Elmondta az államtitkár, mikor érkezik meg a februári dupla nyugdíj

A februárit és a 13. havi nyugdíjat is megkapják most a jogosultak. Tállai András szerint egy 208 ezer forintos átlagnyugdíj esetén így most 416 ezer forint érkezik az idősekhez.

Szöveg: MTI, SZMO, Fotó (Illusztráció): Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2023. február 05.

Három nappal korábban kézhez kaphatják a februári, valamint az emelt összegű 13. havi nyugdíjat, és számos más nyugdíjszerű ellátást azok, akik azt postai úton kérték.

Akik bankszámlára kapják a járandóságukat, azokhoz február 10-én, pénteken érkezik az utalás.

Mindez több mint 2,4 millió állampolgárt érint - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek.

Kiemelte, hogy a nyugdíjak 2010 óta mintegy 92 százalékkal emelkedtek. Az átlagnyugdíj összege pedig a 2010. évi 97 ezer forintról 2023-ra 208 200 forintra nőtt.

A nyugdíjemelés 2012 óta minden évben az infláció mértékéhez igazodik.

A januári 15 százalékos nyugdíjemelés így a most érkező 13. havi nyugdíjra is érvényes. Egy 208 ezer forintos átlagnyugdíj esetén tehát most 416 ezer forint érkezik az idősekhez.

Azok is megkapták, illetve megkapják ezt a juttatást 13. havi ellátás címén, akiknek az ellátását a nyugdíjakkal azonos módon kell emelni, ilyen például a rokkantsági ellátás, rokkantsági járadék, a fogyatékossági támogatás. A kormány 2021-es döntése szerint már 2022-ben az eredetileg tervezett kétheti juttatás helyett a teljes havi összegű 13. havi nyugdíjat minden év februárjában megkapják a jogosultak.

Idén az kap 13. havi nyugdíjat, illetve ellátást, akinek a nyugdíja vagy ellátása 2023 előtt indult.

A napokban kiutalandó 935 milliárd forintot a február havi nyugellátások és nyugdíjszerű ellátások, valamint a 13. havi nyugdíj és ellátás összege teszi ki.

Kapcsolódó

Holoda Attila: „A kormány folyamatosan azt ismételgeti, hogy márpedig mi az oroszokhoz vagyunk kötve, de ez ma már nagyon nem igaz”

Az energetikai szakértő szerint nemcsak a Gazpromtól tudunk gázt vásárolni, Paks2 ellehetetlenülhet, a debreceni akkumlátorgyár pedig sokkal több energiát igényel, mint ami most rendelkezésre áll. Nagyinterjú.

KÖVESS MINKET:

Orbán Balázs: Támogatjuk a svéd NATO-csatlakozást is, de van egy kis bökkenő

Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait - mondta a miniszterelnök politikai igazgatója.

Szöveg: MTI, címlapkép: MTI/Mónus Márton - szmo.hu
2023. március 26.

Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait, az a célunk, hogy minél nagyobb parlamenti többséggel tudjuk támogatni Svédország NATO-csatlakozását, hasonlóan Finnországéhoz - mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a két ország magyar támogatásáról.

Orbán kifejtette:

„a helyzet a napnál is világosabb: támogatjuk a svéd csatlakozást is, a kormány már döntött róla, a parlamenten a sor, de van egy kis bökkenő”.

„A magyar parlamenti képviselők közül néhányan nem nyugodtak, mert azt látták, az elmúlt években svéd kormányzati szerepelők sportot űztek abból, hogy folyamatosan megkérdőjelezték a magyar demokrácia állapotát, sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot” - mondta.

Orbán azt is hozzátette, hogy nem szeretnének állást foglalni svéd belpolitikai kérdésekben, de ugyanezt elvárják másoktól a magyar kérdések tekintetében.

„A magyar képviselők megnyugvást várnak, hogy a köztük lévő politikai viták többé nincsenek, nincs gond a magyar-svéd együttműködés alapjaival”.

Orbán Balázs szerint Finnország esetében egy „különleges történelmi barátságról és szövetségről” van szó, „úgy tűnik a finnektől sikerült megerősítést kapni, hogy ezek a problémák a jövőben nem maradnak fenn”, de Svédország esetében nem ez a helyzet.

Svédország és Finnország az Ukrajna elleni tavaly februári orosz támadás után döntött úgy, hogy feladja több évtizedes semlegességét és csatlakozik a NATO-hoz. A kérelmüket már csak két ország nem hagyta jóvá: Magyarország és Törökország.

A kormánypártok februári balatonfüredi frakcióülése után Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, hogy komoly vita alakult ki a kérdésben a kormánypárti politikusok között. Ezért később egy tárgyalódelegációt is küldtek a két országba, hogy tisztázzák a vitás kérdéseket.

Múlt pénteken Kocsis már azt mondta, hogy a két ország kérelmét különválasztják:

a finnek csatlakozásáról március 27-én döntenek, a svédekéről azonban csak később.

Ugyanezen a napon jelentette be a török elnök is, hogy a török parlament is később fog csak dönteni a svéd csatlakozásról.

Gulyás Gergely erről a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, hogy „nem tudja, mi baja a Fidesz-frakciónak a svédekkel”. A miniszter szerint azonban „komoly realitása” van annak, hogy még tavasszal szavaznak a kérdésről.

Kapcsolódó

Magyarázatot vár Orbántól a svéd miniszterelnök, hogy miért nem hagyják jóvá a NATO-csatlakozásukat

A finn csatlakozásról március végén döntenek, a svédek kérelme azonban csak később kerülhet a Paralment elé.

KÖVESS MINKET: