a fiatalok 62 százaléka biztosnak látta az állását, bár tízből csak négy érezte úgy, hogy megbecsülik a munkahelyén
- közölte a K&H szombaton az MTI-vel.
A korábbiakkal összevetve a bank fordulatként értékelte az adatokat, hiszen a huszonéves korosztályból a második negyedévben még csak 52 százalék gondolta biztosnak a helyzetét munkavállalóként. A járvány előtti felmérések szintén 60 százalék fölötti arányt mértek, egy éve viszont csak 45 százalékot - tették hozzá.
A felmérésből kiderül, hogy további egyharmad átlagosnak gondolja a munkahelyén a kilátásait, míg a tavalyi azonos időszakban 24 százalék válaszolt ugyanígy.
Bizonytalannak viszont csak 6 százalék látja a helyzetét, ami jelentős csökkenés éves összevetésben. A munkahelyi megbecsülésről szóló visszajelzésekben ugyanakkor nincs jelentős változás, az elmúlt másfél évben nem érte el az 50 százalékot azok aránya, akik szerint értékelik őket az állásukban - tették hozzá.
A K&H ifjúsági index kutatás 2012 óta negyedéves rendszerességgel méri a 19-29 év közötti, városokban élő fiatalok elégedettségét és várakozásait. A vizsgálatban 2016 óta negyedévente 300 fiatal vesz részt.
A minta reprezentatív a 19 és 29 év közöttiekre nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. Az idei harmadik negyedéves felmérést augusztus 27. szeptember 7. között készítették.
A magyar kormány július 11-én nyújtotta be keresetét a luxembourgi Törvényszékhez, amely augusztus 25-én tette közzé az ügyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ezzel hivatalosan is megindult a per. A keresetet először az EU Bíróságához adták be, de az az alsóbb fokú luxembourgi testülethez továbbította az ügyet, írta a Portfolio.
A kabinet az Európai Békekeretet támadja, mert kifogásolja, hogy a zárolt orosz jegybanki eszközök hozamát Ukrajna támogatására fordítják. A kormány szerint ezzel megsértik az uniós alapszerződésekben lefektetett jogszerű döntéshozatal alapelveit,
és a hivatalos jegyzőkönyv sem pontosan tükrözi a folyamatot.
Magyarország azt kéri a bíróságtól, hogy semmisítse meg az Európai Békekeret irányító bizottságának 2025 februárjában hozott döntését. Ez a határozat a Tanács 2024. május 21-én elfogadott intézkedésének végrehajtásáról rendelkezett. A tanácsi döntés kimondta, hogy a zárolt orosz eszközök kezeléséből származó nettó nyereség 99,7 százalékát az Európai Békekeretbe kell átutalni.
A határozat arról is szólt, hogy az adminisztratív költségeket szintén ebből a forrásból kell fedezni, így a tagállamoknak nem keletkeznek plusz kiadásaik.
Az Európai Békekeret az Unió kül- és biztonságpolitikai eszköze, amelyből katonai támogatást, fegyvereket és hadianyagot biztosítanak Ukrajnának.
Eddig több mint 11 milliárd eurót folyósítottak Kijev számára.
A perrel kapcsolatban hosszadalmas és összetett jogi eljárás veszi kezdetét, amely akár évekig is eltarthat, különösen az esetleges fellebbezések miatt.
A magyar kormány július 11-én nyújtotta be keresetét a luxembourgi Törvényszékhez, amely augusztus 25-én tette közzé az ügyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ezzel hivatalosan is megindult a per. A keresetet először az EU Bíróságához adták be, de az az alsóbb fokú luxembourgi testülethez továbbította az ügyet, írta a Portfolio.
A kabinet az Európai Békekeretet támadja, mert kifogásolja, hogy a zárolt orosz jegybanki eszközök hozamát Ukrajna támogatására fordítják. A kormány szerint ezzel megsértik az uniós alapszerződésekben lefektetett jogszerű döntéshozatal alapelveit,
és a hivatalos jegyzőkönyv sem pontosan tükrözi a folyamatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar György ügyvéd a Klubrádióban értékelteOrbán Viktor adriai utazását munkajogi szempontból. A miniszterelnök szabadságát tölti, de elkísérte stábjának több tagja is: Orbán Balázs politikai igazgató, Máté János államtitkár és Kaminski Fanni, aki a közösségi oldalait kezeli. A kormányfő egy NER-es magángéppel utazott.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, mindenki maga fizette az útiköltségét.
Magyar György szerint azonban a miniszterelnök munkajogilag nem kötelezheti a munkatársait arra, hogy vele utazzanak, majd előbb saját pénzből állják a költségeiket.
Az ügyvéd úgy fogalmazott: a munkatárs dönthet úgy, hogy ezt bevállalja, de ő nem tartja reálisnak, hogy mindenki maga állta a számlát. Szerinte az a kérdés, kinek a nevére állították ki a számlát, és ha nincs ilyen, akkor valószínűsíthető az ingyenesség.
Magyar György így fogalmazott: kedves Fanni és Balázs és János, mutassátok a számlát. De nem elég ám egy díjbekérő, hogy mennyibe fog kerülni: legyen ráütve pirossal, hogy »fizetve«.
Az ügyvéd arról is beszélt, hogy
Orbán Viktor választást akar nyerni, ezért nem engedheti meg magának, hogy teljesen kivonja magát a munkából a szabadsága alatt.
Ha viszont dolgozni kell, azt meg kell vásárolni, és erről a munkaadónak és a munkavállalónak kell megállapodnia.
Hozzátette: nem gondolja, hogy a munkaügyi bíróságon bárki azzal érvelne, hogy a miniszterelnök nem váltotta meg a szabadságukat, nem fizetett pótlékot, és a saját zsebükből kellett fizetniük.
Az utazással kapcsolatban Magyar Péter is megszólalt: pénteken ő tett közzé képeket a miniszterelnök horvátországi útjáról.
Magyar György ügyvéd a Klubrádióban értékelteOrbán Viktor adriai utazását munkajogi szempontból. A miniszterelnök szabadságát tölti, de elkísérte stábjának több tagja is: Orbán Balázs politikai igazgató, Máté János államtitkár és Kaminski Fanni, aki a közösségi oldalait kezeli. A kormányfő egy NER-es magángéppel utazott.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, mindenki maga fizette az útiköltségét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid Lázár János újabb HÉV-es ígéretéről: Nehéz nem arra gondolni, hogy ez csak egy kampánybejelentés, amit egy percig sem gondolnak komolyan
A Podmaniczky Mozgalom vezetője szerint most a nulláról kezdenék újra a tervezést egy olyan vonalon, ami már sok milliárd forintért ugyanezzel a műszaki tartalommal megterveztek.
Vitézy Dávid a Facebook-oldalán reagáltLázár János bejelentésére, miszerint indul a gödöllői HÉV fejlesztése. A Podmaniczky Mozgalom vezetője arra emlékeztetett, hogy a beruházást a miniszter 2022 végén saját maga állíttatta le.
„Most nulláról kezdenék újra a tervezést egy olyan vonalon, ami már sok milliárd forintért ugyanezzel a műszaki tartalommal meg lett tervezve”
– hangsúlyozta Vitézy, majd összefoglalta a projekt korábbi eseményeit.
A politikus szerint még Tarlós István főpolgármestersége alatt indult el a BKK részéről a gödöllői HÉV és a metró integrációjának tervezése, ezt Kovács Péter XVI. kerületi és a fiatalon elhunyt Riz Levente XVII. kerületi polgármester harcolta ki akkor a Fővárosi Közgyűlésben. A sok milliárdos tervezési munkát jelentősen késleltette, hogy a HÉV-ek átkerültek állami tulajdonba, végül a kormány 2021-ben döntött úgy, hogy a tervezést folytatja, uniós pénzt is rendelt hozzá, és 5,7 milliárd forintért a BFK átvette a korábbi tervezés irányítását.
„Sikerült megállapodni a műszaki tartalomról mind a négy érintett kerülettel és a Fővárossal, az engedélyezési tervek szinte véglegesek voltak, amikor megérkezett Lázár János, odaírta, hogy „Nem! Lezárni”, és ezzel ment a szerződés, a tervek és az uniós pénz is a kukába” – fogalmazott Vitézy.
„Most ugyanez a Lázár János bejelenti, hogy nulláról újrakezdik az egész beruházást úgy, hogy a tervezésre (!) újból kiírt tenderen az ajánlatok beadási határideje a 2026-os választásokkal esik egybe (!), nehéz azért nem arra gondolni, hogy ez csak egy kampánybejelentés, amit egy percig sem gondolnak komolyan.
Ugyanis, ha a gödöllői hév fejlesztését, sőt, bármelyik hév-vonal fejlesztését egy percig is komolyan vette volna ez a közlekedési kormányzat, akkor az elmúlt három évben nem csak és kizárólag romboltak volna minden beruházás körül” – írta a politikus.
Vitézy Dávid a Facebook-oldalán reagáltLázár János bejelentésére, miszerint indul a gödöllői HÉV fejlesztése. A Podmaniczky Mozgalom vezetője arra emlékeztetett, hogy a beruházást a miniszter 2022 végén saját maga állíttatta le.
„Most nulláról kezdenék újra a tervezést egy olyan vonalon, ami már sok milliárd forintért ugyanezzel a műszaki tartalommal meg lett tervezve”
– hangsúlyozta Vitézy, majd összefoglalta a projekt korábbi eseményeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Otthon Start Program 3 százalékos kamata és a 10 százalékos önerő első ránézésre könnyebbé tehetné a lakáshoz jutást. A rendeletben meghatározott, 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát azonban rövid idő alatt jelentősen felhajtotta az árakat Budapesten, kezdte elemzését a bank360.hu. Emiatt
még egy kisebb lakás megvásárlásához is jóval nagyobb hitelre van szükség, amelynek a törlesztőrészlete sok esetben meghaladja a piaci kölcsönökét.
Az egyik legnagyobb ingatlaniroda kiadványa szerint 2025 júliusában a pesti használt téglalakások átlagos négyzetméterára 969 ezer forint volt. A hirdetési portálokon viszont már most is számos olyan lakás található, amelyet közel 1,5 millió forintos négyzetméteráron kínálnak, akár felújításra szoruló állapotban is.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a fővárosi ingatlanok átlagos négyzetméterára 2025 első negyedévében 24,4 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest.
Egy 40 négyzetméteres lakás a 969 ezer forintos átlagár mellett 38,76 millió forintba kerülne. Ennek a 90 százalékát, vagyis 34,88 millió forintot fedezne a hitel, amely 6,5 százalékos kamat mellett havi 260 ezer forintos törlesztőrészletet jelentene. Ha ugyanezt a lakást 1,5 millió forintos négyzetméteráron vásárolnák meg, az összeg 60 millió forint lenne. A 90 százalék ebben az esetben 54 millió forint, ám az Otthon Start legfeljebb 50 millió forint hitelt ad. Ez több mint 277 ezer forintos havi törlesztést jelent, miközben még 4 millió forint hiányzik a vételárból. Ennek fedezéséhez piaci hitelre lenne szükség, amely további 30 ezer forinttal növelné a havi kiadást. A teljes törlesztés így 307 ezer forintra emelkedne, ami 18,1 százalékkal magasabb a piaci hitel törlesztőrészleténél.
A banki értékbecslés tovább nehezítheti a vásárlást.
Ha például egy 60 millió forintos vételár mellett a bank csak 1,25 millió forintos négyzetméterárral számol, akkor a lakás értéke 50 millió forint. A bank ennek a 90 százalékát, vagyis 45 millió forintot hitelez. Így a vásárlónak a 6 millió forint önerő helyett 15 millió forintot kellene előteremtenie, ami a teljes ár 25 százaléka. A szabályozás ráadásul kimondja, hogy a vételár és a bank által meghatározott érték között legfeljebb 20 százalék eltérés lehet. Ha ez a különbség nagyobb, a program keretében nem lehet hitelt felvenni.
A kedvezményes hitel előnyei így gyorsan eltűnhetnek.
A törlesztőrészlet sok esetben magasabb lehet a piaci hiteleknél, az önerő pedig jóval több lehet a vártnál.
Ha a banki értékbecslés alacsonyabb árat állapít meg, a vásárlás akár meg is hiúsulhat. Ilyen esetben a vevők nemcsak a lakásról maradhatnak le, hanem elveszíthetik a foglalót és az addig felmerült költségeket, például az ügyvédi díjat is, amely egy ekkora vételárnál több százezer forint.
Az Otthon Start Program 3 százalékos kamata és a 10 százalékos önerő első ránézésre könnyebbé tehetné a lakáshoz jutást. A rendeletben meghatározott, 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát azonban rövid idő alatt jelentősen felhajtotta az árakat Budapesten, kezdte elemzését a bank360.hu. Emiatt
még egy kisebb lakás megvásárlásához is jóval nagyobb hitelre van szükség, amelynek a törlesztőrészlete sok esetben meghaladja a piaci kölcsönökét.
Az egyik legnagyobb ingatlaniroda kiadványa szerint 2025 júliusában a pesti használt téglalakások átlagos négyzetméterára 969 ezer forint volt. A hirdetési portálokon viszont már most is számos olyan lakás található, amelyet közel 1,5 millió forintos négyzetméteráron kínálnak, akár felújításra szoruló állapotban is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
