HÍREK
A Rovatból

„Élnie kellett volna” – A kórházi eszközhiány miatt halt meg egy egyhetes ukrán kisbaba Lvivben

Súlyos hiány van a gyógyászati segédeszközökből a nyugat-ukrajnai nagyvárosban, amely az ország egészségügyi központja lett, annyian érkeznek oda ellátásra.

Link másolása

Az orosz-ukrán háború kezdete óta özönlenek Lvivbe az Ukrajna más részeiről érkező menekültek, köztük számos olyan ember, aki orvosi ellátásra szorul. A nagyváros kórházai megteltek a sérültekkel, sokukat az oroszok által ostromolt városok, pl. Kijev, Harkiv vagy Mariupol kórházaiból szállítottak át Lvivbe. Szerencsére van elég orvos a betegek ellátására, mivel sok szakember menekült el otthonról nyugatra a háború miatt. A gyógyászati segédeszközök viszont a bezárt vagy megtámadott kórházakban maradtak, vagy megsemmisültek, így hiába van sok orvos a lvivi egészségügyi intézményekben, sok esetben nem tudják a munkájukat végezni eszköz híján. Ennek pedig sajnos tragikus következményei vannak – számolt be róla a The Guardian.

Az egyik kórházban egy alig egyhetes kisbaba halt meg azért, mert nem tudtak angiográfia vizsgálatot végezni rajta, ami életmentő lett volna számára.

Ugyanis szívbetegséggel született márciusban, ezért sürgősen meg kellett volna nézni az ereit egy orvosnak a speciális, kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal, ám ezt nem tudták időben elvégezni. Az ehhez szükséges berendezés ugyanis nem volt éppen a kórházban, mert több lvivi intézmény is ugyanazon az egyetlen darabon osztozik a hiány miatt. A megnőtt várakozási idő pedig a kis Andrij esetében sajnos végzetes volt.

Kezelőorvosa, Dr. Dmitro (a vezetéknevét az ő védelmében nem írták le a cikkben) 13 éve dolgozik kardiológusként, és kevés dolog rázta meg őt annyira, mint egy gyerek halála, még akkor is, ha tudta, hogy már semmit nem tudott tenni a megmentéséért. Andrij halála viszont még fájdalmasabb számára, hiszen segíthetett volna rajta, ha időben a rendelkezésére állt volna a megfelelő berendezés.

„Ez teljesen lesújtott orvosként. Élhetett volna, nem a betegsége miatt halt meg. Egy gyerek volt, akinek iskolába kellett volna járnia, barátokat szereznie, fociznia. Még inkább lesújtó ez úgy, hogy tudod, hogy meg tudtad volna oldani ezt a problémát, és meg is van hozzá az angiográfiás gép”

– mondta a Guardiannek.

A háború előtt havonta kb. 30 angiográfiás vizsgálatot végeztek, de csak a múlt hónapban 66 betegüknek volt szüksége ilyenre.

„Ha a műtőasztal folyamatosan foglalt, a szívrohamban vagy szélütésben szenvedő betegeknél sokkal nagyobb az esélye annak, hogy meghalnak, vagy neurológiai károsodást szenvednek. Egy plusz óra várakozás 20 százalékkal növelheti a halálozási kockázatot”

– mutatott rá.

Hasonló a helyzet egy lvivi gyermekkórházban is, ahová rengeteg krónikus betegségben, veleszületett fejlődési rendellenességben szenvedő, szívsebészeti vagy idegsebészeti ellátásra szoruló betegek és háborús sérültek érkeznek. Az intézményben pedig nem áll rendelkezésre elég orvosi felszerelés, hiszen nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy ennyi súlyos beteget ápoljanak, úgyhogy ez most nagy problémát jelent számukra. Például csak egy monitoruk van az intenzív osztályokon lévő betegek életfunkcióinak mérésére.

„Naponta három nagyobb műtétet kellene elvégeznünk az orvosokkal, de mivel csak egy monitorunk van, ezt nem tudjuk megtenni. Tehát csak naponta egy műtét fér bele, majd megvárjuk, amíg a gyerek állapota teljesen stabil lesz, és aztán átadjuk a monitort a következő betegnek”

– mondta.

A gyermekkórház aneszteziológiai és intenzív osztályának vezetője, Dr. Denisz elmondása szerint olyan speciális eszközökre lenne szükségük, mint pl. lélegeztetőgép, intenzíves ágy, fecskendős pumpa, magas szintű monitor-rendszer és ECMO-berendezés. Hozzátette azt is, hogy nemcsak az eszközök, berendezések hiánya, hanem a meglévők minőségén is múlhat az, hogy sikerül-e megmenteni egy beteget, vagy sem. A régi, szovjet időkből származó, raktáron lévő eszközökkel ugyanis nem tudnak olyan magas szintű ellátást biztosítani, mint a modernebb technikákkal.

Dr. Denisz szerint elképzelni sem tudják, hány sérült érkezik majd hozzájuk, ha megnyitják a humanitárius folyosókat. Éppen ezért nemcsak fegyverekre és katonai felszerelésekre van szüksége Ukrajnának, hanem modern gyógyászati segédeszközökre, kórházi felszerelésekre is. Az ukrán orvosok jól képzettek, de rájuk is hatalmas nyomás nehezedik, mert nemcsak a testi, de a lelki sebeket is be kell gyógyítaniuk.

„Most minden orvosnak pszichológusnak is kell lennie. Az emberek úgy bezárkóznak érzelmileg, mint egy kagyló. De talán a legrosszabb az, amikor az emberek, a gyerekek szemében semmit nem látsz”

– mondta a gyermekkórház egyik frissen végzett, a háború előtt munkába állt orvosa, Dr. Ivan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Átlátszó: 5,5 millióba került a fedélzeti étel- és italfogyasztás Szijjártó kairói repülőútján
A legnagyobb költségű internetezés egy Külügyminisztérium által megrendelt körúton volt, 12,5 millió forint.
Fotó: MTI/EPA - szmo.hu
2023. február 07.


Link másolása

Összesen 644 millió forint költséget vallott be Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Novák Katalin repülései után a Honvédelmi minisztérium - írta meg az Átlátszó.

Ám a 223 útból mindössze 51 esetben szerepel üzemanyagköltség, több útnál egyszerűen hiányzik az üzemanyagár, gyakran pedig nulla forint szerepel, mintha ingyen lett volna, derült ki a Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatokból.

A delegációk fedélzeti ellátása ellenben rengeteg pénzbe került:

Szijjártó Péter a külügyminiszter kairói repülőútja alkalmával 5,5 millió lett a fedélzeti étel- és italfogyasztás, plusz még az internetezés 6,8 milliós költsége. A tárca itt sem tüntetett fel üzemanyagköltséget.

A legnagyobb költségű internetezés egy Külügyminisztérium által megrendelt NurSzultán – Bishkek – Taskent – Isztambul – Varsó körúton 12,5 millió forint volt.

A honvédelmi tárca adataiban Orbán Viktor tavaly nyári amerikai útjára csupán 25,7 millió forint kiadást írtak, holott a szakértő szerint mintegy 57 millióba kerülhetett. A miniszterelnök horvátországi útja mellett pedig csak 594 ezer forint szerepel, tulajdonképp semmi nincs megjelölve - se üzemanyagköltség, se légtérhasználat, se reptéri kiszolgálás, se személyzeti napidíj, se fedélzeti fogyasztás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Videó: Élőben tudósított egy török tévéstáb, amikor összedőlt mögöttük egy épület
A riporter és az operatőr is pánikszerűen futásnak eredt, miközben a ház hatalmas robajjal összedőlt mögöttük.

Link másolása

Éppen élőben tudósított egy török tévéstáb földrengésekről, az ország délkeleti részén fekvő Malatyából, amikor egy utórengést követően összedőlt mögöttük egy épület - írja a BBC.

A döbbenetes felvételen látható, ahogy a riporter a kamerába beszél, majd

ő és a stáb is futásnak ered, miközben a háttérben hatalmas robajjal össze dől az épület.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, több erős földrengés volt Törökország déli és Szíria északi részén. Eddig 1121 halálos áldozatot jelentettek Törökországból, 780-at pedig Szíriából. Körülbelül 5400-an sérültek meg Törökországban, kétezren Szíriában - írja a BBC.

Rengeteg épület összedőlt, a hatóságok jelenleg is túlélőket keresnek a romok között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Elképesztő pusztítást végeztek a földrengések Szíriában és Törökországban
A katasztrófának már közel kétezer halálos áldozata van. Több ezer épület dőlt össze mindkét országban, jelenleg is keresik a túlélőket a romok között.

Link másolása

Ahogy arról már több cikkben is beszámoltunk, több erős földrengés volt Törökország déli és Szíria északi részén.

A török katasztrófavédelem, az AFAD adatai szerint helyi idő szerint 4 óra 17 perckor a dél-törökországi Kahramanmaras tartomány Pazarcik körzetében 7,8-as erősségű földrengés következett be, amelyet 4 óra 26 perckor a délkelet-törökországi Gaziantep tartomány Nurdagi körzetében egy 6,4-es erősségű, majd 4 óra 36 perckor Gaziantep Islahiye körzetében egy 6,5-ös erősségű rengés követett. Órákkal később Kahramanmaraş tartományt egy újabb 7,5-ös erősségű földrengés rázta meg Elbistan közelében.

Eddig 1121 halálos áldozatot jelentettek Törökországból, 780-at pedig Szíriából.

Körülbelül 5400-an sérültek meg Törökországban, kétezren Szíriában - írja a BBC.

Rengeteg épület összedőlt, a hatóságok jelenleg is túlélőket keresnek a romok között.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint a mostani a legsúlyosabb természeti katasztrófa az 1939-es erzincani földrengés óta,

amelyben tízezrek vesztették életüket Kelet-Törökországban. A rengések következtében legalább 2818 épület omlott össze, miközben eddig 2470 embert már kiszabadítottak a romok alól. A mentési munkálatokban mintegy 9 ezer ember vesz részt, de számuk folyamatosan növekszik.

Rengeteg ország ajánlotta fel a segítségét: többek között Németország, Csehország, Románia, Szerbia és az Egyesült Királyság is mentőegységekkel, illetve eszközökkel segítik a két országot.

Szijjártó Péter bejelentette, hogy még hétfőn elindul Törökországba az az ötven fős, hat orvost is soraiban tudó kutató-mentő alakulat, amely az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság koordinálásában jött létre. A külügyminisztériumnak egy olyan magyarról van tudomása, aki katasztrófa sújtotta területen tartózkodik, vele tartják a kapcsolatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Nem nagyon szeretjük, hogyha palira vesznek minket” – visszavágott az államtitkárnak az orvosi kamara alelnöke
A kamara hétvégén jelentette be, hogy tiltakozásba kezdenek. Takács Péter államtitkár szerint viszont „ez méltatlan támadás a kormány és a betegek ellen”.

Link másolása

Ahogy arról korábban beszámoltunk, közel egyhangúan szavazta meg a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli Országos Küldöttközgyűlése azt a követelést, melyben megfogalmazták, hogy a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe.

Erre Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára vasárnap úgy reagált: „Méltatlan támadás a kormány és a betegek ellen”.

Takács szavaira a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke, Álmos Péter válaszolt:

„Kommunikációs fogásokkal nem lehet érdemi vitát folytatni.”

A MOK egyenlő a magyar orvosokkal - idézte a Spirit FM Álmos Pétert, aki emlékeztetett rá, hogy az államtitkár korábban volt a MOK titkára is, így pontosan tudja ezt. Szerinte a MOK döntései tükrözik az orvosok véleményét.

„Államtitkár úr maga mondta, hogy az orvosok jellemzően okos emberek. Nem nagyon szeretjük, hogyha palira vesznek minket”

– tette hozzá, kiemelve, hogy a lépésük egy nyomásgyakorlás arra, hogy az állam lássa el rendesen a feladatát.

Az orvosok már nem tudják vállalni a sok önkéntes munkaórát, nincs garancia arra, hogy a betegek jó ellátást kapjanak. A sztrájkot éppen azért nem választják, mert az nagyon befolyásolná az egészségügyi ellátást.

Sértőnek nevezte, hogy a Fidesz szerint a DK áll az orvoskamara döntése mögött.

Ezt kikéri azoknak a kollégáinak a nevében is, akik jobboldali elköteleződésűek. Ráadásul egyik fő követelésük, hogy depolitizálják a szakmai döntéseket, az egészségügyben nincs helye pártpolitikai nézeteknek. Egy orvos nem úgy nézi a betegét, hogy jobb- vagy baloldali értékeket vall-e, azt nézi, hogy áll éppen az infarktusa.

Forrás: Spiritfm.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: