HÍREK
A Rovatból

Tűzszünetet kötött Izrael és a Hezbollah, egyelőre nem tartják be, ami felrúghatja az egész amerikai-iráni megállapodást

Pénteken amerikai közvetítéssel ismét tűzszünet lépett életbe Izrael és a Hezbollah között a libanoni határon. Azonban jelentések szerint a harcok még nem értek véget, pedig ez volt a feltétele az iráni-amerikai megállapodásnak.


Pénteken budapesti idő szerint 15 órakor életbe lépett az Izrael és a Hezbollah közötti tűzszünet, miután egy amerikai tisztviselő megerősítette a megállapodás tényét – írta a BBC. A tűzszünetet megelőző éjszaka során még legalább 18 ember halt meg Dél-Libanonban izraeli légicsapásokban, és négy izraeli katona is életét vesztette a harcokban.

Az Izraeli Védelmi Erők is megerősítették a fegyvernyugvás tényét. Effie Defrin dandártábornok, a hadsereg szóvivője egy közleményben tudatta a hadsereg álláspontját.

„Tűzszünet van. Az IDF készen áll a harc folytatására, ha erre utasítják.”

A fegyvernyugvás ellenére továbbra is érkeznek jelentések harci cselekményekről. Az al-Dzsazíra és más helyi hírügynökségek szerint legalább egytucat izraeli csapás érte Libanon területét a tűzszünet óta, míg a Times of Israel Izrael légterébe berepülő drónokat jelentett.

A tűzszünet egy szélesebb regionális alku része, amelyen egy 14 pontból álló, amerikai–iráni megállapodás is nyugszik. Ez a dokumentum „azonnali és állandó” katonai művelet-lezárást írt elő minden fronton, beleértve Libanont is. A felek ma találkoztak volna Svájcban, hogy a szerződést aláírják, azonban mivel Libanonban még éjszaka is zajlottak a harcok az iráni külügyminisztérium jelezte, hogy egyelőre nem találkoznak Svájcban az Amerikaiakkal, és J.D. Vance alelnök is lemondta útját, és kritikával illette Izraelt, amiért „kockáztatta” a megállapodást.

Irán egyértelművé tette, hogy nincs alku az USA-val, ha Izrael nem hagy fel a harci cselekményekkel Libanonban.

Az iráni külügyminisztérium tűzszünet után jelezte, hogy megkezdődtek a tárgyalások a személyes találkozó átütemezéséről, de hozzátette, hogy „A végleges megállapodásra irányuló tárgyalások a memorandumban meghatározott feltételek életbe lépésétől és azok folyamatos végrehajtásától fognak függeni.”.

A libanoni fegyverszünettől is függő tervezet rögzíti a globális olajellátás szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros újbóli megnyitását, egy 60 napos tárgyalási időszakot Irán nukleáris programjáról, valamint egy 300 milliárd dolláros újjáépítési tervet, miközben az Egyesült Államok megszünteti az Iránnal szembeni szankciókat.

Libanon március elején sodródott bele a háborúba, miután a Hezbollah rakétákat lőtt ki Izraelre, megtorlásul azért az izraeli csapásért, amelyben február végén meghalt Irán legfőbb vezetője. Izrael válaszul bombázási kampányt indított, és megszállta az ország déli részének jelentős területeit, hogy visszaszorítsa az Irán által támogatott síita fegyveres szervezet harcosait.

A március óta tartó harcok súlyos humanitárius válságot okoztak.

A libanoni egészségügyi minisztérium adatai szerint legalább 3912 ember, köztük nők és gyerekek vesztették életüket, és további 11 699-en sebesültek meg.

Körülbelül egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát, miközben a déli országrészben közösségek tucatjai semmisültek meg teljesen.

Nem ez az első tűzszünet a felek között, de eddig mindegyik összeomlott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fellázadt az Alkotmánybíróság: Polt Péter levette Sulyok Tamás elmozdítási ügyét napirendről, miután hét bíró kizáratta magát a döntéshozatalból
Levette a hétfői napirendről Sulyok Tamás köztársasági elnök ügyét Polt Péter alkotmánybírósági elnök. Hét alkotmánybíró lépett hátra egyszerre, határozatképtelenné téve az Alkotmánybíróságot.


A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), hogy állásfoglalást kapjon az Alaptörvény-módosítás korlátairól. Feltehetően azzal a szándékkal, hogy bevédje magát a Tisza-kormánnyal szemben, amely jelenleg is az eltávolításán dolgozik. A testület hétfőn tárgyalta volna beadványát.

Azonban péntek délelőtt hét alkotmánybíró érintettségre hivatkozva írásban kizáratta magát a köztársasági elnök beadványának tárgyalásából

értesült korábban a 444.hu. Lépésükkel a 15 tagú testület határozatképtelenné vált, mivel a teljes üléshez legalább tíz bíró jelenléte szükséges. A kizáró nyilatkozatot nem lehet visszavonni, és az elnök sem bírálhatja felül, így a hétfőre tervezett sürgősségi tárgyalás meghiúsult.

A lap szerint napok óta tartott a belső vita az AB-nál. A folyamatot Szabó Marcel alkotmánybíró indította el egy feljegyzéssel, amelyben amellett érvelt, hogy Sulyok beadványát napirendre sem lehet venni, mert az érdemi elbírálásra alkalmatlan. Úgy vélte, az indítvány nem jelöl meg konkrét alkotmányjogi problémát, egy be nem nyújtott normaszövegről szól, és egy új alkotmányjogi hatáskör megteremtését célozza.

A politikai semlegesség kérdését is felvetette, mondván, a testület nem léphet be a politikai erőtérbe, mert az új szerepfelfogás „olyan vörös vonal, amit az AB semmilyen körülmények között nem léphet át”.

Szabó Marcel álláspontjához további hat bíró csatlakozott. Ezzel szemben Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és még két bíró amellett érvelt, hogy a beadványt lehet tárgyalni.

A vita közben elkészült egy határozati tervezet is, amely mindenben Sulyok Tamásnak adott volna igazat.

A tervezet szerint a testületnek van hatásköre eldönteni, hogy egy módosítás valóban Alaptörvény-módosításnak tekinthető-e, és kimondta volna, hogy nem lehet úgy módosítani az Alaptörvényt, hogy annak célja egy konkrét személyre szabott joghatás kiváltása legyen. Egy ilyen módosítást a tervezet az eljárási követelmények megsértésének minősített volna.

A magukat kizáró bírák a portál forrása szerint ebbe a vitába nem akartak belemenni, ezért döntöttek a távolmaradás mellett.

A cikk megjelenése után az AB hivatalosan is bejelentette, hogy levették a napirendről a köztársasági elnök beadványát.

Közleményük ügy fogalmaz, hogy Sulyok Tamás beadványával kapcsolatban „hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással (...) kizárási okot jelentett be. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság elnöke az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjéről levette”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter üzent az osztrákoknak: ha nem viszik vissza az azbesztet, óriási árat fizethetnek
A kormányfő szerint egyértelmű az alapelv: aki szennyező anyagot hozott egy másik országba, annak azt vissza kell vennie. Ha Ausztria ezt nem teszi meg, egy sokkal drágább eljárás végén kell majd állnia a költségeket.
MTI - szmo.hu
2026. június 19.



A magyar miniszterelnök pénteken Brüsszelben üzenet Bécsnek:

„valódi választ, valódi egyeztetést, valódi vizsgálatot” vár az osztrák féltől a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyében, ellenkező esetben Magyarország maga lép, és akár az Európai Unióhoz is fordulhat.

Magyar Péter egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy bár a kormány preferálná a közös munkát, felkészült az önálló lépésekre is.

A lehetséges vizsgálatokról azt mondta: „el tudjuk végezni magunk is ezeket és mi is tudunk akár az Európai Unióhoz, akár bárkihez fordulni, de én még adnék egy esélyt annak, hogy ezt közösen megtegyük”.

A kormányfő szerint az alapelv az, hogy ha valaki szennyező anyagot hozott egy másik országba, akkor azt vissza kell vennie.

Amennyiben erről nem sikerül gyorsan megállapodni az osztrák féllel, a szennyezett anyagot Magyarországon egy veszélyes hulladék tárolóba kell helyezni, majd onnan később elszállítani, ami óriási költséget jelent.

A pénzügyi felelősséget a károkozóra terhelné: „Úgyhogy ha én lennék a károkozó, akkor nem akarnék kétszer-háromszor fizetni, de mindenesetre a magyar állam lépni fog”.

A probléma korábban a legmagasabb szintű diplomáciai egyeztetések tárgya is volt. Magyar Péter korábban Bécsben tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral. A miniszterelnök már ott rögzítette, hogy a kormány a „szennyező fizet” elvét fogja alkalmazni, és a felek egy közös vizsgálóbizottság felállítását jelentették be.

Ezzel párhuzamosan Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter megállapodott az érintett osztrák bányatulajdonossal a további szállítások leállításáról. Azóta kiderült, hogy a szennyezés a korábban gondoltnál is nagyobb lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Sulyok Tamás bemutatta felcsúti módon, hogyan kell öngólt lőni” – Magyar Péter szerint a köztársasági elnöknek haladéktalanul távoznia kell
Magyar Péter miniszterelnök szerint az Alkotmánybíróság fellázadt az államfő ellen. A kormányfő úgy vélte, ez példátlan eset, és Sulyok Tamásnak azonnal le kéne mondania.


„Fellázadt a deep state, Orbán Viktor bábjai is fellázadtak”

– így reagált Magyar Péter miniszterelnök pénteken, miután arról beszélt Brüsszelben egy sajtótájékoztatón, hogy az Alkotmánybíróság mégsem tárgyalja Sulyok Tamás államfő beadványát. A kormányfő szerint az államfő lépése kudarcba fulladt.

„Bemutatta felcsúti módon, hogyan kell öngólt lőni: beállni a kör közepére, teli rüszttel kezdőrúgásból a felső ficakba belőni a saját kapujába”

– fogalmazott.

Magyar Péter szerint hétnél is több alkotmánybíró záratta ki magát az eljárásból, a történteket pedig példátlannak nevezte.

„Fellázadt az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök ellen. Én azt gondolom, hogy itt a vége a történetnek. Ha eddig nem lett volna közjogi válság és eddig nem kellett volna lemondania Sulyok Tamásnak, akkor ma szerintem ő is érzi, hogy haladéktalanul távoznia kell”.

„Várjuk az elnök úr lemondását” – tette hozzá a miniszterelnök. Szerinte a rendszerváltás óta nem került még ilyen helyzetbe köztársasági elnök. Úgy vélte, hogy az alkotmánybírók ezzel azt mondták ki, hogy Sulyok távozzon.

A testület a honlapján közzétett napirend szerint hétfőn tárgyalta volna a köztársasági elnök június 11-én benyújtott indítványát. Sulyok Tamás azután fordult a testülethez, hogy a kormány jelezte, Alaptörvény-módosítással távolítaná el a korábbi rendszer kulcsfiguráinak tartott közjogi méltóságokat. Az államfő beadványában azt kérte, mondják ki, hogy az ilyen, személyre szabott jogalkotás alkotmányellenes.

A miniszterelnök szerint azonban az államfő saját pozícióját kívánta a beadványával megerősíteni, de abból az derült ki, hogy korábban az Alkotmánybíróság elnöki posztjára is alkalmatlan volt, hiszen "egy nem létező jogszabályról, jogalkotásról kérdezett, előre, ráadásul egy esetleges alaptörvény-módosításról, amihez semmi köze az Alkotmánybíróságnak".

Magyar Péter a sajtótájékoztatója után azt írta a közösségi oldalára:

"Az Alkotmánybíróság tagjai a mai döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamásnak és az AB elnökének is távoznia kell. Elnök urak, innen nincs visszaút, ideje lemondani."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Helyreállítaná a kormány a pedagógusok sztrájkjogát, de van egy fontos kikötés
A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott egy törvénytervezetet, amely eltörölné a pedagógussztrájkot korlátozó eddigi szabályokat. A javaslat ugyanakkor új minimumszolgáltatásként rögzítené, hogy a sztrájk alatt is kötelező a gyermekfelügyelet reggel 7 és délután 3 között.


Visszaadná a kormány a pedagógusok szabad sztrájkjogát, és jelentősen növelné a tankerületi iskolák autonómiáját – erről szól az a törvénytervezet, amelyet pénteken bocsátottak társadalmi egyeztetésre. A Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter által jegyzett csomag a köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogainak helyreállítását és az intézményigazgatók munkáltatói jogköreinek bővítését is megcélozza.

A legfontosabb változás, hogy a javaslat eltörölné a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó, a veszélyhelyzet idején bevezetett, az elégséges szolgáltatásokat részletesen meghatározó rendelkezéseket – írja az MTI. Ezzel párhuzamosan a tervezet új minimumszabályokat rögzít.

A jövőben a gyermekek felügyeletét a sztrájkkal érintett munkanapokon reggel hét és délután három óra között kellene biztosítani, a kollégiumokban pedig az ott-tartózkodás teljes ideje alatt.

A javaslat szerint minden olyan iskolában, ahol a foglalkoztatottak létszáma eléri a tizenöt főt, létre kellene hozni a köznevelésben foglalkoztatottak tanácsát, hogy a dolgozók részt vehessenek a munkáltatói döntésekben. Emellett a munkáltató a nála képviselettel rendelkező szakszervezetek között nem tehetne különbséget.

A tervezet az intézmények belső működését is átalakítaná. A szervezeti és működési szabályzatot a jövőben a nevelőtestület fogadná el az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. A fenntartó csak azokba a pontokba szólhatna bele, amelyekből neki többletkötelezettsége származik. Hasonlóan, a pedagógiai programot is a nevelőtestület fogadná el, és az igazgató hagyná jóvá.

A tankerületi központok fenntartásában működő iskolákban a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolná, a tankerületi vezetőnek csak egyetértési joga maradna. Ezt is csak akkor tagadhatná meg, ha a döntés jogszabályba ütközik, vagy nincs rá költségvetési fedezet. Az igazgatói pályázatokról a nevelőtestület titkos szavazással alakítaná ki a véleményét.

A miniszter a parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy az oktatásirányításnak partneri viszonyra kell törekednie az érintettekkel: „Mindent az érintettekkel együtt szeretnénk csinálni.”

Megszűnne az a szabály is, amely szerint szakmai kérdésekben kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni. A most közzétett tervezetekről a társadalmi egyeztetés június 27-ig tart.

A mostani csomag illeszkedik az oktatáspolitikai irányváltásról szóló tavaszi bejelentések sorába. Lannert Judit miniszterjelöltként májusban a parlamenti bizottsági meghallgatásán ígéretet tett a tanári sztrájkjog visszaadására és a szakmai autonómia erősítésére.

Ezt követte a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének (TÉR) felfüggesztése: a kormány előbb június 5-én jelezte a rendszer kivezetésének szándékát, majd június 10-én be is nyújtották azt a törvényt, amely a 2025/26-os tanévre felfüggeszti a sok adminisztrációval járó értékelést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk