Egyre szigorúbbak a járványügyi szabályok a felsőoktatási intézményekben:

- írja az Eduline.hu.

De van olyan intézmény is, ahol további szigorításokat is bevezettek:

A Kodolányi János Egyetem például arról tájékoztatta a portált, hogy "a közelmúltban megjelent a COVID vírus a budapesti campusunkon. Szerencsére az érintett nagyon fegyelmezett együttműködése miatt, úgy tűnik, sikerült izolálni, de a ránk vonatkozó szabályoknak megfelelően ahhoz, hogy hallgatóink rendes egyetemi életet élhessenek, az oktatás normálisan folytatódjon, a mai naptól mindenkinek, a beoltottaknak is maszkot kell viselnie mindenhol, a közösségi tereken és az órákon is".

A kecskeméti Neumann János Egyetemen kötelező lett a maszkviselés a folyosókon, az előadótermekben, a büfében és más közösségi helyiségekben. Az egyetem dolgozóira más szabályok vonatkoznak. Az oltottak egyes helyeken levehetik a maszkot, míg a nem oltottaknak egész nap viselniük kell.

Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen is kötelező maszkot viselni, csak a kollégiumi szobákban és sportolás közben vehetik le, vagy olyan rendezvényen, ahol csak védettségi igazolvánnyal léphetnek be. Az épületekbe belépők testhőmérsékletét is újra mérik.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a maszk az énekesek és a fúvós hangszereken játszók kivételével mindenki számára kötelező.

Több egyetemen már korábban is szigorítottak, így a debreceni egyetem, az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is bevezette a maszkviselést, bár itt is vannak kivételes esetek, amikor nem szükséges az arc elfedése - írja a portál.

Bár egyre nő az új koronavírus-fertőzöttek és a kórházban kezelt betegek száma a járvány negyedik hulláma során, a kormány egyelőre nem rendelt el védekező intézkedéseket. Továbbra is csak az egészségügyi és a szociális intézményekben kötelező a maszkviselés, pedig egyre több szakértő mondja azt, hogy szükség lenne kiterjeszteni ezt a szabályt legalább a zárt terekre.

Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint már eljutottunk arra a szintre, hogy a tömegközlekedési eszközökön és az üzletekben, áruházakban FFP2-es maszkot kellene kötelezően hordani.

Dezső András, a hvg.hu újságírója a Partizánnak adott interjújában mondta el, hogy ő volt az az újságíró, akit be akart szervezni a titkosszolgálat.

A 444.hu 2016 szeptemberében írta meg, hogy egy magyar újságíróhoz 2015 telén váratlanul odaléptek az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkatársai, és együttműködésre akarták rávenni. A cikk megjelenése után ellenzéki kezdeményezésre összehívták a parlament nemzetbiztonsági bizottságát. A Belügyminisztérium ugyan elismerte, hogy "valami történt", egy közleményben kémkedést emlegettek, de nem indítottak vizsgálatot.

Most, öt évvel később Dezső András a Partizánnak elmesélte, hogy azután keresték meg az AH-tól, hogy amerikai diplomáciai forrásoktól információkat szerzett az amerikai kitiltási botrányról, ezekből pedig cikkeket írt.

Mint mondta, az utcán szólították le a szolgálat emberei, és azt mondták, hogy beszélni szeretnének vele a biztonságát érintő kérdésről. Arra a kérdésre, hogy megzsarolták-e, azt mondta, hogy egy fedősztorit mondtak el, amit lehet nyomásgyakorlásként értelmezni.

A titkosszolgálati és bűnügyi szakírónak most jelenik meg Fedősztori című könyve a magyar titkosszolgálatok működéséről.

Forrás: 444.hu

Szombaton tartott Békemenetet Budapesten a Civil Összefogás Fórum (CÖF), amelyre sok más településről is érkeztek, sokan csoportosan, busszal. A Demokratikus Koalíció (DK) hétfőn arra szólította fel a szervezetet, hogy hozza "nyilvánosságra a Békemenetre embereket szállító, futballakadémiák vagy önkormányzatok, kistérségek tulajdonában álló buszok bérleti szerződéseit".

Sőt, vissza is vágtak a pártnak azzal, hogy szerintük a DK "saját elszámoltatását, pontosabban a közpénzből pártja fenntartását az előző években elég hiányosan végezte", "a Gyurcsány-kormány pedig számoljon el a csőd szélére juttatott nemzetünk vagyonával"

Javasoljuk, hogy a DK ne turkáljon az emberek pénztárcájában, mert ilyen esetben polgáraink mindig rosszul jártak. Számoljon el nyilvánosan az Uniótól kapott, ALTUS cégnél landolt pénzekkel, a Czeglédy-nek nyújtott hitellel, és talán még azzal a milliárdos osztalékkal is, amit Gyurcsány Ferenc vett fel a rablóprivatizáció során megszerzett cégétől" - olvasható a közleményben.

Végül azt is írták, hogy hogy szerintük nagy a különbség a DK közpénzfelhasználása és a CÖF között, mert a szervezet a közpénzből kapott szponzorálási juttatásokért "keményen megdolgozik és azzal pontosan elszámol".

7 010 000 forint + Áfát fizetett az Elk*rtuk című film stábja azért, hogy a Parlamentben forgathassanak - árulta el az Országgyűlés Sajtóirodája a 24.hu érdeklődésére.

A múlt csütörtökön bemutatott film több jelenetét is az Országházban vették fel, a főhős az épület folyosóin és a tárgyalótermeiben is nyomoz.

Az Országgyűlés Sajtóirodája arról is tájékoztatta a 24.hu-t, hogy

Közlésük szerint jelenleg szerződéskötési stádiumban van két film forgatása - ezek minden bizonnyal az Antall Józsefről készülő Blokád című film és egy másik, Tisza Istvánról szóló alkotás. Ezen kívül az elmúlt egy évben 12 turisztikai jellegű országházi forgatásra adtak engedélyt, de a Kossuth téren is rendszeresen készítenek felvételeket.