Miután a tengerentúli francia területeken mintegy egymillió választó már szombaton leadhatta szavazatát, vasárnap reggel nyolc órakor az anyaországban is kinyitottak a szavazóhelyiségek, az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

Az ukrajnai háború miatt a franciaországi választás eredeti témái, a járványkezelés, a bevándorlás, a közbiztonság, az identitási kérdések vagy a klímaváltozás teljesen háttérbe szorultak. Az ukrán-orosz konfliktusban vállalt közvetítői szerepe miatt pedig a jelenlegi elnök - aki öt évvel ezelőtti megválasztása óta megszakítás nélkül a felmérések élén állt - a tervezettnél később kezdte meg a kampányát.

A széttöredezett baloldallal és a tematizálásban lemaradt klasszikus jobboldali jelöltekkel szemben a politikai versenyt hónapok óta Emmanuel Macron és szuverenista kihívója, Marine Le Pen határozta meg. Az előbbi a felmérések szerint 26-27 százalékos támogatottsággal nyerheti meg az első fordulót, míg Le Pen 24-25 százalékot érhet el, s így az április 24-i második forduló az öt évvel ezelőtti párbaj visszavágójának ígérkezik.

Ha most tartanák a második fordulót, a pénteken megjelent öt felmérés szerint Macron 51-54 százalékot érne el, Le Pent pedig a választók 46-49 százaléka támogatná.

A francia elnökválasztásokon általában nyolcvan százalék feletti részvételéhez képest a várhatóan viszonylag alacsony részvétel (70-72 százalék körüli a felmérések szerint) és a bizonytalanok magas, több mint 25 százalékos aránya is részben annak köszönhető, hogy a hagyományos értelemben vett kampány elmaradt. Az államfőnek két héttel ezelőttig biztos, legalább 30 százalékos győzelmet jeleztek előre a felmérések, Marine Le Pen a sikeres kampányhajráját elsősorban a megélhetési problémák középpontba helyezésének köszönheti.

A baloldali jelöltek közül a legjelentősebb, 15-16 százalékos támogatottságot élvező radikális Jean-Luc Mélenchon abban bízik, hogy ő az egyetlen, aki beleszólhat a Le Pen-Macron párharcba, és bejuthat a második fordulóba. A gazdasági liberalizmussal leszámolni kívánó és a jelenlegi elnöki rendszer helyett arányosabb parlamenti rendszert ígérő Mélenchon öt évvel ezelőtt a szavazatok 19,58 százalékát szerezte meg az első fordulóban, s ezzel a negyedik helyen végzett.

Negyedik és ötödik helyre jelzik a felmérések 9 százalékos támogatottsággal radikális jobboldali Eric Zemmour és a jobbközép Köztársaságiak jelöltjét, Valérie Pécresse-t. A többi hét jelöltnek a felmérések szerint nincs esélye 5 százaléknál nagyobb támogatottságot elérni.

A választásra vonatkozó egészségvédelmi szabályok alapján a koronavírusos fertőzöttek is megjelenhetnek a voksoláson, nem szükséges sem védettségi, sem oltottsági igazolás vagy negatív teszt bemutatása a választási irodáknál.

A kormány ugyanakkor "az egyéni felelősségre" figyelmeztetett, és azt kérte a fertőzöttektől és a kontaktszemélyektől, hogy viseljenek maszkot, amikor szavazni mennek, jóllehet, a maszkviselés nem kötelező a zárt helyeken. A szavazóhelyiségekben ugyanakkor a választók és a számlálóbizottság tagjai is kaphatnak ingyen FFP2-maszkot, öntesztet és kézfertőtlenítőt.

Az azonnali kérdések órájában Orbán Viktort kérdezik a képviselők a parlamentben. Harangozó Tamás arról beszélt, hogy a Fidesz április 3-án felszállt a Holdra, de úgy tűnik, azóta sem szálltak le onnan.

Az MSZP-s képviselő szerint ugyanis nem veszik észre, hogy kórházak álltak le ideiglenesen, osztályokat zártak be ideiglenesen, leszerelési hullám van a rendőröknél, és nincs elég egészségügyi dolgozó sem.

Elmondta, hogy jelentősen emelték az ápolók fizetését is, akiknek persze jobb lett volna többet adni. Az orvosoknak pedig a valaha volt legnagyobb emelést adták az elmúlt másfél évben – tette hozzá. A rendőrökről elmondta, hogy hathavi fegyverpénzt kaptak, a rendőrséget pedig Pintér Sándor építette újjá, miután azt a Gyurcsány-kormány leépítette - fogalmazott.

A második viszontválaszban a miniszterelnök azt mondta, „minden területen” béremelésre készülnek, attól függően, hogy „ebben a háborús gazdasági válság időszakban hogyan teljesít majd a magyar gazdaság”.

A Jobbikos Jakab Péter tett fel azonnali kérdést a parlamentben hétfőn Orbán Viktornak. Jakab többek között szóvá tette, hogy Orbán Viktor fizetését a közelmúltban kétszeresére emelte az országgyűlés, míg szerinte „a magyar emberek jól dolgoznak, mégsem kapják meg a megfelelő bért”.

- válaszolta Orbán. A kormányfő szerint az elmúlt 12 éves munkájuk eredménye, hogy a magyar átlagbér kétszeresére, a minimálbér pedig háromszorosára nőtt. „Kivártam a soromat” a fizetésemelésért, mondta a miniszterelnök.

A miniszterelnök válaszát Jakab Péter nem fogadta el.

Hosszan tartó súlyos betegség következtében meghalt Kőváry Péter zenész. A hírt a testvére, a szintén zenész Kőváry Zoltán jelentette be a Facebook-oldalán. Kőváry Péter ötven éves volt.

A Telex összesítése szerint Kőváry a Rag Doll zenekarban kezdte testvérével,

Később megalapította a Peter Kovary & the Royal Rebels rockzenekart, és játszott a Stoned nevű Rolling Stones-tribute zenekarban is, de DJ-producerként is aktív volt.

Toroczkai László az azonnali kérdések órájában arról beszélt az Országgyűlésben, hogy örülnek a főispánok és a vármegyék visszahozásának, de hiányolják, hogy „a történelmi magyar alkotmányról” nincs szó.

Elmondta, hogy támogatják a különadókat is, de szerinte a techcégeknek és a kaszinóknak is meg kellene adóztatni, és abból béremelést finanszírozni.

Hozzátette: „Önök ellenzékben vannak, amit mi tiszteletben tartunk. Egy esetben nem tudjuk majd tiszteletben tartani, akkor, ha úgy végzik, ahogy az elődpártjuk végezte, és beszaladnak Gyurcsány Ferenc hóna alá, szabad demokratikus levegőt szippantani.”

A „történelmi alkotmányról” elmondta, hogy az benne van a mostani alkotmányban is.

Újabb felszólalásában a Mi Hazánk elnöke arról beszélt, hogy szerinte az oltáskampány megbukott, és „valódi szakemberekből” kellene felállítani egy csoportot.

A miniszterelnök erre azt válaszolta, hogy a Mi Hazánk egy oltásellenes párt, a kormány azonban továbbra is oltáspárti.