A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Portfolio kutatást végzett a 2020-as háztartási vagyonfelmérések alapján.
A statisztikák alapján a magyar háztartások nettó vagyona 154 641 milliárd forint volt a 2020-as év végén. Ennek közel 50%-a, a leggazdagabb 10%-ba tartozó családok kezében van.
Ezek alapján, a leggazdagabb magyar családok vagyona átlagosan 190 millió, míg a legszegényebbeké mínusz 1 millió. A hatalmas szakadék a hitelből következik, a kevésbé tehetősek vagyonának 20 százaléka ingatlanhitel, 34 százalék pedig egyéb hitel.
A felső 10%-ba tartozók vagyonának 97 százaléka ház vagy lakás, ez a szegényebbek 34 százalékáról mondható csak el.
Részvény és befektetési jegy csak a leggazdagabbak vagyonát képezik. Ide sorolhatnánk az állampapír kötvényt is, hiszen a legszegényebb magyar családok vagyonának 1 százalékát teszik csak ki. Ezzel ellentétben a gazdagokénak 39 százalékát.
A vagyonosabb családoknál a többség rendelkezik házzal vagy ingatlannal, illetve autóval. Viszont a szegényebb háztartások mindössze harmadának van lakása, autója, pénzügyi megtakarítása pedig csak nagyon keveseknek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Portfolio kutatást végzett a 2020-as háztartási vagyonfelmérések alapján.
A statisztikák alapján a magyar háztartások nettó vagyona 154 641 milliárd forint volt a 2020-as év végén. Ennek közel 50%-a, a leggazdagabb 10%-ba tartozó családok kezében van.
Ezek alapján, a leggazdagabb magyar családok vagyona átlagosan 190 millió, míg a legszegényebbeké mínusz 1 millió. A hatalmas szakadék a hitelből következik, a kevésbé tehetősek vagyonának 20 százaléka ingatlanhitel, 34 százalék pedig egyéb hitel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter bejelentése az atomerőmű leállása kapcsán: Összehangolt lépésekre és önkorlátozásra lesz szükség a súlyosabb következmények elkerüléséhez
A lakosságtól azt kérik, hogy aki teheti, az esti csúcsidőszakon (17 és 22 óra között) kívülre időzítse a jelentős áramfogyasztással járó tevékenységeket, különösen az elektromos autók töltését és a légkondicionálók használatát.
Rendkívüli tájékoztatást adott Magyar Péter a MAVIR országos irányítóközpontjából, ahol bejelentette, a Paksi Atomerőmű termelését a Duna rekord alacsony vízállása miatt 24-72 órán belül teljesen leállíthatják. „A paksi atomerőmű 42 éves történetében először” kerülhet sor ilyen intézkedésre” - fogalmazott a miniszterelnök.
A leállás azt jelenti, hogy várhatóan legkésőbb hétfőtől 2000 megawatt esik ki a magyar energiatermelésből, miközben a hőség miatt folyamatosan nő az áramfelhasználási igény.
Magyar ismertette, hogy a Duna vízszintje Paksnál eddig 2018-ban volt a legalacsonyabb, mínusz 97 centiméterrel, ehhez képest jelenleg mínusz 121 centimétert mérnek, és az előrejelzések szerint a vízszint tovább fog csökkenni. Emiatt „rövid távon bizonyosan nem várható a paksi atomerőmű újraindítása”.
A miniszterelnök mindenkit megnyugtatott, hogy bár ilyen leállásra még soha nem került sor, „ez nem jelent semmilyen veszélyhelyzetet. Minden lépés a legszigorúbb biztonsági előírások betartásával történik”.
Magyar Péter szerint a kialakult helyzet elkerülhető lett volna. Úgy fogalmazott, „a jelenlegi leállásra és kellemetlenségekre, valamint 10 milliárdos több lett költségeket eredményező drága áramimportra nem kellett volna, hogy sor kerüljön, ha az Orbán-kormány 10 milliárdos beruházással megvalósította volna a szükséges új paksi szivattyútelep kiépítését”. Hozzátette, a probléma évek óta ismert volt, de a korábbi döntéshozókat „mégsem érdekelte őket hazánk energiabiztonsága”.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a paksi leállás mellett Magyar szerint tegnap műszaki meghibásodás miatt leállt a Dunamenti Erőmű is, amivel további 400 megawatt kapacitás esett ki.
Az erőművek kiesése és a történelmi csúcs közelébe emelkedő fogyasztás miatt legkésőbb hétfőtől „olyan kritikus energiaellátási helyzetet eredményezhetnek hazánkban, amellyel eddig soha nem szembesültünk Magyarország történetében”. Magyar Péter úgy fogalmazott: összehangolt lépésekre és önkorlátozásra lesz szükség a súlyosabb következmények elkerüléséhez.
A kormányfő szerint a MAVIR a csúcsidőszakban, délután 17 és este 22 óra között 20 százalékos fogyasztás-növekedéssel számol, miközben összesen 2400 megawatt hazai termelés esik ki.
Bár az ország energiaellátása jelenleg biztosított, a kormány több intézkedést is bevezet.
„A MAVIR a kormány utasítására a mai naptól felszólít több tucat nagy feszültségű hálózatot igénybe vevő nagyfogyasztót köztük, akkumulátorgyárakat, cementgyárakat, vegyi üzemeket, autógyárakat és egyéb üzemeket a kritikus idősávban az áramfelhasználásuk önkéntes korlátozására” - mondta Magyar Péter, majd hozzátette: ezzel párhuzamosan a kormány megkezdte a jogszabályok előkészítését, hogy szükség esetén „akár kötelező jelleggel is be tudjon avatkozni egyes nagyfogyasztók ütemezett ideglenes lekapcsolásával”.
A lakosságtól azt kérik, hogy aki teheti, az esti csúcsidőszakon, tehát 17 és 22 óra között kívülre időzítse a jelentős áramfogyasztással járó tevékenységeket, különösen az elektromos autók töltését és a légkondicionálók használatát.
Magyar Péter elmondta, rendelkezésre áll egy előre kidolgozott biztonsági rendszer is, egy úgynevezett rotációs kikapcsolási rend. Ennek alkalmazására „kizárólag akkor kerül is sor, ha az erőművi tartalékok, az import, a nagyfogyasztók önkorlátozása, önkéntes leállása és a további műszaki eszközök együttesen sem elegendőek az országos hálózat egyensúlyának fenntartásához”.
A kórházak és a kritikus infrastruktúrák ellátása kiemelt védelmet élvez.
Rendkívüli tájékoztatást adott Magyar Péter a MAVIR országos irányítóközpontjából, ahol bejelentette, a Paksi Atomerőmű termelését a Duna rekord alacsony vízállása miatt 24-72 órán belül teljesen leállíthatják. „A paksi atomerőmű 42 éves történetében először” kerülhet sor ilyen intézkedésre” - fogalmazott a miniszterelnök.
A leállás azt jelenti, hogy várhatóan legkésőbb hétfőtől 2000 megawatt esik ki a magyar energiatermelésből, miközben a hőség miatt folyamatosan nő az áramfelhasználási igény.
Magyar ismertette, hogy a Duna vízszintje Paksnál eddig 2018-ban volt a legalacsonyabb, mínusz 97 centiméterrel, ehhez képest jelenleg mínusz 121 centimétert mérnek, és az előrejelzések szerint a vízszint tovább fog csökkenni. Emiatt „rövid távon bizonyosan nem várható a paksi atomerőmű újraindítása”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kapitány István: Az előző kormány hibájából áll le a Paksi Atomerőmű
A gazdasági és energetikai miniszter a Paksi Atomerőmű leállását a Duna rekordalacsony vízállásával indokolta. Szerinte a helyzet egy elmaradt tízmilliárdos beruházás következménye, amiért az előző kormányt tette felelőssé.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a kormányfővel együtt a MAVIR országos irányítóközpontjában egyeztetett a kialakult helyzetről, melynek részleteiről közösségi oldalán számolt be.
A miniszter posztja szerint „a Duna alacsony vízállása minden korábbi rekordot megdöntött: az eddigi mélypont 2018-ban -97 centiméter volt Paksnál, ma -121 centiméternél tartunk, és az előrejelzések szerint a szint tovább csökken.” A vízszint drasztikus esése miatt az atomerőmű termelése leáll, ami 2000 megawatt (MW) kiesést jelent.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Kapitány szerint tegnap műszaki hiba miatt a Dunamenti Erőmű is leállt, ami további 400 MW-tal csökkenti a hazai termelést. „Összesen tehát 2400 megawatt hazai termelés esik ki, miközben a hőség miatt a csúcsidőszakban 20 százalékkal magasabb fogyasztásra számítunk az átlagos nyári esti 6000 megawatthoz képest” – írta.
Kapitány hangsúlyozta, hogy szakemberként is fontos kimondania:
„a leállítás nem veszélyhelyzet. Minden lépés a legszigorúbb biztonsági előírások szerint, előre kidolgozott rend alapján történik.”
A munka három szinten zajlik. Az első a termelés biztosítása, ami a hazai erőművi tartalékok mozgósítását és a szükséges áramimportot jelenti.
A második szint a nagyfogyasztókat érinti: a MAVIR a kormány utasítására több tucat céget, köztük akkumulátor-, cement-, vegyi- és autógyárakat szólított fel az áramfelhasználás önkéntes korlátozására a kritikus idősávban. Emellett előkészítik azokat a jogszabályokat is, amelyekkel szükség esetén kötelező jelleggel, ütemezetten és ideiglenesen korlátozható lesz egyes nagyfogyasztók ellátása. A harmadik szinten az állam a kormányzati épületekben csökkenti a fogyasztást.
Létezik egy előre kidolgozott biztonsági rendszer is, a rotációs kikapcsolási rend, amelyről szakmai alapon a MAVIR dönt, és „kizárólag akkor kerül alkalmazásra, ha minden más eszköz együttesen sem elegendő.”
A kórházak, a szociális intézmények és az ország működéséhez nélkülözhetetlen szolgáltatások kiemelt védelmet élveznek.
A miniszter szerint most a teljes magyar lakosság összefogására van szükség. Arra kért mindenkit, aki megteheti, hogy a nagy áramfogyasztással járó tevékenységeket, „különösen az elektromos autók töltését és a légkondicionálók használatát, időzítse az esti csúcsidőszakon, vagyis a 17 és 22 óra közötti sávon kívülre.”
Kapitány István arról is írt, hogyan jutott ide az ország, amit szakmai szemmel a legfelháborítóbbnak nevezett. Szerinte a Duna csökkenő vízállása évek óta ismert probléma volt, és egy tízmilliárdos beruházással, az új paksi szivattyútelep megépítésével a mostani leállás és a költséges áramimport elkerülhető lett volna.
„Az előző kormány ezt nem építette meg, miközben az MVM politikai utasításra százmilliárdokat költött hirdetésekre, szponzorációkra és sportklubokra. Ezt is ki fogjuk vizsgálni”
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a kormányfővel együtt a MAVIR országos irányítóközpontjában egyeztetett a kialakult helyzetről, melynek részleteiről közösségi oldalán számolt be.
A miniszter posztja szerint „a Duna alacsony vízállása minden korábbi rekordot megdöntött: az eddigi mélypont 2018-ban -97 centiméter volt Paksnál, ma -121 centiméternél tartunk, és az előrejelzések szerint a szint tovább csökken.” A vízszint drasztikus esése miatt az atomerőmű termelése leáll, ami 2000 megawatt (MW) kiesést jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ókovács Szilveszter reagált Nagy Ervin bejelentésére: Szerencsére nagy gyakorlatunk van ellenőrzésekben
A fenntartó minisztérium átfogó vizsgálatot indított a Magyar Állami Operaházban. Ókovács Szilveszter főigazgató a közösségi médiában reagált, korábbi NAV- és ÁSZ-ellenőrzéseket is felsorolva.
Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár bejelentette: ellenőrzés indult csütörtökön a Magyar Állami Operaházban. Az intézmény főigazgatója, Ókovács Szilveszter Facebook-posztban reagált a történtekre.
„A mai napon a fenntartó minisztérium megkezdte a Magyar Állami Operaház tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzését” - írta a főigazgató, majd hozzátette: „a vizsgálat célja a bizalom megerősítése és a működés hatékonyságának biztosítása a magyar kultúra egyik legfontosabb intézményében.”
A főigazgató megjegyezte, nem ez az első hasonló eljárás az intézmény életében.
„Szerencsére nagy gyakorlatunk van ellenőrzésekben: két NAV, egy Kehi, egy (néhai) EMMI belső vizsgálaton és két ÁSZ-ellenőrzésen túl évekig működött mellettünk pénzügyi biztos és költségvetési felügyelő is,
minden költést szignózva.” Mint írta, „a legutóbbi másfél évet pedig az Ernst & Young könyvvizsgálói töltötték velünk az egykori KIM megbízásából.” A mostani eljárással kapcsolatban kijelentette: „Természetesen minden vizsgálati metódust legjobb tudásunk szerint fogunk ezúttal is támogatni.”
A főigazgató hangot adott „őszinte reményemnek, hogy az abban foglalt ‘dolgozói jelzések’ megismerésére és megválaszolására is lesz módja az Opera vezetésének”.
Ókovács szerint „közös érdek a politikamentes, elfogulatlan vizsgálati kultúra terjedése, a jelentések elé vizsgálatok illesztése.”
A „dolgozói jelzések” kapcsán Ókovács fontosnak tartaná, ha azokat az Opera vezetése is megismerhetné. Ezt az 1100 fős alkalmazotti létszámmal és „a kvázi névtelen levelek különös természetrajzára”, valamint egy „régi-régi római jogelvre” is hivatkozva indokolta.
Posztját egy programajánlóval zárta, megjegyezve, hogy „én hasonló helyzetben előadást is látogatnék, elvégre az Opera nevű giga-manufaktúrának ez a ‘terméke’.” Példaként a csütörtök esti Best of Puccini előadást említette.
Az Ókovács által is említett „dolgozói jelzések” nem előzmény nélküliek, az Operaházban ugyanis az elmúlt hónapokban kiéleződtek a belső feszültségek. Május közepén a szakszervezetek azzal vádolták a főigazgatót, hogy bosszúhadjáratot indított a tavalyi sztrájkban részt vevő dolgozók ellen. Röviddel ezután, május 20-án a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete nyílt levélben kérte Tarr Zoltán kulturális minisztertől Ókovács Szilveszter azonnali felfüggesztését „személyes indíttatású elbocsátásokra” hivatkozva.
Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár bejelentette: ellenőrzés indult csütörtökön a Magyar Állami Operaházban. Az intézmény főigazgatója, Ókovács Szilveszter Facebook-posztban reagált a történtekre.
„A mai napon a fenntartó minisztérium megkezdte a Magyar Állami Operaház tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzését” - írta a főigazgató, majd hozzátette: „a vizsgálat célja a bizalom megerősítése és a működés hatékonyságának biztosítása a magyar kultúra egyik legfontosabb intézményében.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid: Nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy emberek halála a közlekedés természetes velejárója legyen
A miniszter a közösségi oldalán fejtette ki véleményét a kirívó gyorshajtásról. Vitézy egy online kérdőív kitöltésére buzdít, amely a KRESZ lehetséges szigorításait készíti elő.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy friss Facebook-posztban ismét a kirívó gyorshajtók szigorúbb büntetésének szükségességét hangsúlyozta, az Árpád hídi tragédiára hivatkozva. A poszttal a kormány közlekedésbiztonsági kérdőívének kitöltésére buzdít, amelyben azt a kérdést is felteszik, hogy külön kell-e kezelni azokat, akik csak néhány kilométer/órával lépik túl a megengedett sebességet azoktól, akik extrém mértékben száguldoznak.
A miniszter azzal indította bejegyzését, hogy „70 helyett 130 km/óra. Vagy még több. Ennyivel mehettek a vádirat szerint az Árpád hídi tragédia okozói.” Hozzátette, a baleset „egy 26 éves, szabályosan közlekedő kerékpáros életébe került.”
Vitézy felteszi a kérdést, hogy ugyanúgy kell-e megítélni a sebességhatárt jelentősen túllépőket, mint azokat, akik csak kicsivel mennek gyorsabban a megengedettnél.
Emlékeztetett, hogy bár a tragédia után sokan azt mondták, ennek soha többé nem szabad megtörténnie, „mégis, ma is naponta találkozunk olyan videókkal, amelyeken valaki közúton versenypályát csinál az utcából.”
A posztban az olvasható, hogy
2025-ben 456 ember halt meg a magyar utakon, és több mint 4500-an sérültek meg súlyosan.
Vitézy Dávid hangsúlyozza, nem azokról beszél, akik véletlenül 55-tel mennek egy ötvenes táblánál, hanem „azokról, akik lakott területen 120 fölött, autópályán 200 km/óra felett száguldanak és mások életével játszanak.”
Vitézy szerint „a gyorshajtás nem egyszerű szabálysértés”, a rendőrségi és az Európai Bizottság statisztikái szerint is a személyi sérüléses és halálos balesetek egyik legfőbb oka.
A fizika törvényeire is kitér: „ha a sebesség megduplázódik, az ütközési energia a négyszeresére nő.” Példaként említi, hogy míg 70 km/óránál egy autó egy másodperc alatt közel 20 métert, addig 170 km/óránál már 47 métert tesz meg.
Vitézy leszögezte: „Nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy emberek halála a közlekedés természetes velejárója legyen.”
Ezért arra kéri az embereket, mondják el a véleményüket a kérdőívben arról, „elég szigorúak-e a jelenlegi szabályok a kirívó gyorshajtókkal szemben”. Azt is tudni szeretné, hogy „ugyanúgy kell-e megítélni azt, aki néhány kilométer per órával lépi túl a sebességhatárt, mint azt, aki a megengedett sebesség kétszeresével vagy még gyorsabban közlekedik”.
A kormány két hete csütörtökön indította el a közlekedésbiztonsági kérdőívet, amelyet a miniszter az Árpád hídnál jelentett be. A felmérésben a lakosság véleményét kérik ki többek között az extrém gyorshajtás szankcionálásáról, az illegális autóversenyekről, az átlagsebesség-mérésről, valamint az elektromos rollerek szabályozásáról.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy friss Facebook-posztban ismét a kirívó gyorshajtók szigorúbb büntetésének szükségességét hangsúlyozta, az Árpád hídi tragédiára hivatkozva. A poszttal a kormány közlekedésbiztonsági kérdőívének kitöltésére buzdít, amelyben azt a kérdést is felteszik, hogy külön kell-e kezelni azokat, akik csak néhány kilométer/órával lépik túl a megengedett sebességet azoktól, akik extrém mértékben száguldoznak.
A miniszter azzal indította bejegyzését, hogy „70 helyett 130 km/óra. Vagy még több. Ennyivel mehettek a vádirat szerint az Árpád hídi tragédia okozói.” Hozzátette, a baleset „egy 26 éves, szabályosan közlekedő kerékpáros életébe került.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
