SZEMPONT
A Rovatból

„A döntő változások 2023-ban lesznek” – Mihez kezdene az ellenzék a kultúrával?

Mit gondolnak Demeter Szilárd tevékenységéről? Maradhatna-e Vidnyánszky a Nemzeti Színház élén? Mi lesz a Kossuth-díjjal? Inkei Péterrel, az Egységben Magyarországért kulturális szakpolitikai felelősével beszélgettünk.
Láng Dávid - szmo.hu
2022. február 11.



Január végén mutatták be az Egységben Magyarországért, vagyis az ellenzéki pártok szövetségének szakpolitikai vezetőit. Összesen 26 területen jelöltek ki egy-egy szakértőt, akiknek az a feladatuk, hogy a választásig hátralévő időszakban kommunikálják, mihez kezdene az ellenzék az adott területtel kormányváltás esetén. A következő hetekben minél többüket szeretnénk majd megszólaltatni, most a kultúráért felelős Inkei Péterrel beszélgettünk.

Inkei Péter 1945-ben született. Az utóbbi 20 évben a CEU angol nyelvű egyetemi kiadóját vezette, emellett pedig a Budapesti Kulturális Obszervatórium nevű civil szervezet élén állt, amely nemzetközi kulturális projektekben vett részt és adott tanácsokat. Magyar Bálint oktatási és kulturális minisztersége idején, 1996-tól 1998-ig kultúráért felelős helyettes államtitkár volt.

– Kitől és mikor kapta a felkérést?

– Márki-Zay Péter környezetéből hívtak fel december elején, hogy részt vennék-e a munkában, majd nem sokkal később felajánlották, hogy akár a terület koordinátoraként is számítanának rám. Később ő maga is keresett telefonon, és megerősítette a felkérést. Személyesen még nem sikerült találkoznunk, hiszen hihetetlenül elfoglalt, de remélhetőleg erre is sor fog kerülni hamarosan. Annyit még fontos elmondanom, hogy én és a többiek, akik Márki-Zay kulturális kabinetjét alkotjuk, nem egy légüres térbe érkeztünk: a hat párt már nyár óta dolgozik a választási programon, ideértve a kultúrát is. Mi már egy eléggé előrehaladott állapotban lévő programhoz csatlakoztunk, és azóta is a pártok kultúrpolitikusaival együttműködve dolgozunk.

– Könnyű volt megtalálni velük a közös hangot?

– Vannak vitáink, szinte kizárt, hogy tetszőleges kérdésről mindannyian ugyanazt gondoljuk, de alapvetően igen. Végül pedig mindig eljutunk valahová, hiszen ez a szándék, ami meg is valósul.

– Az elmúlt pár évben Demeter Szilárd vált a kultúrpolitika központi alakjává. Mit gondol a tevékenységéről?

– Itt nem a személy az érdekes. Ha megnyerjük a választást, ki fog derülni, mennyire súlytalan valójában Demeter Szilárd. Ő egy nagyon céltudatos ember, de az az óriási hatalom, amit megszerzett magának, valahogy mégsem sugall túlzottan karizmatikus és maradandó egyéniséget.

Az biztos, hogy annak az óriási intézményrendszernek, ami most a kezében összpontosul, nem lenne szabad egyetlen emberhez tartoznia. Ez egyébként a NER-ben egyáltalán nem ritka: még legalább négy-öt példát fel lehetne sorolni, ahol teljesen indokolatlan, hány területen van valaki döntéshozó szerepben. Ez a konkrét személyektől függetlenül is elfogadhatatlan, az új kormányban meg kell szüntetni a pozícióhalmozást.

Hasonló a helyzet az elbirtoklással is: botrányos, hogy a Demeter Szilárd által vezetett Magyar Kultúráért Alapítvány tulajdonába került az óbudai Zichy-kastély, a Hajógyári-sziget déli része, a Bem rakparti Andrássy-palota, illetve még több másik ingatlan és cég is. Tavalyelőtt vezették be az úgynevezett KEKVA, vagyis „közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány” fogalmát, ami elsősorban az alapítványi fenntartásba adott egyetemeket jelenti. Ezeket is számottevő ingatlanvagyonnal és egyéb működő forrással (például részvényekkel) ruházzák fel, és olyan vezetést neveznek ki, amely semmiképp sem reprezentálja a teljes lakosságot. Ráadásul olyan jogszabályokkal bebetonozva, amelyek felülírásához kétharmados többség szükséges. Az ellenzék jogászai sem jutottak még dűlőre, mit lehetne kezdeni ezzel a helyzettel kormányváltás esetén.

– Maradjunk még egy kicsit Demeternél: ön a magyar irodalom hány százalékát kukázná?

– Jajj, isten ments! Erről az jut eszembe, hogy 70 évvel ezelőtt Révai József volt az utolsó, aki politikusként értékítéleteket mondott. Felállt, és 3-400 megszeppent író hallgatta az elemzését, ami lényegében hasonló volt: ő is kukázta a polgári hagyományokat és előírta, mi hogyan legyen. Teljesen elfogadhatatlan, hogy valaki, aki döntési pozícióban van, a nyilvánosság előtt ilyen kijelentéseket tegyen.

– Mi lenne az NKA, a Hangfoglaló Program és a többi pályázati lehetőség sorsa?

– Ez az egyik olyan terület, ahol eltérés van az álláspontjaink között. Én nagyon amellett érvelek, hogy a folytonosság fontosabb érték, mint az azonnali váltás. Ez a Hangfoglalóra egyértelműen igaz, még akkor is, ha a költségvetése vitatható módon, az Artisjus bizonyos szociális forrásait átcsatornázva alakult ki. Úgy látom, hogy ez egy népszerű, szakmailag igazolható és hasznosnak bizonyuló program. Az én véleményem, hogy folytatni kell, de az egész kulturális terület a múzeumoktól az Operaházig, a filmtől a Hauszmann-programig olyan tág, hogy ez csak egy pici pont a térképen. Emiatt eddig különösebben nem került fókuszba.

Szerintem viszont fontos, hogy semmire ne mondjuk ki előre, hogy nem tartjuk meg: a folyó programokat az NKA, az MMA és a többi hasonló szervezet esetében sem szabad leállítani, hagyni kell kifutni őket. A döntő változást majd a 2023-as költségvetés előkészítése fogja hozni, ekkor el lehet majd gondolkodni egy esetleges átszervezésről, de csak gondos mérlegelés után.

– Vidnyánszky Attila maradhatna-e a Nemzeti Színház élén?

– Persze, ameddig a szerződése tart (az ő esetében ez jövő június), biztosan nem szabad elmozdítani. Viszont jó előre pályázatot kell kiírni a pozícióra, amelyen akár ő is elindulhat. De valószínűleg az ő pályázata hasonló feltételeket igényelne, mint amiben most részesül. Azt pedig nehezen hiszem, hogy a következő kormány olyan kedvezményeket tudjon nyújtani egy intézménynek, mint most a Nemzeti Színháznak. Nem azért, mert sóher és sajnálja a pénzt, hanem mert igazságosabban szeretné elosztani a forrásokat, ahelyett, hogy néhány kivételezett helyre zsúfolja azokat. Emiatt kormányváltás esetén a következő kiírás vélhetően puritánabb lesz, de nem azért, hogy akár Vidnyánszky, akár bárki más kedvét elvegye a pályázástól. Ez sem a konkrét személyekről szól, egyszerűen kiegyensúlyozásra van szükség a teljes kulturális intézményrendszerben.

– Mi a helyzet az SZFE jelenlegi vezetésével, ahol szintén Vidnyánszky áll a kuratórium élén?

– Mivel ez is egy KEKVA, ugyanaz vonatkozik rá, amit már említettem: hiába lenne meg a szándék a változtatásra, hozzá se férünk. Nem a kormányé, még kevésbé a következő kormányé, hanem egy önálló szervezet. Ráadásul olyan forrásokkal látták el, hogy minimálisra csökkentett költségvetési támogatás esetén is tovább tudna működni. A kérdés emiatt tárgytalan.

– Mit gondol a magyar filmgyártás helyzetéről? Igazságosnak tartja a Filmalap által támogatott produkciók körét?

– Ezt inkább ne kérdezze, mivel ellent kellene mondanom saját magamnak, miszerint nem szabad a nyilvánosság előtt értékítéletet alkalmazni.

Újságolvasóként viszont úgy tapasztalom, hogy nagy számban olyan alkotók, akik már bizonyítottak, akár nézőszámok, akár fesztiválsikerek, vagy akár mindkettő terén, nem juthatnak szóhoz. Helyettük viszont egyre többen vannak olyanok, akikről lerí, hogy pusztán a kegyenc mivoltuk miatt kaptak támogatást.

A filmfinanszírozásban döntő súlyú Filmintézet viszont nem elkülönült alapítvány, Káel Csaba személyében egy kormánytisztviselő irányítja, akit a következő kormány értelemszerűen vagy megerősít, vagy lecserél. Ugyanakkor itt is fontos, hogy új vezető kinevezése esetén sem szabad azonnal átszervezni a rendszert, hanem gondos mérlegelés után kell dönteni arról, szükség van-e változtatásra.

– Mi a terv a Kossuth-díjjal, amit az utóbbi időben már szinte csak kormányközeli művészek kaptak meg?

– Ez még csak fel-felmerült a beszélgetéseink során. Az biztos, hogy korrektebben, összmagyar módra kellene működtetni: nem úgy, hogy túlnyomó többségben a kormány kegyeltjeit halmozzuk el díjakkal, hanem pártállástól függetlenül kell a teljesítményt értékelni. De itt egy túlburjánzott rendszerről van szó, aminek a Kossuth-díj mellett egyaránt része a Corvin-lánc, a Széchenyi-díj, a Nemzet Művésze cím, és még sorolhatnám. Azt javasoljuk, hogy a leendő kulturális miniszter ne akarja azonnal átformálni ezt se, célszerű volna augusztus 20-ig, a hagyományosan első nagy díjkiosztásig önmérsékletet és türelmet tanúsítani. Az viszont biztos, hogy a döntéshozókból álló bizottság jelenleg egyszínű, így itt a jogszabályi kereteken belül a megfelelő személycseréket el kell majd végezni. És semmiképp nem úgy, hogy utána csak a másik oldal emberei kerüljenek be, mert az katasztrófa lenne. Normális, polgári demokráciákban fel se merül, hogy ha egy párt hatalomra jut, akkor azonnal kidobálja a másik oldal embereit a testületekből.

– Önálló kulturális minisztériumot ígérnek. Miért lenne ettől jobb?

– A mostani felállásnál minden jobb.

Kásler Miklós szakmai tekintélye még az egészségügy területén is lényegében lenullázódott, tulajdonképpen csak formálisan irányítja az Emmi-t. De a személytől függetlenül is nonszensz ez az óriási, kaotikus szervezet, mindenképpen túl kell lépni rajta. Kérdés, hány felé szakadjon, de erről a hat pártnak és a miniszterelnöknek kell döntenie.

Én a pályafutásom során kétszer is egy összevont oktatási és kulturális minisztériumban dolgoztam, aminek csak az előnyeit láttam. Egyrészt könnyebb a szakmai koordináció, másrészt az oktatásügy tekintélyben is nagyobb súlyt ad a tárcának, aminek a kultúra csak nyertese lehet. Ha rajtam múlna, újra ehhez térnék vissza, de ez persze majd a koalíciós tárgyalások során fog eldőlni.

– Vállalná a miniszterséget is győzelem esetén?

– Semmiképp. Márki-Zay Péter közvetlenül nekünk, valamint a nyilvánosság felé is nagyon határozottan kijelentette, hogy mi idézőjelben vagyunk árnyékkormány, csak a választásig van feladatunk. Én ráadásul a 77. évemben járok, így már csak ebből kifolyólag is túlkoros lennék ahhoz, hogy államigazgatási szerepet kapjak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Thuróczy Szabolcs: Ha 2026-ban is ebben a száraz szarban tapicskolunk, elhagyom az országot
A színész az Ördögkatlanon beszélt arról, mennyire felháborítja a luxus és a politikai közöny. Szerinte Rogán Barbaráék pénzéből akár tanárok béremelését is fedezni lehetne.


Thuróczy Szabolcs az Ördögkatlan fesztiválon ült le beszélgetni Veiszer Alindával. A színész elmondta, hogy Moszkva mellett van egy falu, ahol Aszadtól Janukovicsig mindenki megtalálható. Úgy fogalmazott, Orbán is elmehetne oda a több százmillióval együtt, és „mi meg boldogabban élnénk”.

A Telex által szemlézett beszélgetés elején Rogán Barbara luxustárgyairól beszélt. Szerinte a propagandaminiszter feleségének egyetlen karkötőjéből szinte az egész Ördögkatlan fesztivál kijönne. A Hermès táska ára 23 millió forint, amibe csak zsebkendőt és szájfényt lehet tenni. Azt mondta: „Amikor azt gondolod, hogy az elmebetegségnek nincs már határa! És megy be a Chanel boltba, hogy vesz még egy táskát.”

„A szekrényben lévő táskáiból egy teljes pedagógusi béremelés kijönne.”

Thuróczy szerint szeretne távol maradni a közélettől, de nem tud, mert a politika folyamatosan adja a témát, és ez nagyon feszült hangulatot teremt. „Félreállok az autóval, felordítok az égbe, nem marad bennem, nem leszek rákos. Kiordítom magamból” – mondta. Ha nem így vezeti le a feszültséget, akkor Bödőcs Tiborral sms-ezik. Szerinte a nagyjából 10 ezer üzenetükből akár 400-500 percnyi anyag is lehetne, ha egyszer kiadnák.

A rendszerváltás idején még a Fideszre szavazott, mert vidéki fiatalként nem érzett más pártot magához közel. Úgy látta, az SZDSZ túl budapesti volt, az MDF pedig kevésbé szólt a fiatalokhoz. Most úgy fogalmazott: „Az MDF már egy jó minőségű tokaji bor ehhez a koccintókultúrához képest, amit ma politikának nevezünk”. Torgyán József, Kuncze Gábor szerinte szórakoztató emberek voltak, Kupa Mihály pedig összetett mondatokban beszélt. Úgy érzi, a politika teljesen megváltozott, de „ennek egyszer vége lesz, mert csak a pénz érdekli őket, és csak erről tudnak beszélni”.

„Ma egy kurvajó országban Sára Sándor, Ungváry Krisztián meg Jankovics Marcell lenne a jobboldal” – mondta, hozzátéve, hogy ma ezt Bede Zsolt és Menczer Tamás képviseli.

A jövőjéről úgy nyilatkozott, nyugodtabb életet szeretne, „hogy kicsit felszabaduljon a társadalom, és fasza, fontos dolgokra lehessen koncentrálni”. A 2026-os parlamenti választásra és a lehetséges változásra is utalt: „Ha nem így lesz, akkor én biztosan elhagyom az országot, elmegyek Rijekába.”

Szerinte „ha jövőre megint ebben a száraz szarban fogunk tapicskolni, akkor végünk van”.

Szóba került Magyar Péter is, akiről Thuróczy azt mondta, „hihetetlen, amit kap” a Fidesztől és a holdudvarától, és „másfél év alatt meg is őszült a csávó”.

Színészként felháborítja, hogy a kormány milyen kulturális produkciókat támogat. „A tündöklő középszer dorbézol, égetik a pénzt, mintha nem lenne holnap” – mondta. A legtöbb kiemelt alkotást megnézi, így a Hunyadit is, de elaludt rajta. Szerinte „rengeteg ember van benne, akit szeretek, de ha én játszottam volna benne, röhögőgörcsöt kaptam volna magamon ebben a jelmezben”. A Tenkes kapitányáról viszont azt mondta, hogy jól volt megcsinálva, remek színészi játékkal. A Hunyadival kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Itt meg nyammogás van, nincs igazán brutál erejű, jó színészet. Szarok a szövegek, pedig lehetett volna ezt igazi, valós, jó párbeszédekkel csinálni.”

A beszélgetésben még szóba került a Pintér Bélához fűződő viszonya, nehezen induló pályája és az alkoholizmus is. Elmondta, hogy nagyon szereti az olyan feltörekvő előadókat, mint Beton.Hofi, Pogány Induló vagy Carson Coma. Úgy érzi, a hatalom „MSZMP KB, munkásőrhangulatban” áll hozzá a művészekhez, és „Azahriah számait elemzi a Mandiner”. Majka Csurran, cseppen című száma azért tetszett neki, mert sok emberhez eljutott. Szerinte a kormány felháborodása Majka főbelövős performanszán öngól, hiszen fél éve még azt mondták, a számhoz nincs közük, most viszont felvállalják, hogy róluk szól. „De ez már ebben az évben vagy a tizedik vagy huszadik öngól” – tette hozzá.

A teljes beszélgetést Veiszer Alinda csatornáján lehet megnézni és meghallgatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Megjelentek a Nemzeti Gárda katonái Washington utcáin - Trump döntését autoriter lépésnek nevezte a polgármester
A Nemzeti Gárda katonái és páncélozott járművei jelentek meg a Washington-emlékműnél, miután a bűnözésre hivatkozva Donald Trump úgy döntött, beveti őket, átveszi a rendőrség irányítását és több száz szövetségi ügynököt küld az amerikai fővárosba.


Szokatlan látvány az amerikai fővárosban: körülbelül egy tucatnyi nemzeti gárdista jelent meg öt páncélozott Humveevel a Washington-emlékművel szemben - számolt be róla a New York Times. Nem voltak hajlandók válaszolni a kérdésekre a küldetésükkel vagy az itt-tartózkodásuk időtartamával kapcsolatban. Egyikük csak annyit mondott a lapnak, hogy megtiltották neki, hogy bármit is mondjon

A hadsereg kedden este azt közölte, hogy 800 katonát vezényeltek Washingtonba, akik nem vesznek részt a bűnüldözésben, hanem támogató szerepet töltenek be. Állításuk szerint egyszerre 100-150 katona lesz kint az utcákon. A Nemzeti Gárda tagjait először a nemzeti emlékművek közelébe, valamint a délkelet-washingtoni Anacostia városrészben található amerikai parkőrség bázisához küldték. A hadsereg szerint a katonák továbbra is folyamatosan érkeznek a fővárosba, hogy felkészüljenek a bevetésre, amit Trump rendelt el.

A végrehajtási utasítás alapján a 800 nemzeti gárdista mellett félezer szövetségi ügynök is Washingtonba érkezik. Emellett Trump 30 napra átveszi az irányítást a városi rendőrség felett, amit ezalatt Terry Cole, a DEA igazgatója felügyel majd.

Az amerikai elnök arra hivatkozott, hogy a városban ugrásszerűen megnőtt a bűnözés. Azt állította, hogy Washington kevésbé biztonságos, mint sok harmadik világbeli főváros. Azt állította, az a célja, hogy megmentse a várost „a bűnözéstől, a vérontástól, a káosztól, a mocsoktól, és még rosszabbaktól.”

Az amerikai sajtó szerint azonban Trump eltorzította, illetve félreértelmezte az adatokat. Ezek ugyanis épp azt mutatják, hogy az elmúlt két évben a városban csökkent a bűnözés.

Trump a hétvégén arról is posztolt, hogy „a hajléktalanoknak AZONNAL ki kell költözniük.” Azt nem közölte, hogy hová kellene menniük. A Fehér Ház megerősítette, hogy az akció keretében felszámolják a hajléktalantáborokat.

Washington demokrata polgármestere, Muriel Bowser kezdetben békülékeny hangot ütött meg, de kedd este már élesen bírálta az elnök döntését, amit „autoriter” lépésnek nevezett, ami szerinte megsérti a „a város autonómiáját”. A polgármester felszólította a lakókat, hogy lépjenek fel a történtek ellen.

„Védjük meg a városunkat, védjük meg az önállóságunkat, védjük meg a helyi önkormányzati jogainkat, és jussunk túl ezen a fickón! Biztosítsuk, hogy demokrata többségű képviselőházat válasszunk, ami gátat szabhat ezeknek az auturiter törekvéseknek” - fogalmazott.

Bowser visszautasította Trump fővárosról tett állításait, mondván, hogy amikor az elnök hajléktalantáborokat lát, „valami bekapcsol benne, ami miatt elhiszi, hogy a mi gyönyörű városunk koszos, pedig nem az”.

„Nem vagyunk hétszázezer szemétláda és csirkefogó” – mondta a polgármester. Ezzel a washingtoni szövetségi ügyész és korábbi Fox News műsorvezető, Jeanine Pirro kijelentésére reagált, aki megígérte, hogy lecsapnak a „fiatal csirkefogókra” és más bűnözőkre Washingtonban. Az ügyész bírálta a helyi törvényeket, amik szerint akadályozzák, hogy keményebbek lépjenek fel az erőszakos bűncselekményeket elköbető tinédzserekkel szemben.

Bowser arra kérte a szülőket, hogy figyeljenek rá, gyermekeik ne gyűljenek össze nagy csoportokban az utcán. „Ez az a fajta dolog, ami jól mutatna a tévében” – mondta a polgármester. „Őszintén szólva szerintem ez is a cél: hogy hatásos felvételek szülessenek és letartóztatások kezdődjenek Washingtonban.”

A Fehér Ház szerint hétfő éjjel 23 embert már le is tartóztattak a városban. Az akciókban az FBI is részt vett. A BBC szerint a letartóztatások indoka között volt gyilkosság, fegyveres bűncselekmény, kábítószer-kereskedelem, obszcén cselekmény, zaklatás, felelőtlen vezetés és más bűncselekmény is.

„Ez csak a kezdet” – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője.

Karoline Leavitt szerint „a következő hónapban a Trump-adminisztráció könyörtelenül üldöz és letartóztat minden erőszakos bűnözőt a városban, aki megszegi a törvényt, aláássa a közbiztonságot és veszélyezteti a törvénytisztelő amerikaiakat.”

A Washington Post ugyanakkor arról ír, a washingtoni rendőrségen belül nagy a bizonytalanság, mi jön most. Még abban sincs egyetértés, ki irányít valójában. A Fehér Ház szerint a parancsnoki lánc egyértelmű, és annak az élén maga az elnök áll. A polgármester azonban azt mondta, az igazságügyi miniszter csak rajta keresztül kérhet különböző dolgokat a rendőrségtől.

A rendőrszakszervezet hétfőn kiadott közleményében mindenesetre kiállt Trump lépése mellett, mondván, hogy „a bűnözés kicsúszik az irányítás alól”, aminek az oka szerintük a „krónikusan rossz vezetés”, a „radikális politikák” és „személyzeti hiány”.

A demokraták szerint Trump Washington megszállásával próbálja elterelni a figyelmet az Epstein-botrányról, amiben a saját tábora is megosztottá vált.

Ugyanis közülük is sokan követelik, hogy hozzák nyilvánosságra a szexkereskedelem miatt elítélt és később öngyilkosságot elkövető milliárdos ügyének eddig „eltitkolt” aktáit, amelyekben az elnök neve is több helyen feltűnik.

A Nemzeti Gárda és a szövetségi ügynökök utcákra vezénylését a demokraták közül sokan egyszerre tartják színjátéknak, és veszélyes, autokrácia irányába tett lépésnek, ami könnyen puskaporos hordóvá válhat. 2020-ban, amikor Trump a faji megmozdulásokra válaszul legutóbb rendfenntartókat vezényelt a városba, erőszakos összecsapások alakultak ki a tüntetők és a szövetségi ügymökök között. Akkor katonai helikoptereket is kiküldtek, hogy alacsony magassában végrehajtott manőverekkel ijesszék el a demonstrálókat, akik kirakatokat törtek be és több ingatlant is megrongáltak.

A MAGA jobboldali mozgalom több szószólója, mint például Charlie Kirk közben már más amerikai nagyvárosok „teljes katonai megszállását” is követelik.

Ezek kivétel nélkül olyan települések, amiket demokraták irányítanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Jön az Otthon Start: tízszeresére ugrott az érdeklődők száma, rohamra készülnek a bankok
Már szeptemberben megugorhat a szerződéskötések száma - mondja a Bankmonitor szakértője. A bankoknál is éles verseny várható, emiatt elképzelhető az is, hogy egyes bankok 3% alatt kínálják majd az államilag támogatott hitelt.


Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely fix 3 százalékos kamattal kínál 50 milliós lakáshitelt azoknak, akik most vennének első saját otthont. Vagy másodikat. Vagy egy tanyát. Vagy egy olyan lakást, amiben nem is akarnak lakni. A magyar állam mindenesetre állja a kamattámogatást, és nincs se házassági, se gyerekvállalási, se életvitelszerű bentlakási kötelezettség. A konstrukciót annyira szélesre szabták, hogy az is beszállhat, akinek van ingatlanrésze, de nem haladja meg az 50 százalékot.

Az érdeklődés hatalmas, a bankok forgalomra készülnek, az ingatlanpiac pedig mozgásba lendülhet.

A részletekről, a kamatkockázatokról, a biztosításokról, az állam számára jelentkező terhekről és arról, hogy érdemes-e az elsők közt belevágni, Árgyelán Józsefet, a Bankmonitor vezető elemzőjét kérdeztük.

– Már most nagyon nagy az érdeklődés. Mire számíthatunk szeptemberben?

– Az biztos, hogy nálunk, a Bankmonitornál 879%-kal nőtt meg azoknak a száma, akik megadják nevüket, elérhetőségüket és további tájékoztatást kérnek a termékekről, tehát konkrét érdeklődők. Ez közel tízszeres növekedés az előző hónaphoz képest. Persze nem biztos, hogy mindebből tényleges hitelügylet lesz. Az érdeklődők által felvenni kívánt hitelösszeg is mintegy 20 százalékkal nőtt. Tehát a növekedés két komponensből áll: többen érdeklődnek, és nagyobb összeget vennének fel. Szeptember elején ezek az érdeklődések vélhetően meg is jelennek majd az ingatlan- és hitelpiacon, egyszerre.

– Ha például az első lakást vásárló fiatalok is megjelennek a hitelpiacon a támogatott kölcsön miatt, akkor ők kikerülhetnek az albérletpiacról, ami mérsékelheti a keresletet. Csökkenhetnek a lakbérek?

– A lakbérek emelkedése mérséklődhet, és igen, szélsőséges esetben akár az albérleti árak enyhén csökkenhetnek is. Az ingatlanpiacon ezzel szemben nagyobb kereslet jelenhet meg, és a már eddig is keresők, akik jogosultak erre a hitelre, nagyobb vásárlóerővel fognak rendelkezni. Ez önmagában abból fakad, hogy a 3%-os kamattal több hitelt tudnak felvenni ugyanazzal a jövedelemmel, mint például egy 6–8%-os piaci kamat mellett.

A növekvő kereslet, párosulva azzal, hogy a kínálat rövid távon várhatóan nem bővül, árfelhajtó hatást gyakorolhat a lakásárakra. Ezt az árfelhajtó hatást mérsékelheti a programban szereplő vételárkorlát.

A lakások esetében ez 100 millió, a házaknál 150 millió forint, illetve egységesen másfél millió forintos négyzetméterkorlát is van. Ezek mind korlátozhatják az áremelkedést. Közép- és hosszú távon akár a kormány azon várakozása is beigazolódhat, hogy új ingatlanprojektek indulnak, ami a kínálati oldalt bővítheti. Ezek ellensúlyozhatják az árfelhajtó hatást. De az újabb ingatlanok csak 1–2 év múlva kerülnek piacra, így rövid távon nem biztos, hogy bővülni tud a kínálat.

– Reálisan nézve, a tízszeres érdeklődésből mennyi jelenhet meg ténylegesen ősszel?

– Szeptemberben jelentős felfutásra számítunk. A hiteligénylések ekkor indulnak, és a folyósítás inkább október–novemberre várható. Novemberben a lakáshitelek teljes volumene elérheti a 200 milliárd forintot is, amelyből akár a felét is kiteheti az Otthonstart hitel. Júniusban még 150 milliárd forint alatt volt a lakáshitel-szerződések összértéke, tehát

több mint 30%-os növekedés várható az első nagy roham idején.

– Mekkora arányban dőlhetnek be ezek a hitelek, és van-e valamilyen beépített garancia a hitelfelvevők számára, például munkanélküliség vagy betegség esetén? Kell-e kötni biztosítást a hitelfelvevőnek?

– Minden hitelnél van kockázat. Az alacsony kamatozás miatt ugyan kisebb a törlesztőrészlet, de ha valaki nagyobb összeget vesz fel, akkor a törlesztő már magasabb lehet, azaz a kockázat sem feltétlenül csökken.

A programba nem építettek be kötelező biztosítást munkahely elvesztése vagy más élethelyzet esetére.

Lakásbiztosítás azonban kötelező, ez jogszabályi előírás. Opcionálisan természetesen lehet kötni hitelfedezeti biztosítást, ahogyan eddig is lehetett. Ezek különböző eseményekre, például halálesetre, tartós rokkantságra, betegségre vagy munkanélküliségre is nyújthatnak védelmet.

– Mennyivel növeli egy ilyen biztosítás a törlesztőrészletet, és mennyien veszik igénybe?

– Egy alap haláleseti biztosítás nagyjából 3–5%-kal növelheti a törlesztőrészletet. Ha kiegészítő eseményekre is kiterjed, például súlyos rokkantságra vagy munkanélküliségre, akkor tovább növelheti az összeget. Ez attól is függ, hogy egy vagy több személyre vonatkozik-e. Statisztikám sajnos nincs arról, hányan élnek ezzel, de tapasztalatom szerint sokan úgy tekintenek rá, mint felesleges kiadásra, ami igaz addig, amíg nincs baj. Pedig pont ezek azok a kiadások, amelyeket akkor érez az ember valóban hasznosnak, ha baj van.

– Ennek a programnak nincs felső korlátja. Tehát amennyi igénylő megfelel a feltételeknek, annyinak biztosít támogatást a költségvetés. Ez a támogatás kamattámogatás formájában jelenik meg, tehát a piaci és a támogatott kamat közti különbözetet az állam fizeti. Ez mekkora terhet jelenthet a költségvetésnek?

– Valóban, a programnak sem összeg-, sem igénylési határideje nincs. Amíg a jogszabály nem változik, vagy nem vonják vissza, addig minden jogosult igényelheti. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem egyszeri támogatás, mint például korábban a vissza nem térítendő CSOK. Ott a támogatást az államtól kaptuk közvetlenül, egyszeri kifizetés formájában, és utána már nem jelentett plusz terhet a költségvetésnek. Itt viszont a hitelösszeget a bank adja, az ügyfél pedig maximum 3%-os kamatot fizet, a fennmaradó részt az állam kamattámogatásként biztosítja a bank felé.

Ha ma indulna a program, akkor a kamattámogatás valamivel több mint 5% lenne.

Ez az igénylés hónapjára vonatkozik, tehát hónapról hónapra változhat, de nem a már felvett hiteleknél. Azoknál ötévente történik újraárazás, az akkori állampapírhozam alapján. Tehát például a 3% mellett az állam még mintegy 5% kamattámogatást fizet a banknak, és ezt nem egyszer, hanem minden évben, a futamidő végéig. Így a bank a teljes időszak alatt megkapja azt a kamatot, amit piaci hitelnél is megkapna, vagy akár még többet is.

– Tehát összességében a bank szempontjából akár még kedvezőbb is lehet ez a konstrukció, mint egy piaci hitel?

– Igen, a teljes kamatbevétel a bank számára akár magasabb is lehet, mint egy piaci konstrukciónál.

– Az állam oldaláról ez hosszú távú kötelezettség. Egy egyszeri támogatással ellentétben itt hosszú éveken át kell fizetni a kamattámogatást.

– Ez a rendszer gyakorlatilag elosztja a támogatás terhét az évek során, viszont fix kötelezettséget is jelent az államnak azok felé, akik már felvették a hitelt. Tehát az államnak 5–10–15 évig is fizetnie kell, a választott futamidőtől függően – hasonlóan, mint a babaváró vagy a CSOK Plusz esetében. Ha például egy 50 millió forintos hitelről beszélünk 25 éves futamidővel, akkor a kormány szerint a törlesztőrészlet 237 ezer forint lenne 3%-os kamattal.

Ha ugyanezt piaci alapon venné fel valaki, az nagyjából 150 ezer forinttal magasabb törlesztést jelentene.

A kamattámogatás összege eleinte még magasabb is lehet, de ahogy a tőketartozás csökken, ez az összeg is mérséklődik a futamidő alatt.

– Mivel ez egy hosszú futamidejű konstrukció, a gazdasági helyzet változása is hatással lehet rá. De ha a jövedelmek nőnek, és az ingatlanárak is emelkednek, akkor ez jó befektetés lehet. A törlesztőrészlet idővel „kinőhető”...

– Valóban, a program előnye nemcsak az alacsony kamat, hanem az, hogy ez az alacsony kamat végig fix marad, amennyiben nem sérül meg valamilyen feltétel. Tehát

a jelenleg magasnak tűnő 237 ezer forintos részlet 10–15 év múlva már egészen kezelhető lehet.

Csak gondoljunk vissza, milyen ingatlanárak és törlesztők voltak a 2000-es évek elején, és ahhoz képest hol tartunk most.

– Az is elképzelhető, hogy ha csökkennek a piaci kamatok, akkor az államnak alig kell kamattámogatást fizetnie, sőt, akár egyáltalán nem is?

– Így van. 2020 környékén például 3% körüli piaci kamatok voltak. Akkor a támogatás mértéke minimális lett volna. De az elmúlt két évben sokkal magasabb állampapírhozamok voltak, ami nagyobb állami terhet jelentett. Akik most veszik fel a hitelt, azok számára az első 5 évben fix a támogatás, azt követően pedig az aktuális állampapírhozamhoz igazítják.

– Elképzelhető egy olyan rossz forgatókönyv, amikor a kamatszintek annyira megnőnek, hogy az állam számára fenntarthatatlanná válik ez a program?

– Ilyen extrém helyzet legutóbb a rendszerváltás idején volt, amikor a magyar gazdaság teljesen átalakult. A jelenlegi piaci környezetben ehhez hasonló mértékű válságnak kellene bekövetkeznie, hogy ez reálisan előforduljon.

– A program nyitott végű, tehát nincs időkorlát. Sokan fognak ráindulni az elején, amikor még nem bejáratott a rendszer. Ilyenkor hosszabb lehet az ügyintézési idő is. Van ennek egy szabályozott határideje, vagy az elején minden bank máshogy működik majd?

– Jogszabályi szinten szabályozva van elvileg. Vásárlás esetén a banknak 30 napon belül kell döntést hoznia, építés esetén 60 napon belül. Ha hiánypótlásra van szükség, az az idő nem számít bele. De ha minden dokumentum rendben van, akkor 30 napon belül dönteni kell.

– Az elején azonban vélhetően nagy roham lesz, ami meghosszabbíthatja az ügyintézési időt.

– Igen, valóban. Ez akár túllépheti a szokásos 4–6 hetes időtartamot is. Két dolgot tehát mindenképp érdemes szem előtt tartani. Mivel ez a konstrukció a lakáshitelpiac jelentős részét is kiteheti, a bankoknak érdekük, hogy tőlük vegyék fel az ügyfelek a hitelt. Ha nem tőlük veszik fel, akkor nem tudják elérni a tervezett kihelyezési volumeneket. Ezért

várható, hogy verseny alakul ki a bankok között. Elképzelhető, hogy kamatverseny is lesz, mivel a 3% csak felső korlát, alatta is kínálhatnak hitelt.

A CSOK Plusz esetében is van olyan bank, amelyik 3% alatti kamattal kínálja a terméket. Tehát nem lenne meglepő, ha az Otthon Start esetében is lenne olyan bank, amely 3%-nál kedvezőbb feltételekkel adná a hitelt. A babaváró hitelnél például nincs kamatverseny, mert ott 0% a kamat, viszont vannak jóváírási akciók. A bankok különféle bónuszokat kínálnak: ha odaérkezik a jövedelem, ha két számlát nyit az ügyfél stb. Ezek a lehetőségek itt is megjelenhetnek. Valószínűleg az elején még minden bank az alaptermékkel indul, és csak később derül ki, melyik milyen akciókkal próbál majd ügyfeleket szerezni.

– Azaz érdemes lehet várni.

– Különösen azoknak, akik „kifeszített” élethelyzetben lennének: például csak 10% önerővel rendelkeznek, vagy a fizetésük jelentős részét (akár 50–60%-át) fordítanák törlesztésre. Vagy épp olyan, jelenleg nem teljesen egyértelmű élethelyzetben vannak, amire még a szakértők sem tudnak határozott választ adni.

– Például?

– Ilyen lehet az, ha valaki osztatlan közös tulajdonú ingatlanon belül egy önállóan forgalomképes egységet vásárolna. Jelenleg még a szakértők sem értenek egyet abban, hogy ez megfelel-e a feltételeknek. Vannak, akik szerint lehet, mások szerint nem, és mindkét oldalnak van jogszabályi hivatkozási alapja. Tehát aki ilyen helyzetben van, annak nem biztos, hogy érdemes szeptemberben azonnal szerződni és foglalót fizetni, mert később olyan problémák is előjöhetnek, amelyekre most még nem számítanak.

– Ez az egyik ok, ami miatt érdemes lehet várni. Mi az, ami miatt viszont nem?

– Az ingatlanárak alakulása. E téren is nagyon eltérő elemzői vélemények vannak. Van, aki komoly áremelkedésre számít, van, mások szerint lesz ugyan emelkedés, de nem számottevő. Sőt, egyes vélemények szerint még árcsökkenés is elképzelhető, például a bérleti díjak csökkenése és a befektetői kereslet visszaesése miatt. De ha valaki attól tart, hogy áremelkedés jön, annak nem biztos, hogy érdemes kivárnia, mert minél tovább vár, annál nagyobb eséllyel nőnek az árak.

– Tehát aki mégis kivár, mit tehet ezalatt?

– A dokumentumokat érdemes előkészíteni. Például az erkölcsi bizonyítvány vagy a társadalombiztosítási igazolás beszerzése nem mindig gyors, ráadásul a TB-igazolásnak nincs is még hivatalos formanyomtatványa. Érdemes a munkáltatói igazolást is előre beszerezni, illetve kérni lehet egy banki előminősítést is: megfelel-e az ügyfél piaci alapon a kiválasztott bank feltételeinek? Ha igen, és a jogszabályi feltételek is teljesülnek, akkor jó eséllyel a támogatott hitelt is megkapja.

– Tehát az előkészületeket már most, augusztusban érdemes elkezdeni.

– Így van. És figyelni kell az ingatlanpiaci változásokat: hogyan alakulnak az árak az adott régióban, adott ingatlantípusnál? Ha emelkedés látszik, vagy eltűnnek a jó ajánlatok, akkor lehet, hogy már nem érdemes tovább várni. Ha stagnálás van, akkor még lehet kivárni, figyelni a hitelpiacot, az MNB esetleges szabálymódosításait, a banki akciókat. De ha az árak elindulnak felfelé, akkor az már lehet, hogy egy olyan jel, ami sürgeti a döntést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk