Tragikus hirtelenséggel, november 29-én hajnalban elhunyt Góczán Flórián, a TV2 operatőre.
Az operatőr és dokumentumfilmes rendező 1996-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, majd operatőrként dolgozott az egykori tudományos híradóban, a Deltában.
Operatőrként több tucat dokumentumfilmhez kötődik a neve, ő rendezte az 1996-os A pech című kísérleti filmet, a Szimmetria, az Oly távol, messze van hazám…, valamint a 2007-es Ki vagyok én neked dokumentumfilmeket. Emellett forgatókönyvírója volt az 1996-os Boldog lovagok című játékfilmnek - írja a Tények.
A TV2 egykori munkatársa a csatorna 1997-es indulása óta jelen volt és segítette munkájával. Többek között a Tények, az Aktív, a Napló, a Magellán és a Megasztár műsorokban is dolgozott.
A tévécsatorna pénteken este gyertyagyújtással emlékezett meg a székházuk udvarán egykori kollégájukról.
Tragikus hirtelenséggel, november 29-én hajnalban elhunyt Góczán Flórián, a TV2 operatőre.
Az operatőr és dokumentumfilmes rendező 1996-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, majd operatőrként dolgozott az egykori tudományos híradóban, a Deltában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Szeretem a humort” – Az ukrán nagykövet beszólt a kormánynak a Tisza-ügy miatt, szerinte Ukrajnát nem a magyar belpolitika foglalkoztatja
Sándor Fegyir a Holodomor-megemlékezésen reagált a vádakra. Szerinte „ha a Budapesti Memorandum vicc volt, 100 százalék az esélye, hogy a második is vicc lenne”.
„Szeretem a humort” – ezzel a rövid mondattal vágott vissza Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete a Tisza Pártot ért, ukrán befolyásolásról szóló kormányzati vádakra. A diplomata szombaton Szegeden, a Holodomor áldozatainak emléknapján beszélt a Szegedernek, és egyértelművé tette, hogy Ukrajnát nem a magyar belpolitika foglalkoztatja – írja a hvg.hu.
„Bennünket a jószomszédi kapcsolatok érdekelnek. Sport, kultúra, testvérvárosok, kiállítások, a gyerekek egészsége, és nem a belpolitika”
– szögezte le Sándor Fegyir.
A nagykövet a megemlékezésen Oroszországra utalva arról is beszélt, hogy „amíg létezik a birodalom, addig mindig a szomszédjaira fog támadni. Nem mi vagyunk az utolsók”. Arra a felvetésre, hogy megfelelő helyszín lenne-e Budapest egy esetleges amerikai–orosz békecsúcshoz, úgy felelt: „ha a Budapesti Memorandum vicc volt, 100 százalék az esélye, hogy a második is vicc lenne”. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök környezetét érintő korrupciós ügyekkel kapcsolatban pedig megjegyezte: „korrupció a világon sok helyen van. Ahol nyíltan beszélnek róla, az demokrácia, ahol nem beszélnek róla, az diktatúra.”
A Budapesti Memorandum az az 1994-es egyezmény, amelyben Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság politikai biztosítékokat adott Ukrajna területi épségére cserébe azért, hogy az ország lemondjon a területén állomásozó nukleáris fegyverekről.
A vádak hátterében az áll, hogy a magyar kormány és a kormányközeli média hetek óta „ukrán befolyást” emleget a Tisza Párttal kapcsolatban, egy adatkezelési ügyet pedig nemzetbiztonsági kockázatként állítanak be. A Tisza Párt következetesen tagadja, hogy a vádakban szereplő alkalmazásból történt volna adatszivárgás, és visszautasítja a politikai befolyásolás vádját is.
Mindeközben Ukrajna komoly nemzetközi nyomás alá került. Volodimir Zelenszkij elnök péntek este a kijevi elnöki palota elől üzent az országnak, beszédében úgy fogalmazott: „történelmünk egyik legnehezebb pillanatát éljük”. Az elnök azután szólalt meg, hogy a Reuters hírügynökség arról írt: az Egyesült Államok a hírszerzési adatok megosztásának és a fegyverszállításoknak a korlátozásával fenyegetőzik, ha Kijev nem fogadja el a 28 pontos béketervet. A hírügynökség szerint Washington jövő csütörtököt jelölte meg határidőként.
„Szeretem a humort” – ezzel a rövid mondattal vágott vissza Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete a Tisza Pártot ért, ukrán befolyásolásról szóló kormányzati vádakra. A diplomata szombaton Szegeden, a Holodomor áldozatainak emléknapján beszélt a Szegedernek, és egyértelművé tette, hogy Ukrajnát nem a magyar belpolitika foglalkoztatja – írja a hvg.hu.
„Bennünket a jószomszédi kapcsolatok érdekelnek. Sport, kultúra, testvérvárosok, kiállítások, a gyerekek egészsége, és nem a belpolitika”
– szögezte le Sándor Fegyir.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A Fideszben ma már nem csak rohad a narancs — töredezik is” – Ruszin-Szendi szerint Orbán Viktor már a belső választást sem meri bevállalni
A TISZA Párt politikusa szerint egy alapszabály-módosítással tolták el a tisztújítást. Úgy véli, a miniszterelnök már egy belső szavazástól is tart, ezért inkább trükközik.
A Putyin–Medvegyev modell orbáni változatának nevezte a Fidesz-kongresszus körüli lépéseket Ruszin-Szendi Romulusz. A TISZA Párthoz csatlakozó volt vezérkari főnök szerint Orbán Viktor már a saját párttársaitól is fél, és a Fidesz azért hosszabbította meg trükkösen az elnöki mandátumot, hogy elkerülhesse a tisztújító kongresszust.
„Ez a Putyin–Medvegyev modell orbáni változata: minden marad ugyanannál az embernél, mert még egy tisztességes belső választást sem mer bevállalni. Tudja jól: ha valóban szavazni kellene, nem biztos, hogy visszakapná a széket”
– fogalmazott Ruszin-Szendi, aki szerint Orbán Viktor azért nem kockáztatja meg a kongresszust, mert ezúttal bőven lenne kihívója.
A volt vezérkari főnök úgy látja, a kormánypárton belüli feszültség már nem pletyka, hanem valóság.
„A Fideszben ma már nem csak rohad a narancs — töredezik is. A régiek elégedetlenek, az újabbak fásultak, a holdudvar retteg a felelősségtől, a párttagság pedig pontosan látja, hogy a rendszer egyetlen emberre épül, aki minden áron ragaszkodik a hatalomhoz. De ha valaki tényleg stabil, erős és magabiztos vezető, annak nincs szüksége ilyen trükkökre”
– tette hozzá. Ruszin-Szendi szerint a változás elkerülhetetlen.
Úgy véli: "A Fidesz belső feszültségei ma már nem pletykák, hanem napi valóság. A halasztás azt üzeni: a rendszer nem erős, hanem gyenge. Nem egységes, hanem széthulló. Nem magabiztos, hanem rettegő."
„Lehet halasztani, lehet trükközni, lehet menekülni a saját párttársak elől – de amikor egy politikai rendszer eljut odáig, hogy már a saját kongresszusától is fél, akkor annak a vége már látható a horizonton.”
A Fidesz a kongresszus helyett 2026. január 10-re hívta össze a párt következő gyűlését. Kósa Lajos, a párt alelnöke közölte: „Tisztújító pedig csak a választások után.”
A tisztújítás elhalasztását egy 2023-as alapszabály-módosítás teszi lehetővé. Eszerint a tisztújító kongresszust már nem kétévente, hanem az „országgyűlési választások lezajlásának határnapjától számított 180 napon belül” kell megtartani.
A Putyin–Medvegyev modell orbáni változatának nevezte a Fidesz-kongresszus körüli lépéseket Ruszin-Szendi Romulusz. A TISZA Párthoz csatlakozó volt vezérkari főnök szerint Orbán Viktor már a saját párttársaitól is fél, és a Fidesz azért hosszabbította meg trükkösen az elnöki mandátumot, hogy elkerülhesse a tisztújító kongresszust.
„Ez a Putyin–Medvegyev modell orbáni változata: minden marad ugyanannál az embernél, mert még egy tisztességes belső választást sem mer bevállalni. Tudja jól: ha valóban szavazni kellene, nem biztos, hogy visszakapná a széket”
– fogalmazott Ruszin-Szendi, aki szerint Orbán Viktor azért nem kockáztatja meg a kongresszust, mert ezúttal bőven lenne kihívója.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zaklatási vádak miatt küldhették el a Momentumból, most Orbán Viktor fontos emberévé vált
Nagy Károly lett a Digitális Polgári Köröket szervező cég új vezetője. A pikáns az egészben, hogy a férfi épp a rivális oldaltól érkezett, nem is akármilyen múlttal.
Villámgyorsan lecserélték a Digitális Polgári Körök (DPK) országos találkozóját szervező cég vezetőjét, alig három nappal a rendezvény után. A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség (DDÜ) Nonprofit Kft. élére Nagy Károly került, akiről a 444.hu azt írta, hogy korábbi pártjából, a Momentumból zaklatási vádak miatt távozhatott. A cégadatokban történt változást az Mfor vette észre elsőként. Az eddigi ügyvezető, Partos Bence pszichológus, Nagy Károllyal a Mindset Pszichológia nevű cégnél is együtt dolgozik.
Nagy Károly korábban a Momentum XVIII. kerületi önkormányzati képviselője volt, illetve más, érdekes pozíciókat is betöltött, 2021 márciusában lépett ki a pártból. Távozását akkor egy megromlott házassághoz hasonlította, mondván, „számos esemény, hatás, döntés volt, amit legjobban a megromlott házasság hasonlattal tudna leírni”.
A sajtóban most megjelent információk szerint azonban a háttérben súlyosabb ügy állhatott: a Momentum ifjúsági szervezetétől, a TizenX-től 2020 őszén három bejelentés is érkezett, az ügyben diákok voltak érintettek, köztük egy akkor 17 éves lány.
A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség kulcsszerepet játszik a DPK működésében: ők üzemeltetik a honlapot és kezelik a jelentkezők adatait. A céget július 4-én alapították, mindössze három héttel azelőtt, hogy Orbán Viktor Tusnádfürdőn bejelentette a polgári körök létrehozását. Bár a kezdeményezés a miniszterelnökhöz kötődik, a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Papp László Sportarénában tartott rendezvény előtt hangsúlyozta: „A szeptember 20-i rendezvényt nem Magyarország Kormánya szervezi.” Ezt erősítette meg Partos Bence is, aki szerint a találkozót „nem a kormány, hanem magánszemélyek állták”.
A miniszterelnök célja a DPK-val a jobboldal online megerősítése. „Be kell teríteni digitális polgári körökkel az országot” – adta ki a feladatot Orbán Viktor az első országos találkozón. Október végén már arról számolt be, hogy „több mint 90 000-en” csatlakoztak, és bejelentette a szervezet országjárását is. A DPK ismert arcai között van Dopeman, Schmidt Mária és Rákay Philip is. A mozgalom körüli vitákat jelzi, hogy a szeptemberi gyűlésen egy kivetítőn „TOP álhírgyárosok” címmel listázták a független sajtó több szerkesztőségét és újságíróját.
Villámgyorsan lecserélték a Digitális Polgári Körök (DPK) országos találkozóját szervező cég vezetőjét, alig három nappal a rendezvény után. A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség (DDÜ) Nonprofit Kft. élére Nagy Károly került, akiről a 444.hu azt írta, hogy korábbi pártjából, a Momentumból zaklatási vádak miatt távozhatott. A cégadatokban történt változást az Mfor vette észre elsőként. Az eddigi ügyvezető, Partos Bence pszichológus, Nagy Károllyal a Mindset Pszichológia nevű cégnél is együtt dolgozik.
Nagy Károly korábban a Momentum XVIII. kerületi önkormányzati képviselője volt, illetve más, érdekes pozíciókat is betöltött, 2021 márciusában lépett ki a pártból. Távozását akkor egy megromlott házassághoz hasonlította, mondván, „számos esemény, hatás, döntés volt, amit legjobban a megromlott házasság hasonlattal tudna leírni”.
A sajtóban most megjelent információk szerint azonban a háttérben súlyosabb ügy állhatott: a Momentum ifjúsági szervezetétől, a TizenX-től 2020 őszén három bejelentés is érkezett, az ügyben diákok voltak érintettek, köztük egy akkor 17 éves lány.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
14. havi nyugdíj: van, akinek 4,5 millió összesen, másnak alig húszezer forint plusz érkezik februárban
Februárban a rendes és a 13. havi mellé jön a 14. havi első negyede is. A szakértők szerint a rendszer a gazdagoknak kedvez, a szegényeknek alig jut valami.
A kormány döntött: 2026 februárjában a nyugdíjasok a havi ellátásuk és a 13. havi juttatásuk mellé megkapják a 14. havi nyugdíj első negyedét is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintetteknek egyetlen hónap alatt összesen 2,25 havi nyugdíjuk érkezik. A kormány a 14. havi nyugdíjat fokozatosan, 2030-ig tervezi teljes egészében bevezetni. A vonatkozó törvényjavaslatot Semjén Zsolt már be is nyújtotta az Országgyűlésnek.
A pluszjuttatás első részletének költsége a kormányzati kommunikáció szerint 150-170 milliárd forint körül lesz. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy számol, a 14. havi nyugdíj első negyede átlagosan 65 ezer forintot jelent majd a jogosultaknak.
A kifizetés azonban arányos, így a magasabb ellátásban részesülők jóval nagyobb összegre számíthatnak. Aki 50 ezer forintos nyugdíjat kap, összesen 112 500 forinthoz juthat, míg akinek 200 ezer forint az ellátása, annak 450 ezer forint érkezik. Azok pedig, akiknek a rendes nyugdíja egymillió forint, összesen 2,25 millió forintot kaphatnak, a kétmilliós nyugdíjjal rendelkezőknek pedig 4,5 millió forint érkezhet februárban – írta a 24.hu.
A KSH adatai szerint idén januárban 2,267 millióan kaptak nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást. Közülük több mint egymillióan (1,071 millió fő) 200 ezer forintnál kevesebbet, míg több mint 182 ezren 100 ezer forintnál is alacsonyabb összeget kaptak havonta. A legtöbben, több mint 216 ezren, a 180 és 200 ezer forint közötti sávba tartoztak. Az öregségi nyugdíj szeptemberi átlaga 245 753 forint volt. Ezzel szemben a 700 ezer forint feletti, úgynevezett szupernyugdíjasok tábora 14,4 ezer főt számlál.
A juttatási rendszer arányossága miatt a nyugdíjak közötti szakadék tovább nőhet. Míg a százezer forint alatti nyugdíjaknál a 14. havi nyugdíj első részlete csupán 10–20 ezer forint lesz, addig egy egymilliós nyugdíjasnak a plusz heti juttatása eléri az egyhavi átlagnyugdíj összegét, 250 ezer forintot. Egy kétmilliós nyugdíjas pedig 500 ezer forintot kaphat ugyanezen a címen, ami két havi átlagnyugdíjnak felel meg.
A javaslatot szakértők és érdekvédelmi szervezetek is bírálták. Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke szerint differenciálni kellene a kifizetést, a kisnyugdíjasoknak többet, a magasabb ellátásúaknak pedig kevesebbet adva. Farkas András nyugdíjszakértő úgy látja, a legszegényebb idősek számára az jelentene valódi segítséget, ha a 14. havi juttatásként mindenki egységesen az átlagnyugdíj összegét kapná meg. A politikai pártok is reagáltak: a Demokratikus Koalíció a „svájci indexálás” visszahozását sürgeti, míg Tordai Bence (Párbeszéd) „választási osztogatásnak” nevezte az intézkedést.
A kormány döntött: 2026 februárjában a nyugdíjasok a havi ellátásuk és a 13. havi juttatásuk mellé megkapják a 14. havi nyugdíj első negyedét is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintetteknek egyetlen hónap alatt összesen 2,25 havi nyugdíjuk érkezik. A kormány a 14. havi nyugdíjat fokozatosan, 2030-ig tervezi teljes egészében bevezetni. A vonatkozó törvényjavaslatot Semjén Zsolt már be is nyújtotta az Országgyűlésnek.
A pluszjuttatás első részletének költsége a kormányzati kommunikáció szerint 150-170 milliárd forint körül lesz. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy számol, a 14. havi nyugdíj első negyede átlagosan 65 ezer forintot jelent majd a jogosultaknak.
A kifizetés azonban arányos, így a magasabb ellátásban részesülők jóval nagyobb összegre számíthatnak. Aki 50 ezer forintos nyugdíjat kap, összesen 112 500 forinthoz juthat, míg akinek 200 ezer forint az ellátása, annak 450 ezer forint érkezik. Azok pedig, akiknek a rendes nyugdíja egymillió forint, összesen 2,25 millió forintot kaphatnak, a kétmilliós nyugdíjjal rendelkezőknek pedig 4,5 millió forint érkezhet februárban – írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
