Egyre több beteget kötöznek le a magyar kórházakban, mert nincs elegendő személyzet

Székely László, az alapvető jogok akkori biztosa még 2018-ban kérte az (azóta megszűnt) Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy rendeletben szabályozza, hogyan lehet szabadságukban korlátozni a nem pszichiátriai osztályokon kezelt kórházi betegeket.

Erre azért volt szükség, mert a biztos 2017 szeptemberében egy panaszbejelentést kapott, miszerint a Tolna Megyei kórházban egy beteget az őt látogató lánya többször is az ágyhoz kötve talált. Az intézmény arra hivatkozott, hogy a jogszabályok alapján korlátozható a beteg személyes szabadsága a saját élete, testi épsége és egészsége védelmében.

Az ombudsman felkereste az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökét is, aki leszögezte, hogy a beteg önrendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett a kórháznak legalább annyira fontos kötelessége, hogy a beteg életét, testi épségét megóvja, a további egészségkárosodását megakadályozza.

A cselekvőképes beteg ugyanakkor meg is tagadhatja személyi szabadsága korlátozását. A fenti esetben a kórház nem végezte el a szükséges dokumentációs munkákat, így nem lehet megállapítani, hogy a betegnek lehetősége volt-e tiltakozni a lekötözés ellen. Uniós szintű, illetve hazai szabályozás hiányában azonban a kórházak legfeljebb saját hatáskörben rendelkeznek erről belső normáikban. Ezért döntött úgy Székely László, hogy felkéri az emberi erőforrások miniszterét arra, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket.

Idén februárban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) utóvizsgálatot kérve fordult a jelenlegi ombudsmanhoz, Kozma Ákoshoz, miután az egészségügyért felelős miniszterek mostanáig, azaz öt éven át nem tettek eleget a felkérésnek. A jogvédő szervezethez érkező megkeresésekből az rajzolódik ki, hogy a kórházi személyzet hiánya miatt egyre gyakoribbak azok az esetek, amikor a betegeket lekötözik, mert nem tudnak megfelelően odafigyelni rájuk.

Sőt olyan beteget is lekötöztek, aki a kezelés visszautasításának jogával élve el akarta hagyni a kórházat, de a kapuból visszafordították.

Az alapvető jogok biztosának február 23-i keltezéssel megküldött levélre a TASZ mostanáig nem kapott választ. A TASZ szerint az ombudsmani eljárásnak nincs törvényben meghatározott ideje, de ez nem jelenti azt, hogy az alapvető jogok biztosa megteheti, hogy alapvető jogok rendszerszintű sérelmével kapcsolatos beadványokra akár évekig nem reagál.

Az RTL összeszedte, hogy amióta Kozma Ákos az alapvető jogok biztosa, a következő megkeresésekre nem érkezett válasz:

• a Magyar Helsinki Bizottság 2020 februárjában azzal kereste meg az ombudsmant, hogy az Állampusztai Büntetés-végrehajtási Intézetben jogszabályellenesen tartanak fogva szabálysértés elkövetése miatt fogyatékossággal élő embereket,
• a TASZ 2020 márciusában fordult az ombudsmanhoz a gondnoksági ügyekben született szakértői vélemények alacsony színvonalából eredő jogsértések miatt,
• ugyancsak a TASZ 2020 júniusában kérte az ombudsman vizsgálatát, mert az egyik gyermekkórházi osztályon a kiskorú betegeket csak nagyon korlátozottan látogathatták szüleik, és voltak olyan gyerekek is, akik akár hónapokon át nem tudtak érdemben a szüleikkel lenni,
• az Utcajogász 2020 októberében fordult Kozma Ákoshoz, mert a 2021-ben hatályba lépő szabályok alapján az adósok vagyonát jóval értékük alatt el lehet árverezni,
• ugyancsak 2020 októberében több civil szervezet közösen írt beadványt a közhatalmi szerveknek a Meseország mindenkié című könyvvel kapcsolatos homofób tevékenység miatt,
• 2020 decemberében az örökbefogadás szabályainak megváltoztatása, illetve az Alaptörvény kilencedik módosításának homofób és transzfób rendelkezései miatt keresték meg civilek az alapvető jogok biztosát,
• 2021 augusztusában pedig arra kérték civilek az ombudsmant, hogy kezdeményezze a „pedofiltörvényként” is elhíresült homofób propagandatörvény normakontrollját, de még csak arról sem kaptak visszajelzést, hogy érkeztették volna a beadványt.