Elfogadták a „Lex-Magyar Pétert”, ami az EP-képviselők vagyonnyilatkozatáról szól
A jövőben a magyar EP-képviselőknek is ugyanúgy kell majd vagyonnyilatkozatot tenniük, mint a magyar országgyűlési képviselőknek. A ciklus elején és végén, illetve minden év január 31-ig kell leadniuk az egységes formátumú dokumentumot. A képviselők vagyonnyilatkozatai nyilvánosak lesznek, de a családtagoké nem.
Ezzel szemben a magyarországi országgyűlési képviselőknél nincs ilyen szankció: ha hibáznak a vagyonnyilatkozatban, annak jelenleg semmilyen következménye nincs.
A magyar parlamenti képviselők nyilatkozatait a mentelmi bizottság vizsgálhatja, de azt semmilyen hatóság nem ellenőrzi. Civil szervezetek és az Integritás Hatóság is javasolták, hogy szigorúbb ellenőrzést vezessenek be, de ez eddig nem történt meg. A kormány a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában még tavaly áprilisra vállalta, hogy javaslatot tesz egy szigorúbb szankciórendszer bevezetésére, de ebből egyelőre csak az EP-képviselőkre vonatkozó módosítás született meg.
Az EP-képviselők vagyonnyilatkozatait a Nemzeti Választási Bizottság ellenőrzi majd. A testület tagjainak többségét a fideszes Országgyűlés választotta meg, de a parlamenti pártok is delegálhattak tagokat. Az NVB-nak hivatalból eljárást kell indítania, ha egy képviselő nem adja le időben a vagyonnyilatkozatát. Emellett bárki kezdeményezhet eljárást, ha pontosan megjelöli, hogy mi a probléma a vagyonnyilatkozattal.
A vagyonnyilatkozati eljárás során az EP-képviselők kijavíthatják a hibákat, és kötelesek minden szükséges adatot benyújtani. Az állami szervek is kötelesek átadni az NVB-nek a hiányzó adatokat. Ezekbe csak a bizottság tagjai tekinthetnek be, és az adatokat nem hozzák nyilvánosságra. A bizottság döntése ellen a Kúriánál lehet fellebbezni, és ha a folyamat végén is hibát találnak, az NVB megszüntetheti az EP-képviselő megbízatását.
A kormánypárti képviselők azzal indokolták a módosítást, hogy „a brüsszeli átláthatósági mechanizmusok nem nyújtanak megfelelő garanciát a közélet tisztaságának megteremtéséhez”. Hangsúlyozták, hogy „a közbizalom helyreállítása és megerősítése érdekében a tagállamoknak fokozott felelősségük van saját képviselőik elszámoltathatóságának biztosításában”, és kiemelték, hogy a magyar rendszer „a legszigorúbbak közé tartozik”.
Magyar Péter márciusban reagált a törvényjavaslatra. Azt írta:
Emellett azt is elárulta, hogy egy kisebb és egy nagyobb lakása van, egy balatonhenyei üres telke, körülbelül 90 millió forint lakáshitele és ennél valamivel több megtakarítása. Tulajdonosa továbbá „egy minimális hasznot nyújtó” cégnek, egy 7 éves Volvónak, egy pianínónak és öt festménynek.
A Tisza Párt elnöke Orbán Viktornak is üzent:
Korábban Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője egy titokban készült hangfelvételen azt állította, hogy Magyar 90 millió forintnyi részvénnyel rendelkezik, amit olyan tőzsdei információk alapján szerzett, amelyekhez nem lett volna szabad hozzáférnie. Ezt követően az Index februárban arról írt, hogy Magyar 2023. július 21-én, pénteken, a tőzsdezárás előtti órákban eladta az összes részvényét, majd több tízmillió forint értékben vásárolt részvényeket Mészáros Lőrinc cégétől, az Opus Global Nyrt.-től. A tőzsdezárás után ezek értéke hirtelen megemelkedett, így hétfőn már magasabb áron adhatta el őket, és jelentős haszonra tett szert.
(via Telex)
