hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Egyre több a magyar vírusszkeptikus, ellenzi a lakosság a kötelező oltást

A vizsgálat szerint egyre több a vírustagadó és az összeesküvés-hívő az országban, és a magyarok többsége elutasítja a kötelező oltást.

Link másolása

hirdetés

Tíz megkérdezettből hat fő (61%) ellenzi a kötelező oltás bevezetését, és a magyarok csupán 35%-a (alig több mint harmada) támogatná – derült ki a Policy Solutions felméréséből, amire a Hvg.hu figyelt fel.

A támogatók és elutasítók aránya a kormánypártiak körében 44% és 52%. Ez az arány az ellenzékiek között 37% és 59%. A magukat függetlennek vallók között 80% a kötelező oltást ellenzők aránya. A véleménykülönbség az oltottak és oltatlanok között is jelentős: a beoltottak közül 45% támogatná a kötelező oltást, az oltatlanoknál csak 11%. arányuk 1 százalékról 2 százalékra. A magyarok 58%-a azt is elutasítja, hogy a munkáltatók megkövetelhessék a dolgozóik átoltottságát.

A válaszadók negyede állította, hogy nem oltatta be magát (24%), 72%-uk mondta azt, hogy felvette valamelyik vakcinát. Akik nem oltatták be magukat, leginkább az oltás hosszú távú mellékhatásaitól félnek (55%) illetve az oltás hatékonyságában kételkednek (30%).

Az első körös oltáson már túlesett válaszadók csupán 32 százaléka tervez élni a harmadik oltás lehetőségével vagy már vette is fel a harmadik oltást. Az átoltott magyarok több mint fele (54%) azonban nem tervezi, hogy beadassa az emlékeztető vakcinát.

Nőtt a vírustagadók és az összeesküvés-elméletekben hívők száma is.

Szeptemberben azt az állítást fogadták el a legtöbben, hogy „a koronavírust szándékosan szabadította Kína a világra”. Másodikként pedig azt, hogy „a gyógyszercégek engedték szabadjára a vírust, hogy utána könnyebben eladhassák az oltásaikat.” Abban, hogy a vírus nem is létezik, “csak kitaláció” egyre többen hisznek: a harmadik hullám kezdete óta megduplázódott a számuk.

A magyarok többsége szerint már nem lenne szükség kötelező maszkviselésre sem a tömegközlekedésen (53%), sem az üzletekben (57%). Az elemzés megállapította, hogy az emberek belefáradtak a folyamatos „készenléti állapotba”, és az átoltottság növekedése miatt megnőtt az általános egészségügyi biztonságérzet.

A kutatás azt is megvizsgálta, hogyan hatott a járvány a lakosság mentális állapotára. A válaszadók 73%-ának nem okozott problémát a nyitás, míg 27 százaléknak igen.

hirdetés

A felmérésből kiderült, hogy a magyarok szerint az ország gazdasági helyzete is jobb, mint a harmadik hullám alatt. Márciusban még 39%, szeptemberben már csak 20% számolt be anyagi helyzetének romlásáról, szeptemberben, azonban a válaszadók 78%-a nem tapasztalt már változást, míg fél évvel korábban ez az aránycsupán 59% volt. A fővárosban számoltak be a legnagyobb arányban anyagi visszaesésről (27%), és itt vesztették el legtöbben az állásukat is (11%).

Az elemzésből kiderül az is, hogy a magyarok idén szeptemberben átlagosan közepesre értékelték a kormány egészségügyi intézkedéseit (3,2 pont), ami 0,2 pontos javulás a márciusban adott válaszokhoz képest. Vagyis a világviszonylatban is kiugróan magas magyar halálozási adatok sem rontották az Orbán-kormány egészségügyi válságkezelésének megítélését. Pedig 2021 márciusának elején 15 ezer halálos áldozata volt a járványnak, ami később megduplázódott. A fideszesek jó (4,1-es) értéket adtak a kormánynak, az ellenzékiek elégségest (2,4 pont), a pártnélküliek közepest (3,1 pont). A 60 év felettiek értékelték a legjobbnak (3,4 pont) az egészségügyi válságkezelést.

A válaszadók a gazdasági válságkezelést is közepesre értékelték (3 pont), ami kismértékű javulás tavasz óta (0,2 pont). A kormánypártiak átlagosan jónak (4 pont), az ellenzékiek elégségesnek (2,2 pont), a pártnélküliek közepesnek (2,8 pont) értékelték a gazdasági válságkezelést.

A válaszadók többsége (55%) hiányosnak tartotta a kormány munkavédelmi és szociális intézkedéseit. A kormánypártiak körében tízből heten gondolták úgy, hogy a kormány intézkedései megfelelőek voltak, ennek ellenére a fideszesek negyede (24%) szerint sem tettek eleget. A pártnélkülieknek harmada (32%) volt elégedett, míg az ellenzékieknek csak a 12 százaléka.

A felmérés az emberek problémalistájának vizsgálatára is kitért, aminek első három eleme a harmadik hullám óta változatlan. A megélhetés magas költségeinek problémája van az első helyen (47 százalékos említési arány), ezt követik az alacsony fizetések (46%), majd az egészségügyi ellátás alacsony színvonala (38%). A magyarok csupán tizede sorolta az ország fő problémái közé a migrációt, a „homoszexuális propagandát” pedig csupán 8% gondolta problémának.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Meghalt az Index 31 éves újságírója

Reim Károly hosszan tartó betegség után hunyt el.

Link másolása

hirdetés

Meghalt Reim Károly újságíró, a Bors, a Csakfoci.hu volt munkatársa, az Index szerkesztő-riportere. A hírt a lap főszerkesztője jelentette be. A 31 éves kolléga hosszan tartó betegség után hunyt el.

Fekete-Szalóky Zoltán, a lap főszerkesztője a lapban búcsúzott kollégájától:

"Tudtuk, hogy nagy a baj, hónapok óta szorítottunk, drukkoltunk neki. Fiatal volt, dolgozni akart, miért ne gyógyulhatott volna meg? Vártuk, hogy betoppan közénk, hozza a fantasztikus házi palacsintáit, hoz egy exkluzív infót, vagy egy rövid írást. Októberben még cikkeket küldött otthonról, s bíztunk benne, hogy újra a régi lesz: visszatértek zseniális Insta-posztjai, rövid telefonüzeneteiben már örök szerelméről, a Juventusról viccelődtünk… Ha valaki csak eddig olvassa el, biztos felsóhajt: milyen fiatalon, milyen gyorsan ment el! Igazuk van, nagyon-nagyon fiatalon. Tele tervekkel, ötletekkel, megírandó nagy sztorival. Fiatal volt, alig túl a pályakezdés göröngyein, de nagy tehetséggel, elképesztő akaraterővel, hittel megáldva. És persze szorgalommal. Alig egy éves indexes karrierje alatt több mint 2400 cikket, posztot publikált. Írt címlapsztorikat, politikai, közéleti, kulturális és sportcikkeket is. Írni akart folyamatosan, mindig mindenről. Az írás számára terápia volt: rajongásig imádott édesanyja hirtelen elvesztésére, szétesett párkapcsolatára, betegségére. Mert ezekről beszélni nehéz volt neki – csak legközelebbi barátainak, kollégáinak mondta el -, kiírni magából talán könnyebb. Több írás nem jön tőle, ma hajnalban végleg elaludt. Csendben nézünk egymásra a szerkesztőségben órák óta. Mi, akik a szavakból élünk, most nem találunk szavakat. Meglett 40-es, 50-es kollégák bámulnak egymásra értetlenül. Nem lesz több Reim Károly-cikk, nem állít be többet a szerkesztőségbe imádnivaló mosolyával, szatyrában 50 friss palacsintával, nem lesz több Insta-poszt és nem lesz több vicc az olasz foci rekordbajnokáról sem. Ennek az őszinte, mosolygós, mindenkivel tiszta srácnak a hiánya, mely hetek óta velünk van, immár örök. Karcsi, nyugodj békében!"

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Bige László cége reagált arra, hogy az állam átveheti a műtrágyagyár üzemeltetését

A Nitrogénművek Zrt-t azzal vádolják, hogy az export miatt nem tartalékol elég műtrágyát a magyar piacra. A cég szerint mindent megtesznek a hazai és külföldi piac kiszolgálásáért.

Link másolása

hirdetés
A Nitrogénművek folyamatosan kínál műtrágyát a magyar gazdálkodóknak közép-európai piaci árszinten, és biztosítja minden ügyfelét és partnerét, hogy eleget tesz vállalásainak, és mindent megtesz a hazai és külföldi piac kiszolgálásáért

- közölte a Nitrogénművek Zrt. a közleményében, miután a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara aggodalmát fejezte ki a hazai műtrágyaellátás biztonságával kapcsolatban - írja az MTI.

A Forbes.hu megjegyzi, hogy a közlemény előzménye egy november 19-i egyeztetés volt, ahol az Agrárminisztérium a magyar műtrágyapiac kereskedőivel és viszonteladóival egyeztette arról, "hogyan tartható határon belül a magyar műtrágya".

"Minden lehetséges eszközt meg kell ragadni a magyar gazdálkodók műtrágyaellátásának biztosítására" – idézik az agrokep.hu cikkét. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a gazdálkodók elvárják, hogy a magyar műtrágyák az országban maradjanak.

"Ezért ha a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa, Bige László úr így folytatja (műtrágyaexporttal és áremeléssel), akkor komolyabb állami beavatkozásra lehet szükség.”

Az állam akár a gyár üzemeltetését is átveheti és a termelést ellenőrzésük alá vonják – írták a közleményben.

Mindezekre reagálva a Nitrogénművek Zrt. a közleményében kiemelték: a társaság vezetése azt javasolja magyarországi és külföldi vásárlóinak, hogy a műtrágya-kijuttatási szezon kezdete előtt vásárolják meg a szükséges mennyiséget. Ezzel elkerülhetik a 2022. első negyedévére várható szállítási problémákat és biztosíthatják maguknak, hogy a megvásárolt műtrágya ára az aktuális termelési költségekhez igazodjon - tették hozzá.

hirdetés

Idén történelmi csúcsra drágult a műtrágya globális szinten, ami a 2016-2020 közötti időszak nyomott műtrágya átlagár és az ezt követő alacsony iparági befektetési szint eredménye - jegyezték meg.

A vállalat idén november 1. és 23. között 89 ezer tonna műtrágyát szállított közvetlenül csak a hazai végfelhasználóknak, miközben ugyanebben az időszakban 87 ezer tonnát gyártott - tájékoztattak.

A cég egész évben maximális kapacitással üzemelteti gyárát; annak éves, tervezett karbantartási ciklusa idén júniusban volt, 6 hétig tartott - emlékeztettek. Hozzáfűzték: februárban és a harmadik negyedévben két rövidebb, nem tervezett leállás történt. Kora ősszel az "egekbe szökő energiaárak" miatt négy hétre felfüggesztették kereskedelmi tevékenységüket, amelyet októbertől újraindítottak - részletezték.

A társaság ismertette: szeptember végén jelezték aggodalmukat a piaci instabilitás és a felmerülő kockázatok miatt az Agrárminisztériumnak és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának. Ennek ellenére a társaságot, mint egyedüli nitrogénalapú műtrágyagyártót és jelentős forgalmazót, semmilyen egyeztetésre nem hívták meg - fűzték hozzá.

A Nitrogénművek arra is kitért, hogy mindenkor az elfogadott üzleti tervet követik az export mennyiség allokációja során. Azokat a havi mennyiségeket, amelyekre nincs kereslet egy adott piacon, átcsoportosítják azokra az országokra, ahol felmerül rá igény.

"Bármilyen kiviteli tilalom súlyosan sértené az uniós jogot, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) 35. cikkét.

Kiviteli tilalom az EUMSz 36. cikkére és az Európai Unió Bíróságának (EUB) kapcsolódó ítélkezési gyakorlatára hivatkozva nem indokolható" - húzták alá a közleményben.

A Magyar Gazdaszervezetek és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) néhány napja közös közleményt adott ki, amelyben egyetértettek az Agrárminisztérium álláspontjával, hogy a gazdálkodók érdekében minden lehetséges eszközt be kell vetni, biztosítani kell a hazai műtrágyaellátás biztonságát. Erre akkor a Nitrogénművek ugyancsak közleményben reagált, amelyben jelezte, hogy prioritással kezeli a belföldi igényeket a bizonytalan piaci helyzetben is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

A WHO nevet adott az új dél-afrikai variánsnak, a görög ábécéből kapott elnevezést

Az Egészségügyi Világszervezet úgy véli, hogy az új variáns miatt megnőhet az újrafertőződés kockázata.

Link másolása

hirdetés

Már Európában is megjelent az új dél-afrikai koronavírus-mutáns. A szakértők szerint még a delta vírinásnál is fertőzöbb vírus-variánst eddig a B.1.1.529 számon említették.

Az Egészségügyi Világszervezet most elnevezte, és a görög ábécé tizenötödik betűje alapján

Omicron (omikron) nevet adta a B.1.1.529 számon említett dél-afrikai variánst.

A WHO úgy véli, hogy a sok új mutációval rendelkező vírus miatt megnőhet az újrafertőződés kockázata. Az eddigi adatok alapján Dél-Afrika szinte minden tartományában megnőtt az ilyen fertőzöttek száma.

Ezért a szervezet arra figyelmeztet, hogy még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megfigyelésre, és az összegyűlt adatokat egy nyilvános adatbázisban kellene elérhetővé tenni, ezen kívül, ha van rá lehetőség, akkor helyi szinteken is vizsgálni kell a vírus jellemzőit - írja a WHO.

hirdetés

Arra is felhívják a figyelmet, hogy csökkenteni kell a kockázatot a maszkviseléssel, a fertőtlenítéssel, a távolságtartással a beltéri helyek szellőztetésével, a zsúfolt helyek kerülésével és az oltásokkal.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

A tálibok elől Olaszországba menekítették a híres zöldszemű címlaplányt

Sharbat Gula szúrós szemű portréja a National Geographic 1985 júniusi számának címlapján jelent meg.

Link másolása

hirdetés

Sikeresen elhagyta Afganisztánt a National Geographic híres, zöldszemű címlaplánya, írja az olasz kormány csütörtöki közleménye alapján a The Guardian. Sharbat Gula a tálib hatalomátvételt követően fordult segítségért az olasz miniszterelnökhöz, a világhírű nő kimenekítését Mario Draghi hivatala szervezte meg.

Gula arcát még 1985-ben ismerte meg a világ, miután egy évvel korábban Steve McCurry egy pakisztáni menekülttáborban fotózta le az akkor 12 éves, szúrós tekintetű afgán lányt.

Az Afgán Lány néven ismert fotóval megjelenő magazin a National Geographic történetének talán legismertebb címlapja lett. Gula és a fotós 2002-ben találkozott újra.

A zöldszemű nő 2014-ben Pakisztánban bujkált, miután a hatóságok elrendelték a kitoloncolását, amiért hamis személyi igazolványt vásárolt magának. Gulát ezt követően Kabulba szállították, ahol az afgán elnök fogadást adott a tiszteletére az elnöki palotában, majd egy új lakást is kapott az államfőtől.

Olaszország egyike volt azon európai országoknak, mely több száz afgánt menekített ki augusztusban az országból, miután az amerikai hadsereg távozását követően a tálibok átvették az uralmat Afganisztánban.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: