HÍREK
A Rovatból

Egyre inkább alibinek tűnik a kormány korrupcióellenes testülete – távozott az egyetlen nem kormányközeli tag

Egyelőre a vezetőiről sem lehet sokat tudni.


Több jel mutat arra, hogy a magyar kormány csak alibiből állította fel a korrupciós ügyeket vizsgáló bizottságot. Kizárólag azért, hogy hozzájuthasson a befagyasztott uniós pénzekhez – írja a Népszava.

Az Integritás Hatóság (IH) jogköre eleve eléggé megkurtított: vizsgálódhat és javaslatokat tehet korrupciógyanús ügyekben, ugyanakkor nyomozati jogköre nincs. A cél pedig, hogy az Európai Unió "megenyhüljön", és megadja Magyarországnak azt a mintegy 3000 milliárd forintot, amit eddig a korrupciós ügyek miatt tartott vissza.

Az IH elnöki és elnökhelyettesi posztjára is pályázatot írtak ki, ami után egy alkalmassági bizottság tesz javaslatot a vezetők személyére. A lap szerint az elnöki tisztségre húsz pályázat érkezett, ám ebből csak öt pályázatot találtak érvényesnek, míg az elnökhelyettesi pozícióra 33, és ebből 13 lett érvényes.

A pályázatok elbírálása idején távozott az alkalmassági bizottság egyetlen, igazából kormánytól függetlennek tekinthető tagja, Pataki Balázs, aki az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felügyelőbizottsága mellett működő titkárságon foglalkozik az intézmény vizsgálati feladatainak rendszeres ellenőrzésével.

Az alkalmassági bizottság lényegében ismeretlen metódus szerint választja ki az elnök és elnökhelyettes személyét. Az viszont biztos, hogy a bizottság tagja a korábban a Matolcsy-féle Magyar Nemzeti Bankból érkezett Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke.

Az alkalmassági bizottság annyit tett közzé, hogy az Integritás Hatóság elnöki pozíciójába első két helyen „egyelőre ismeretlen személyt” javasolnak. Az öt elnökjelöltből mindössze ketten adták a nevüket. IH-elnökhelyettesnek az első helyen a bizottság a BKK volt vezérét, Dabóczi Kálmánt ajánlja. A második helyen elnökhelyettesnek jelölt Dajka Gabriella pedig az egyik felnőttképző központba feltöltött életrajza szerint jelenleg az állami tulajdonú MVM Services vezető közbeszerzési szaktanácsadója.

A Népszava megfogalmazása szerint sokat elárul az is, hogy az alkalmassági bizottság tagjait egy teljesen ellenőrizetlen, nem nyilvános procedúra nyomán a fideszes Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium alá sorolt „Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság” vezetője, Dencső Balázs nevezte ki.

A kormányfüggetlen, civil korrupcióellenes szervezetek által javasolt szakemberekből senki sem került be. A három főből a Pázmányon tanító Halász Ákos korábban, 2010-2013 között az állami Magyar Fejlesztési Banknál is dolgozott. Tátrai Tündéről pedig Hadházy Ákos független képviselő derítette ki, hogy a cége két szerződéssel 5 millió 500 ezer forintot kapott a Miniszterelnökségtől tanácsadói szerződésekért, míg férje, Gellén Márton a fideszes agytröszt Századvég egyik vezetője volt, majd a Varga Judit vezette igazságügyi tárcánál volt politikai főtanácsadó, később 2017-től helyettes államtitkár.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Videókon a Moszkvát ért eddigi legnagyobb ukrán csapás: Lángokban egy finomító, legalább kétszáz drón hatolt be a főváros légterébe
Bár az orosz fél csaknem 200 drón sikeres lelövéséről számolt be, az ukrán támadás így is komoly károkat okozott a fővárosban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a teljes műveletben mintegy ezer drón vett részt több orosz régió ellen.


Csütörtök pirkadatkor sűrű, fekete füstoszlop emelkedett Moszkva egére, miután az orosz fővárost a háború kezdete óta a legnagyobb ukrán dróntámadás érte.

A kapotnyjai olajfinomítóban nagy robbanás rázta meg a komplexumot, miközben a város repülőtereit ideiglenesen lezárták, és a peremkerületekben is károk keletkeztek.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a légvédelem csaknem 200 drónt semmisített meg, ami a korábbi, Moszkva ellen indított támadások során jelentett, jellemzően 100 alatti számoknál jóval magasabb – írja a Meduza.

A támadási hullámban 17 ember sérült meg, halálos áldozatról egyelőre nem érkezett jelentés. Azonban a csapásokban súlyosan megrongálódtak a Moszkva délkeleti részén található, kulcsfontosságú olajfinomító egységek.

A robbanásokról több, nemzetközi szerkesztőségek által is ellenőrzött videó terjedt el az interneten. Az egyiken jól látható, amint sűrű, fekete füst gomolyog a létesítmény egyik részéből, majd egy újabb robbanás rázza meg a komplexumot, amely a levegőbe repíti egy nagy méretű üzemanyagtartály tetejét.

A főváros környékén máshol is keletkeztek károk. Andrej Vorobjov, a Moszkvai terület kormányzója a TASZSZ állami hírügynökségnek elmondta, hogy a Moszkva melletti Zsukovszkijban egy lakóházat is dróntalálat ért. A támadás megrongálta az épület szerkezetét és több erkélyt, de a helyi hatóságok közlése szerint személyi sérülés itt nem történt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben reagált az eseményekre. Állítása szerint a támadások egy mintegy 1000 drónt felvonultató, összehangolt művelet részét képezték, amelynek célpontjai között Rosztov régió és az oroszok által megszállt donbászi területek is szerepeltek.

Az ukrán elnök szerint az akció indokolt volt. „Ez egy teljesen jogos válasz azokra az orosz támadásokra, amelyek városainkat és közösségeinket érték” – írta.

Zelenszkij hozzáfűzte: „Az elmúlt napokban minden szövetségesünk méltatta csapásaink pontosságát és hatékonyságát, valamint az Oroszország elleni szankciókat.

Ideje véget vetni a háborúnak, Oroszországnak meg kell tennie a szükséges diplomáciai lépéseket”

- írta Zelenszkij, aki maga is posztolt videókat:

Ukrajna az utóbbi időben mindinkább azt a taktikát folytatja, hogy a háború közvetlenül is elérje az orosz polgárok mindennapjait, akiknek a Kreml propagandán keresztül azt kommunikálja, hogy ez egy országtól távol eső művelet. Kijev ezért támadta a múltban is a hatalmas kelet-európai ország energia-infrastruktúráját, most pedig a fővárost vette célba, demoralizáló céllal.

Az elmúlt hetekben több, nagyszabású akció is érte az orosz fővárost és környékét. Egy korábbi, szintén jelentős, halálos áldozatokat is követelő támadás során az ukrán erők közel 600 drónt vetettek be Oroszország 14 régiója ellen, válaszul a Kijev szerint napokon át tartó orosz légicsapásokra.

Egy másik alkalommal több mint 120 drónnal célozták a fővárost, és bár az orosz légvédelem a legtöbbet megsemmisítette, a lehulló roncsok miatt több lakóház is megsérült, és a támadásnak a főváros környéki településeken áldozatai is voltak.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Leváltották a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatóját is
Jeney Áron négy éve került az NNI élére, most pedig a belügyminiszter felmentette. A tárca közleménye szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatójának vezetői kinevezését is visszavonták.


Pósfai Gábor belügyminiszter csütörtökön felmentette a szolgálat alól Jeney Áront, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának igazgatóját – tudta meg a HVG.

A hírt a Belügyminisztérium is megerősítette, közleményük szerint péntektől Schőn Péter Ernő vezeti a szervezetet, és ugyanekkor a Nemzeti Védelmi Szolgálat élén is csere történik: Tomin Szilvia helyét Ródler Norbert veszi át.

Jeney 18 évet töltött a Nemzeti Nyomozó Irodánál, és közel négy évvel ezelőtt, 2022. július 1-jén nevezték ki igazgatónak. Kinevezése előtt, 2021-től az Életvédelmi és Célkörözési Főosztály vezetője volt.

Pósfai június elején kezdte meg a rendvédelem csúcsszerveinek átalakítását. A belügyminiszter elsőként a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás vezetőjét menesztette, ezt követően a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét mentette fel, majd leváltotta az országos rendőrfőkapitányt és a Készenléti Rendőrség parancsnokát is.

Eközben jelentős szervezeti átalakítás is várható, erről bővebben itt írunk:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Brüsszelben találkozott a V4-kormányfőkkel, majd bejelentette: Újraindítják a Visegrádi Együttműködést
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy június 23-án csúcstalálkozót tart a V4-országok vezetőivel. A gödöllői Grassalkovich-kastélyban rendezett találkozó célja a közép-európai szövetség megerősítése.


Magyar Péter a Facebookon jelentette be a Visegrádi Együttműködés újraindítását, miután a V4-kormányfők csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartottak rövid egyeztetést.

„Újraindítjuk a Visegrádi Együttműködést!”

A miniszterelnök azt írta, örül, hogy a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnök is elfogadta a meghívását Budapestre és Gödöllőre jövő hét keddre, június 23-ra.

A bejegyzést ezzel a felhívással zárta: „Dolgozzunk közösen egy erős Közép-Európáért!”.

Posztjához egy közös képet is csatolt Andrej Babišsal, Donald Tuskkal és Robert Ficóval.

Már két éve nem volt kormányfői találkozó a tagállamok között.

Május közepén Magyar Péter első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen hangsúlyozták a V4 újraépítésének fontosságát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Újra az utolsó helyen Magyarország az Eurostat friss fogyasztási rangsorában
Az Eurostat szerdán tette közzé a 2025-ös, vásárlóerő-paritáson mért egyéni fogyasztási adatait, amelyen Magyarország sereghajtó lett. Az ország Lettországgal holtversenyben, az uniós átlag 73 százalékán áll.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. június 18.



Lettországgal holtversenyben ismét Magyarországon a legalacsonyabb az egyéni fogyasztás az Európai Unión belül, miután az Eurostat tegnap frissítette a 2025-ös adatokat. Az új statisztika újra alátámasztja azt az állítást, amelyet Magyar Péter 2024 nyara óta hangoztat, miszerint Magyarország az EU legszegényebb országa – írja a Lakmusz.

A rangsor alján Észtország (74 százalék), valamint Bulgária és Szlovákia (holtversenyben 77-77 százalék) állnak, míg a lista élén Németország (120 százalék), Hollandia (119 százalék) és Ausztria (113 százalék) található.

A friss statisztika szerint mindkét országban az uniós átlag 73 százalékát éri el a vásárlóerő-paritáson mért tényleges egyéni fogyasztás (AIC), ami az életszínvonal egyik legfontosabb mutatója.

A tényleges egyéni fogyasztás a háztartások által igénybe vett összes árut és szolgáltatást méri, beleértve az állam által nyújtottakat is, mint az egészségügy vagy az oktatás. Fontos megjegyezni, hogy a magyar adat egyelőre előzetes, így a későbbi véglegesítés során még változhat a sorrend.

A mutatót a politikai vitákban mindkét oldal használja. Míg Magyar Péter az uniós sereghajtó pozícióval érvel, addig a kormányoldal más, kedvezőbb statisztikákra hivatkozik. Ilyen például a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya, amelyben Magyarország jobban áll az uniós átlagnál. Ugyanakkor korábban a parlamentben az AIC és a GDP/fő mutatókat említették az életszínvonal fő indikátoraiként.

A hosszabb távú trendek azt mutatják, hogy bár a magyar fogyasztás 2015 óta szinte folyamatosan emelkedett, más tagállamok gyorsabb növekedése miatt az ország pozíciója nem javult érdemben.

Románia például 2017-ben előzte meg Magyarországot ebben a mutatóban, és azóta is gyorsabban zárkózik fel az uniós átlaghoz.

Tavaly decemberben az Eurostat még a 2024-es adatokat tette közzé, amelyek egy későbbi felülvizsgálat után nem mutatták Magyarországot az utolsó helyen. Az akkori közlemény már felhívta a figyelmet, hogy a vásárlóerő-paritások felülvizsgálata módosíthatja a rangsort, ami a mostani, 2025-ös előzetes adatokra is érvényes.

Via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk