News here

HÍREK
A Rovatból

„Élnie kellett volna” – A kórházi eszközhiány miatt halt meg egy egyhetes ukrán kisbaba Lvivben

Súlyos hiány van a gyógyászati segédeszközökből a nyugat-ukrajnai nagyvárosban, amely az ország egészségügyi központja lett, annyian érkeznek oda ellátásra.

Link másolása

Az orosz-ukrán háború kezdete óta özönlenek Lvivbe az Ukrajna más részeiről érkező menekültek, köztük számos olyan ember, aki orvosi ellátásra szorul. A nagyváros kórházai megteltek a sérültekkel, sokukat az oroszok által ostromolt városok, pl. Kijev, Harkiv vagy Mariupol kórházaiból szállítottak át Lvivbe. Szerencsére van elég orvos a betegek ellátására, mivel sok szakember menekült el otthonról nyugatra a háború miatt. A gyógyászati segédeszközök viszont a bezárt vagy megtámadott kórházakban maradtak, vagy megsemmisültek, így hiába van sok orvos a lvivi egészségügyi intézményekben, sok esetben nem tudják a munkájukat végezni eszköz híján. Ennek pedig sajnos tragikus következményei vannak – számolt be róla a The Guardian.

Az egyik kórházban egy alig egyhetes kisbaba halt meg azért, mert nem tudtak angiográfia vizsgálatot végezni rajta, ami életmentő lett volna számára.

Ugyanis szívbetegséggel született márciusban, ezért sürgősen meg kellett volna nézni az ereit egy orvosnak a speciális, kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal, ám ezt nem tudták időben elvégezni. Az ehhez szükséges berendezés ugyanis nem volt éppen a kórházban, mert több lvivi intézmény is ugyanazon az egyetlen darabon osztozik a hiány miatt. A megnőtt várakozási idő pedig a kis Andrij esetében sajnos végzetes volt.

Kezelőorvosa, Dr. Dmitro (a vezetéknevét az ő védelmében nem írták le a cikkben) 13 éve dolgozik kardiológusként, és kevés dolog rázta meg őt annyira, mint egy gyerek halála, még akkor is, ha tudta, hogy már semmit nem tudott tenni a megmentéséért. Andrij halála viszont még fájdalmasabb számára, hiszen segíthetett volna rajta, ha időben a rendelkezésére állt volna a megfelelő berendezés.

„Ez teljesen lesújtott orvosként. Élhetett volna, nem a betegsége miatt halt meg. Egy gyerek volt, akinek iskolába kellett volna járnia, barátokat szereznie, fociznia. Még inkább lesújtó ez úgy, hogy tudod, hogy meg tudtad volna oldani ezt a problémát, és meg is van hozzá az angiográfiás gép”

– mondta a Guardiannek.

A háború előtt havonta kb. 30 angiográfiás vizsgálatot végeztek, de csak a múlt hónapban 66 betegüknek volt szüksége ilyenre.

„Ha a műtőasztal folyamatosan foglalt, a szívrohamban vagy szélütésben szenvedő betegeknél sokkal nagyobb az esélye annak, hogy meghalnak, vagy neurológiai károsodást szenvednek. Egy plusz óra várakozás 20 százalékkal növelheti a halálozási kockázatot”

– mutatott rá.

Hasonló a helyzet egy lvivi gyermekkórházban is, ahová rengeteg krónikus betegségben, veleszületett fejlődési rendellenességben szenvedő, szívsebészeti vagy idegsebészeti ellátásra szoruló betegek és háborús sérültek érkeznek. Az intézményben pedig nem áll rendelkezésre elég orvosi felszerelés, hiszen nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy ennyi súlyos beteget ápoljanak, úgyhogy ez most nagy problémát jelent számukra. Például csak egy monitoruk van az intenzív osztályokon lévő betegek életfunkcióinak mérésére.

„Naponta három nagyobb műtétet kellene elvégeznünk az orvosokkal, de mivel csak egy monitorunk van, ezt nem tudjuk megtenni. Tehát csak naponta egy műtét fér bele, majd megvárjuk, amíg a gyerek állapota teljesen stabil lesz, és aztán átadjuk a monitort a következő betegnek”

– mondta.

A gyermekkórház aneszteziológiai és intenzív osztályának vezetője, Dr. Denisz elmondása szerint olyan speciális eszközökre lenne szükségük, mint pl. lélegeztetőgép, intenzíves ágy, fecskendős pumpa, magas szintű monitor-rendszer és ECMO-berendezés. Hozzátette azt is, hogy nemcsak az eszközök, berendezések hiánya, hanem a meglévők minőségén is múlhat az, hogy sikerül-e megmenteni egy beteget, vagy sem. A régi, szovjet időkből származó, raktáron lévő eszközökkel ugyanis nem tudnak olyan magas szintű ellátást biztosítani, mint a modernebb technikákkal.

Dr. Denisz szerint elképzelni sem tudják, hány sérült érkezik majd hozzájuk, ha megnyitják a humanitárius folyosókat. Éppen ezért nemcsak fegyverekre és katonai felszerelésekre van szüksége Ukrajnának, hanem modern gyógyászati segédeszközökre, kórházi felszerelésekre is. Az ukrán orvosok jól képzettek, de rájuk is hatalmas nyomás nehezedik, mert nemcsak a testi, de a lelki sebeket is be kell gyógyítaniuk.

„Most minden orvosnak pszichológusnak is kell lennie. Az emberek úgy bezárkóznak érzelmileg, mint egy kagyló. De talán a legrosszabb az, amikor az emberek, a gyerekek szemében semmit nem látsz”

– mondta a gyermekkórház egyik frissen végzett, a háború előtt munkába állt orvosa, Dr. Ivan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Baj van a Mol finomítójában, decemberre az ársapka is fenntarthatatlanná válhat
A MOL már ezen a héten sem szállít üzemanyagot a kis benzinkutaknak.

Link másolása

A Dunai Finomítóban az év közepétől karbantartási és felújítási munkák zajlottak, de a normál üzem azóta sem tudott helyreállni. A Világgazdaság úgy tudja, hogy a százhalombattai finomító csak 50-55 százalékon tud termelni. Ha nem javul a helyzet, decemberre az ársapka is fenntarthatatlanná válhat.

Egyre több olyan töltőállomás akad, ahol teljesen kifogyott a készlet vagy csak nagyon minimális, adott esetben csak egy liter benzint lehet tankolni.

A vállalat a lap megkeresésére egyelőre nem reagált.

Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára szerint ha a helyzet változatlan marad – akár decemberben szükségessé válhat a hatósági ár felülvizsgálata.

Ha viszont marad a hatósági ár, akkor jelentősen szűkíteni kell a jogosultak körét, hiszen így is rengetegen vásárolhatnak kedvezményesen üzemanyagot. E miatt "nincs annyi molekula a piacon, mint amennyire szükség lenne".

De már ezen a héten is bajban vannak a vidéki kutak, ugyanis ezen a héten sem szállít üzemanyagot a kis benzinkutaknak a MOL. Az értesítésben az állt, hogy a MOL-nak „az ország működése és az energiabiztonsága érdekében optimalizálnia kellett az ellátási stratégiát”, ezért a november 28-án kezdődő 48. héten sem tudnak dízelt és motorbenzint biztosítani a kisebb kutaknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Már a kormánynak is feltűnt, hogy baj van az üzemanyagellátással, kedden összeült az Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs
Az ársapkák miatt drasztikusan csökkent az üzemanyagimport, a MOL százhalombattai finomítójában pedig a nyári karbantartás óta nem tudtak visszaállni a normál üzemre.

Link másolása

Újra ülésezik az Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs - derül ki Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kedd reggeli Facebook-bejegyzéséből. Eközben egyre több benzinkúton fogynak ki a hatósági áras üzemanyagokból, sok helyen pedig mennyiségi korlátozásokat vezettek be.

Úgy tűnik, hogy a kormánynak döntenie kell: vagy maradnak a jelenlegi hatósági árak, ami ellátási gondokhoz vezethet, vagy ebben a formában el kell engednie az ársapkákat.

Szentkirályi Alexandra reggeli bejegyzésében a szokásos kormányzati narratívát hozza, szerinte az elhibázott szankciók nyomán szöktek az egekbe az energiaárak. A kormányszóvivő azonban azt is megemlíti a bejegyzésében, hogy „a belföldi ellátás biztonsága és megfizethetősége továbbra is kulcskérdés”. Ugyan nem fejti ki, hogy pontosan minek kapcsán említi a „belföldi ellátás biztonságát”, de az elmúlt napok hírei után nehéz nem az üzemanyagokra gondolni.

A kormány még tavaly novemberben döntött, hogy befagyasztják a 95-ös benzin, illetve a gázolaj árát. Az azóta többször módosított és meghosszabbított intézkedés jelen állás szerint még december 31-ig lesz érvényben. Addig tehát literenként 480 forintért lehet tankolni 95-ös benzint, illetve gázolajat a magántulajdonú személyautókba.

Így viszont külföldről nem éri meg behozni üzemanyagot, hiszen azt itthon csak a nyomott hatósági áron lehet eladni.

A kisebb benzinkutaknak ezért mindenképpen a MOLtól kell vásárolniuk, amely az egyetlen nagykereskedő a magyar piacon, aki ezt 480 forintért kínálja nekik. A cég azonban ezen a héten sem szállít a kis kutaknak, mert indoklásuk szerint „az ország működése és az energiabiztonsága érdekében optimalizálnia kellett az ellátási stratégiát”.

Így a közelmúltban már

akadt olyan kis kút is, ahol egyszerre mindössze egyetlen liternyi hatósági áras üzemanyagot lehet tankolni.

Ennek oka, hogy a tulajdonos nem akar kifutni a meglévő készletéből, hiszen ha hosszabb időre be kéne zárnia készlethiány miatt, akkor akár az üzemeltetési jogot is elvehetik tőle.

Gépész László, a Függetelen Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja korábban egyszerűen „haldokklásként” jellemezte ezt a helyzetet.

Eközben a múlt héten már a Shell, sőt maga a MOL is mennyiségi korlátozásokat vezetett be a töltőállomásain. A probléma pedig már a fővárosban is megmutatkozik, hétvégén például több olyan budapesti kút is volt, ahol vagy gázolajat, vagy 95-ös benzint nem lehetett tankolni.

Hiába van tehát 480 forintos áron maximálva a 95-ös benzin és a gázolaj ára, ha emiatt ellátási gondok alakulnak ki, és kiszáradnak a kutak.

A Miniszterelnökség hétfőn már azt közölte, hogy január elsejétől

csak akkor tudják fenntartani a benzinárstopot, ha „az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalan, a százhalombattai finomító pedig folyamatosan működik”.

A Dunai Finomítóban az év közepén karbantartási és felújítási munkák zajlottak, a Világgazdaság pedig kedden azt írta, hogy azóta sem tudott helyreállni a normál üzem.

A finomító tehát végül is működik, csak nem teljes kapacitáson, és a Mol a HVG érdeklődésére nem is tudott erre pontos időpontot mondani. Márpedig a magyar olajcég szerint ez a csökkentett üzemmód az egyik legfőbb oka az ország benzinkútjain tapasztalható részleges és időleges üzemanyaghiánynak.

A másik ok pedig a MOL szerint is az, hogy az ársapkák bevezetésével drasztikusan csökkent az üzemanyagimport, ez pedig szerintük rengeteg új autóst hajtott a kútjaikra. A Mol szerint konkrétan jelenleg is a tavalyi forgalom közel másfélszerese a kereslet a kútjaikon.

A fokozott kereslet miatt pedig a hálózatuk 20 százalékában jelentkezett termékhiány „részlegesen, jellemzően pár óráig”.

A Miniszterelnökség válaszában szerepel feltételként az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalansága is - azt azonban a Mol sem tudta megmondani a lapnak, hogy ez alatt mit is érthet pontosan a kormány.

November közepén nagy riadalmat keltett, amikor rakétacsapás érte a Barátság kőolajvezeték áramellátóját a belorusz-ukrán határon, ami után le is állt a szállítás. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azonban a HVG-nek azt mondta, hogy pár napos szünet teljesen normális, és semmiféle szenzációt nem jelent.

Mindezek fényében különösen érdekesnek ígérkezik a Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs újabb ülése. Nyilván csak találgatni lehet arról, hogy születik-e döntés az ársapkákról, az viszont biztos, hogy az elmúlt napok hírei után úgy látszik a kormány is érezte, foglalkoznia kell a témával.

Grád Ottó korábban azt ATV-nek úgy fogalmazott:

„a kormányzatnak el kell döntenie, hogy árat szabályoznak, vagy üzemanyaggal látják el a piacot”.

A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azt is hozzátette: a korlátozások ma már nagyobb kárt okoznak, mint amit az árnövekedés okozott a múltban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az ukrán külügyminiszter csak a vacsorán vesz részt a NATO-értekezleten, mert a magyarok nem akarták, hogy az ülésen is ott legyen
A Financial Times írta meg a kínos esetet. Pedig a találkozón a csatlakozásra váró Finnország és Svédország külügyminisztere is részt vesz.

Link másolása

Kedden és szerdán rendezik meg Bukarestben a NATO külügyminiszteri értekezletét. A fő témák egyike az lesz, hogy milyen további támogatást tudnak nyújtani a tagországok Ukrajnának.

Jens Stoltenberg főtitkár szerint a NATO saját biztonsága érdekében nem engedheti meg Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy győzzön, mert az más vezetőket is arra sarkall majd, hogy erőszakkal próbálják elérni céljaikat.

Most kivételesen nemcsak a harminc NATO-tagállam külügyminisztere vesz részt az érdetekezleten, hanem a csatlakozásra meghívott Finnország és Svédország külügyminisztere is.

A kedd esti munkavacsorán Ukrajna is képviselteti magát, az utolsó megbeszélésre pedig Moldova, Grúzia, valamint Bosznia-Hercegovina is meghívót kapott.

A Financial Times cikke szerint Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel azért csak a keddi vacsora keretében találkozhatnak a kollégái, mert a magyar kormány ellenállt annak, hogy egy formális ülésen is részt vegyen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Már a kormány is arra számít, hogy a 3000 milliárdos EU-támogatás felfüggesztését fogja javasolni az Európai Bizottság
Navracsics Tibor szerint viszont az uniós pénzügyminiszterek tanácsa december 12-én a magyar helyreállítási terv jóváhagyása mellett fog dönteni.

Link másolása

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kedden megerősítette, hogy az Európai Bizottság javasolni fogja a 7,5 milliárd eurós, vagyis a 3000 milliárd forintnyi uniós támogatás felfüggesztését, miután nem sikerült megfelelni a korrupcióellenes elvárásoknak – írja Reuters.

A miniszter szerint a 2021-2027-es időszak hétéves uniós költségvetésének egy részét ideiglenesen elbukhatja az Orbán-kormány, de arra számítanak, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa december 12-én a magyar helyreállítási terv jóváhagyása mellett fog dönteni.

„Ha decemberben sikerül aláírni a partnerségi megállapodást, és ha a Tanács elfogadja a helyreállítási tervet, akkor időben vagyunk. Azonban a hangsúly most az EU-pénzek lehetséges felfüggesztésén van”

– közölte a miniszter.

A Bizottság várhatóan szerdán hozza nyilvánosságra, hogy hogyan értékeli a magyar kormány eddigi lépéseit. Magyarország két hónap haladékot kapott, hogy a kormány teljesítse a brüsszeli testületnek tett korrupcióellenes ígéreteket, és biztosítsa az uniós források tiszta felhasználását.

A kormány eddig 17 korrekciós intézkedés végrehajtását vállalta, de egyeztetések folynak további jogszabályokról is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: