Elege van a gazdáknak, háromnapos tüntetést hirdettek a Parlamenthez
Kiszámítható jogi környezetet és valódi érdekképviseletet szeretnék. Egy szervező azt is elárulta, csak tavaly 35 ellenőrzést kapott, szerinte azért, mert nem hallgat.
Három napos tüntetést hirdettek gazdák és méhészek Budapestre – írja a Népszava. A szombattól hétfőig tervezett megmozdulásra két helyszínt foglaltak le: gyülekezőhelyként a Népligetet, illetve a pesti alsórakpart Parlament és Lánchíd közötti szakaszát. A tüntetés érdemi részét, a traktorok belvárosi megjelenését vasárnapra időzítik, hétfőn pedig petíciót akarnak átadni Nagy István agrárminiszternek.
„A jogi környezet teljesen kiszámíthatatlan, nem lehet tervezni, a határidők nem követik a földmunkák idejét, pedig, ha elvetünk valamit, azt már nem lehet visszacsinálni. Mégis utólag hoznak valami rendeletet, ami miatt aztán nem kapjuk meg a teljes összeget, amivel eredendően kalkuláltunk. [...] Rengetegszer írnak ki úgy pályázatot, hogy a feltételeket csak napokkal a lejárta előtt adják meg”
– magyarázta a lapnak a gazdák problémáit egy somogyi vállalkozó, Kernbaum Anita. Az alacsony felvásárlási árak mellett – a tiltakozó gazdák szerint – a támogatások kiszámíthatatlansága okoz nehézségeket. A földalapú támogatást, amit például Ausztriában az év végére megkapnak, itthon június végére fizetik ki teljesen, ráadásul, míg máskor időarányosan ilyenkorra a 40-50 százalékot meg szokták kapni, addig az idén 20-25 százalékot kaptak a legtöbben, de van, aki még semmit sem. Enélkül viszont csak hitelből tudnak nekikezdeni a tavaszi munkáknak.
Kernbaum Anita arról nyilatkozott, hogy valódi érdekképviseletet szeretnék összehozni, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) ugyanis szerintük semmi haszna. Felidézte az ukrán gabona behozatala ellen szervezett néhány héttel ezelőtti, záhonyi demonstrációt, melyet a Fidesz-közeli Magosz és a Nemzeti Agrárkamara (NAK) szervezett, ám sokkal inkább kormány melletti kiállásnak bizonyult, mint valódi érdekérvényesítésnek – ezt követően engedélyezte ugyanis a kormány az ukrán méz behozatalát. Nem véletlen, hogy a demonstrálók azt is szeretnék elérni, szüntessék meg a kötelező NAK-tagságot, mely sokkal drágább a normál kamarai tagságnál, ám semmit sem kapnak cserébe.
„Sokan félnek, hiszen, ha valaki kinyitja a száját, exponálja magát, eleshet pályázati támogatásoktól. Mivel én eddig is elég sokszor kritizáltam, csak tavaly 35 kormányhivatali ellenőrzést kapott a cégem, s az idén is már ötöt”
– mondta Kernbaum Anita a Népszavának. szerinte ezért sem lehet tudni előre., hogy mennyien lesznek, emellett traktorral Budapestre jönni is több százezer forintos utazás. Krenbaum üzent azoknak a gazdáknak is, akik félnek: szerinte ha csendben maradnak, akkor is tönkremennek – kivéve, ha elegen összefognak és kiállnak magukért.
Három napos tüntetést hirdettek gazdák és méhészek Budapestre – írja a Népszava. A szombattól hétfőig tervezett megmozdulásra két helyszínt foglaltak le: gyülekezőhelyként a Népligetet, illetve a pesti alsórakpart Parlament és Lánchíd közötti szakaszát. A tüntetés érdemi részét, a traktorok belvárosi megjelenését vasárnapra időzítik, hétfőn pedig petíciót akarnak átadni Nagy István agrárminiszternek.
„A jogi környezet teljesen kiszámíthatatlan, nem lehet tervezni, a határidők nem követik a földmunkák idejét, pedig, ha elvetünk valamit, azt már nem lehet visszacsinálni. Mégis utólag hoznak valami rendeletet, ami miatt aztán nem kapjuk meg a teljes összeget, amivel eredendően kalkuláltunk. [...] Rengetegszer írnak ki úgy pályázatot, hogy a feltételeket csak napokkal a lejárta előtt adják meg”
– magyarázta a lapnak a gazdák problémáit egy somogyi vállalkozó, Kernbaum Anita. Az alacsony felvásárlási árak mellett – a tiltakozó gazdák szerint – a támogatások kiszámíthatatlansága okoz nehézségeket. A földalapú támogatást, amit például Ausztriában az év végére megkapnak, itthon június végére fizetik ki teljesen, ráadásul, míg máskor időarányosan ilyenkorra a 40-50 százalékot meg szokták kapni, addig az idén 20-25 százalékot kaptak a legtöbben, de van, aki még semmit sem. Enélkül viszont csak hitelből tudnak nekikezdeni a tavaszi munkáknak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.
Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.
A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.
A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.
Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.
Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.
A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.
Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.
Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”
A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.
Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.
A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagáltHegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.
Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.
Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.
„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.
A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.
Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.
Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”
A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagáltHegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.
Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.
„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.
Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.
Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.
„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.
Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Irán bejelentette, megint lezárja a Hormuzi-szorost, de Amerika szerint Teherán már nem képes erre
Irán legfelsőbb katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újbóli lezárását a libanoni tűzszünet összeomlása miatt. J.D. Vance amerikai alelnök, és az amerikai hadsereg szerint azonban a forgalom zavartalan, tegnap 16 millió hordó olaj haladt át rajta.
Irán ismét lezártnak nyilvánítja a világ legfontosabb olajútvonalát, miközben Washington szerint a Hormuzi-szoros „teljesen nyitva van” – és már vasárnap amerikai–iráni egyeztetések kezdődhetnek Svájcban.
Ez a látszólag paradox helyzet azzal kezdődött, hogy
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását, a döntést az Egyesült Államok és Izrael által elkövetett tűzszünetsértésekkel indokolva, amelyeket a „kötelezettségvállalások egyértelmű megszegésének” nevezett
Az amerikai alelnök, J.D. Vance azonban tagadta, hogy a hír igaz lenne, és arról beszélt, hogy semmi sem utal a blokádra. Vance szerint a forgalom zavartalan. „Tegnap 16 millió hordó olaj haladt át a Hormuzi-szoroson. Tehát azt látjuk, hogy ezek a hajók közlekednek.”
„Nem látunk semmilyen bizonyítékot arra, hogy az irániak továbbra is zárva tartanák a Hormuzi-szorost” – mondta Vance.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda haditengerészete szigorú figyelmeztetést adott ki minden hajó számára, azt tanácsolva nekik, hogy „ne közelítsék meg a Hormuzi-szorost, ellenkező esetben veszélybe kerül a biztonságuk”.
Ezzel szemben a tengeri hírszerzéssel foglalkozó AXSMarine adatai szerint csütörtökön összesen 25 kereskedelmi hajó haladt át a szoroson, ami a legtöbb április óta.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága oszlatta el ezt a különös ellentmondást. A szoros nincs lezárva, mert azt már katonailag nem Irán ellenőrzi, így lezárni sem tudja azt - állítja az amerikai hadügyminisztérium egyik csúcsszervezete.
Vance azt is jelezte, hogy Svájcba utazik, ahol Iránnal folytat majd tárgyalásokat. Pakisztán külügyminisztériuma szerint a megbeszéléseket vasárnap tartják Bürgenstockban, ezeken amerikai és iráni képviselők vesznek részt. A folyamatban közvetítőként Pakisztán és Katar delegáltjai is jelen lesznek.
A CNN szerint a mai napon halálos áldozatokkal járó izraeli légicsapások történtek Dél-Libanonban. Izrael közlése szerint a támadások a Hezbollah akcióira adott válaszlépések voltak, ám a libanoni tűzszünet betartása kulcsfeltétele volt a korábbi, Hormuzról szóló egyezménynek.
Irán ismét lezártnak nyilvánítja a világ legfontosabb olajútvonalát, miközben Washington szerint a Hormuzi-szoros „teljesen nyitva van” – és már vasárnap amerikai–iráni egyeztetések kezdődhetnek Svájcban.
Ez a látszólag paradox helyzet azzal kezdődött, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
