Váratlanul gyorsan megszületett az uniós megállapodás: Brüsszel pénzt szerzett a rezsiszámlák kifizetésére
Ideiglenes szolidaritási hozzájárulást is kell fizetni az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatokban azoknak, akik az előző három évben elért átlagos nyereséget idén 20%-al meghaladják.
A vártnál lényegesen gyorsabban jutottak politikai megállapodásra az energiaügyi miniszterek Brüsszelben, akik rendkívüli tanácskozáson vesznek részt annak érdekében, hogy az energiaárak csökkentése érdekében döntést hozzanak - számolt be róla a HVG.hu
A ma elfogadott intézkedések azonosak azzal, amit az Európai Bizottság javasolt:
Elfogadták a kereslet csökkentésére vonatkozó javaslatot, azaz azon nappali órák esetében, amikor az energiafogyasztás a legdrágább és a gáztüzelésen alapuló villamosenergia-termelés jelentősen kihat az árra, egy legalább 5 százalékos kötelező csökkentés lép életbe bizonyos csúcsidőszakokban.
A tagállamok határozzák majd meg az órák azon 10 százalékát, amikor az energia ára várhatóan a legmagasabb, és e csúcsidők alatt csökkenteniük kell a keresletet.
Szintén egyezség született az „inframarginális” villamosenergia-termelők, azaz az alacsonyabb költségű technológiákat alkalmazó termelők bevételének ideiglenes korlátozása.
Idetartoznak például a megújuló energiaforrásokat, a nukleáris energiát és a lignitet használó termelők.180 euró/MWh felső határ lép életbe, a bevételek e felső határon felüli részével a tagállami kormányok gazdálkodhatnak, és azt a fogyasztói energiaköltségek csökkentésére fordíthatják.
hirdetés
Ideiglenes szolidaritási hozzájárulást is kell fizetni az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatokban végzett tevékenységekből származó olyan többletnyereség után, amelyre nem terjed ki az inframarginális bevételi korlát.
A hozzájárulást a tagállamok azokra a 2022. évi nyereségekre szedik be, melyek az előző három évben elért átlagos nyereséget 20% feletti mértékben haladják meg.
A bevételeket a tagállamok juttatásként átirányítják az energiafogyasztókhoz, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokhoz, a súlyosan érintett vállalatokhoz és az energiaigényes iparágakhoz.
A 2. és 3. intézkedés révén az EU 140 milliárd eurós pótlólagos forráshoz jut.
Az energiaminiszterek tanácskozása azonban nem ért még véget, minden bizonnyal azért, mert a tagállamok több mint a fele továbbra is ragaszkodik az energiahordozókra vonatkozó ársapka megállapításához.
Az eseményen Magyarországot Szijjártó Péter képviseli, aki Brüsszelbe érkezve közösségi oldalára ezt írta:
“Jelenleg minden európai fogyasztó szankciós felárat fizet az energiáért, ami bizonytalanná teszi a jövőt és gyötri az embereket. Kérdés, hogy a mai energiaminiszteri tanácsülés segít vagy ront a helyzeten?! Brüsszelben ugyanis újabb és újabb szankciókat akarnak bevezetni…”
A külügyminiszter annyit tévedett, hogy az energiaügyi miniszteri találkozó napirendjén egyáltalán nem szerepelnek szankciós intézkedések.
