Szigorú korhatárt vezethetnek be az elektromos rollerekre, a sisak is kötelező lehet - közlekedési kérdőívet indított Vitézy
Kérdőívet indított a kormány néhány tervezett közlekedési szabályozásról, például az e-rollereket érintőkről. A tervek szerint 12, 14, 16 vagy akár 18 éves korhatárt is bevezethetnek a használatukra.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter csütörtökön rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az Árpád híd pesti hídfőjénél, ahol bemutatta az országos közlekedésbiztonsági kérdőívet. A kormány szeptember elejéig várja az emberek véleményét, és Vitézy azt ígérte, a beérkező válaszok alapján véglegesítik majd a kapcsolódó jogszabályokat.
A kérdőív egyik legfontosabb eleme az elektromos rollerek szabályozása. A kérdőív felveti a fejvédő kötelezővé tételét, valamint az életkori korlát bevezetését is. Utóbbinál konkrétan rákérdeznek, hogy 12, 14, 16 vagy 18 éves kortól engedélyezzék-e a használatukat
A javaslatcsomag kitér az illegális utcai versenyzés és a kirívó gyorshajtás büntetőjogi szankcióira is. Felmerült a szabadságvesztés, a járműelkobzás és a forgalomból való kivonás lehetősége.
A bírságolási rendszer teljes reformja is napirenden van, kikérik az emberek véleményét az átlagsebesség-mérésen alapuló bírságolásról és a befolyó összegek célhoz kötéséről is.
A kérdőívben szerepel a progresszív bírság ötlete is, amelynek mértéke az elkövető jövedelmével vagy a jármű értékével lenne arányos.
A célról így beszélt a miniszter:
„Nem az a célunk ezzel az egész javaslatcsomaggal, hogy növeljük az állam bevételeit. Nem azt javasoljuk, hogy bírságolás révén több legyen a költségvetés bevétele. Nem ez a cél. Az a cél, hogy életeket mentsünk meg.”
Vitézy hozzátette, hogy tavaly 456 ember halt meg közúti balesetben.
A sajtótájékoztató helyszínválasztása is szimbolikus volt: 2023 júliusában az Árpád hídon történt az a halálos kimenetelű baleset, amelynek hátterében a rendőrség szerint spontán kialakult verseny állt.
Az e-rollerek szabályozatlanságával kapcsolatban Vitézy már június elején belengette egy gyorsított eljárásban meghozott, külön szabályozás lehetőségét, és a Fővárosi Közgyűlés is kormányzati egyeztetéseket sürgetett az ügyben.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter csütörtökön rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az Árpád híd pesti hídfőjénél, ahol bemutatta az országos közlekedésbiztonsági kérdőívet. A kormány szeptember elejéig várja az emberek véleményét, és Vitézy azt ígérte, a beérkező válaszok alapján véglegesítik majd a kapcsolódó jogszabályokat.
A kérdőív egyik legfontosabb eleme az elektromos rollerek szabályozása. A kérdőív felveti a fejvédő kötelezővé tételét, valamint az életkori korlát bevezetését is. Utóbbinál konkrétan rákérdeznek, hogy 12, 14, 16 vagy 18 éves kortól engedélyezzék-e a használatukat
Kamuzott másfél éve az Országos Mentőszolgálat, igazolták a statisztikus becsléseit a most kiadott adatok
A Kunetz Zsombor által ismét kikért adatok már egy feldolgozható Excel-táblázatban érkeztek. Az akkori főigazgató, Csató Gábor ezt állította: „Én nem tudom, hogy a biostatisztikus (Ferenci Tamás) milyen adatokból dolgozott, nálunk nincsenek ilyen adatok”.
„El az ártó kezekkel az életmentőktől!” – másfél évvel ezelőtt ezzel a felkiáltással hárította az Országos Mentőszolgálat a mentők kiérkezési idejére vonatkozó kérdéseket. Ehhez képest a szervezet új vezetése most kiadta a korábban visszatartott adatokat, amelyek ráadásul pontosan igazolják azokat a becsléseket, amiket akkor lejáratókampánynak minősítettek.
A mostani, Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő által ismételten kikért adatok már nem kinyomtatott, majd beszkennelt képként, hanem egy feldolgozható Excel-táblázatban érkeztek. A legfontosabb újdonság, hogy a táblázat tartalmazza a korábban nem közölt, úgynevezett 90. percentilisre vonatkozó értékeket is.
Ez a mutató azt jelzi, mennyi időn belül ér ki a mentő az esetek 90 százalékában, és kulcsfontosságú a mentőszolgálat teljesítményének értékelésében.
C biostatisztikus összevetette a friss tényadatokat a saját, másfél évvel ezelőtti becsléseivel, és az eredmények rendkívül pontos egyezést mutattak
A szakértő szerint a Kiemelt P1 kategóriában, ahová a legsürgősebb, újraélesztést igénylő esetek is tartoznak, a becslése átlagosan mindössze 0,6 percet tévedett. Ferenci úgy fogalmazott:
„Vagyis, miközben leírták azokat a mondatokat, hogy lejáratókampány meg el az ártó kezekkel az életmentőktől, ők mindvégig pontosan tudták, hogy egyébként igazam van, és az összes becslésem 1-2 perc pontosságon belül stimmel.”
A mostani fordulat hátterében az a szemléletváltás áll, ami a 2026-os kormányátalakítás után indult el az egészségügyben. Hegedűs Zsolt új miniszter már áprilisban megígérte, hogy nyilvánossá teszik a mentők kiérkezési adatait, mert szerinte a társadalomnak joga van tudni, mennyi idő alatt érkezik a segítség.
A miniszter a változások kapcsán kijelentette: „A transzparencia nem támadás. A kritika nem automatikusan lejáratás.”
Ezt követően júniusban menesztették Csató Gábor főigazgatót, majd Győrfi Pál szóvivő is távozott a szervezettől. Az új megbízott főigazgató, Constantinovits Miklós már egy nyitott, a korábbi intézményvédő reflexekkel szakító kommunikációt ígért.
Az ügy 2025 februárjában robbant ki, amikor az Országos Mentőszolgálat a 90. percentilisre vonatkozó adatok kiadását megtagadta, a hiányzó információk alapján készült becsléseket pedig valótlanságnak és félrevezetőnek nevezte. Az akkori főigazgató, Csató Gábor egy interjúban azt állította, hogy nincsenek ilyen adataik: „Én nem tudom, hogy a biostatisztikus milyen adatokból dolgozott, nálunk nincsenek ilyen adatok”.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy míg a mentőszolgálat a „15 perces szabály” létezését is tagadta, addig Takács Péter akkori egészségügyi államtitkár 2025 őszén arról beszélt, hogy ezt a célt 95 százalékban teljesítik, ami arra utalt, hogy a háttérben mégiscsak mérik ezeket a mutatókat.
„El az ártó kezekkel az életmentőktől!” – másfél évvel ezelőtt ezzel a felkiáltással hárította az Országos Mentőszolgálat a mentők kiérkezési idejére vonatkozó kérdéseket. Ehhez képest a szervezet új vezetése most kiadta a korábban visszatartott adatokat, amelyek ráadásul pontosan igazolják azokat a becsléseket, amiket akkor lejáratókampánynak minősítettek.
A mostani, Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő által ismételten kikért adatok már nem kinyomtatott, majd beszkennelt képként, hanem egy feldolgozható Excel-táblázatban érkeztek. A legfontosabb újdonság, hogy a táblázat tartalmazza a korábban nem közölt, úgynevezett 90. percentilisre vonatkozó értékeket is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megérkezett a bejelentés Paksról: Teljesen leáll az atomerőmű pár napon belül
A Paksi Atomerőmű bejelentette, hogy a Duna rekordalacsony vízállása miatt 24-72 órán belül elkerülhetetlenné válhat a teljes leállás. A probléma az, hogy a hűtővíz-szivattyúk már nem érik el a vizet, az erőmű pedig a 4 fokozatú riasztás 3. szintjén van.
„Az elkövetkező 24-72 órában elkerülhetetlenné válik a Paksi Atomerőmű teljes leállítása, ezzel a villamosenergia-termelés megszűnése” – olvasható az erőmű közleményében. A Duna rekordalacsony vízállása miatt a helyzet odáig fajult, hogy az erőmű már a „alacsony vizes helyzet” 3. fokozatában van, és reális esélye van a 4. fokozat bekövetkezésének, ami már minden blokk kényszerleállítását jelenti.
A probléma nem az, hogy ne lenne elég víz a Dunában a hűtéshez, hanem az, hogy a jelenlegi, és várhatóan tovább csökkenő vízszint már alacsonyabban van, mint a hűtővíz-szivattyúk szívócsonkjai, így azok egyszerűen nem tudják felvenni a vizet.
A Duna vízszintje jelenleg 28 centiméterrel van az előző, 2018-as negatív rekord alatt, és több mint egy méterrel alacsonyabban, mint az atomerőmű tervezésénél figyelembe vett 100 éves minimumvízszint. A szívócsövek mélyebbre helyezése már elindult, de ez a munka csak néhány éven belül hozhat megoldást.
Az atomerőmű felkészült a leállásra.
A működő blokkok másodpercenként 100 köbméter vizet igényelnek, míg a leállított blokkok biztonságos hűtéséhez percenként mindössze 5 köbméter víz is elegendő. Amennyiben a Duna szintje tovább csökkenne, rendelkezésre állnak az Országos Vízügyi Főigazgatósággal közösen telepített Pajtás szivattyúk. Ezekből szükség esetén 12 dolgozik folyamatosan, 4 darab tartalék, és további 13 áll készenlétben, hogy az álló blokkok hűtését minden körülmények között biztosítsák. Az MVM arra kéri a lakosságot, hogy felelős, takarékos áramhasználattal segítsék az ellátásbiztonság fenntartását.
Hétfőn, a Duna Paksnál mért, mínusz 106 centiméteres vízállása miatt az üzemeltető az 1-es blokk teljesítményének csökkentéséről döntött. A helyzet kedden tovább romlott, ekkor már a 3-as blokk teljesítményét is vissza kellett venni, szerdán pedig, a mínusz 118 centiméteres vízszint elérésekor meg is kezdték a blokk teljes leállítását.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter közölte, az ország energiaellátása biztosított, a kieső termelést hazai erőművekkel, megújuló energiaforrásokkal és importtal pótolják.
Magyar Péter miniszterelnök is megerősítette ezt, ugyanakkor rendkívüli bejelentéseket tett, és jelezte, a kormány mérlegeli egyes ipari fogyasztók korlátozását, ha a helyzet úgy kívánja. A paksi létesítmény egyébként is a figyelem középpontjában áll, miután az új kormány a hatalomra kerülése után a Paks I. és a Paks II. projekt működésének teljes átvilágítását rendelte el.
„Az elkövetkező 24-72 órában elkerülhetetlenné válik a Paksi Atomerőmű teljes leállítása, ezzel a villamosenergia-termelés megszűnése” – olvasható az erőmű közleményében. A Duna rekordalacsony vízállása miatt a helyzet odáig fajult, hogy az erőmű már a „alacsony vizes helyzet” 3. fokozatában van, és reális esélye van a 4. fokozat bekövetkezésének, ami már minden blokk kényszerleállítását jelenti.
A probléma nem az, hogy ne lenne elég víz a Dunában a hűtéshez, hanem az, hogy a jelenlegi, és várhatóan tovább csökkenő vízszint már alacsonyabban van, mint a hűtővíz-szivattyúk szívócsonkjai, így azok egyszerűen nem tudják felvenni a vizet.
A Duna vízszintje jelenleg 28 centiméterrel van az előző, 2018-as negatív rekord alatt, és több mint egy méterrel alacsonyabban, mint az atomerőmű tervezésénél figyelembe vett 100 éves minimumvízszint. A szívócsövek mélyebbre helyezése már elindult, de ez a munka csak néhány éven belül hozhat megoldást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orosz rakéta csapódhatott be Lengyelországban, a NATO aktiválta a védelmet
Egy azonosítatlan repülő tárgy, vélhetően orosz rakéta csapódott be Kelet-Lengyelországban, a Lublini vajdaságban. Az esetre reagálva a NATO a lengyel hadsereggel közösen azonnal a legmagasabb készültségbe helyezte a légvédelmi rendszereit.
Szirénák hangja ébresztette a lengyelországi Lublin vajdaság lakóit csütörtök hajnalban, miután egy azonosítatlan repülő tárgy lépett be az ország légterébe. A rendőrség nem sokkal később egy mezőn krátert és szétszóródott roncsokat talált Tarnawa-Kolonia falu közelében. Az incidensre reagálva a NATO és Lengyelország is azonnal aktiválta légi és szárazföldi védelmi rendszereit, miközben Oroszország az ukrajnai háború egyik legintenzívebb légitámadását hajtotta végre Ukrajna nyugati, a lengyel határhoz közeli területei ellen is.
A becsapódás helyszínét a rendőrség fedezte fel egy lakott területektől távolabb eső mezőgazdasági területen. A lengyel rendőrség az X-en azt írta:
„A rendőrök egy krátert és egy azonosítatlan tárgyból származó, szétszóródott roncsokat fedeztek fel egy mezőn, amely a legközelebbi épületektől mintegy 2 kilométerre található, a falvak között".
Donald Tusk lengyel miniszterelnök a helyszínre utazott, és egy speciális koordinációs csoport felállítását jelentette be, a katonai ügyészség pedig nyomozást indított a lövedék eredetének és típusának megállapítására. A NATO európai főparancsnoksága (SHAPE) hivatalosan is megerősítette, hogy a lengyel féllel közösen fokozták a készültséget.
A szervezet közleménye szerint Alexus G. Grynkewich tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka telefonon egyeztetett Wieslaw Kukula lengyel vezérkari főnökkel a szükséges válaszlépésekről. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint egy orosz Kh-101-es manőverező robotrepülőgép sértette meg a NATO légterét.
Az eset éles nemzetközi reakciókat váltott ki. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy Oroszország ismételten megsértette az Európai Unió légterét – közölte az esetről beszámoló MTI.
Szirénák hangja ébresztette a lengyelországi Lublin vajdaság lakóit csütörtök hajnalban, miután egy azonosítatlan repülő tárgy lépett be az ország légterébe. A rendőrség nem sokkal később egy mezőn krátert és szétszóródott roncsokat talált Tarnawa-Kolonia falu közelében. Az incidensre reagálva a NATO és Lengyelország is azonnal aktiválta légi és szárazföldi védelmi rendszereit, miközben Oroszország az ukrajnai háború egyik legintenzívebb légitámadását hajtotta végre Ukrajna nyugati, a lengyel határhoz közeli területei ellen is.
A becsapódás helyszínét a rendőrség fedezte fel egy lakott területektől távolabb eső mezőgazdasági területen. A lengyel rendőrség az X-en azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fővárosi Vízművek: Senki ne sétálgasson az apadó Duna szabaddá vált medrében!
A Fővárosi Vízművek a rekordalacsony vízállás miatt közleményt adott ki a Duna szabaddá vált mederszakaszairól. A szolgáltató szerint ezek a területek ivóvízbázis-védelmi övezetek, ahova a belépést jogszabály tiltja.
A rekordalacsony dunai vízállás miatt a Fővárosi Vízművek nyomatékosan figyelmeztet mindenkit, hogy a most szabaddá vált mederszakaszokra tilos belépni. A szolgáltató jogszabályi előírásokra hivatkozva kéri a lakosságot, hogy a területeket semmilyen körülmények között ne használják kirándulásra, sportolásra vagy turisztikai célokra, mert ezek a főváros és az agglomeráció ivóvízellátását biztosító, sérülékeny vízbázisok részei.
„Tilos a belépés a vízbázis-védelmi területekre” - jelentették ki egyértelműen.
A Fővárosi Vízművek az elmúlt napok sajtóhíreire reagálva hangsúlyozta, hogy a rendkívül alacsony vízszint miatt megközelíthetővé vált, vízbázis-védelmi övezeteket érintő Duna-mederbe tilos belépni és ott tartózkodni.
„A szabaddá vált mederszakaszok egy része Budapest és az agglomeráció több mint kétmillió lakosának ivóvízellátását biztosító parti szűrésű ivóvízbázisokhoz tartozik” – írták, hozzátéve, hogy ezek a területek sérülékenyek és a kritikus infrastruktúra kiemelten védendő részét képezik.
A szolgáltató ezért arra kéri a lakosságot, hogy a szabaddá vált folyómedret ne tekintsék szabadidős célpontnak.
„Közös felelősségünk megóvni azt a természeti kincset, amely nap mint nap több mint kétmillió ember, az ország csaknem negyedének biztonságos ivóvízellátását biztosítja.”
A Duna vízállása kedden történelmi mélypontra süllyedt Budapestnél, aminek következtében olyan mederrészek és parti sávok kerültek szárazra, amelyek egyébként víz alatt vannak. Ezek a területek fizikailag is elérhetővé tették a jogszabály által védett ivóvízbázisokat, ami miatt a szolgáltató azonnali figyelmeztetést adott ki.
A rekordalacsony dunai vízállás miatt a Fővárosi Vízművek nyomatékosan figyelmeztet mindenkit, hogy a most szabaddá vált mederszakaszokra tilos belépni. A szolgáltató jogszabályi előírásokra hivatkozva kéri a lakosságot, hogy a területeket semmilyen körülmények között ne használják kirándulásra, sportolásra vagy turisztikai célokra, mert ezek a főváros és az agglomeráció ivóvízellátását biztosító, sérülékeny vízbázisok részei.
„Tilos a belépés a vízbázis-védelmi területekre” - jelentették ki egyértelműen.
A Fővárosi Vízművek az elmúlt napok sajtóhíreire reagálva hangsúlyozta, hogy a rendkívül alacsony vízszint miatt megközelíthetővé vált, vízbázis-védelmi övezeteket érintő Duna-mederbe tilos belépni és ott tartózkodni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
