Együtt sértett uniós jogot a Kúria és a legfőbb ügyész az Európai Bíróság szerint
Európai szintig érő komoly ügy kerekedett egy viszonylag egyszerű bírósági tárgyalásból – írja a hvg.hu.
2019-ben Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírója úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében azt kérdezte az Európai Bíróságtól, vajon sérült-e annak a svéd gyanúsítottnak a védekezéshez fűződő joga, akinek nem biztosítottak a magyar hatóságok megfelelő tolmácsolást. Vasvári mindemellett arról is érdeklődött, hogy összeegyeztethető-e a bírói függetlenség követelményével, ha a bírók előmenetelére és munkakörülményeire jelentős befolyással rendelkező bírósági elnököket önkényesen nevezheti ki egy az Országgyűlés által választott és csak az Országgyűlés által számon kérhető személy. Felvetette azt is, hogy a bírói fizetések jelentősen alacsonyabbak, mint az ügyészeké.
Polt Péter megtámadta Vasvári kérdéseit a Kúriánál, ahol a legfőbb ügyésznek adtak igazat, mondván Vasvári „az ügy eldöntése szempontjából nem releváns, az ügy kimenetelét nem érintő kérdéseket tett fel”.
Az Európai Bíróság azonban a Kúria gyakorlatát ítélte törvénysértőnek.
– közölték.
Az Európai Bíróság azt is megállapította, hogy “az uniós joggal ellentétes az, ha valamely nemzeti bíróval szemben fegyelmi eljárást kezdeményeznek azzal az indokkal, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult a Bírósághoz”.
Ami magát az alapügyet illeti: az Európai Bíróság osztja Vasvári Csaba aggodalmait a tolmácsolás hiányosságai kapcsán és egyetért azzal, hogy amennyiben a tárgyalást a vádlott távollétében tartják meg, az ebben az esetben sérti az uniós jogot.