HÍREK
A Rovatból

Friss felmérés: sokan úgy gondolják, a kormány el akarja hallgattatni a civileket az új törvénnyel

A fiatalok és a diplomások tudnak a legtöbbet a törvényről, amit sokan fenyegetőnek tartanak. A falvakban viszont sokan nem is hallottak róla.


A Partizán megbízásából készített reprezentatív kutatás szerint a magyarok többsége úgy véli, hogy a kormány az új törvényjavaslattal a kritikus médiát és civil szervezeteket szeretné elhallgattatni. A válaszadók 52 százaléka gondolta így, míg 26 százalék szerint a cél az átláthatóság növelése és a külföldi befolyás megakadályozása, írta a Telex.

A 21 Kutatóközpont május 22. és 27. között végezte a kutatást telefonon, ezer fő megkérdezésével. A minta országosan reprezentatív volt, és a kisebb torzításokat életkor, iskolai végzettség és lakóhely alapján súlyozták. A felmérés hibahatára plusz-mínusz három százalék, de részminták esetén ez nagyobb is lehet.

A kutatásban azt is vizsgálták, mennyire ismerik az emberek az úgynevezett „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot,

amelyet Halász János fideszes országgyűlési képviselő nyújtott be május 14-én. A válaszadók 44 százaléka sokat, 33 százalék valamit hallott a javaslatról, 23 százalék pedig egyáltalán nem értesült róla. A leginkább tájékozott korcsoport a 18–29 éveseké volt: 50 százalékuk számolt be arról, hogy sokat hallott a törvénytervezetről.

A tájékozottság a végzettséggel is összefügg. Azok közül, akik sokat hallottak a javaslatról, 64 százalék felsőfokú végzettséggel, 48 százalék érettségivel, 34 százalék érettségi nélküli középfokú végzettséggel, 24 százalék pedig alapfokú végzettséggel rendelkezik. Azoknál, akik nem hallottak róla, mindössze 8 százalék felsőfokú végzettségű, 19 százalékuknak van érettségije, 32 százalékuknak középfokú végzettsége érettségi nélkül, 39 százalékuknak pedig alapfokú végzettsége van.

Területi megoszlás szerint a fővárosiak (63 százalék) és a megyei jogú városokban élők (55 százalék) tájékozottabbak a témában. A legnagyobb arányban a falvakban, községekben élők (30 százalék) számoltak be arról, hogy nem hallottak a törvényjavaslatról.

A válaszadók 46 százaléka teljesen, 9 százalék inkább nem ért egyet a törvényjavaslattal. Tíz százalék inkább egyetért, míg 17 százalék teljes mértékben támogatja azt. A Fidesz szavazói körében 49 százalék teljesen, 25 százalék inkább egyetértett a javaslattal, míg 2-2 százalék nem, vagy inkább nem értett egyet vele. A Tisza párt szimpatizánsainak 92 százaléka szerint a törvény célja az elhallgattatás, 86 százalékuk egyáltalán nem értett egyet a javaslattal, 10 százalékuk inkább nem értett egyet, és 1 százalékuk inkább egyetértett vele. Olyan válaszadó nem volt, aki teljes mértékben támogatta volna azt.

Ahogy már írtunk róla,

a törvényjavaslat célja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzékbe vehesse azokat a külföldről támogatott szervezeteket, amelyek szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.

Az így listára került szervezetek nem gyűjthetnek adó 1 százalékot, és minden támogatóról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérniük, amely igazolja, hogy a pénz nem külföldről származik. Ez alól az uniós pályázati támogatások sem jelentenek kivételt.

A törvény kötelezővé tenné, hogy a listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és ellenőrző testületi tagjai vagyonnyilatkozatot tegyenek, és kiemelt közszereplőként szerepeljenek. Ha felmerül a gyanú, hogy a szervezet külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösének megfelelő bírságot szabhat ki, amit 15 napon belül be kell fizetni. A bírságból származó összegek, valamint a megszűnt szervezetek vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül. A hivatal helyszíni ellenőrzést is tarthat, amely során hozzáférhet iratokhoz, számítógépekhez, adathordozókhoz, és másolatokat is készíthet. A folyamat során kérheti a rendőrség segítségét is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Brüsszelben már azt javasolják a Tiszának, hogy mondjanak le 3,9 milliárd eurónyi uniós pénzről
A Politico és a Népszava értesülései szerint az Európai Bizottság azt javasolja a leendő magyar vezetésnek, hogy ne is próbálja meg lehívni a teljes helyreállítási alapot. A testület szerint a 3,9 milliárd eurós hitelkeret megszerzéséhez szükséges jogállami feltételek teljesítésére már nincs elég idő a nyári határidőig.


Versenyt fut az idővel a felálló Tisza-kormány, hogy a nyár végéig lehívja a Magyarországnak járó, 10,4 milliárd eurós (körülbelül 3800 milliárd forintos) uniós helyreállítási csomag minél nagyobb részét. Az Európai Bizottságban azonban többen kételkednek abban, hogy a teljes összeg felhasználása sikerülhet a szűkös határidőig – írja a Népszava. A szabályok szerint a vállalt mérföldköveket és célokat augusztus 31-ig kell teljesíteni, ami ezután történik, azt már nem lehet elszámolni.

Hasonlóról írt a Politico is brüsszeli hírlevelében, amit a 24.hu szemlézett. A lap úgy tudja,

az Európai Bizottság azt javasolja a leendő kormánynak, hogy a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásra összpontosítson, a 3,9 milliárd eurós hitelkeretet pedig engedje el, mert már nem maradt elég idő a teljes csomag lehívásához szükséges jogállami reformok végrehajtására.

A Népszava szerint Magyar Péterék a tárgyalásokon egy, a teljes keretet meghaladó projektlistával készülnek, hogy a rendelkezésre álló néhány hónap alatt a lehető legnagyobb összeget tudják felhasználni. A párt stratégiájának középpontjában a hosszú távú beruházások állnak.

„A legfontosabb prioritás a Tisza számára, hogy a lehető legtöbb uniós pénzt olyan projektekre hívják le, amelyek hosszú távú befektetést jelentenek” – mondta a lapnak egy pártbeli forrás.

Másodlagos stratégiaként felmerült, hogy már megvalósult projekteket számoljanak el az alap terhére. Egy bizottsági forrás szerint mintegy 800 millió euró értékben már tervben is van korábbi energiahatékonysági beruházások átcímkézése.

Magyarország az egyedüli tagállam, amelyik még el sem kezdte a Covid-járvány után létrehozott helyreállítási alap (RRF) forrásainak lehívását. Ennek oka, hogy a leköszönő Orbán-kormány nem teljesítette kielégítően azokat a korrupcióellenes és átláthatósági feltételeket, az úgynevezett 27 szupermérföldkövet, amelyek a kifizetések előfeltételei. Bár korábban születtek elvi megegyezések a pénzek egy részéről, az Európai Parlament képviselői többször is jelezték, hogy a magyar kormány intézkedései nem elegendőek.

A Tisza Párt a választások óta intenzív tárgyalásokat folytat Brüsszelben. Magyar Péter több konkrét jogállamisági vállalást is tett, köztük az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, valamint az igazságszolgáltatás, a sajtó és a felsőoktatás függetlenségének helyreállítását.

A technikai szintű egyeztetések most arról szólnak, hogy a korábbi helyreállítási tervből mi tartható, és milyen új célokat tud teljesíteni az új kabinet.

Az informálisan már jóváhagyott módosításokat várhatóan május végén mutatja be az új kormány, a tervet pedig a tagállamokat képviselő Tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Vannak olyan nagyszabású projektek, mint a HÉV-vonalak felújítása, amelyeket nyilvánvalóan nem lehet néhány hónap alatt végrehajtani. Ezekre a feladatokra egy külön szervezet jöhet létre, amely az augusztusi határidő után vezényelné le a munkát, erre a megoldásra Magyar Péter is utalt korábban.

Bod Péter Ákos közgazdász szerint ha az uniós források megérkeznek, 2027-re lendületet vehet a gazdaság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter elmondta, miről egyeztettek Giorgia Melonival Rómában
A leendő kormányfő szerint sikeres és előremutató megbeszélést folytattak az olasz miniszterelnökkel, aki korábban Orbán Viktor egyik fő szövetségesének számított. Magyar azt is elárulta, hogy meghívta Melonit Magyarországra.


Magyar Péter csütörtök délelőtt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel találkozott Rómában, az egyeztetésre Orbán Anita leendő külügyminiszter is elkísérte. A beiktatására váró kormányfő a Facebook-oldalán összegezte a tárgyalásuk eredményét.

Mint írta, sikeres és előremutató megbeszélés volt, amely során megállapították, hogy Olaszország és Magyarország nagyon sok kérdésben hasonló álláspontot képvisel. Példaként említette az illegális migráció elleni határozott fellépést, a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását és a tagállamok versenyképességének erősítését.

„Meghívtam a miniszterelnök asszonyt egy magyarországi látogatásra, és megállapodtunk abban, hogy segíteni fogjuk az olasz és a magyar befektetők eredményes munkáját, valamint a trieszti magyar kikötő mielőbbi elkészültét. Éljen az olasz-magyar barátság!”

– üzente Magyar Péter, aki egy közös fotót is posztolt Melonival.

A Tisza Párt elnökének ez volt az első miniszterelnöki szintű találkozója. Bár a választási győzelem óta már több ország állam- és kormányfőjével is egyeztetett telefonon, személyes találkozásra most először került sor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tiborcz bankjánál nyitottak számlákat Balásy Gyula cégei, de a Gránit azonnal be is zárta azokat
Balásy Gyula cége körlevélben értesítette partnereit az új, Gránit Banknál vezetett számlákról, amelyet azonban a pénzintézet rövid időn belül lezárt. A lépésre azután került sor, hogy a Lounge Design korábbi számláit egy rendőrségi nyomozás miatt zárolták.
DKA - szmo.hu
2026. május 07.



Rövid időn belül új fordulatot vett Balásy Gyula cégeinek bankszámlaügye. A Telex írta meg, hogy

a kommunikációs vállalkozó szerdán tájékoztatta ügyfeleit, hogy a Lounge Design és a New Land Media bankszámlaszámai megváltoztak, és a jövőben a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gránit Banknál vezetett számlákra kérik az utalásokat.

Erre azonban villámgyorsan reagált a pénzintézet. A Telex cikkének megjelenése után a Gránit Bank közölte:

azonnali hatállyal bezárta a cikkben jelzett számlákat.

A lap értesülései szerint nem is frissen nyitott, hanem egy régebbi számlát próbáltak meg reaktiválni, de ez nem sikerült.

Azt is írják a Lounge munkatársaitól származó informális értesülések alapján, hogy a dolgozók május elején kaptak fizetést, azt azonban nem tudni, melyik számláról tudott utalni a cégvezető.

A Lounge Design korábban az Opten céginformációs rendszer szerint a CIB Banknál vezette a számláit. A korábbi számlazárolásokról szóló rendőrségi közlés után Balásy cégei új bankszámlaszámokra kérték volna az utalásokat.

Balásy Gyula hétfőn jelentette be, hogy közokiratban lemond cégei százszázalékos üzletrészéről, és több tízmilliárd forintnyi magántőkealap-befektetési jegyet is felajánlana az államnak. A bejelentést követő napon a rendőrség azt közölte, hogy a NAV jelzése alapján hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt folytatnak eljárást a cégcsoport ügyleteivel kapcsolatban, az eljárás során pedig pénzt foglaltak le és számlákat is zároltak.

Balásy Gyula maga nem kapott hivatalos értesítést a hatóságoktól, ő csak annyit észlelt, hogy a bankja „technikai okok miatt” leállította a számláin a forgalmat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lezárta a rendőrség a nyomozást: hónapok után kiderülhet, mi történt a 34 évesen elhunyt Dudás Miklóssal
A rendőrség pénteken hozza nyilvánosságra a Dudás Miklós halála ügyében folytatott nyomozás eredményeit. Kiderül, bűncselekmény történt-e.


Lezárta a rendőrség a Dudás Miklós halála ügyében indított nyomozást, az eredményekről pedig holnap, péntek délelőtt tartanak sajtótájékoztatót – írta meg csütörtökön az Index.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság meghívójában csak egy „ismert sportoló halála” szerepel, de a lap információi szerint a 34 évesen elhunyt világbajnok kajakozó ügyéről lesz szó. A bejelentés hónapokig tartó bizonytalanság végére tehet pontot egy olyan ügyben, amely egy szokásos haláleseti eljárásból váltott át bűnügyi nyomozásba.

A sportolót január 5-én találták holtan XVIII. kerületi otthonában, miután családja napokig nem érte el. A lakás ajtaját végül zárszakértő segítségével kellett kinyitni, sajtóhírek szerint Dudás Miklós mellett kutyája virrasztott. A rendőrség először közigazgatási eljárást indított, ami azt jelentette, hogy a helyszínen nem találtak egyértelműen bűncselekményre utaló jelet.

A fordulat a soron kívüli boncolás után következett be, amikor az orvosszakértők olyan sérüléseket tártak fel, amelyek idegenkezűségre utaltak.

Az RTL információi szerint a sérülések között három komoly fejsérülés is volt. A BRFK Életvédelmi Osztálya ezért január 6-án halált okozó testi sértés gyanújával, ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást.

Sokan nem értették, miért csak utólag merült fel a bűncselekmény gyanúja. Egy igazságügyi szakértő elmagyarázta, hogy a rendőrség nem hibázott, ez a szakszerű eljárás. A helyszínelők feladata a nyomok rögzítése, a halál pontos okát és a sérülések jellegét azonban csak a boncolás tisztázhatja, így a bűnügyi nyomozás elrendelése csak ekkor vált indokolttá.

A sportoló nagyapja bántalmazásra gyanakodott. Idősebb Dudás István a Blikknek arról beszélt, hogy unokája nyakán ütésnyomot látott, és a család egy éven belül a második fiát gyászolta. A gyászoló nagypapa biztos volt abban, hogy unokáját megverték.

„Meggyőződésem, hogy őt is egyszerűen agyonverték” – mondta.

Dudás Miklóstól január 30-án vettek végső búcsút a pestszentlőrinci temetőben. Gyermekei édesanyja, Szigligeti Ivett a temetés után a nyilvánossághoz fordult, és arra kért mindenkit, hogy a nyomozás lezárultáig tartózkodjanak a megalapozatlan találgatásoktól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk