Miután a tengerentúli francia területeken mintegy egymillió választó már szombaton leadhatta szavazatát, vasárnap reggel nyolc órakor az anyaországban is kinyitottak a szavazóhelyiségek, az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

Az ukrajnai háború miatt a franciaországi választás eredeti témái, a járványkezelés, a bevándorlás, a közbiztonság, az identitási kérdések vagy a klímaváltozás teljesen háttérbe szorultak. Az ukrán-orosz konfliktusban vállalt közvetítői szerepe miatt pedig a jelenlegi elnök - aki öt évvel ezelőtti megválasztása óta megszakítás nélkül a felmérések élén állt - a tervezettnél később kezdte meg a kampányát.

A széttöredezett baloldallal és a tematizálásban lemaradt klasszikus jobboldali jelöltekkel szemben a politikai versenyt hónapok óta Emmanuel Macron és szuverenista kihívója, Marine Le Pen határozta meg. Az előbbi a felmérések szerint 26-27 százalékos támogatottsággal nyerheti meg az első fordulót, míg Le Pen 24-25 százalékot érhet el, s így az április 24-i második forduló az öt évvel ezelőtti párbaj visszavágójának ígérkezik.

Ha most tartanák a második fordulót, a pénteken megjelent öt felmérés szerint Macron 51-54 százalékot érne el, Le Pent pedig a választók 46-49 százaléka támogatná.

A francia elnökválasztásokon általában nyolcvan százalék feletti részvételéhez képest a várhatóan viszonylag alacsony részvétel (70-72 százalék körüli a felmérések szerint) és a bizonytalanok magas, több mint 25 százalékos aránya is részben annak köszönhető, hogy a hagyományos értelemben vett kampány elmaradt. Az államfőnek két héttel ezelőttig biztos, legalább 30 százalékos győzelmet jeleztek előre a felmérések, Marine Le Pen a sikeres kampányhajráját elsősorban a megélhetési problémák középpontba helyezésének köszönheti.

A baloldali jelöltek közül a legjelentősebb, 15-16 százalékos támogatottságot élvező radikális Jean-Luc Mélenchon abban bízik, hogy ő az egyetlen, aki beleszólhat a Le Pen-Macron párharcba, és bejuthat a második fordulóba. A gazdasági liberalizmussal leszámolni kívánó és a jelenlegi elnöki rendszer helyett arányosabb parlamenti rendszert ígérő Mélenchon öt évvel ezelőtt a szavazatok 19,58 százalékát szerezte meg az első fordulóban, s ezzel a negyedik helyen végzett.

Negyedik és ötödik helyre jelzik a felmérések 9 százalékos támogatottsággal radikális jobboldali Eric Zemmour és a jobbközép Köztársaságiak jelöltjét, Valérie Pécresse-t. A többi hét jelöltnek a felmérések szerint nincs esélye 5 százaléknál nagyobb támogatottságot elérni.

A választásra vonatkozó egészségvédelmi szabályok alapján a koronavírusos fertőzöttek is megjelenhetnek a voksoláson, nem szükséges sem védettségi, sem oltottsági igazolás vagy negatív teszt bemutatása a választási irodáknál.

A kormány ugyanakkor "az egyéni felelősségre" figyelmeztetett, és azt kérte a fertőzöttektől és a kontaktszemélyektől, hogy viseljenek maszkot, amikor szavazni mennek, jóllehet, a maszkviselés nem kötelező a zárt helyeken. A szavazóhelyiségekben ugyanakkor a választók és a számlálóbizottság tagjai is kaphatnak ingyen FFP2-maszkot, öntesztet és kézfertőtlenítőt.

Elhalasztotta a lakossági napelemes EU-pályázat második fordulóját a kormányzat – írja a Portfolio.

A második fordulót jövő tavaszra halasztották, tovább kell tehát várniuk azoknak, akik a napelemes pályázat segítségével akartak faragni a rezsiszámlájukon.

Ezt a Technológiai és Ipari Minisztérium múlt heti közleményében jelentették be, indoklást azonban nem fűztek a döntéshez.

A Portfolio szerint azért nehezen érthető a halasztás, mert őszig kiderül, hogy az első fordulóban kik nyertek, és mekkora támogatási keretet kötnek le a 201 milliárdos teljes keretből, így elvileg rögtön lenne lehetőség újra kinyitni a pályázatot.

Most tehát azzal, hogy a második fordulót ismeretlen okból elhalasztotta jövőre a tárca, későbbre tolta annak a kezdetét is, amikortól a rezsiszámlát tényleg érdemben tudnák faragni a családok az állami programmal – írja a Portfolio.

Ha esetleg nem lenne elég baj, hogy háború és energiaválság van, még Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is "készül" - írta a Fidesz frakcióvezetője hétfőn a Facebook-oldalán.

Kocsis Máté arra reagált, hogy a DK vezetője szintén Facebook-oldalán azt fejtegette, hogy "rendetlenség lett". Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: "Ti tettétek. Mi meg készülünk".

Kocsis Máté azt írta: Gyurcsány Ferenc "amikor tehette", elvett egy havi nyugdíjat, és egy havi bért a közigazgatásban dolgozóktól, a tanárokról, és "úgy emelte az adókat, mintha nem lenne holnap". Elvette az otthonteremtési és a családtámogatásokat, az adókedvezmény, s akkor is tizenötször emelte a rezsiárakat, amikor nem volt energiaválság Európában - sorolta a fideszes politikus.

A kormánypárti politikus szerint Gyurcsány Ferenc "egyszer már tönkretett mindent, de ő most is készül". "Mindenkinek jobb, ha nem teszi" - írta bejegyzésében Kocsis Máté.

Határozatképtelen lett, és mindössze negyven percig tartott az ellenzéki pártok által a katatörvény és a megélhetési válság miatt összehívott rendkívüli ülés.

A kormány már délelőtt közölte, hogy képviselői nem vesznek részt az ülésnek, mert hiteltelennek tartják az ellenzék kezdeményezését.

Az LMP társelnöke, Kanász-Nagy Máté úgy kommentálta, hogy a Fidesz-KDNP-s képviselők távol maradtak: „Ennyire veszik komolyan a Fidesz képviselői a magyar társadalom problémáit.” Hozzátette: szerinte a Fidesz az egyetlen kormány, amely az aszály és a klímaválság közepén erdőirtásba kezd.

Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke azt mondta: „Szégyellheti magát minden kormánypárti képviselő, aki távolmaradásával magára hagyta a magyarokat a szociális válság közepén.”

Az ellenzék a rendkívüli üléssel azt szerette volna elérni, hogy az Országgyűlés még a hatályba lépése előtt törölje el a katatörvényt.

Az ülésen több ellenzéki előterjesztést is megtárgyaltak volna: köztük a rezsiemelés megszüntetéséről, a lakóépületek szigeteléséről, az élelmiszerválság leküzdéséről, a klímabérlet bevezetéséről, valamint az egyes termékek áfamenetességéről szóló javaslatokat terjesztett a Ház elé az MSZP, a DK, a Párbeszéd, az LMP és a Jobbik.

Mivel azonban a kormánypárti képviselők nem jelentek meg, a felszólalásokat követően berekesztették az ülést.

Már száz körül van azoknak a benzinkutaknak a száma, ahol nem lehet tankolni – írja az atv.hu.

Az egyik balassagyarami benzinkút üzemeltetői elmondták, hogy utoljára péntek este kaptak üzemanyagot, ami azonban pillanatok alatt elfogyott, így hétfőn már ki sem nyitottak.

Emellett sok helyen korlátozásokat vezettek be. Az OMV-nél legfeljebb 50 litert lehet tankolni, a Shellnél pedig 80 ezer forintért lehet üzemanyagot vásárolni.

Az ATV által megkérdezett szakértő szerint az érdekes kérdés, hogy ezeket a korlátozásokat a fogyasztók a fogyasztóvédelemnél vagy bíróság előtt megtámadhatják-e, de ő ilyenről még nem tud. Balogh József energiapiaci szakértő hozzátette, hallott olyan szabolcsi faluról is, ahol naponta csak 8 ezer forintig lehet tankolni.

És országszerte egyre több üzemeltető kerül hasonló helyzetbe. Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője már száz körülire becsüli azoknak a kutaknak a számát, amelyek nem üzemelnek, mert nem kapnak üzemanyagot.