Egyre szigorúbbak a járványügyi szabályok a felsőoktatási intézményekben:
a debreceni és a pécsi egyetem, valamint az ELTE és a Pázmány mellett már az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, a kecskeméti Neumann János Egyetemen, a Kodolányi János Egyetem budapesti campusán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is kötelező maszkot viselni
De van olyan intézmény is, ahol további szigorításokat is bevezettek:
mérik a belépők testhőmérsékletét vagy az egyetemi rendezvényekre csak védettségi igazolvánnyal mehetnek be.
A Kodolányi János Egyetem például arról tájékoztatta a portált, hogy "a közelmúltban megjelent a COVID vírus a budapesti campusunkon. Szerencsére az érintett nagyon fegyelmezett együttműködése miatt, úgy tűnik, sikerült izolálni, de a ránk vonatkozó szabályoknak megfelelően ahhoz, hogy hallgatóink rendes egyetemi életet élhessenek, az oktatás normálisan folytatódjon, a mai naptól mindenkinek, a beoltottaknak is maszkot kell viselnie mindenhol, a közösségi tereken és az órákon is".
A kecskeméti Neumann János Egyetemen kötelező lett a maszkviselés a folyosókon, az előadótermekben, a büfében és más közösségi helyiségekben. Az egyetem dolgozóira más szabályok vonatkoznak. Az oltottak egyes helyeken levehetik a maszkot, míg a nem oltottaknak egész nap viselniük kell.
Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen is kötelező maszkot viselni, csak a kollégiumi szobákban és sportolás közben vehetik le, vagy olyan rendezvényen, ahol csak védettségi igazolvánnyal léphetnek be. Az épületekbe belépők testhőmérsékletét is újra mérik.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a maszk az énekesek és a fúvós hangszereken játszók kivételével mindenki számára kötelező.
Több egyetemen már korábban is szigorítottak, így a debreceni egyetem, az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is bevezette a maszkviselést, bár itt is vannak kivételes esetek, amikor nem szükséges az arc elfedése - írja a portál.
Egyre szigorúbbak a járványügyi szabályok a felsőoktatási intézményekben:
a debreceni és a pécsi egyetem, valamint az ELTE és a Pázmány mellett már az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, a kecskeméti Neumann János Egyetemen, a Kodolányi János Egyetem budapesti campusán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is kötelező maszkot viselni
Szülés után agyvérzést kapott és meghalt egy 22 éves nő a nyíregyházi kórházban
Boldogan ment szülni, de a szülés után agyvérzést kapott, majd meghalt. A család válaszokat keres, a rendőrség vizsgálódik, ismerősei adományt gyűjtenek a kisbabának.
Egy 22 éves nő halt meg nemrég a nyíregyházi kórházban, miután világra hozta kisfiát, derül ki a Tények riportjából. Nikoletta március 22-én boldogan és izgatottan ment szülni. Az öröm azonban hamar szörnyű fordulatot vett: a szülés után agyvérzést kapott.
Az orvosok három és fél órán keresztül küzdöttek az életéért. A családnak azt mondták, hogy a műtét sikeres volt, ennek ellenére másnap agyhalottnak nyilvánították Nikolettát.
Szeretteinek csak néhány órájuk maradt arra, hogy elbúcsúzzanak tőle, mielőtt – a család kérésének ellenére – felajánlották a szerveit.
A hozzátartozók nem hibáztatnak senkit, de szeretnék megtudni, pontosan mi történt. A helyiek szerint Nikoletta epidurális érzéstelenítéssel szült, amit egy rezidens orvos adott be neki. Azt, hogy ennek köze lehetett-e az agyvérzéshez, jelenleg a rendőrség is vizsgálja.
A nő holttestét igazságügyi boncolásnak vetik alá.
„Nyilván a boncolás során találtak valami olyan adatot, ami arra utalt, hogy nem volt megfelelő az orvosi ellátás, és ilyenkor kötelezően át kell fordulni igazságügyi boncolásba, és hát nyilván a továbbiakban szövettan, egyéb toxikológiai és egyéb vizsgálatok alapján lehet majd állást foglalni abban, hogy történt-e bármilyen orvosi mulasztás” – mondta a Tényeknek Szeles Géza igazságügyi orvosszakértő.
Nikoletta családja és párja még sokkos állapotban van, nem tudnak nyilatkozni. Ismerőseik adománygyűjtést szerveztek az újszülött kisfiú számára, aki jól van. A rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit. A kórháztól egyelőre nem érkezett válasz.
Egy 22 éves nő halt meg nemrég a nyíregyházi kórházban, miután világra hozta kisfiát, derül ki a Tények riportjából. Nikoletta március 22-én boldogan és izgatottan ment szülni. Az öröm azonban hamar szörnyű fordulatot vett: a szülés után agyvérzést kapott.
Az orvosok három és fél órán keresztül küzdöttek az életéért. A családnak azt mondták, hogy a műtét sikeres volt, ennek ellenére másnap agyhalottnak nyilvánították Nikolettát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rózsaszínbe csomagolták a budai vár egyik falát a tüntetők
A békés tüntetők között többen is azoknak üzentek, akik nem vettek részt a demonstráción. A tömeg Pestről Budára sétált, majd óriási rózsaszín háromszöget függesztettek a budai vár falára.
„A szexuális irányultság, nemi identitás nem meggyőződés dolga, de nem is pusztán magánügy. Mindaddig, amíg nagyjából zavartalanul tűrjük, hogy válogassanak közülünk, hogy kevesekkel elbánjanak, csakis az erős emberekbe vetett (teljesen hiábavaló) hit marad nekünk.
Ki kell mennünk az utcákra, fel kell szólalnunk azokért, akiket szimbólumokká, ellenséggé, eszközökké tettek”
– írták az Utcára! Egymásért! tüntetés szervezői az esemény leírásában.
A vasárnapi demonstrációra nagyjából százötvenen gyűltek össze, hogy a Nehru parkból indulva a Duna partján végigsétálva eljussanak a Lánchídig, majd onnan felmenjenek egyenesen a budai várba. A tömeg az Országgyűlés által március 18-án elfogadott gyülekezési törvény szigorítása ellen tüntetett, melynek célja elsősorban a Pride ellehetetlenítése volt.
A békés tüntetők között többen is azoknak üzentek, akik nem vettek részt a demonstráción. Egyikük táblájára azt írta, hogy „Bárcsak itt lennének a barátaim!”, míg a tömeget egy „Bűnösök közt cinkos, aki néma!” feliratot magasba tartó férfi vezette.
A tüntetők a séta során előbb a Lánchíd egy részére, majd a budai vár egyik falára is kifüggesztették a megmozdulás jelképét, a rózsaszín háromszöget.
A Karmelitához érve rózsaszín papírrepülőket hajtogattak, amikre a kormánynak írt üzenetek kerültek. Ezeket pedig végül bedobálták az épület előtt elkordonozott területre.
Ilyennek látta fotósunk a vasárnapi délutáni tüntetést:
„A szexuális irányultság, nemi identitás nem meggyőződés dolga, de nem is pusztán magánügy. Mindaddig, amíg nagyjából zavartalanul tűrjük, hogy válogassanak közülünk, hogy kevesekkel elbánjanak, csakis az erős emberekbe vetett (teljesen hiábavaló) hit marad nekünk.
Ki kell mennünk az utcákra, fel kell szólalnunk azokért, akiket szimbólumokká, ellenséggé, eszközökké tettek”
– írták az Utcára! Egymásért! tüntetés szervezői az esemény leírásában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Győr-Moson-Sopron megyei Levél településen található szarvasmarhatartó telepen is kimutatták a ragadós száj- és körömfájás vírusát. A gazdaságot 2015-ben alapították, és közel 3000 marhát tartottak itt. Az állatok leölését eredetileg szombatra tervezték, de csak vasárnap tudták elkezdeni.
„Az időjárási körülmények, illetve az állati tetemeknek az elföldeléséhez használt földterületnek a megközelíthetősége jelentette az akadályt” – mondta az RTL Híradónak Pásztor Szabolcs országos főállatorvos.
A járvány terjedésének megfékezése érdekében új szabályokat vezettek be:
mostantól tilos az egész országban olyan vásárokat és kiállításokat tartani, ahol a vírusra érzékeny állatokat mutatnának be.
Szlovákiában arra figyelmeztettek, hogy nem ajánlott pasztőrözetlen tejet és abból készült tejterméket fogyasztani. Magyarországon egyelőre nincs ilyen tilalom, de ha a helyzet súlyosbodik, itthon is bevezethetik. Ennek oka, hogy a tej is közvetítheti a vírust.
Egy állatjárványtani szakértő szerint viszont nálunk ez nem szükséges, mert eleve szabály, hogy a tejtermékeket pasztőrözni kell.
„Magyarországon ez elvárás, tehát azért nem kellett külön mondani, mert nálunk különben is a tejet mindig pasztőrözik” – mondta Rusvai Miklós virológus.
A szakember úgy véli, akkor lehet majd fellélegezni, ha három hónapig nem észlelnek újabb fertőzést.
„A fagyasztott hús akár évekig fertőzőképesen megőrzi a vírust, az emberek ruházatára, járművek kerekére, külsejére tapadva szintén a vírusfertőző képes marad akár hetekig is” – mondta Rusvai Miklós.
A vírus először március elején Kisbajcson jelent meg. Akkor még bizakodók voltak a helyiek, de mostanra ez a remény eltűnt. A járvány miatt eddig körülbelül 4700 állatot kellett leölni Magyarországon. Nagy István agrárminiszter a Facebook-oldalán közölte, hogy az érintett gazdák további állami kártalanítást kapnak, hogy ne kelljen elbocsátani senkit.
Ennek ellenére a kisbajcsi telepnek el kellett bocsátania dolgozói felét. A levéli telep osztrák tulajdonosa viszont azt nyilatkozta korábban az RTL-nek, hogy ők nem küldenek el senkit a járvány okozta veszteségek miatt.
A Győr-Moson-Sopron megyei Levél településen található szarvasmarhatartó telepen is kimutatták a ragadós száj- és körömfájás vírusát. A gazdaságot 2015-ben alapították, és közel 3000 marhát tartottak itt. Az állatok leölését eredetileg szombatra tervezték, de csak vasárnap tudták elkezdeni.
„Az időjárási körülmények, illetve az állati tetemeknek az elföldeléséhez használt földterületnek a megközelíthetősége jelentette az akadályt” – mondta az RTL Híradónak Pásztor Szabolcs országos főállatorvos.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump: Az Egyesült Államok mindenképpen bevezeti az új vámokat április 2-tól
Az Egyesült Államok mindenképpen bevezeti az új vámokat április 2-tól – közölte Donald Trump hozzátéve, hogy külön alkura csak akkor van lehetőség, ha az amerikai szempontból megéri.
Az amerikai elnök az NBC News televíziónak szombaton este adott telefoninterjúban - amely vasárnap jelent meg - kifejtette, hogy a vámokról szóló tárgyalásra csak akkor lát módon, ha a másik fél „nagyon értékes” dolgot ajánl az Egyesült Államok számára.
A külföldről származó járművek és alkatrészek után bejelentett 25 százalékos egységes vámmal kapcsolatban az elnök megjegyezte, hogy ha az autógyárak emelik áraikat áprilistól, akkor az amerikaiak majd hazai gyártású járműveket vesznek, ami az amerikai ipart segíti.
Úgy fogalmazott,
„nem is törődhetne kevesebbet azzal, hogy a gyártók árat emelnek-e”, valamint hozzáfűzte, hogy az áremelés még kedvező is lenne, mert az amerikai járművek vásárlása felé terelné az amerikai fogyasztókat.
Donald Trump közölte, hogy az autóipari vállalatok vezetői felé azt üzeni, hogy hozzák a gyártást az Egyesült Államokba, és akkor nem terheli őket vám.
Az interjút követően a Fehér Ház az elnök szavait egyértelműsítve közölte, hogy az autóárakra vonatkozó üzenet a külföldi gyártók felé szólt.
Peter Navarro, az elnök kereskedelmi és ipari ügyekért felelős főtanácsadója vasárnap a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban az új vámok céljának mondta, hogy az amerikai ipar termelési bázisát visszaállítsák.
A közgazdász rámutatott, hogy jelenleg az Egyesült Államokban eladott járművek mintegy fele egyáltalán nem tartalmaz amerikai alkatrészt, míg az amerikai gyártású autók is felerészt külföldről importált alkatrészekből állnak.
„A németek és japánok ezt az országot egy gyártónemzetből összeszerelő-nemzetté tették”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy az Egyesült Államokban elkészült járművek csupán 19 százalékában van amerikai motor és hajtáslánc. Amerikai nemzetbiztonsági érdeknek nevezte, hogy az Egyesült Államok visszaszerezze az ipari gyártási bázisát.
A vámok szélesebb hatásával kapcsolatban Peter Navarro megjegyezte, hogy a teljes képet kell tekinteni, majd felhívta a figyelmet arra, hogy csak az autóvámokból 100 milliárd dollár bevételre számít a szövetségi költségvetés, miközben az amerikai emberek adókedvezményt kapnak majd a hazai gyártású jármű vásárlása esetén.
Az új vámrendszer révén összesen 600 milliárd dollár folyhat be, ami lehetővé teszi „az amerikai történelem legnagyobb mértékű adócsökkentését” – hangoztatta Donald Trump kereskedelmi és ipari ügyekért felelős főtanácsadója.
Shawn Fain, az Egyesült Államok legnagyobb autóipari szakszervezetének (United Auto Workers – UAW) elnöke a CBS News-nak adott interjúban vasárnap a vámot megfelelő eszköznek nevezte arra, hogy az elmúlt évtizedekben elvesztett autóipari munkahelyeket visszaszerezze az ország.
Rámutatott, hogy az elmúlt bő 20 évben a három legnagyobb amerikai autógyártó 65 üzemet kényszerült bezárni, miközben 90 ezer iparági munkahely települt külföldre. A szakszervezeti elnök ugyanakkor aggodalmát fejezte ki Donald Trump napokban aláírt elnöki rendelete miatt, ami a szakszervezetek kollektív tárgyalásra vonatkozó kereteinek szigorításáról is szól, és amellett érvelt, hogy a szervezettség kiemelten fontos autóiparban.
(MTI)
Az amerikai elnök az NBC News televíziónak szombaton este adott telefoninterjúban - amely vasárnap jelent meg - kifejtette, hogy a vámokról szóló tárgyalásra csak akkor lát módon, ha a másik fél „nagyon értékes” dolgot ajánl az Egyesült Államok számára.
A külföldről származó járművek és alkatrészek után bejelentett 25 százalékos egységes vámmal kapcsolatban az elnök megjegyezte, hogy ha az autógyárak emelik áraikat áprilistól, akkor az amerikaiak majd hazai gyártású járműveket vesznek, ami az amerikai ipart segíti.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
