HÍREK
A Rovatból

Egyre kevesebbet fűtünk az elmúlt 121 évben, az egész országban csökkent a fűtési igény

A klímaváltozás összességében nem jó, de környezeti és éghajlati szempontból feltétlenül előnyösnek tekinthető a fűtési foknapok csökkenése.


A 20. század kezdete óta az egész országban csökkent a fűtési energiaigény, a leginkább a hegyvidéki és a nyugati területeken. A melegebb időjárás miatt az idei fűtési szezon kezdetén is alacsonyabb volt a fűtési igény az átlagosnál - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből.

A meteorológiai szolgálat azt írta, az éghajlatváltozás hatásaihoz a leginkább a forró nyarakat, a gyakori hőhullámokat és a hőmérsékleti szélsőségeket társítják az emberek, de a hideg és az átmeneti évszakok is melegedő tendenciát mutatnak. Ezért megvizsgálták, hogy az őszi, téli és tavaszi hónapokra tehető fűtési szezont és fűtési energiaigényt mennyiben befolyásolják a klímaváltozás okozta emelkedő hőmérsékletek.

Az elemzéshez az épületek fűtésére vonatkozó, időjárásfüggő energiafogyasztás egy mutatóját, az úgynevezett "fűtési foknapok" alakulását használták fel, a múlt század elejétől napjainkig, a szeptember 15. és május 15. közötti időszakokra.

A fűtési foknap egy adott alaphőmérséklet (15,5 Celsius-fok) mellett a napi minimum-, maximum- és középhőmérséklet figyelembevételével adja meg azt az energiamennyiséggel arányos hőmérsékleti értéket, amely egy adott napra szükséges ahhoz, hogy a belső környezetet egy meghatározott hőmérsékletre melegítse - ismertették.

Tehát minél hidegebb az idő, minél inkább eltér a 15,5 fokos alaphőmérséklettől, annál több energia kell a belső környezet felfűtéséhez, és annál nagyobb lesz a fűtési foknap. Ezeket az értékeket naponként összegezve megkapjuk a havi vagy a teljes fűtési időszakra az éves fűtési foknapösszeget Celsius-fokban kifejezve - írták.

Az elemzés szerint Magyarországon 1991 és 2020 között a fűtési foknapok évi összege átlagosan 2344 Celsius-fok. A legalacsonyabb értékek a déli országrészre tehetők, a Dél-Alföldre, a Körös-Maros-közre, valamint a Dunántúl déli tájaira (2180-2260 Celsius-fok). Ez egyre nő az ország északkeleti szeglete felé haladva, egészen 2500-2600 Celsius-fokig.

A tengerszint feletti magassággal csökken a napi közép-, maximum- és minimumhőmérséklet, így a fűtési foknapok értéke magasabb az Alpokalján, a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, ahol az évi 3100 Celsius-fok értékek is megjelennek.

December és január a két leghidegebb hónap, így a legnagyobb fűtési igény is erre a két hónapra tehető: havi összegeik mindkét hónapban meghaladják a 450 Celsius-fokot. A fűtési szezon két legmelegebb hónapját - a szeptembert és a májust - alacsony fűtési foknapok jellemzik, megközelítőleg 50 Celsius-fok körüli értékekkel.

Az elemzés szerint 1991 és 2020 között országos átlagban mintegy 310 Celsius-fokkal csökkent a fűtési foknapok éves összege, azaz a melegedéssel nagymértékben csökkent a fűtési igény. Ez kifejezetten igaz az elmúlt évtizedre, amikor a normálhoz képest rendszerint alacsonyabbak voltak az évi összegek. Három év volt, ami 300 Celsius-fokkal múlta alul az átlagot, a 2006/2007-es fűtési időszakban pedig 500 Celsius-fokkal volt kisebb a fűtési foknapok összege a szokásosnál.

Országos átlagban 121 év alatt a legcsekélyebb mértékben decemberben és márciusban változott a fűtési foknapok száma, a legmarkánsabb változás a két téli hónapra, januárra és februárra tehető, ezekben a hónapokban nagyban csökkent a fűtési igény.

Az országos átlagnál kisebb mértékben csökkent a fűtési foknapok éves összege a déli országrészben, a Duna és a Tisza legalsó magyarországi szakasza mentén, a Dél-Alföldön, valamint a Nyírség északkeleti részén, a Bodrogköz és a Szatmári-síkság területén.

Átlagosan esett vissza az érték a Duna-Tisza-köze és a Tiszántúl középső vidékén és a Dunántúl középső területein. A legnagyobb mértékben (330-360 Celsius-fokkal) északon és északnyugaton csökkent, ezen belül a leginkább az Alpokalja, a Dunántúli- és az Északi-középhegység vidékein.

Az ország minden pontjában statisztikailag szignifikáns változás következett be, növekedés sehol nem volt tapasztalható.

Az elemzésben kitértek arra is, hogy a 2022/2023-as fűtési szezon kezdetén az átlagosnál alacsonyabban alakultak a fűtési foknapértékek.

Megjegyezték: a klímaváltozás miatt csökkent a fűtési igény, de a hűtési foknapok növekvő tendenciát mutatnak, így a fűtésen megspórolt pénzt rossz esetben a nyáron hűtésre, légkondicionálásra fordítják.

Környezeti és éghajlati szempontból feltétlenül előnyösnek tekinthető a fűtési foknapok csökkenése, ugyanis a fűtési igény csökkenésével a fosszilis energiafelhasználás és a fűtéssel együtt járó szennyezőanyagok kibocsátása is csökken

- írták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Gyerekek, nem tudok így, mert sírni fogok” - a tapsolóktól alig tudott megszólalni a nyíregyházi állatkert Tisza-színekben induló igazgatója
A helyi állatpark igazgatója meghatottan beszélt a hallgatóságnak. „Nagyon-nagyon nehéz volt harminc év után váltani, új dologba kezdeni, és most, hogy látlak benneteket, már tudom, hogy megérte” - mondta.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 29.



Ahogy már megírtuk, Gajdos László lett a Tisza Párt országgyűlési képviselőjelöltje Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 1-es választókerületben. A Nyíregyházi Állatpark igazgatója megható beszédet mondott a párt nyíregyházi rendezvényén.

„Szeretlek, Nyíregyháza! Gyerekek, nem tudok így, mert sírni fogok - kezdte a tapstól meghatottan a képviselőjelölt. -

Nagyon-nagyon nehéz volt harminc év után váltani, új dologba kezdeni, és most, hogy látlak benneteket, már tudom, hogy megérte.

Köszönöm szépen. Azt mondta az édesapám, aki 87 éves és a mai napig úszik, hogy kisfiam, ha nem indulsz egy versenyen, nem kapsz ki, de nem is nyerhetsz. És mi nyerni fogunk. Egy szerelmes ember áll előttetek, nagyon szeretem ezt a várost, szeretnék érte tenni.

Örülnék, ha nem csak az állatpark lenne Európa-hírű, hanem az egyetem, az oktatás, a köznevelés, a kultúra, a színház, és legyen európai az infrastruktúra, az úthálózat, és legyen európai minőségű a levegőnk.

Nagy dolgok ezek, de akinek nincsenek elérhetetlen céljai, az elérhetőt sem éri el. A mércét a legmagasabbra kell tenni, hogy ha alatta is teljesítünk, az is szenzációs eredmény legyen. Ezt én nem tudom megtenni egyedül, szükségem van rátok, veletek együtt tudjuk tégláról téglára építeni a várost. Nm tudom, ki lesz a Fidesz jelöltje, de biztosan egy rendes ember, akit egy korrekt, nemes kampányban fogunk legyőzni.”

Gajdos László külön szólt az ebadóról, és úgy fogalmazott:

az ebadó egy büntetés a gazdiknak, szó sem lehet a bevezetéséről. "Aki vállalja, hogy gazdája lesz egy kisállatnak, azt nem büntetni kell, hanem segíteni"

- jelentette ki. Zárásként pedig azt mondta: "Tiéd vagyok Nyíregyháza, testestől-lelkestől!"

A Tisza rendezvénye után nem sokkal interjú jelent meg a párt új képviselőjelöltjével a hvg.hu-n. Ebben Gajdos László többek között arról beszélt, hogy miért állt politikusnak.

„Az állatkertet 30 éve építem, de azt hiszem, az én munkám már befejeződött. Egy fiatal gárda új szemlélettel fejleszthetné tovább a parkot. Viszont még rengeteg ambíció van bennem, és azt gondoltam, hogy többet tehetnék a városomért, ha magasabb szinten küzdenék az állatjólétért, valamint az állatkerti szakmáért” - mondta a lapnak Gajdos, aki azt is elárulta, milyen szabályokat hoznának az állatjólét területén:

„Az alapelv az volna, hogy minden állatnak jogában áll boldognak lenni. Vannak, akik humanizálják az állatokat, mint például én, és vannak, akik tárgyiasítják őket. Szerintem a kettő közötti átmenetet kellene megtalálni, és azt tudatosítani, hogy az állatok érző, gondolkodó lények.”

Arról is kérdezték, hogy szerinte inkább az országos politika vagy a beruházások számítanak jobban a helyieknek.

„Nyíregyháza egy csodálatos város, amely nagyon mélyről indult évtizedekkel ezelőtt. Szerintem a helyieknek nem az országos politika, hanem a szűkebb lakókörnyezetük fejlesztése számít, valamint az, hogy ne vándoroljanak el a helyiek, vagy ha már elmentek, térjenek vissza”

- mondta a képviselőjelölt.

Az interjúban szóba került a város határhoz közelsége miatt az Ukrajnában zajló háború is. Gajdos László erről így fogalmazott:

„Pont ugyanannyira foglalkoznak Ukrajnával, mint Zala megyében. Korábban volt Nyíregyházán egy nemzetközi konferencia, és az egyik külföldi résztvevő előzetesen megkérdezte, biztonságos-e a város. Elmondtuk neki, hogy a háború valójában nagyon messze van innen, Magyarországnak pedig semmi köze sincs a konfliktushoz. A városban nem is beszédtéma ez, de persze mindenki azt szeretné, ha véget érne a háború.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor Magyar Péterék nagygyűléséről: Miért kell elrontani a másik hétvégéjét?
A miniszterelnököt a DPK nyíregyházi rendezvénye után kérdezték a Tisza Párt gyűléséről. Orbán röviden válaszolt a riporternek.


A Digitális Polgári Körök nyíregyházi találkozóján Orbán Viktort arról is megkérdezték, mit gondol arról, hogy a Tisza Párt szintén Nyíregyházán, nyílt körben tart gyűlést.

„Jól akarjuk magunkat érezni, tulajdonképpen egy jó hétvégét akarunk csinálni magunknak. És hogy, hogy nem, délutánra idejönnek. A rossz szándék önmagában a koreográfiából kitűnik. Miért kell elrontani a másik hétvégéjét? Hát menjen Kecskemétre”

– reagált a miniszterelnök.

Mint ismert, Magyar Péter tudatosan rászervezi a saját megmozdulásait Orbán Viktor októberben meghirdetett országjárására, hogy megmutassa, „milyen a valódi országjárás, és milyen az, amikor egy politikus nem csak a sajátjai elé mer kiállni előre megírt kérdésekre válaszolni”. Két hete Győrben Orbán Viktor zárt körben, a sajtótól elzárva beszélt, míg Magyar a nyílt utcán állt ki az emberek elé, és így történt ez november utolsó hétvégéjén, Nyíregyházán is.

via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Olyan sört árul a Penny, aminek a dobozát nem veszik vissza a Mohu automatái
A gyártó hatalmasat hibázott, a vásárlók pedig pórul jártak az új vonalkóddal. Mutatjuk, mit tehet, ha önnél is ott a visszaválthatatlan doboz!


Kellemetlen meglepetés érheti azokat, akik a Pennyben vásárolt Adelskronen sör dobozát próbálják visszaváltani: az italos dobozokat ugyanis nem fogadják el a MOHU automatái. A probléma oka, hogy a gyártó új vonalkóddal látta el a terméket, ám ezt elmulasztotta regisztrálni a kötelező visszaváltási rendszerben, írja a Telex.

A lap munkatársai maguk is tesztelték a helyzetet: egy próbaképp vásárolt sör vonalkódját a MOHU online keresője sem ismerte fel.

A MOHU megerősítette, hogy a gyártó valóban nem kezdeményezte az új kódok regisztrációját. A szabályok szerint visszaváltási díjas terméket csak érvényes regisztrációval lehetne forgalomba hozni, a mulasztás miatt a vásárlók a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhatnak.

A Penny elismerte a hibát, és közleményben reagált: „A termék esetében a Mohu rendszerben történő regisztrációjára visszavezethető hiba miatt technikai fennakadások tapasztalhatók. A PENNY Magyarország számára a vásárlók elsődlegesek, így

a szükséges egyeztetések zajlanak, a visszaváltási lehetőség a folyamat lezárását követően ismét elérhető lesz. Addig is, amíg ez megtörténik, kollégáink a pénztáraknál visszaváltják az Adelskronen dobozát.”

A visszaváltási rendszernek köszönhetően az alumíniumdobozok, PET-palackok és üvegek darabonként 50 forint visszaváltási díjjal kerülnek forgalomba. A gyártóknak minden egyes terméket és annak vonalkódját a forgalomba hozatal előtt regisztrálniuk kell a MOHU-nál, és a csomagoláson fel kell tüntetniük a visszaváltást jelző logót. A 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerüzletek számára kötelező automata visszaváltó pontokat üzemeltetni. A rendszer tavaly nyári indulása nem volt zökkenőmentes, a kezdeti időszakban országszerte gyakoriak voltak a megtelt vagy meghibásodott automaták és a logisztikai nehézségek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotógaléria: itt vannak a legjobb képek Tisza Párt nyíregyházi rendezvényéről
Magyar Péter röviden szólt az egybegyűltekhez, majd bemutatta Gajdos Lászlót. A helyi állatkert igazgatója lesz a Tisza egyik jelöltje a jövő április választáson.


Ahogy már korábban írtunk róla: szombaton Nyíregyházán folytatódott az Orbán–Magyar-országjárás, ahol a Fidesz és a Tisza Párt külön-külön, mégis egymásra licitálva próbálja megnyerni a választók figyelmét és támogatását.

Mindkét párt ugyanarra a napra szervezett tömegrendezvényt a városba, csakúgy, mint korábban Győrben. Délelőtt a Fidesz megtartotta a Digitális Polgári Körök „háborúellenes gyűlését”, délután pedig Magyar Péter lépett színpadra a Búza téren.

A Tisza Párt a nyílt utcai jelenlétre épít, eseményüknek pedig különös apropót ad, hogy péntek este bemutatták a párt országgyűlési képviselőjelöltjeit.

A Tisza Párt elnöke bejelentette, hogy Gajdos László indul a megye 1-es számú választókörzetében a Tisza színeiben.

A párhuzamos Fidesz-Tisza események sora decemberben is folytatódik: a DPK december 6-án Kecskemétre, 13-án Mohácsra, 20-án pedig Szegedre látogat, és ahogy eddig, a Tisza Párt is követi őket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk