prcikk: Egyre tragikusabb a helyzet a napelem-pályázatoknál: a családoktól követelheti vissza az állam a csődbe ment kivitelezőknek kifizetett előlegeket | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Egyre tragikusabb a helyzet a napelem-pályázatoknál: a családoktól követelheti vissza az állam a csődbe ment kivitelezőknek kifizetett előlegeket

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség szerint az állam mondvacsinált okokkal húzza a kifizetéseket, egyre több kivitelező cég megy csődbe vagy tűnik el, és a pályázó családok nagyon rosszul járhatnak.


A három éve indult napelemes pályázatok kifizetései tragédia közeli helyzetbe kerültek, ami több ezer családot és vállalkozást érint - állítja a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség.

A 33 ezer pályázatból mindössze 5000 teljesült, és ezek közül is csak a felét fizették ki.

Nagyon magas a hiánypótlások aránya, ami megakasztja a záró kifizetéseket, és a kivitelezők nem tudják befejezni a beruházásokat. A szövetség szerint a kialakult helyzet miatt egyre több cég megy csődbe, és nem tudják visszafizetni az előlegeket sem, amit így a pályázó családoktól követelhet az állam. Ők így nemcsak napelem nélkül maradnak, de az önrészt is bukják, valamint még az állam felé is tartozásuk keletkezik. Az egyre drámaibb helyzetről Szilágyi Lászlóval, a szövetség alelnökével beszélgettünk.

– Mi a legrosszabb, ami egy napelemes pályázaton elinduló családdal történhet?

– Az év elejétől egyre gyakrabban találkozunk azzal, hogy több napelemes pályázatban résztvevő kivitelező csődközeli helyzetbe került, vagy felszámolták őket, vagy egyszerűen bezárták a cégeiket. Ha a kivitelező felvette az előleget, majd eltűnik, akkor a pályázatokat csak úgy lehet folytatni, ha egy új kivitelező befejezi a beruházást és visszafizeti az előleget.

Ha a cég fizetésképtelenné vált, vagy nem hajlandó visszafizetni az előleget, akkor nem tudják megoldani a kivitelezőváltást, és ezek a pályázatok nem fognak teljesülni.

Emiatt sok pályázat határideje lejár, és nem fejeződhet be. Ezzel kapcsolatban mi kérvényeztük a kormánynál, hogy abban az esetben, ha egy céget kizárnak a pályázatból, például rendőrségi ügy van ellene, illetve felszámolták, fizetésképtelenné vált, ne vesszenek el ezek a beruházások. Ebben az esetben a minisztérium a cégtől próbálja meg jogi úton behajtani ezeket az előlegeket, de ez ne hátráltassa a kivitelezőváltást és a pályázat lebonyolítását. Azt is kértük, hogy

ne a pályázóktól, ne a családoktól követeljék vissza az előleget, mert jelen pillanatban, ha meghiúsul a pályázat vagy kivitelezőváltásra van szükség, és a kivitelező nem fizeti vissza az előleget, az addigi kifizetéseket visszakövetelhetik a pályázó családoktól.

Erre kaptunk egy szándéknyilatkozatot három hónappal ezelőtt a helyettes államtitkártól, hogy szándékában van a minisztériumnak ebben segíteni, és nem a családokat szeretnék ezzel terhelni. Azt akarják, hogy a beruházások befejeződjenek, és támogassák a kivitelezőváltást. Ez a szándék nagyon kedves volt, de nem született meg az a nyilatkozat, amelyben jóváhagynák a kivitelezőváltást anélkül, hogy az előleget visszafizetnék. Ez egy nagyon sok családot negatívan érint.

– Dehát itt végső soron az egyik szerződő fél a magyar állam, amelyik vállalt bizonyos határidőket a kifizetésekre, amiket rendre nem tart be. Ez ellen nem lehet jogilag fellépni?

– A pályázat kiírást menet közben módosították és kivették belőle azt a határidőt, ami rájuk vonatkozott volna. Jelenleg nincsen határideje dokumentációk elbírálásának. Korábban volt, 60 napon belül kellett feldolgozni. Ezt a részt kitörölték. Semmilyen határidő nem vonatkozik most a pályázatok feldolgozására és kifizetésére. Ugyanakkor a magyar államnak, mivel európai uniós forrásból vannak ezek a támogatási összegek, vannak határidői, amiket vállalt.

Hónapokkal ezelőtt kértük, hogy minimum egy évvel hosszabbítsák meg a pályázatot, hogy legyen idő adminisztratívan is és fizikailag is elvégezni ezeket a beruházásokat.

Szerintem a magyar államnak is az az érdeke, hogy megegyezzen európai uniós szinten a határidő-módosításról. Az állam elleni jogi fellépéssel az a baj, hogy a támogató arra hivatkozik, hogy a pályázatokban nagyon magas a hiánypótlások aránya. Mi viszont azt vettük észre, hogy nagyon durva adminisztratív akadályt gördítenek a sikeres teljesítés elé. Például a napelemek elkészültek, fent vannak a tetőn, a dokumentációkat a kivitelezők benyújtották, tehát elméletileg le vannak zárva ezek a projektek, viszont mondvacsinált hiánypótlásokat kérnek, ami miatt a kifizetéseket visszatartják. Mondok egy példát. 30 napnál nem régebbi NAV igazolást kérnek, ami rendben is van,

de utána további hiánypótlásokra szólítanak fel, mondjuk 60 nappal később, vagy 90 nappal később, azt is elküldi a pályázó, de közben lejár a NAV igazolás.

Azaz ők nem tartják be a határidőt, de új NAV igazolást követelnek. Van olyan cég, amely már négyszer-ötször elküldte a NAV igazolást, mert mindig 30 napnál nem régebbit kell beküldeni, viszont ők nem válaszolnak 30 napon belül. Mire a lebonyolító válaszol, lejár a dokumentumok érvényességi ideje. Nagyon bürokratikus a rendszer, és 95 százalék feletti a hiánypótlások aránya. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag szinte az összes befejezett pályázatnál kérnek valamilyen hiánypótlást. Gulyás Gergely miniszter egy februári vagy januári kormányinfón beismerte, hogy ez olyan magas arány, aminek egyértelműen a rossz pályázati kiírás lehet az oka. Ennek ellenére nem változtatnak rajta.

– Az Európai Unió illetékes szerveivel nem vették fel a kapcsolatot, hogy ugyan mondják már meg, mi történik itt?

– Mi még nem, mert nem mi vagyunk azon az oldalon, akinek ezt meg kell tenni. Véleményem szerint a támogatónak kellene ezt megtennie. Viszont mivel láthatóan ez nem történik meg, ezért a szövetség is keresi az európai uniós jogi fellépés lehetőségét,

mert itt ez az egész pályázat be fog dőlni.

Ami a szörnyű mellette, hogy elindult közben az új pályázat, a sajtóban már leginkább arról hallani, hogy az milyen szépen növekszik és milyen sok kifizetés történt, de az ugyanebből az alapból működtetett, évek óta tartó pályázat éppen csődbe megy, ami egy eléggé ellentmondásos dolog. Úgy gondolom, hogy először a futó pályázatokat kellene sikeresen lezárni, és utána új pályázatot indítani. Január 15-én jelent meg az új pályázat, mi azóta ezt hangoztatjuk és kérjük a minisztériumokat, hogy mindent tegyenek meg azért, hogy az előző pályázat lezáródjon. Január óta nem történt érdemi előrelépés.

Jellemzően, amikor van egy kis sajtóvisszhangja a dolognak, akkor néhány pályázat hirtelen átmegy.

Nem tudom, hogy összefügg-e vagy nem, de utána nem sokkal mindig újra leáll a kifizetési hajlandóság.

– Vannak olyan pályázatok, amiknek már lejárt a támogatói okirata?

– Igen.

– És akkor azt vissza kellene fizetni?

– Nem, mert kérelmeztük a halasztásukat központilag, amire azt a választ kaptuk, hogy a támogatói okiratok lejárata után három hónapi türelmi idő van még, hogy a kivitelezések befejeződjenek. A jelenlegi pályázati keretrendszer erre lehetőséget ad. Nagyon sokan most ebben a három hónapban járnak már. Tudok olyanról, akinek ebből a három hónapból már csak másfél hónapja van hátra.

– És hogy áll ezeknél a megvalósítás?

– Teljesen vegyesek a kivitelezések. Nagyon sok helyen egy kapavágás sem történt. Van, ahol a három fázis kialakítása történt meg, ami egy másik probléma, de a lényeg az, hogy kötelező a három fázis kiépítése a családi házaknál, amivel nem értünk egyet szakmailag. Sok helyen ez megtörtént. Van, ahol le lettek szállítva esetleg napelemek, van, ahol már fent vannak a tetőn,

de úgy gondolom, hogy többségében nem történtek meg a kivitelezések ezeknél a pályázatoknál.

Nagy arányban, akár 70-80 százalékban nem történt még fizikailag telepítés.

– És ha ez a három hónap türelmi idő lejár, akkor vissza kell fizetni az egészet úgy, ahogy van, és megszűnik a támogatás, a jogosultság is?

– Jelen pillanatban ez a helyzet, és azért küzdünk, hogy ez ne következzen be, mert ez elfogadhatatlan.

– Vannak-e olyan kivitelezők, amelyek már csődöt jelentettek és eltűntek a pénzzel?

– Ha a csődöt nem is jelentették, de olyan, hogy eltűntek a pénzzel, igen. Konkrétan is tudunk olyan cégről, melynek a károsultjai megbízták a szövetségünket. Ez közel 200 magánszemély,

ahol a cég úgy zárt be, hogy nemcsak az előlegeket vette fel, hanem még külön önrészt is kértek ezektől a családoktól. A cég ügyvezetőt váltott, egy ismeretlen új ügyvezetővel bezárta az irodáját, kihúzta a telefonjait, és teljesen elérhetetlenné vált.

Ellene rendőrségi feljelentések vannak, és sikerült elérni, hogy a pályázati rendszerből már kizárták. Tehát őt már nem lehet választani ebben a pályázatban, mint ajánlott kivitelező, és kaptunk egy nyilatkozatot is a helyettes államtitkárságtól és az EMMI-től, hogy engedélyezik az egyoldalú szerződésbontást ezzel a kivitelezővel és új kivitelezővel való szerződést.

Viszont amíg vissza kell fizetni a családoknak a korábban említett 40 százalék előleget, addig az új kivitelező nem tud semmit sem csinálni.

Tehát erre várnak ezek az ügyfeleink. Az elmúlt egy hétben további három-négy kivitelező neve is felmerült – hívogatnak a bajba jutott pályázók, és említik, hogy ők már tízen vannak, már ötvenen vannak, már százan vannak, és sajnos az elmúlt időszakban több cég is hasonlóan járt el. Nem olyan gyors egy cég csődeljárása, és be kell vallanom, nem mindegyik kivitelező járt el jóhiszeműen, és próbálja megoldani a helyzetet. Vannak, akik nyilván saját hibájukon kívül, de bezárták a céget. Mire végigmegy jogilag az a folyamat, hogy a céget tényleg felszámolják, és lezárul a csődeljárás, azt ezek a pályázók nem fogják tudni megvárni.

– Jelenleg átlagosan körülbelül mekkora önrészeket fizettek be ezek a családok?

– Az én tudomásom szerint, akikkel én beszéltem, ott 4-500 ezer forint körüli összegekről beszélünk.

Külön kiemelném, hogy ez az RRF pályázat kifejezetten az alacsony jövedelmű családokat támogatta volna 100 százalékos napelemes támogatással.

Tehát pont olyan emberekről beszélünk, akik amúgy sem a felső tízezerhez tartoznak, hanem kifejezetten egy szegényebb réteghez. Ezek az emberek azért vágtak bele ebbe a pályázatba, mert hittek a napenergia műszaki előnyeiben, és még a kis megtakarításukat is odaadták önrészként. Őket fenyegeti most az, hogy esetleg a csődbe ment vagy fizetésképtelenné vált vállalkozóknak az önrészét is tőlük veszik el úgy, hogy még napelemük sem lesz a végén. Szóval most nagyon jogos félelem a bajba jutott családok részéről.

A helyzettel kapcsolatosan elküldtük kérdéseinket a KTM illetékes államtitkárának. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pethő András: A mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam
Az újságíró szerint a Panama-iratok és a Pegasus-ügy is eltörpül a mostani feltárás mellett. Állítása szerint a párt bedöntését leleplezni akarók ellen indult eljárás.
DKA - szmo.hu
2026. március 24.



Ahogy arról beszámoltunk, a Direkt36 kedden megjelent cikkében arról írt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly júliusban névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, a Tisza Pártnak dolgozó informatikusnál. A nyomozók a bejelentés alapján gyermekpornográf felvételeket kerestek, de nem találtak semmit. Helyette a lefoglalt eszközökön egy olyan, szervezettnek tűnő művelet részleteire bukkantak, amelynek célja a Tisza Párt informatikai rendszereinek megbénítása lehetett. A nyomozók rengeteg adathordozót vittek el, ezekről azonban szokatlan módon nem ők, hanem a Rogán Antal felügyelte Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakemberei végezték el az adatmentéseket.

A Direkt36 cikkét Pethő András és Wirth Zsuzsanna jegyzik. Előbbi a Facebookon arról írt, korábban is foglalkozott már kemény ügyekkel – idézte is ezek közül a legsúlyosabbakat –, de szerinte mind közül kiemelkedik a mostani.

„Több mint húsz éve vagyok újságíró, sok kemény történettel volt dolgom. Például azzal, hogy Orbán bizalmasai már 2010-ben az orosz titkosszolgálattal tárgyaltak üzletekről. Aztán beleláttam nagyhatalmú emberek offshore titkaiba a Panama-iratok révén. Pár éve pedig a Pegasus-projekt során az is kiderült, hogy saját kollégáim is megfigyelés áldozatai voltak. Ezek fényében mondom, hogy a mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam”.

Pethő András szerint azt derítették ki, hogy „egy jól szervezett akció zajlott a Tisza Párt bedöntésére, majd amikor a párthoz kötődő emberek le akarták ezt buktatni, titkosszolgálati nyomásra rendőrségi eljárás indult ellenük egy nagyon súlyos bűncselekmény gyanújával, de több jel szerint teljesen alaptalanul.”

Mint írja, kemény hetek állnak a szerkesztőség mögött, kevés alvással, bonyolultan szervezett találkozókkal és a forrásaik védelmét szolgáló technikai megoldásokkal. A cikk elkészítésében betöltött szerepe miatt külön kiemelte kollégáját, Wirth Zsuzsannát. „Én ismét csak meggyőződhettem arról, hogy Wirth Zsuzsanna az ország egyik legjobb, legalaposabb és leghiggadtabb újságírója. Vezető szerepe volt ennek a sztorinak a feldolgozásában, számomra megtiszteltetés volt, hogy a keze alá dolgozhattam” – zárta bejegyzését Pethő András.

A Direkt36 korábban már több cikkben foglalkozott azzal, hogyan reagált a kormány és a Fidesz a Tisza Párt erősödésére. Egy tavaly októberi írásuk szerint a kormánypárt már tavaly tavasszal kommunikációs offenzívát indított, hogy visszavegyék a kezdeményezést, és olyan ügyekbe „tőrbe csalják” a párt vezetőjét, amelyek megoszthatják az ellenzéki tábort. A portál szerint a témák előkészítésében Rogán Antalnak is szerepe volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr Szijjártónak: Elképesztő, hogy pont neked van bőr a képeden számonkérni egy lehallgatást
A Momentum alapítója egyenesen a külügyminiszternek üzent a Facebookon. Nem érti, miért lepődök meg Szijjártó azon, hogy lehallgatják, szerinte ugyanis bőven tett azért, hogy erre legyen lehetőség.


Fekete-Győr András, a Momentum alapítója a Facebookon reagált Szijjártó Péter külügyminiszter állítólagos lehallgatásának hírére. A politikus egyenesen a külügyminiszternek üzent:

„Szijjártó Péter, ha valaki, akkor te aztán tényleg jobban tennéd, ha mélyen befognád a szádat! Azért az egészen elképesztő, hogy pont neked van bőr a képeden számonkérni egy lehallgatást: neked, a Pegasus-kormány külügyminiszterének, aki - a világ egyik legnagyobb presztízsű tényfeltáró lapja, a Washington Post értesülései szerint - nyílt hazaárulást elkövetve, a moszkvai tartótisztednek, Szergej Lavrovnak szivárogtattál ki érzékeny uniós titkokat.

Neked, aki készséggel asszisztáltál ahhoz, hogy az oroszok szabadon grasszáljanak a Külügyminisztérium szerverein, és aki büszkén vigyorogva vetted át a Barátság érdemrendet a háborús bűnös, ex-KGB-s diktátor jobbkezétől...”

Fekete-Győr szerint bár a külügyminiszter lehallgatása nem elfogadható, ennél van egy „megbocsáthatatlanabb dolog”: „ha egy külügyminiszter annyira dilettáns és felelőtlen, hogy ezt technikailag készséggel lehetővé is teszi”.

„Márpedig te a magyar szakszolgálatok többszörös és nyomatékos figyelmeztetése ellenére is képes voltál – és a mai napig képes vagy – titkosított eszköz helyett egy teljesen hétköznapi, védtelen és könnyedén lehallgatható telefont használni. Mondd, mennyire kell ehhez hülyének és alkalmatlannak lenni? Eleve fel nem foghatom, miért vagy meglepve azon, hogy lehallgatnak, ha a saját szövetségeseinket ilyen nyíltan és szégyentelenül hátba szúrva kémkedsz az oroszoknak... ”

– írja Fekete-Győr.

Szerinte „egyszerre végtelenül nevetséges és szánalmas”, hogy a Fidesz most azzal kampányol, hogy „annyira óvatlan és inkompetens az egész kormány”, hogy éveken át észre sem vették a külügyminiszter megfigyelését. Felteszi a kérdést, hogy ha a kormány Szijjártót sem képes megvédeni, akkor mire számíthat egy átlagos magyar ember.

Fekete-Győr azt is megüzente a külügyminiszternek, hogy „kőkemény büntetőjogi következményei” lesznek „az ütköző, masszív hazaárulásnak”.

„A rendszerváltás másnapján ugyanis már nem a moszkvai elvtársaidnak, hanem a független magyar igazságszolgáltatásnak kell számot adnod arról, hogyan és miért szolgáltattad ki Magyarország biztonságát egy háborús agresszornak!” – írta bejegyzése végén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Direkt36: Gyerekpornó miatt küldték rá a rendőröket a Tisza Párt informatikusaira, de ehelyett egy titkosszolgálati művelet nyomaira bukkantak
A Nemzeti Nyomozó Iroda névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, Tiszának dolgozó informatikusnál. A lefoglalt eszközökön azonban gyerekpornó helyett a párt elleni szervezett akció üzenetváltásait találták meg.


Tavaly nyáron, titkosszolgálati nyomásra tarthattak házkutatást a Tisza Párthoz köthető két informatikusnál. A Direkt36 részletes anyaga szerint a nyomozók névtelen bejelentés alapján gyermekpornográf felvételeket kerestek, de nem találtak semmit. Helyette egy olyan, szervezettnek tűnő művelet részleteire bukkantak, amelynek célja a Tisza Párt informatikai rendszereinek megbénítása lehetett.

Tavaly július 8-án a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai két helyszínen, egy Budapest környéki családi házban és egy budapesti rakparton horgonyzó hajón tartottak házkutatást. A razzia egy névtelen bejelentés alapján indult, amely szerint két férfi gyerekekről akart rejtett kamerával felvételeket készíteni, amiket „később abberált felnőtteknek tovább adhatnak.” A bejelentő szerint ehhez „egy ruházati tárgyba rejtett kémeszköz megvásárlását vagy házilagos összerakását tervezik”, és a hajón „a pornó felvételek internetre való feltöltéséhez használt számítógépek, meg szerverek” is vannak.

A nyomozók valóban találtak egy övbe rejthető kamerát, pornófelvételeknek azonban nyoma sem volt a lefoglalt eszközökön. Kiderült viszont, hogy mindkét férfi kötődik a Tisza Párthoz. Egyikük, egy 19 éves informatikus korábban nekik dolgozott, 38 éves volt főnöke pedig jelenleg is az ellenzéki párt belső informatikai infrastruktúrájának a védelméért felel.

A nyomozók rengeteg adathordozót vittek el. Ezekről azonban szokatlan módon nem ők, hanem a Rogán Antal felügyelte Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakemberei végezték el az adatmentéseket.

A Direkt36 szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal már kezdetektől élénken érdeklődött a nyomozás iránt, sőt, ők telefonáltak oda, hogy a rendőrök mindenképpen soron kívül foglalkozzanak a névtelen bejelentéssel.

A nyomozati iratok alapján a Direkt36 azt írja, gyerekpornó helyett a nyomozás során olyan, a Session nevű titkosított csevegőalkalmazásból mentett üzenetváltások kerültek elő, amelyek egy, a Tisza Párt elleni politikai műveletre utaltak.

Ezek szerint egy magát „Henry”-nek nevező ismeretlen megpróbálta beszervezni a 19 éves informatikust, aki úgy tett, mintha együttműködne vele, de valójában mindenről tájékoztatta volt főnökét. Henry azt követelte a Tisza Pártot egy konfliktus miatt otthagyó fiataltól, hogy épüljön be újra a pártba, és szerezzen hozzáférést a belső informatikai rendszerekhez. Cserébe pénzt és „lányokat” ígért.

„Péter biztosan örülne egy megbízható biztonsági szakembernek” – írta Henry, feltehetően Magyar Péterre utalva. „Biztos lehetsz benne, hogy ha belevágsz, végig támogatni fogunk. Az egész országban nem találnál nálunk jobb partnert. Mi mindent látunk és hallunk.”

Az ismeretlen egyértelművé tette a végső célt is, ami a Tisza IT-infrastruktúrája feletti uralom átvétele, hogy az országgyűlési választások előtt megbéníthassák ezeket a rendszereket.

„Be kell juttatnunk egy IT-s embert, aztán szépen feljebb tolni vezetői szintre. Ha ez megvan, gyakorlatilag már nyertünk. A megfelelő pillanatban az összes báb meghúzza a ravaszt, és az egész összeomlik” - írta. Henry emellett olyan titkos hátsó ajtók, úgynevezett backdoorok elhelyezését is szorgalmazta, amelyekkel tartósan hozzáférhetnek a párt rendszereihez.

Henry a Direkt36 szerint többször úgy fogalmazott, mintha egy nagyobb szervezet állna mögötte. Előfordult, hogy vezetőségi döntésekre várt vagy éppen a „stratégiai osztályuk” valamilyen elemzésére, máskor „műveleti biztonságról” és „éles műveletről” írt.

Azt is elárulta, hogy „lassan egy éve, amikor kiderült, hogy ez a kis pártocska jóval nagyobb problémát fog jelenteni, mint amit előzetesen sejteni lehetett”, a „vezetés” úgy döntött, hogy több csapatnak kell párhuzamosan dolgoznia a Tiszában, és több alakulatnak sikerült is beférkőznie a pártba. Henry azonban hangsúlyozta, hogy az övé a legjobb csapat, amely a legmodernebb eszközökkel és a legtehetségesebb emberekkel dolgozik.

Az üzenetekből az is látszott, hogy Henry és társai kiterjedt belső információkkal rendelkezhettek a Tisza Pártról.

Henry egy alkalommal arra utalt, hogy ő is olvassa a belső levelezést, sőt, azt is állította, tudja, hogy a Tisza informatikai védelméért felelős vezető éppen beteg, mert „hétfőn tényleg elég rosszul nézett ki”. Amikor a 19 éves fiatal rákérdezett, hogy Henry honnan tud ennyi mindent, az volt a válasz: „Ó, hát én sok mindent tudok.”

Egy másik alkalommal arról írt, hogy tudja, a 19 éves informatikus és 38 éves volt főnöke a Buja Disznók nevű budapesti étteremben találkoztak. „Szóval most már ott tartunk, hogy 0-24-ben figyelnek és követnek minket” - vonta le a következtetést a fiatal, aki erre Radnai Márk Tisza-alelnököt is figyelmeztette.

Henry előre jelezte a párt Visszhang nevű Discord-közösségét érintő, 2025 júniusában történt adatszivárgást is. Azt írta a fiatal informatikusnak, hogy „nyilvánosságra hozzuk a Visszhang-tagok adatbázisát. Ideje, hogy a nevek is zenéljenek, ne csak a hang.” Amikor az adatbázis valóban kikerült, Henry sikeres műveletként értékelte az akciót. „A következő napokban azért csak úgy csurran-cseppen majd a szaft mindenfelé” - fogalmazott.

Henry ugyancsak utalt arra, hogy fontos céljuk a Tisza Világ applikációjának feltörése. Ez később szintén megtörtént, igaz, a Direkt36 szerint arra nincs bizonyíték, hogy emögött is a 19 éves fiatalt beszervezni akaró csapat állt.

A megkörnyékezett informatikus látszólag együttműködött Henryvel, de valójában arra készült, hogy lebuktatják őt és a csapatát. Emiatt készítette el az övbe rejett kamerát.

A nyomozás során előkerült egy hangfelvétel, amelyen a fiatal férfi arról beszél, hogy a terv „úgymond lebuktatni a Henryt”. Ezt a tervet hiúsította meg a 2025. júliusi házkutatás.

A rendőrök a Direkt36 szerint tudták, mennyire érzékeny az egész ügy, ezért sokáig csak Word-ben készítették el a jelentéseiket, és nem vitték be a rendőrség hivatalos rendszerébe. Azt azonban elhatározták, hogy amit csak lehet, feltárnak arról, mi történt. A jelentésüket eljuttatták a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumhoz is, ahol a lap szerint meglepetést okoztak a kiderülő részletek.

Mivel gyermekpornográfiának az egész ügyben nyoma sem volt, a rendőrségi eljárás az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomására a lefoglalt kamerás övre koncentrált. A két informatikust haditechnikai eszközzel való visszaéléssel gyanúsították meg, miközben Henry kilétének felderítésére a Direkt36 forrásai szerint szintén titkosszolgálati nyomásra nem indult érdemi vizsgálat.

A Tisza Párt a lap megkeresésére közölte, hogy nem kommentálják a konkrét felvetéseket, de szerintük a választás után egy „független nyomozó hatóságnak kell feltárnia” a történteket.

„Addig felszólítjuk a szolgálatok munkatársait, hogy ne szegjék meg a hazájukra tett esküjüket” – írták. Az érintett hatóságok és minisztériumok nem reagáltak a megkeresésre.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Orbán Viktorral szemben kialakult egy második társadalom, amelyik már nem kér belőle
Orbán Viktorral szemben most van egy olyan polgári ellenzék, akik jómódúak, világlátottak, és nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni - mondja az elemző. Szerinte ez a polgári ellenzék döntheti el a következő választásokat.


A Kéri kérdi című műsor vendége Somogyi Zoltán politikai elemző volt, aki Kéri Lászlóval a 2010 óta tartó 16 éves Fidesz-kormányzásról és annak rendszeréről beszélgetett. Somogyi, aki magát inkább szociológusnak vagy politikai elemzőnek, semmint politológusnak tartja, rögtön a beszélgetés elején a legérdekesebbnek azt nevezte, hogy 16 év után újra van verseny a magyar politikában.

Üzleti hátteréből kiindulva kifejtette, hogy a gazdasági életben a verseny értékeket hordoz, folyamatos felkészültséget követel, ami stabilitást ad, ez a fajta versenyszellem pedig szerinte nagyon hiányzott a politikából.

Úgy látja, a mostani politikai verseny olyan folyamatokat indított el, mint például, hogy Orbán Viktor a versenytársa miatt kénytelen volt megváltoztatni a kampánystratégiáját, és a zárt terekből kilépni a nyílt színtérre. „Azt, hogy látjuk ezt a politikai versenyt, ez nagyon izgalmassá teszi a közéletet, és azt gondolom, hogy olyan értékeket hordoz, amiért pont, hogy nem szabadna erről a versenyről lemondani” – fogalmazott.

Somogyi Zoltán szerint az üzleti szféra, különösen a kis- és középvállalkozói réteg, megszenvedte az elmúlt éveket a kiszámíthatatlanság miatt.

Felidézett egy kutatást, amely szerint a budapesten kívüli, vidéki kis- és középvállalkozók, akik négy éve még a Fideszt támogatták, mára ellenzékivé váltak, mert gazdasági értelemben nem tudtak érvényesülni. Szerinte ennek az az oka, hogy az üzleti életben a tervezhetőség kulcsfontosságú, ez azonban mára megszűnt.

A Fidesz „biztonságot” ígérő plakátjait elemezve feltette a kérdést, hogy vajon a vállalkozók számára is ezt jelenti-e a kormány. „Benne van-e a Fideszben a biztonság, az, hogy én biztonsággal élhetem a kis életemet, szervezhetem a kis vállalkozásomat, részt vehetek-e úgy az üzletben, hogy nem jön ki rám a hatalom, hogy nem veszi el az üzleteimet, megszüntet-e egy adott adótörvényt évközben?” – tette fel a kérdést.

Az elemző szerint ha egy vállalkozó nem tudja megtervezni a következő három évét, mert akár év közben is változhatnak az adószabályok, az a biztonságérzet teljes hiányát jelenti.

Bírálta azt a kormányzati kommunikációt is, amelyben Orbán Viktor úgy beszél, mintha a saját pénzét osztaná szét.

„Én megadom a tanároknak a pénzüket, én megadom a városoknak a pénzüket, én adom, én adom oda.  Igen, de közben pedig neki nincs pénze. Ugyanúgy, ahogy egy banknak sincs pénze. A banknak az a pénze, amit beraknak hozzá.”

Az állam szerepéről szólva Somogyi kifejtette, hogy a kormány központosította az egészségügyet és az oktatást, miközben az államot üzleti szereplőként is elkezdte működtetni. Problémásnak nevezte, hogy az állam egyszerre résztvevője, szabályozója és adóztatója is a piacnak, ami torzítja a versenyt.

„Mit keres az állam a különböző üzleti szektorokban? Hogy engedhető ez meg?” – vetette fel. Szerinte míg más országokban, például Ausztriában, az állam partnerként lép fel és segít a bajba jutott iparágaknak – példaként a sípályáknak nyújtott adókedvezményt említette –, addig Magyarországon ez a fajta gondolkodás hiányzik.

Az állam kiszámíthatatlan működésére egy másik példát is hozott: egy osztrák és egy ukrán bank legális tranzakciója kapcsán a magyar állam fellépését egyenesen postakocsi-rabláshoz hasonlította.

„Egyszer csak odajön egy állam, most konkrétan a magyar állam, és kirabolja a postakocsit. Tehát, hogy konkrétan fogja magát, elviszi az autót, benne a több tízmilliárddal, lefoglalja” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen esetek elriasztják a külföldi befektetőket, akik a kiszámítható jogrendet keresik.

A 2010-es kormányváltás idejére visszatekintve Somogyi Zoltán úgy emlékezett, a nemzetközi környezet bizalommal viseltetett az új Fidesz-kormány iránt a Gyurcsány-korszak és a Bajnai-kormány megszorításai után. Úgy vélte, akkor egyfajta fellélegzés volt érezhető. Elismerte, hogy az Orbán-kormány professzionálisan szervezte meg az állampolgárokkal való közvetlen kapcsolattartást, például a kormányablakok rendszerét, és sikeresen vonta be az adózásba a kisvállalkozókat a pénztárgéprendszerrel.

Ugyanakkor rámutatott, hogy a kormány a kezdetektől fogva nem nyúlt hozzá a nagy ellátórendszerekhez, mint az oktatás vagy az egészségügy, mert Orbán Viktor úgy gondolta, azokon csak bukni lehet.

„Igazából erről szólna az állam. Tehát azért tartunk államot, hogy ezeket a nagy rendszereket működtesse, és ez nem sikerült Orbán Viktornak” – állította.

Ezzel szemben a kormány azonnal és vastagon belenyúlt a hatalmi ágakba: a médiába, az alkotmánybíráskodásba, a választási rendszerbe. Somogyi szerint mindenbe belenyúltak, ami a politikai pozíciójuk vagy a gazdasági újraosztás szempontjából fontos volt.

Az elemző szerint a kormány a politikai nyilvánosságot is megpróbálta a saját képére formálni, létrehozva a saját, kormánypárti elemzőintézeteit és közvélemény-kutatóit. „Nehogy már független elemző menjen be oda, hanem menjen be a fideszes elemző” – jellemezte a helyzetet. Ez a logika szerinte kiterjedt a kultúra egészére is.

Ennek ellenére úgy látja, a Fidesz-rendszer alatt is kialakult egy „második társadalom és egy második gazdaság”, amely már nem veszi figyelembe a rendszer szabályait, és képes erős ellenzéki erővé válni.

„Orbán Viktorral szemben most van egy olyan ellenzék, polgári ellenzék, akik jómódúan, világotlátottan nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni” – fogalmazott.

Ennek a második nyilvánosságnak a részeként említette az influenszerek világát, akik képesek a hagyományos pártoknál nagyobb tömegeket megmozgatni. Somogyi szerint a Fidesz zárt médiabirodalmat akart létrehozni az ingyenes MTI-vel és a MindigTV-vel, de ez a közösségi média világában kudarcot vallott.

„Amikor elunalmasítanak egy médiát, mert ott csak a jó híreket közlik a kormánnyal kapcsolatban, és csak a rossz híreket az ellenzékkel kapcsolatban… azt nem is nézik az emberek.”

Somogyi Zoltán szerint Orbán Viktor az utóbbi években a nemzetközi színtérre koncentrált, azt a látszatot keltve, hogy ő az egyetlen magyar politikus, akivel a világ szóba áll, miközben a belpolitikát elhanyagolta. A 2022-es választások előtti, 7000 milliárd forintos osztogatás után jött a gazdasági visszaesés és az infláció, ami aláásta a miniszterelnök kompetenciájába vetett hitet.

„Négy olyan év van mögöttünk, amikor már az a bizalom már nincs meg, hogy ő jó gazdaságot teremt Magyarországon” – mondta, hozzátéve: „ez egy kompetenciaprobléma, amivel ő küzd, hogy már nem tekintik úgy kompetensnek.”

Az elemző szerint Orbán Viktor nemzetközi elszigetelődése két fő okra vezethető vissza: az uniós pénzek körüli vitákra és a háborúval kapcsolatos, oroszbarátnak tartott álláspontjára. A miniszterelnök egyensúlyozni próbált az EU és Oroszország között, de ez a stratégia mára megbukott.

Úgy látja, a választási kampányban politikai témává vált az orosz befolyás kérdése, ami szerinte egyértelműen árt a kormánynak. „Politikai témává vált, hogy Orbán ide hívta az oroszokat segítségül, és ez neki biztos, hogy nagyon nem jó.”

A beszélgetés végén visszatért a kiindulóponthoz: a politikai verseny megjelenése bátorságot ad az embereknek. „Elkezdtek az emberek saját névvel, címmel a hatalom ellen beszélni. Ez se volt ez a hangulat meg, hogy ennyire szembe fordulnak hatalommal, ezt is a politikai verseny hozta el.”

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET: