz: csak néhány dolog, amire hatással lehet Amerikában az új Legfelsőbb Bíróság
Ez már nem John G. Roberts főbíró bírósága, írja elemzésében a The Guardian, miután hétfőn az amerikai szenátus 52:48 arányban a Legfelsőbb Bíróságba szavazta Amy Coney Barrett konzervatív főbírót. Amint Barrett a hivatali esküt is letette, hivatalossá vált, hogy a kilenctagú alkotmánybíróságban 6:3 arányban többségben lesznek a konzervatív bírák.
Ez pedig nem sok jót jelenthet olyan fontos és kényes témák esetében, mint például a környezetvédelem, az LMBTQ csoportba sorolhatók helyzete, a bevándorlás kérdése és kezelése vagy az abortuszhoz való jog.
De a megújuló Legfelsőbb Bíróságnak akár döntő szava lehet a néhány nap múlva esedékes elnökválasztás végeredményével kapcsolatban is.
A lap már egyenesen Barrett-bíróságnak nevezi az új grémiumot, mely most már könnyen megpuccsolhatja Barack Obama korábbi egészségügyi törvényét. Az Obamacare néven emlegetett program felszámolásával több tízmillió amerikai állampolgár veszítené el a biztosított státuszát, bizonyos esetekben pedig megtagadható lenne akár az életmentő műtétek végrehajtása is.
A korábbi demokrata elnökjelölt és vállaltan homoszexuális Pete Buttigieg egy hétvégi interjúban aggodalmát fejezte ki Barrett akkor még csak várható kinevezésével kapcsolatban. A politikus úgy fogalmazott, hogy "a házassága is múlhat" azon, hogyan dönt végül a szenátus. Keith Whittington, a Princeton Egyetem politikai professzora ugyanakkor "elég valószínűtlennek" tartja, hogy Barrett érdekelt lenne az azonos neműek házasságáról szóló határozatok felülvizsgálatában.
Aziz Huq szerint a Barrett-bíróság miatt sérülhetnek az abortuszhoz hozzáférést biztosító jogok.
Ez a Chicagói Egyetem jogászprofesszora szerint nemcsak azt jelentheti a jövőben, hogy azokban az államokban minimálisra vagy nullára csökken a terhességmegszakítást elvégző klinikák száma, ahol a kormányzó és a törvényhozás abortuszellenes, de akár az abortusztabletták beszerzése is nehézségekbe ütközhet.
