HÍREK
A Rovatból

Egyre kevesebbet fűtünk az elmúlt 121 évben, az egész országban csökkent a fűtési igény

A klímaváltozás összességében nem jó, de környezeti és éghajlati szempontból feltétlenül előnyösnek tekinthető a fűtési foknapok csökkenése.


A 20. század kezdete óta az egész országban csökkent a fűtési energiaigény, a leginkább a hegyvidéki és a nyugati területeken. A melegebb időjárás miatt az idei fűtési szezon kezdetén is alacsonyabb volt a fűtési igény az átlagosnál - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből.

A meteorológiai szolgálat azt írta, az éghajlatváltozás hatásaihoz a leginkább a forró nyarakat, a gyakori hőhullámokat és a hőmérsékleti szélsőségeket társítják az emberek, de a hideg és az átmeneti évszakok is melegedő tendenciát mutatnak. Ezért megvizsgálták, hogy az őszi, téli és tavaszi hónapokra tehető fűtési szezont és fűtési energiaigényt mennyiben befolyásolják a klímaváltozás okozta emelkedő hőmérsékletek.

Az elemzéshez az épületek fűtésére vonatkozó, időjárásfüggő energiafogyasztás egy mutatóját, az úgynevezett "fűtési foknapok" alakulását használták fel, a múlt század elejétől napjainkig, a szeptember 15. és május 15. közötti időszakokra.

A fűtési foknap egy adott alaphőmérséklet (15,5 Celsius-fok) mellett a napi minimum-, maximum- és középhőmérséklet figyelembevételével adja meg azt az energiamennyiséggel arányos hőmérsékleti értéket, amely egy adott napra szükséges ahhoz, hogy a belső környezetet egy meghatározott hőmérsékletre melegítse - ismertették.

Tehát minél hidegebb az idő, minél inkább eltér a 15,5 fokos alaphőmérséklettől, annál több energia kell a belső környezet felfűtéséhez, és annál nagyobb lesz a fűtési foknap. Ezeket az értékeket naponként összegezve megkapjuk a havi vagy a teljes fűtési időszakra az éves fűtési foknapösszeget Celsius-fokban kifejezve - írták.

Az elemzés szerint Magyarországon 1991 és 2020 között a fűtési foknapok évi összege átlagosan 2344 Celsius-fok. A legalacsonyabb értékek a déli országrészre tehetők, a Dél-Alföldre, a Körös-Maros-közre, valamint a Dunántúl déli tájaira (2180-2260 Celsius-fok). Ez egyre nő az ország északkeleti szeglete felé haladva, egészen 2500-2600 Celsius-fokig.

A tengerszint feletti magassággal csökken a napi közép-, maximum- és minimumhőmérséklet, így a fűtési foknapok értéke magasabb az Alpokalján, a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, ahol az évi 3100 Celsius-fok értékek is megjelennek.

December és január a két leghidegebb hónap, így a legnagyobb fűtési igény is erre a két hónapra tehető: havi összegeik mindkét hónapban meghaladják a 450 Celsius-fokot. A fűtési szezon két legmelegebb hónapját - a szeptembert és a májust - alacsony fűtési foknapok jellemzik, megközelítőleg 50 Celsius-fok körüli értékekkel.

Az elemzés szerint 1991 és 2020 között országos átlagban mintegy 310 Celsius-fokkal csökkent a fűtési foknapok éves összege, azaz a melegedéssel nagymértékben csökkent a fűtési igény. Ez kifejezetten igaz az elmúlt évtizedre, amikor a normálhoz képest rendszerint alacsonyabbak voltak az évi összegek. Három év volt, ami 300 Celsius-fokkal múlta alul az átlagot, a 2006/2007-es fűtési időszakban pedig 500 Celsius-fokkal volt kisebb a fűtési foknapok összege a szokásosnál.

Országos átlagban 121 év alatt a legcsekélyebb mértékben decemberben és márciusban változott a fűtési foknapok száma, a legmarkánsabb változás a két téli hónapra, januárra és februárra tehető, ezekben a hónapokban nagyban csökkent a fűtési igény.

Az országos átlagnál kisebb mértékben csökkent a fűtési foknapok éves összege a déli országrészben, a Duna és a Tisza legalsó magyarországi szakasza mentén, a Dél-Alföldön, valamint a Nyírség északkeleti részén, a Bodrogköz és a Szatmári-síkság területén.

Átlagosan esett vissza az érték a Duna-Tisza-köze és a Tiszántúl középső vidékén és a Dunántúl középső területein. A legnagyobb mértékben (330-360 Celsius-fokkal) északon és északnyugaton csökkent, ezen belül a leginkább az Alpokalja, a Dunántúli- és az Északi-középhegység vidékein.

Az ország minden pontjában statisztikailag szignifikáns változás következett be, növekedés sehol nem volt tapasztalható.

Az elemzésben kitértek arra is, hogy a 2022/2023-as fűtési szezon kezdetén az átlagosnál alacsonyabban alakultak a fűtési foknapértékek.

Megjegyezték: a klímaváltozás miatt csökkent a fűtési igény, de a hűtési foknapok növekvő tendenciát mutatnak, így a fűtésen megspórolt pénzt rossz esetben a nyáron hűtésre, légkondicionálásra fordítják.

Környezeti és éghajlati szempontból feltétlenül előnyösnek tekinthető a fűtési foknapok csökkenése, ugyanis a fűtési igény csökkenésével a fosszilis energiafelhasználás és a fűtéssel együtt járó szennyezőanyagok kibocsátása is csökken

- írták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Húsz év után lemond egy fideszes képviselő – ezt üzente Orbán Viktornak
Riz Gábor húsz év után adta át az ózdi választókerület vezetését. Utódjának már sok sikert kívánt, de képviselőként még folytatja a munkát a 2026-os választásokig.


Riz Gábor húsz év után jelentette be, hogy lemond az ózdi központú borsodi választókerület elnöki tisztségéről – szúrta ki az ATV. A hírt a Facebook-oldalán tette közzé, ahol azzal kezdte bejegyzését: „Ne kergesd az időt, ha kell, úgyis eljön.”

A politikus arról írt, hogy húsz évvel ezelőtt Orbán Viktortól, a Fidesz elnökétől vette át a választókerület vezetésére szóló megbízólevelet, amely azóta már 71 települést foglal magába Nyugat-Borsodban.

„Benyújtottam Elnök úrnak – akitől húsz éve azt átvettem – lemondásom a választókerületi elnökségi kinevezésemről”

– közölte, hozzátéve, hogy utódjának, Dr. Csuzda Gábornak sok sikert kíván a feladathoz.

Riz Gábor köszönetet mondott azoknak, akikkel együtt dolgozott az elmúlt években: a helyi szervezeti tagoknak, polgármestereknek és aktivistáknak. Mint írta, velük együtt építették a keresztény-konzervatív értékközösséget, és közös munkájuknak köszönhetően kiváló eredményeket értek el az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választásokon.

A bejegyzésben utódjának is üzent:

„Őrizze meg a közbizalmat értékeink iránt, tartsa egyben azt a sikeres csapatot, akikre mindenben számíthattam és akik segítsége nélkül nincs eredményes politikai munka.”

A képviselő arról is beszámolt, hogy parlamenti munkáját a 2026-os választásokig tovább folytatja. Kiemelte, hogy választói támogatása nélkül nem sikerült volna közel 60 százalékos eredményt elérnie a legutóbbi választáson.

Riz Gábor jelezte, hogy amikor kijelölik utódját az országgyűlési munkára is, minden segítséget megad majd neki. Bejegyzését azzal zárta:

„Elnök úr! Köszönöm a húszévi bizalmat!”

A Szabad Európa közben arról számolt be, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy korábbi fórumon jelezte: várhatóan a képviselőjelöltek harmadát lecserélik 2026-ra. A lap szerint több ismert politikus, köztük Németh Zsolt, Lázár János, Simicskó István és Fürjes Balázs sem indul újra egyéniben. Budapesten pedig Dunai Mónika kivételével minden választókerületi elnök személye megváltozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond
A Mandínernek adott interjúban az MNB-alapítványok ügyéről és a feljelentésről is szó volt. Gulyás szerint, ha a vádak igaznak bizonyulnak, felelősségre kell vonni az érintetteket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 02.



Gulyás Gergely videós interjút adott a Mandiner Reakció című műsorában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az interjúban több témát is érintett, köztük Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét is, vette észre a Telex.

A beszélgetés során Gulyás azt mondta, hogy szerinte Magyar Péter pszichés állapota miatt sem alkalmas arra, hogy közhatalmat gyakoroljon. Hozzátette:

„Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, akkor sok mindenben volt vele vitám, de abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond.”

A miniszter kitért arra a hangfelvételre is, amelyen Varga Judit hallható. A felvételen az akkor még igazságügyi miniszterként dolgozó politikus 2023-ban beszélgetett volt férjével, Magyar Péterrel a Völner–Schadl-ügyről. A hanganyagot Magyar Péter hozta nyilvánosságra, majd az ügyészségnek is átadta. Gulyás ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ilyet „a náci házmesterek és a kommunista besúgók csináltak.”

Az interjúban szóba került az Állami Számvevőszék feljelentése is, amely az MNB-alapítványokat érinti. Gulyás Gergely szerint a kormánynak nem volt, és nem is lehet köze a jegybank működéséhez. Úgy fogalmazott, hogy amikor ezek az állítólagos cselekmények történtek, a balliberális sajtó úgy mutatta be a jegybank vezetését, mint amely a kormánnyal szemben állva alternatív gazdaságpolitikát képvisel. Hozzátette: az ügyet ki kell vizsgálni, és ha a vádak egy büntetőper során beigazolódnak, a felelősöket felelősségre kell vonni.

A teljes interjút itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Trump bepöccent: az Egyesült Államok nem közvetít tovább Oroszország és Ukrajna között
Tammy Bruce szerint Trump csalódott, mert a háborús felek nem tesznek valódi lépéseket a béke irányába.


Az Egyesült Államok a jövőben nem vállal közvetítő szerepet az orosz–ukrán béketárgyalásokban – erről május 1-jén beszélt Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Azt mondta:

„Nem fogjuk körbe repkedni a világot, hogy közvetítsünk a felek között”.

A szóvivő kijelentette, hogy Washington „nem lesz közvetítő”, és hozzátette, Donald Trump elnök csalódott amiatt, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem tesz olyan lépéseket, amelyek a megoldás irányába mutatnának. Szerinte eljött az ideje annak, hogy a felek nyíltan elmondják, milyen elképzeléseik vannak a háború lezárásáról.

Tammy Bruce hangsúlyozta, hogy

az Egyesült Államok nem oldja fel a jelenleg is érvényben lévő szankciókat Oroszországgal szemben.

A szóvivő Marco Rubio külügyminiszter álláspontját is ismertette: a miniszter úgy döntött, hogy az Egyesült Államok változtat a hozzáállásán és szerepvállalásán. Bár a jövőben is támogatják majd a békefolyamatot, közvetíteni nem fognak Ukrajna és Oroszország között.

Korábban J.D. Vance amerikai alelnök egy interjúban úgy fogalmazott, hogy szerinte a konfliktus nem ér véget egyhamar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter üzent a Fidesznek: Megint hazudtatok, megint lebuktatok
A politikus cáfolta, hogy pártja EP-képviselői megszavazták volna az Európai Néppárt állásfoglalását Ukrajna gyorsított csatlakozásáról.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 02.



A Tisza Párt EP-képviselői nem vettek részt az Európai Néppárt valenciai kongresszusán, ahol elfogadták a Szolidaritás Ukrajnával című állásfoglalást, derül ki Magyar Péter péntek esti posztjából. Ez az a dokumentum, ami az ukrán EU-csatlakozás tárgyalások felgyorsítását sürgeti, és amiről a kormányközeli Mandíner azt állította, hogy a tiszások is megszavazták.

„A miniszterelnök és a teljes propaganda szokás szerint végig hazudta az utóbbi két napot. Az hazudták többek között, hogy a TISZA képviselői megszavazták az Európai Néppárt valenciai kongresszusának határozatát, amely kiáll Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása mellett. A többi hazugságot inkább le se írom” - fogalmazott a bejegyzés elején Magyar Péter.

„A fideszes hazugságban a bibi csak annyi, hogy a TISZA EP képviselői nem vettek részt a néppárti kongresszuson, így a határozatot sem fogadták el”

- írta a folytatásban a pártelnök.

Magyar ezután leszögezte, hogy pártja „már többször jelezte, hogy amennyiben minden feltétel ismert és Ukrajna uniós csatlakozása időszerű kérdéssé válik, akkor ügydöntő, jogi kötőerővel bíró népszavazás kiírását kezdeményezi”.

„A TISZA a néppárti állásfoglalás több pontjával, így a gyorsított uniós csatlakozással sem ért egyet. Két okból sem. Ukrajna jelenleg háborúban álló ország és szinte semmilyen csatlakozási feltételnek nem felel meg és minden tagjelölt ország egyenlő elbánásban kell, hogy részesüljön. Kedves fideszes elvtársak, megint hazudtatok, megint lebuktatok” - olvasható Magyar Péter posztjában.

A bejegyzést azzal zárja, hogy állítása szerint „a néppárti kollegák jót nevettek azon, ahogy Orbán propagandistái azon vergődtek Valenciaban, hogy sikerüljön valami lejárató anyagot összeütni”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: