HÍREK
A Rovatból

Egyre több beteget kötöznek le a magyar kórházakban, mert nincs elegendő személyzet

Volt olyan is, aki majdnem kiszáradt, olyan sokáig nem néztek rá.
Fotó: Parentingupstream / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. március 31.



Székely László, az alapvető jogok akkori biztosa még 2018-ban kérte az (azóta megszűnt) Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy rendeletben szabályozza, hogyan lehet szabadságukban korlátozni a nem pszichiátriai osztályokon kezelt kórházi betegeket.

Erre azért volt szükség, mert a biztos 2017 szeptemberében egy panaszbejelentést kapott, miszerint a Tolna Megyei kórházban egy beteget az őt látogató lánya többször is az ágyhoz kötve talált. Az intézmény arra hivatkozott, hogy a jogszabályok alapján korlátozható a beteg személyes szabadsága a saját élete, testi épsége és egészsége védelmében.

Az ombudsman felkereste az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökét is, aki leszögezte, hogy a beteg önrendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett a kórháznak legalább annyira fontos kötelessége, hogy a beteg életét, testi épségét megóvja, a további egészségkárosodását megakadályozza.

Ugyanakkor a fizikai korlátozás szerinte is sokszor kiváltható lenne, ha elegendő szakképzett személyzet – azaz ápoló – állna rendelkezésre.

A cselekvőképes beteg ugyanakkor meg is tagadhatja személyi szabadsága korlátozását. A fenti esetben a kórház nem végezte el a szükséges dokumentációs munkákat, így nem lehet megállapítani, hogy a betegnek lehetősége volt-e tiltakozni a lekötözés ellen. Uniós szintű, illetve hazai szabályozás hiányában azonban a kórházak legfeljebb saját hatáskörben rendelkeznek erről belső normáikban. Ezért döntött úgy Székely László, hogy felkéri az emberi erőforrások miniszterét arra, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket.

Idén februárban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) utóvizsgálatot kérve fordult a jelenlegi ombudsmanhoz, Kozma Ákoshoz, miután az egészségügyért felelős miniszterek mostanáig, azaz öt éven át nem tettek eleget a felkérésnek. A jogvédő szervezethez érkező megkeresésekből az rajzolódik ki, hogy a kórházi személyzet hiánya miatt egyre gyakoribbak azok az esetek, amikor a betegeket lekötözik, mert nem tudnak megfelelően odafigyelni rájuk.

A TASZ tud olyan hozzátartozókról, akik nem pusztán lekötözve, de kiszáradva találtak rá szeretteikre a kórházban, a személyzet ugyanis nem tudott kellő alkalommal rájuk nézni, ők maguk pedig nem voltak képesek az önellátásra.

Sőt olyan beteget is lekötöztek, aki a kezelés visszautasításának jogával élve el akarta hagyni a kórházat, de a kapuból visszafordították.

Az alapvető jogok biztosának február 23-i keltezéssel megküldött levélre a TASZ mostanáig nem kapott választ. A TASZ szerint az ombudsmani eljárásnak nincs törvényben meghatározott ideje, de ez nem jelenti azt, hogy az alapvető jogok biztosa megteheti, hogy alapvető jogok rendszerszintű sérelmével kapcsolatos beadványokra akár évekig nem reagál.

Az RTL összeszedte, hogy amióta Kozma Ákos az alapvető jogok biztosa, a következő megkeresésekre nem érkezett válasz:

  • a Magyar Helsinki Bizottság 2020 februárjában azzal kereste meg az ombudsmant, hogy az Állampusztai Büntetés-végrehajtási Intézetben jogszabályellenesen tartanak fogva szabálysértés elkövetése miatt fogyatékossággal élő embereket,
  • a TASZ 2020 márciusában fordult az ombudsmanhoz a gondnoksági ügyekben született szakértői vélemények alacsony színvonalából eredő jogsértések miatt,
  • ugyancsak a TASZ 2020 júniusában kérte az ombudsman vizsgálatát, mert az egyik gyermekkórházi osztályon a kiskorú betegeket csak nagyon korlátozottan látogathatták szüleik, és voltak olyan gyerekek is, akik akár hónapokon át nem tudtak érdemben a szüleikkel lenni,
  • az Utcajogász 2020 októberében fordult Kozma Ákoshoz, mert a 2021-ben hatályba lépő szabályok alapján az adósok vagyonát jóval értékük alatt el lehet árverezni,
  • ugyancsak 2020 októberében több civil szervezet közösen írt beadványt a közhatalmi szerveknek a Meseország mindenkié című könyvvel kapcsolatos homofób tevékenység miatt,
  • 2020 decemberében az örökbefogadás szabályainak megváltoztatása, illetve az Alaptörvény kilencedik módosításának homofób és transzfób rendelkezései miatt keresték meg civilek az alapvető jogok biztosát,
  • 2021 augusztusában pedig arra kérték civilek az ombudsmant, hogy kezdeményezze a „pedofiltörvényként” is elhíresült homofób propagandatörvény normakontrollját, de még csak arról sem kaptak visszajelzést, hogy érkeztették volna a beadványt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ismét halálos dróntámadás érte Kijevet – Putyin tegnap Orbán Viktorral még béketárgyalásokról beszélt
A becsapódások és a lehulló roncsok több helyen okoztak tüzeket. A mentők egy gyermeket is kimentettek a romok alól.


Szombat hajnalban ismét robbanások hallatszottak Kijevben, miközben orosz drónok és rakéták csapódtak be a főváros több lakóövezetébe.

A helyi hatóságok legfrissebb összesítése szerint egy ember meghalt, legalább tizenegyen megsérültek, köztük egy gyermek.

A becsapódások és a lehulló roncsok több helyen okoztak tüzeket lakóépületekben. A hatóságok szerint legalább hat különböző helyszínen keletkezett kár többlakásos házakban és egyéb lakóingatlanokban. Hajnal után nem sokkal újabb légiriadót rendeltek el a fővárosban, a mentés és a romeltakarítás ezzel párhuzamosan zajlott.

A támadás különösen a Solomjanszkij, a Sevcsenkivszkij és a Darnyickij kerületeket érintette. A hatósági jelentések szerint törmelék csapódott egy 14 emeletes házba a Sevcsenkivszkij kerületben, ahol a harmadik és negyedik szinten tűz keletkezett, amit a tűzoltóknak sikerült eloltaniuk. Egy 25 emeletes solomjanszki lakóház homlokzata az alsó szinteken leomlott, az udvaron parkoló több autó megrongálódott, egy 17 emeletes épület tetejét pedig szintén találat érte. A holttestet egy tűzben megrongálódott lakóház romjai közül emelték ki. Az állami katasztrófavédelem közlése szerint a mentők legalább négy embert mentettek ki az égő épületekből, köztük egy gyermeket és egy mozgásában korlátozott személyt. A kombinált csapás idején a főváros nyugati részén áramszünet volt, a szolgáltatók megkezdték a helyreállítást.

„Ez lakóövezeti infrastruktúra – toronyházak és otthonok. Vannak sérültek” – mondta az Ukrainska Pravda szerint Tümür Tkacsenko, a kijevi városi katonai közigazgatás vezetője.

„Az egyiküket kórházba vitték. A többieket a helyszínen látták el” – nyilatkozta Vitalij Klicsko a Reutersnek.

A mostani csapás négy napon belül a második volt a főváros ellen. November 25-én, kedden nagy erejű kombinált támadás érte Kijevet, akkor 7 halottról és 21 sérültről számoltak be a hatóságok, a támadás akkor is komoly károkat okozott az energia-infrastruktúrában.

Mindeközben a Kreml pénteken közölte, hogy megkapta az Egyesült Államok és Ukrajna által finomított békevázlatot, és jövő héten Moszkvában megtárgyalja az elképzeléseket. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a részleteket átadták, Vlagyimir Putyin korábban pedig úgy fogalmazott, a javaslat „kiindulási alap” lehet, de ha nem fogadható el, Oroszország folytatja a hadműveleteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Erősített a Tisza Párt augusztus óta a kormányközeli Nézőpont szerint
A kormányközeli Nézőpont 47-40-es Fidesz-vezetést mért a biztos szavazók között. Eközben a Mediánnál 50-40-re a Tisza Párt áll jobban.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 29.



Lényegében két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó képet festenek a legfrissebb közvélemény-kutatások a pártok támogatottságáról.

A kormányközeli Nézőpont Intézet szombaton közölt adatai szerint ha most vasárnap tartanák a választásokat, a Fidesz a szavazatok 47 százalékát szerezné meg a biztos szavazók körében, míg a Tisza Párt 40 százalékot érne el.

A Mi Hazánk Mozgalom 7, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Demokratikus Koalíció pedig 3-3 százalékot kapna. A teljes népesség körében a Fidesz 42, a Tisza Párt pedig 33 százalékos támogatottsággal bír a Nézőpont szerint.

A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült november 24. és 26. között – írja a Telex.

A Nézőpont úgy értelmezi az eredményeket, hogy a kormányoldal megkezdte „győzelmi terve” végrehajtását,

aminek keretében meghirdette az Otthon Start-programot, a 14. havi nyugdíjat, a vállalkozói terheket csökkentő csomagot, valamint fegyverpénzt fizetett és elengedte a háromgyermekes anyák jövedelemadóját. Az intézet szerint ezek, valamint a Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal való találkozók hírei is kedvezően hatottak a kormány megítélésére.

Ezzel szemben úgy látják, a Tisza Párt nem tudott a napirendet meghatározó témával előállni, és a támogatottságuk plafonba ütközött: a nyár eleji 39 és a nyár végi 38 százalék után most 40 százalékon áll. A Nézőpont augusztusi mérésében a biztos szavazóknál még 46-38 arányú Fidesz-előnyt mértek.

Ezzel a képpel éles ellentétben állnak más kutatóintézetek friss adatai. A Medián szerdán közzétett felmérése szerint 50 százalékon áll a Tisza Párt, és 40 százalékon a Fidesz.

Ugyanakkor a kutató a Tisza népszerűségének enyhe csökkenését mérte szeptember elejéhez képest. Néhány nappal korábban a Publicus is a Tisza Párt előnyét mutatta ki a Fidesszel szemben a biztos szavazó pártválasztóknál, 48-39 arányban. Szerintük az előző hónaphoz képest mind a választani tudók, mind a biztos szavazást ígérők csoportjában erősödött a Tisza Párt támogatottsága.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Durva üzenet a védelmi miniszertől: Öljétek meg mindet! – Kiszivárgott Pete Hegseth parancsa
A Washington Post szerint az amerikai hadsereg narkoterroristákra csapott le a Karib-térségben. A Fehér Ház szerint a második csapás csak a roncs elsüllyesztésére szolgált.


„Öljétek meg mindet!” – a Washington Post szerint lényegében ez a parancs hangzott el Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter nevében egy feltételezett drogfutárhajó elleni támadásnál.

A lap szerint az eset még szeptemberben történt Trinidad partjainál, és ez volt az első olyan rajtaütés, amelyek azóta gyakorivá váltak a térségben.

A támadást a tengerészgyalogság elitcsapata, a SEAL Team 6 hajtotta végre a Különleges Műveleti Parancsnokság irányításával.

A parancsnokok videón követték, ahogy a hajót rakétákkal eltalálják, majd az égő roncsoknál két túlélő kapaszkodik a vízben. A források szerint ekkor érkezett a parancs egy második csapásra, amely végzett velük is.

A támadást irányító admirális azzal indokolta a lépést, hogy a túlélők továbbra is veszélyt jelentenek, mert segítséget hívhatnak, hogy kimentsék a drogszállítmányt.

A Pentagon vezető szóvivője szerint „ez az egész narratíva teljes mértékben hamis”.

A Fehér Ház később arról tájékoztatott, hogy a második csapás a hajó elsüllyesztésére és a vízi útvonal kockázatmentesítésére szolgált, arról azonban hallgattak, hogy a támadásnak voltak túlélői. Maga Hegseth miniszter a közösségi médiában „halálos, kinetikus csapásoknak” nevezte a bevetéseket, és egy másik bejegyzésben hozzátette: „Még csak most kezdtük el ölni a narkoterroristákat.”

Az eljárás éles kritikát váltott ki jogi szakértőkből és politikusokból. Todd Huntley, a Georgetown Law nemzetbiztonsági jogi programjának igazgatója szerint a túlélők megölése „gyilkosságnak minősül”, ha nincs fegyveres konfliktus. Hozzátette, egy ilyen parancs „lényegében azt jelentené, hogy nem adnak kegyelmet, ami háborús bűncselekmény lenne”. Seth Moulton demokrata képviselő, egykori tengerészgyalogos szerint „az az ötlet, hogy egy kis hajó roncsa a hatalmas óceánon veszélyt jelent a tengeri forgalomra, nyilvánvalóan abszurd, a túlélők megölése pedig kirívóan illegális.”

Az ügyben a Szenátus Fegyveres Szolgálatok Bizottságának republikánus és demokrata vezetői is kétpárti vizsgálatot helyeztek kilátásba. A botrány nemzetközi visszhangot is keltett: Trinidad és Tobago sajtója több cikkben firtatta, hogy az áldozatok valóban csempészek voltak-e, miközben az Airwars nevű, fegyveres konfliktusokat megfigyelő szervezet gyűjti az incidensekről szóló jelentéseket. A Trump-kormányzat azzal érvel, hogy a drogkartelleket „kijelölt terrorista szervezetként” kezeli, és az Egyesült Államok „nem nemzetközi fegyveres konfliktusban” áll velük, ami szerintük jogalapot teremt a katonai csapásokra.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotók: kint is, bent is nagy a készülődés Orbán Viktor nyíregyházi beszéde előtt
Az érdeklődők a nyíregyházi sportcsarnok előtt gyülekeznek. Eközben bent Radics Gigi és Curtis is hangol, hogy ismét együtt lépjenek színpadra, csakúgy, mint korábban a fővárosban és Győrben.


Ahogy már írunk róla, szombaton Nyíregyházán folytatódik az Orbán–Magyar-roadshow, ahol a Fidesz és a Tisza Párt külön-külön, mégis egymásra licitálva próbálja megnyerni a választók figyelmét és támogatását. Mindkét párt ugyanarra a napra szervezett tömegrendezvényt a városba, csakúgy, mint korábban Győrben. Délelőtt a Fidesz tartja a Digitális Polgári Körök „háborúellenes gyűlését” Rákay Philip és Szabó Zsófi vezetésével a Continental Arénában, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is felszólal.

„Moszkvából egyenesen Nyíregyházára. Beszámolok az orosz útról és minden másról is.

11-kor kezdünk. Nézzétek itt, a Facebookon!” – írta Orbán Viktor a közösségi oldalán, és képeket is megosztott arról, hogy már nagy a készülődés a helyszínen. Többek között Radics Gigi és Curtis is hangol, hogy ismét együtt lépjenek színpadra, csakúgy, mint korábban a fővárosban és Győrben.

Közben kint is felgyorsultak az események, már érkeznek az emberek a programra. Kollégánk friss felvételei a helyszínről:


Link másolása
KÖVESS MINKET: