HÍREK
A Rovatból

Egyre több európai ország gondolkodik a határok megnyitásának lehetőségén

Van, ahol már szabad az átjárás, máshol speciális szabályok érvényesek a határt átlépőkre.


A járványhelyzet javulása után egyre több ország vezet be lazításokat. Ezek között az országhatárok lezárását is felülvizsgálják, és ahol lehet, megnyitják újra az átkelőket.

Csehország

Június 8-ig vagy június 15-ig a csehek számára újra megnyílhatna a szlovák és az osztrák államhatár - jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök a Blesk hírportálon szerdán megjelent interjúban. Arról, hogy mikor nyílhatna meg a csehek számára a német és a lengyel határ is, Prága egyelőre nem tárgyal - tette hozzá. A német határt érintő konkrét kérdésre Babis leszögezte: ez ügyben azért nem folynak még tárgyalások, mert "elsősorban Bajorországban más a járványhelyzet". Bajorországban ugyanis, amelynek hosszú a határa Csehországgal, jóval magasabb a koronavírusos fertőzések száma, mint Csehországban - mutatott rá a Blesk.

Csehország a koronavírus-járvány miatt március 16-án zárta le határait, majd április 27-én újra megnyitotta őket. A cseh állampolgárok kiutazását jelenleg elsősorban a szomszédos országok lezárt határai gátolják. A cseh állam szintén feltételeket támaszt polgárai utazásai elé. Amennyiben egy cseh állampolgár mégis kiutazik külföldre, visszatértekor köteles négy napnál nem régebbi negatív koronavírus-tesztet felmutatni a határon. Ha ezzel nem rendelkezik, akkor két hétre házi karanténba kell vonulnia, amelyet a hatóságok ellenőriznek.

Ausztria

Ausztria a szomszédos országok közül Svájccal, Liechtensteinnel, valamint a keleten szomszédos országokkal lát esélyt arra, hogy a közeljövőben megszüntessék a határellenőrzéseket - jelentette ki Sebastian Kurz kancellár szerdán az osztrák kormány ülését követően. "Megállapodtunk Németországgal, hogy június 15-étől megnyitjuk az Ausztria és Németország közötti határszakaszt" - erősítette meg Kurz. Jelenleg azon dolgoznak, hogy Svájccal és Liechtensteinnel is megszülessen a megállapodás a határnyitásról. A berni igazságügyi minisztérium ugyanis nemrég megerősítette, hogy Svájc kész megszüntetni a határellenőrzést június 15-étől osztrák, valamint a német határszakaszain. Feltételként ugyanakkor megjelölték, hogy a koronavírus-járvány terjedése továbbra is alacsony marad.

Szintén intenzív tárgyalásokat folytatnak a szomszédos keleti országokkal - tette hozzá Kurz. Nem lát esélyt ugyanakkor a kancellár arra, hogy Olaszország irányában is megszűnjenek az ellenőrzések. Indoklásképpen azt mondta, hogy Olaszország "sajátos helyzetben" van, mert az új fertőzöttek száma továbbra is magas.

Az Ausztria és Németország közötti határellenőrzések szombattól tervezett enyhítése kapcsán Kurz említést tett arról, hogy a két ország között valamennyi határátkelőt meg kell nyitni, és a mostanival ellentétben azok a párok is átléphetik a határt, amelynek egyik tagja Ausztriában, a másik pedig Németországban él.

Horvátország

Horvátország napokon belül megnyithatja határait a szlovén turisták előtt - közölte Gari Cappelli horvát idegenforgalmi miniszter az N1 kereskedelmi csatornának nyilatkozva szerdán. Ljubljana szerint azonban még rengeteg a teendő addig, amíg a szlovén turisták útnak indulhatnak. Cappelli kiemelte: a hét végéig Szlovénia valószínűleg hozzájárul ahhoz, hogy állampolgárainak horvátországi tartózkodásukat követően ne kelljen karanténba vonulniuk Szlovéniában. Mint mondta, a szomszédos országban 1-2 koronavírus-fertőzést diagnosztizálnak naponta, ezért nem lát különbséget aközött, hogy valaki Szlavóniából és Zágrábból utazik Pulára és Crikvenicára, vagy a szlovéniai Novo Mestoból, mert ezeken a területeken hasonló a járványügyi helyzet.

A miniszter hozzátette: más országokkal is folynak tárgyalások a beutazások módjáról. Horvátország vasárnaptól fokozatosan újranyitotta határait: beléphetnek azok a külföldi állampolgárok, aki üzleti vagy más gazdasági érdekeltség, valamint halaszthatatlan személyes okok miatt utaznak az országba.

Davor Bozinovic belügyminiszter azt mondta: azok a turisták, akik fel tudnak mutatni igazolást arról, hogy van foglalásuk a horvát tengerparton, beléphetnek az országba. A gondot csak az okozza, hogy a legtöbb külföldi állampolgárnak horvátországi tartózkodását követően otthon két hétre, Szlovénia esetében egy hétre karanténba kell vonulnia, ez pedig nem hat ösztönzőleg az utazásra.

Szlovénia

Szlovénia még bizonytalan a határnyitást illetően. Jelko Kacin szlovén kormányszóvivő a válságkabinet szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: a koronavírus-járvány még tart, ezért összetett feladat a határok újranyitása, erről a kormánynak is döntést kell hoznia, az Európai Unióban a tagállamok erről önállóan határoznak. Fennáll annak a veszélye, hogy Horvátországban újra elterjedhet a vírus az olasz turisták miatt, aki komphajókkal, valamint vitorlásokkal és jachtokkal érkezhetnek az Adriára - fogalmazott.

Lengyelország

Tovább lazít a lengyel kormány a koronavírus-járvány miatt hozott intézkedéseken, de meghosszabbítják június 12-ig az egészségügyi határellenőrzést. Egyelőre érvényben marad a külföldiekre vonatkozó határzár is.

Németország

Lazítják a koronavírus-világjárvány miatt bevezetett határigazgatási szigorításokat Németországban - jelentette be Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter szerdán Berlinben. A határforgalom állandó ellenőrzését fokozatosan, június 15-ig számolják fel, de csak akkor, ha a járványhelyzet megengedi. A szigorításokat ismét be lehet vezetni, ha felerősödik a járvány. Az első lépésben, május 16-án teljesen megszüntetik a korlátozásokat a Luxemburggal közös határszakaszon, az Ausztriával, Svájccal és Franciaországgal közös szakaszon pedig megnyitják valamennyi átkelőt, és az állandó ellenőrzésről áttérnek a szúrópróbaszerű vizsgálatokra. Ugyanezt a megoldást szorgalmazzák a Dániával közös szakaszon. A koppenhágai vezetéssel még nem állapodtak meg.

Az Olaszországból és Spanyolországból érkező repülőjáratoknál továbbra is fenntartják az állandó ellenőrzést. A Lengyelországgal és Csehországgal közös határszakaszon egyelőre nincs változás. Ezeken a szakaszokon nem is a német, hanem a szomszédos ország kormánya rendelt el állandó ellenőrzést és belépési korlátozásokat. Ugyanakkor a szövetségi kormány javasolja a járványügyben illetékes tartományi kormányoknak, hogy vonják vissza azt a rendelkezést, miszerint két hétre karanténba kell vonulnia az európai uniós társországokból érkezőknek.

Szerbia

Szerbia bizonyos feltételekkel újranyitja lassan a határait, Észak-Macedónia pedig igyekszik több szakaszban visszazökkenteni az életet a normális kerékvágásba. A szerb kormány döntése értelmében ezentúl a szerb állampolgárok csak akkor léphetnek be 14 napos karantén-kötelezettség nélkül az országba, ha 72 óránál kevesebbet töltöttek külföldön, vagy ha rendelkeznek 72 óránál nem régebbi, negatív koronavírus-teszttel. A külföldi állampolgároknak mindenképpen szükséges a 72 óránál nem régebbi, negatív teszt, valamint az illetékes kormánybizottság jóváhagyása. Belgrád arról is döntött, hogy június elsejétől teljes mértékben megnyitja a határait Észak-Macedónia, Albánia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró felé.

Magyarország

Szerda reggeltől megnyílik a Jánossomorja és Andau, valamint az Alsószölnök és Neumarkt közötti határátkelő a személyforgalom előtt - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd este a Facebook-oldalán.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.


Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.

- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,

és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.

A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.

Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.

A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.

Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy

a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik

– írta a 444.hu.

Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.

A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.

„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.

Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”

A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.

Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.

Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.

A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog
A miniszterelnök a 444-nek azt mondta: a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek. A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



A miniszterelnök kifejezett kérése, hogy a Tisza frakcióülésein a miniszterek is vegyenek részt, azok is, akik nem országgyűlési képviselők, hogy ezzel is gyorsítsák az információáramlást. A kormány egy kihelyezett ülést is szervez, ahol jelen lesznek a Tisza frakcióvezetői is, hogy kérdezhessenek és részt vehessenek a vitában – többek között erről beszélt a 444-nek adott interjújában Magyar Péter.

A kormányfő szerint a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek.

Magyar Péter hétfőn a parlamentben jelentette be, hogy egy átfogó politikai és jogi akciót indítanak Tisztítótűz művelet néven, amellyel „tégláról téglára, bűnözőről bűnözőre” haladva szabadítanák meg az államot a korrupciótól.

A kormányfő szerint ezzel az akcióval fogják megszabadítani az országot „a gazdasági és a politikai maffiától”.

Ennek egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása lesz, amelynek vezetői rendőri védelmet kapnának. A kormány emellett kezdeményezi az Alaptörvény 17. módosítását is, amelynek része Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, tizenkét éves korlát bevezetése az országgyűlési képviselői mandátumra, valamint 70 éves felső korhatár az alkotmánybíráknak.

A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.

A „Facebook-kormányzás” vádjára Magyar azt mondta, az, hogy közvetlenül és első kézből tájékoztatják az embereket, nem jelenti azt, hogy „mást nem csinálnak”.

A közmédiával kapcsolatban úgy fogalmazott, voltak arra utaló jelek, hogy a jelenlegi vezetés önként távozik, de ez végül nem történt meg.

Szerinte a parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog.

A kormányfő beszélt a háttérben dolgozó kulcsemberekről is. Ruff Bálint miniszterről azt mondta, bár kevesebbet szerepel, „sok érdemi munkát végez” a frakció, a kormány és a minisztériumok közötti egyeztetésekben. A napi működésről elmondta, hogy Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó is rendszeresen ott ül a kormányüléseken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Teljes átvilágítás jön a mentőknél, 1027 járművet vizsgálnak át egyesével
Az Országos Mentőszolgálatnál teljes körű átvilágítás kezdődött, amelynek során a teljes gépjárműflotta állapotát is felmérik. A jogi és gazdasági szerződéseket is érintő folyamat a megbízott főigazgató szerint 5–10 hétig tarthat.


Teljes gőzzel indul az Országos Mentőszolgálat átvilágítása: a héten már eredménye lehet annak a pályázatnak, amelyen kiválasztják a szervezet jogi-gazdasági szerződéseit átfésülő, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező külsős céget. A megbízott főigazgató, Constantinovits Miklós hétfőn az MTI-nek elmondta, a teljes folyamat 5–10 hetet vehet igénybe – írta a MedicalOnline.

A vizsgálat a teljes gépjárműparkot is érinti: 1027 mentőjárműnél nézik meg, hány éves, mennyit futott, milyen funkciót tölt be, és hol állították szolgálatba.

Ezzel párhuzamosan az épületállomány felmérése is megkezdődött, amihez több minisztériummal dolgoznak együtt, és miniszteri egyeztetésekre is szükség lesz.

A folyamat a munkaszervezetet is érinti. Elkezdődött a párbeszéd a bajtársi közösség és a szakszervezetek között, módosítják a panaszkezelési és integritásvédelmi szabályzatot, a munkatársakat pedig már tájékoztatták, milyen csatornákon tehetnek bejelentéseket. Az új vezetés a humánerőforrás- és a kommunikációs stratégián is változtatni tervez.

Ennek részeként, a transzparencia jegyében hamarosan megkezdik a mentőszolgálat tevékenységére vonatkozó, különböző mutatók mentén mért, már validált adatok közlését.

A főigazgató szerint a nyilvánosságra hozott adatok értelmezésében is segíteni fognak.

„Ezzel egyidejűleg el kell kezdeni a társadalom tájékoztatását arról, hogy egy-egy indikátor mit jelent” – mondta Constantinovits Miklós.

Hozzátette, az őszinteség és az átláthatóság semmi esetre sem koptathatja egy szervezet nimbuszát. A megbízott főigazgató megértést vár a társadalomtól, de minőségi szolgáltatást szeretne nyújtani.

Június 3-án Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter felmentette Csató Gábort a főigazgatói posztról, és az átmeneti irányítás első számú feladatként jelölte ki az Országos Mentőszolgálat teljes átvilágítását. Ezt követte a kommunikációs váltás: június 9-én új szóvivőt neveztek ki a hosszú ideje hivatalban lévő Győrfi Pál helyére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk