HÍREK
A Rovatból

Egyre kevesebbet fűtünk az elmúlt 121 évben, az egész országban csökkent a fűtési igény

A klímaváltozás összességében nem jó, de környezeti és éghajlati szempontból feltétlenül előnyösnek tekinthető a fűtési foknapok csökkenése.


A 20. század kezdete óta az egész országban csökkent a fűtési energiaigény, a leginkább a hegyvidéki és a nyugati területeken. A melegebb időjárás miatt az idei fűtési szezon kezdetén is alacsonyabb volt a fűtési igény az átlagosnál - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből.

A meteorológiai szolgálat azt írta, az éghajlatváltozás hatásaihoz a leginkább a forró nyarakat, a gyakori hőhullámokat és a hőmérsékleti szélsőségeket társítják az emberek, de a hideg és az átmeneti évszakok is melegedő tendenciát mutatnak. Ezért megvizsgálták, hogy az őszi, téli és tavaszi hónapokra tehető fűtési szezont és fűtési energiaigényt mennyiben befolyásolják a klímaváltozás okozta emelkedő hőmérsékletek.

Az elemzéshez az épületek fűtésére vonatkozó, időjárásfüggő energiafogyasztás egy mutatóját, az úgynevezett "fűtési foknapok" alakulását használták fel, a múlt század elejétől napjainkig, a szeptember 15. és május 15. közötti időszakokra.

A fűtési foknap egy adott alaphőmérséklet (15,5 Celsius-fok) mellett a napi minimum-, maximum- és középhőmérséklet figyelembevételével adja meg azt az energiamennyiséggel arányos hőmérsékleti értéket, amely egy adott napra szükséges ahhoz, hogy a belső környezetet egy meghatározott hőmérsékletre melegítse - ismertették.

Tehát minél hidegebb az idő, minél inkább eltér a 15,5 fokos alaphőmérséklettől, annál több energia kell a belső környezet felfűtéséhez, és annál nagyobb lesz a fűtési foknap. Ezeket az értékeket naponként összegezve megkapjuk a havi vagy a teljes fűtési időszakra az éves fűtési foknapösszeget Celsius-fokban kifejezve - írták.

Az elemzés szerint Magyarországon 1991 és 2020 között a fűtési foknapok évi összege átlagosan 2344 Celsius-fok. A legalacsonyabb értékek a déli országrészre tehetők, a Dél-Alföldre, a Körös-Maros-közre, valamint a Dunántúl déli tájaira (2180-2260 Celsius-fok). Ez egyre nő az ország északkeleti szeglete felé haladva, egészen 2500-2600 Celsius-fokig.

A tengerszint feletti magassággal csökken a napi közép-, maximum- és minimumhőmérséklet, így a fűtési foknapok értéke magasabb az Alpokalján, a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, ahol az évi 3100 Celsius-fok értékek is megjelennek.

December és január a két leghidegebb hónap, így a legnagyobb fűtési igény is erre a két hónapra tehető: havi összegeik mindkét hónapban meghaladják a 450 Celsius-fokot. A fűtési szezon két legmelegebb hónapját - a szeptembert és a májust - alacsony fűtési foknapok jellemzik, megközelítőleg 50 Celsius-fok körüli értékekkel.

Az elemzés szerint 1991 és 2020 között országos átlagban mintegy 310 Celsius-fokkal csökkent a fűtési foknapok éves összege, azaz a melegedéssel nagymértékben csökkent a fűtési igény. Ez kifejezetten igaz az elmúlt évtizedre, amikor a normálhoz képest rendszerint alacsonyabbak voltak az évi összegek. Három év volt, ami 300 Celsius-fokkal múlta alul az átlagot, a 2006/2007-es fűtési időszakban pedig 500 Celsius-fokkal volt kisebb a fűtési foknapok összege a szokásosnál.

Országos átlagban 121 év alatt a legcsekélyebb mértékben decemberben és márciusban változott a fűtési foknapok száma, a legmarkánsabb változás a két téli hónapra, januárra és februárra tehető, ezekben a hónapokban nagyban csökkent a fűtési igény.

Az országos átlagnál kisebb mértékben csökkent a fűtési foknapok éves összege a déli országrészben, a Duna és a Tisza legalsó magyarországi szakasza mentén, a Dél-Alföldön, valamint a Nyírség északkeleti részén, a Bodrogköz és a Szatmári-síkság területén.

Átlagosan esett vissza az érték a Duna-Tisza-köze és a Tiszántúl középső vidékén és a Dunántúl középső területein. A legnagyobb mértékben (330-360 Celsius-fokkal) északon és északnyugaton csökkent, ezen belül a leginkább az Alpokalja, a Dunántúli- és az Északi-középhegység vidékein.

Az ország minden pontjában statisztikailag szignifikáns változás következett be, növekedés sehol nem volt tapasztalható.

Az elemzésben kitértek arra is, hogy a 2022/2023-as fűtési szezon kezdetén az átlagosnál alacsonyabban alakultak a fűtési foknapértékek.

Megjegyezték: a klímaváltozás miatt csökkent a fűtési igény, de a hűtési foknapok növekvő tendenciát mutatnak, így a fűtésen megspórolt pénzt rossz esetben a nyáron hűtésre, légkondicionálásra fordítják.

Környezeti és éghajlati szempontból feltétlenül előnyösnek tekinthető a fűtési foknapok csökkenése, ugyanis a fűtési igény csökkenésével a fosszilis energiafelhasználás és a fűtéssel együtt járó szennyezőanyagok kibocsátása is csökken

- írták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„A Süllős és a Varga család neve beíródott iskolánk történetébe” - egykori iskolájuk is elbúcsúzott a kenyai repülőgép-baleset áldozataitól
A Vasas ökölvívó szakosztályának vezetője több családtagjával együtt kedden vesztette életét Kenyában, amikor szafaritúrára induló repülőgépük a viharos időjárás miatt lezuhant.


Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, a kedd reggeli kenyai repülőgép-balesetben életét vesztette Süllős Gyula, és több családtagja. Sajtóhírek szerint a Vasas ökölvívó szakosztályának vezetőjével együtt utazott két kiskorú gyermeke, anyósa, sógora és egy bébiszitter is, amikor nem sokkal a felszállás után a földbe csapódtak, feltehetően a viharos időjárás miatt.

Szerdán sporttársai és klubja mellett volt iskolája is elbúcsúzott a 43 éves szakembertől.

„Megrendülten értesültünk a hírről, hogy iskolánk egykori diákja, Süllős Gyula, tragikus hirtelenséggel életét vesztette több családtagjával a kenyai repülőgép-balesetben” - írta a Facebookon a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium. Hozzátették:

„A Süllős és a Varga család neve beíródott iskolánk történetébe — nemcsak mint tanítványainké, hanem mint olyan embereké, akik példát mutattak emberségből, segítőkészségből és közösségi elhivatottságból.”

„Sok erőt és kitartást kívánunk Dávidnak és Gergőnek, hogy szeretettel és méltósággal tudják továbbvinni családjuk emlékét. Emléküket tisztelettel és szeretettel őrizzük. Nyugodjanak békében” - olvasható a XVII. kerületi iskola szomorú bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Erdei Zsolt Süllős Gyula tragédiájáról: Felfoghatatlan, hogy ilyen fiatalon ment el, és vele együtt családja, a gyerekek
A Vasas ökölvívó szakosztályának vezetője és családja halt meg a kenyai repülőgép-balesetben. Erdei Zsolt a könnyeivel küszködve emlékezett elhunyt kollégájára.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 29.



Megrázta a magyar sportéletet, hogy a kenyai repülőgép-szerencsétlenségben Süllős Gyula, a Vasas ökölvívó-szakosztályának vezetője halt meg, több családtagjával együtt.

Az első sajtóhírekkel szemben a Bors arról írt, hogy Süllősnek nem maradtak itthon gyermekei. Egy kisfiú és egy kislány édesapja volt, a gyerekek is a gépen utaztak. További családtagok is életüket vesztették.

A hír az ökölvívó-közösséget különösen érzékenyen érintette. Erdei Zsolt, a Magyar Ökölvívó Szakszövetség korábbi elnöke, könnyeivel küszködve nyilatkozott a Borsnak.

„Azóta sem tudok magamhoz térni, mert rendkívül lesújtó volt a hír. Gyuszi régóta tagja, sőt alelnöke is volt a szövetségnek. Igazi ökölvívás-szerető ember volt, aki mindig ott volt a rendezvényeinken, és mindvégig támogatta a sportágat. Nemcsak ő, hanem a családja is, hiszen az édesanyját is ismertem” - mondta a korábbi profi világbajnok.

„Amikor meghallottuk a hírt, mintha megállt volna az élet. Sokan szóhoz sem jutottak, megfagyott a levegő. Ez egy olyan tragédia, amit az ember fel sem tud fogni. Felfoghatatlan, hogy ilyen fiatalon ment el, és vele együtt családja, a gyerekek... Ez mindannyiunkat nagyon megérintett, és nemcsak engem, hanem az egész ökölvívó-társadalmat, hiszen mindenki ismerte őt”

- tette hozzá a könnyeivel küszködve Erdei Zsolt.

„Mindketten tiszteltük és megbecsültük egymást. Nagy űrt hagy maga után, ez az igazság. Olyan érzés ez, amikor elmegy valaki, aki ugyan nem volt közeli barát, de olyan ember, aki rengeteget tett az ökölvívásért, aki szívét-lelkét beletette ebbe a sportba. Gyuszi óriási segítsége volt a magyar ökölvívásnak – és most egyszerűen nincs többé” - mondta a lapnak a sportember.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Gerendai Károly a Sziget-döntésről: Teljesen értetlenül állok a helyzet előtt
A közgyűlés pénzátcsoportosításról is határozott, de a fesztivál sorsában nem lépett előre. Gerendai szerint a helyzet a Szigetnél dolgozók munkáját veszélyezteti, és most a csapatával egyeztet.


A fővárosi közgyűlés szerda este nem szavazta meg a Sziget fennmaradását segítő javaslatot, a Tisza és a Fidesz képviselői tartózkodtak. A Telex szerint Gerendai Károly így reagált a döntés után: „Nekem is meg kell értenem, hogy a döntés mi mit jelent. Teljesen értetlenül állok a helyzet előtt”.

A fővárosnak fel kellett volna mondania a korábbi közterület-használati szerződést, miután a fesztivál külföldi tulajdonosa kiszáll. A lehetséges hazai partnerekről a korábbi alapító, Gerendai Károly tárgyal.

„Ha jól látom, most ők megszavazták azt a módosítót, hogy csoportosítanak át pénzt, és nem esne ki bevétel, de ennek ellenére nem szavazták meg, hogy akkor se, ha nem esik ki bevétel, legyen Sziget” – mondta Gerendai a főváros döntése után.

„Azt megszavazták, hogy a pénz ne essen ki, de azt nem, hogy legyen Sziget. Nem értem, hogy mi a szándék, most akkor végig nyilvánvalóan arról volt szó, hogy nem akarnak Szigetet? Ha nem akarnak Szigetet, akkor én miért küzdjek érte, hogy legyen? Eddig mindenki arról beszélt, hogy szeretné, ha lenne Sziget.”

Elmondása szerint most a kollégáival egyeztet. Úgy fogalmazott, a helyzet azokat érinti a leginkább, akik a fesztiválon dolgoznak, mert nekik szűnhet meg a munkahelyük. A jövő évi rendezvényről jövő héten kellett volna végleges döntést hozniuk.

Hosszú viták után 13 igen, 0 nem és 19 tartózkodás lett az eredmény, így a javaslat nem ment át. A Fidesz és a Tisza tartózkodott, a DK, a Podmaniczky Mozgalom és a Párbeszéd igennel szavazott.

A vita kedden fordult újabb szakaszba: Karácsony Gergely új javaslatokat nyújtott be, miután a bizottság kétszer is elutasította a jelenlegi engedély felmondását és egy új jóváhagyását. A csomagban szerepelt, hogy a futamidő alatt a fővárosiakat ne érje veszteség, és a budapesti fiatalok féláron vehessenek hetibérletet.

A Tisza és a Fidesz szerint nincs garancia arra, hogy a szerződés felbontása után is bevételhez jut a főváros, ezért tartózkodtak. Sok módosító érkezett: a Tisza a kormánnyal fizettette volna meg a kieső összeget, Vitézy Dávidék a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs stábjától vontak volna el pénzt, a Kutyapárt pedig megtrollkodta az eljárást.

„Most azt kell végiggondolnom, hogy van-e még miről gondolkodni. Teljesen értetlenül állok a helyzet előtt”

– mondta Gerendai Károly.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás: 15 százalékos béremelés jön a szociális és kulturális ágazatban január elsejétől
A kormány arról is döntött, hogy a nevelőszülők esetében megduplázzák az állami forrásokat.


Béremeléseket jelentett be Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón:

január elsejétől 15 százalékkal nőnek a bérek a szociális és a kulturális ágazatban is.

A szociális ágazat béremelése alól kivételt képeznek a nevelőszülők, számukra ugyanis megduplázza a kormány az állami forrásokat. A miniszter szerint ez segít majd abban, hogy minél többen nevelőszülőknél nevelkedjenek a gyermekvédelemben.

A kulturális ágazatban pedig azért döntött béremelésről a kormány, hogy többen vállaljanak munkát ezen a területen, illetve azok, akik eddig jogos kritikát fogalmaztak meg az ágazati bérekkel kapcsolatban, azok méltányosabb fizetésben részesüljenek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: