SZEMPONT
A Rovatból

„Egyetlen néni miatt is nyitva maradt a szálloda” - egy hoteligazgató az elmúlt egy év erőfeszítéseiről

A járványidőszakban más cégeknél is próbált munkát keresni a csapatának, hogy együtt maradva vészeljék át a krízist.


Forsthoffer Ágnes balatonfüredi hoteligazgatót tizennégy éves korom óta ismerem. Idén télen olyan történettel lepett meg, amit úgy éreztem, el kell itt is mesélnie. Hogy lássunk egy szép példát arra, amikor a főnök nagyobb áldozatot hoz, mint ami egy válsághelyzetben is elvárható tőle. És közben még erősebb közösséget is kovácsol.

-Meséld el nekem, pontosan hol dolgozol, milyen pozícióban, és hogy mit kell tudni általánosságban a szállodátokról?

- A családunk a tulajdonosa a balatonfüredi Hotel Margaréta szállodának. Én ügyvezetőként napi szinten foglalkozom a teendőkkel. A Margaréta 1982-ben nyitott. Régi, emblematikus szállodája Fürednek. Az első szálloda volt a városban, ami fűthető volt, a többi mind szezonális nyitvatartásra épült. 2006 őszén vettük át a hotelt egy kínai tulajdonostól, azóta üzemeltetjük, s rengeteg fejlesztést végrehajtottunk rajta. A legnagyobb a 2014-ben átadott új épületszárny volt, ami megnövelte a lehetőségeinket, mert lett rendezvénytermünk, wellness-részlegünk és szép új szobáink. Azóta is folyamatosan szépülünk.

- Ha jól tippelek, akkor a tavalyi év elejéig, azaz a járványidőszak indulásáig jó volt a vendégforgalmatok.

- Abszolút. Évről évre tudtunk fejlődni, szép ívet járt be a cég. A tavalyi év nagyon komolyan indult. Korábban annyi foglalást, előfoglalást nem láttam még, amennyi 2020-ra kinézett. Nálunk közepesen szokott sikerülni a március-április, csak az ünnepnapokra építve lehetett pozitív eredményben reménykedni. Tavaly azonban rengeteg csoport és rendezvény volt beírva, valamint tizenkét esküvő tavaszra... Az látszott, hogy szinte csoda fog történni ebben az évben. Ezen is felbuzdulva, illetve korábbi felmerült igények miatt január negyedikén nekifogtunk egy nagy, 50 szobát érintő felújításnak. Március 15-én terveztük átadni a szobákat. Ez alatt az idő alatt is folyamatosan szaporodtak a foglalások. Amikor az utolsó simításokhoz közeledtünk, akkor értesültünk a vírusról, de bíztunk benne, hogy nem jut el hozzánk.

Sosem felejtem el, hogy március 13-án sorra érkeztek az emailek, telefonok, hogy ezek a csoportok nem fognak megérkezni. Lesokkolt minket. Gondoltuk, majd 1-2 hét és lemegy ez az egész, de azt álmunkban sem sejtettük, hogy végül milyen hatással lesz ez ránk.

Az elkövetkező két hónap lesújtó volt: folyamatosan töröltük a berögzített foglalásokat, fizettük vissza az előlegeket, bonyolult jogi helyzeteket oldottunk meg.

- Mi lett az alkalmazottakkal?

- Minden kollégát azonnal szabadságra küldtünk, hogy első az egészség, vigyázzanak magukra. Április közepéről azonban már heti egy-egy napon bejöttek dolgozni. Kertészkedtünk, karbantartottunk.

- Ekkor már nem is voltak foglalások?

- Nem. Hosszú idő után az első teljesen üres húsvétunk volt. Sok kollégának is hosszú évek után ez volt az első szabad húsvétja, hiszen aki a vendéglátást választja, ünnepeken, hétvégeken dolgozik a leginkább. Megható volt látni, hogy megdöbbentek, hogy otthon lesznek a családjaikkal... én pedig arra gondoltam, mennyi áldozatot hoznak folyamatosan azért, hogy mások jól szórakozzanak. A bezárás ellenére a szállodában elkészült a húsvéti dekoráció. Még egy mesét is megjelentettünk, amiben egyedül a húsvéti nyulat szolgáltuk ki a teljesen üres szállodában. Költségtakarékosság miatt újra magunk vettük kézbe a Facebook-oldalunkat. Elkezdtünk személyes irányba menni.

Más téma híján sokszor a „kínlódásainkat” mutattuk be. Meglepő volt, milyen magas eléréseink voltak ezekkel a posztokkal. Nyitottak voltak rá az emberek, hogy belelássanak a problémáinkba és együtt is éreztek velünk.

Kárpótlás volt a sok üzenet, hogy tartsunk ki, és majd jönnek, ha tudnak. Július közepére aztán berobbant last minute foglalásokkal a nyári forgalom, amit egy gyenge ősz követett.

- Aztán jött a második hullám.

Amikor beköszöntött az ősz, már lehetett értesülni arról, hogy ez a vírus bizony „hullámozni” fog. Beleálltam a témába: meg kell oldani a helyzetet, ha majd le kell megint állnunk. A szeptemberem-októberem azzal telt, hogy közös munkalehetőséget kerestem a csapatunknak. Félelmem nem is volt alaptalan, hiszen november 10-től be kellett zárni a kapukat a szabadidős vendégek előtt. Először összehívtunk egy megbeszélést a kollégákkal, ötletbörzét tartottunk.

Az volt a cél, hogy senkinek ne kelljen a munkaviszonyát megszüntetni, találjunk többletjövedelemre fedezetet, s hogy egyben maradjon a csapat. Utána felajánlottam például egy közétkeztető cégnek a konyhánk kapacitását.

Sajnos azonban egyik próbálkozásom sem vezetett eredményre, amiben a saját szakmánkra, eszközeinkre és képességeinkre építettünk volna. Aztán felkerestem az összes nagy partnerünket, hogy nem tudunk-e náluk a csomagolástól kezdve bármilyen részfeladatban munkát vállalni. Végül összehozott a sors egy veszprémi szolgáltató céggel, akik elképesztően megértőek voltak. Ők a teljes csapatunkat felvették egy nagyon könnyű, ülő fizikai munkára, tulajdonképpen egy alkatrész-válogatós feladatra. Nagyon hálás vagyok nekik. A kollektív bejárást is megoldottam volna, de ez sajnos már nem valósult meg.

- Miért?

- Mert végül a kollégáink egy csoportja mégsem volt ez iránt a munka iránt olyan lelkes és rugalmas. Lehet, hogy én értelmeztem félre őket. Csalódott is voltam, meg nem is. Úgy éreztem, hogy ebben mindenki benne lesz, de be kellett látnom, hogy a vendéglátás más típusú embereket vonz. Aki azért lesz felszolgáló, mert nem szereti a monotonitást, vagy nem bír 8 órát egy helyben ülni, hanem inkább szeret folyamatosan jönni-menni és kommunikálni, annak ez a másik feladat valóban erősen kívül eshet a komfortzónáján. Akkor is, ha nem lett volna nehéz. Ezt el kellett fogadnom. Sokat tanultam ebből emberileg.

- Ezek szerint te is mentél volna velük dolgozni.

- Igen. Én és a vezető kollégáim is. Ez nem is volt kérdés. Többen kifejezetten vártuk, hogy megtapasztaljunk valami mást is - hogy igazán tudjuk értékelni, amit csinálunk. Mindenesetre vezetőként teljesen tiszta lelkiismerettel mentem bele a kettes számú "nihilbe". Azt hiszem, tényleg mindent megpróbáltam.

- Senkit nem küldtél el?

- Nem. Ennek több oka is van. Legfőképp nem lett volna etikus válogatni, mert ez nem az a helyzet, amikor valaki sír és valaki nevet. Együtt sírunk, együtt nevetünk.

- Tehát megint a humánus, empatikus szempontjaid léptek elő.

- Így volt, és a család is ezt támogatta.

Bár ma már látjuk azt az óriási veszteséget, amit termeltünk, de én továbbra is nagyon optimista tudok lenni: ha lesz egészségünk, akkor úgyis újra felállunk. Most majd kell egy kis hitel, de le fogjuk dolgozni. És utólag is azt szeretném mondani, hogy jó döntés volt emberileg helytállni.

- Hálás visszajelzéseket kaptál, hogy a cégetek fizeti továbbra is munkabérüket?

- A bérekhez december óta ötven százalék támogatást is kapunk, de a természetesen másik felét is elő kell teremteni, a sok egyéb költség mellett. Hála? Nemrég olvastam egy könyvben egy nagyon jó tanácsot az élethez: a hálát nem szabad elvárni, mert az az emberi természetből kiindulva nem alapvető, és csalódáshoz vezethet, ha az ember pusztán azért tesz valamit, hogy hálásak legyenek neki. Az emberek normálisnak tartják, hogy van munkahelyük, mert eddig is itt dolgoztak. A hála nem feltétlenül fogalmazódik meg az emberekben - ami nem is baj. Lényeg, hogy tettekben lehessen egymásra számítani. Azóta is ténykedünk a házban, és sok kollégán látom, hogy megértő a helyzet iránt. Ha kell, burkol, ha kell, festi a falat. Ez jó visszacsatolás, hogy fontos nekik a munkahelyük. Lehet, hogy nem öntik szavakba, de tetteikből és az együttműködésükből látom, hogy értékelik.

- Ez egy emberi happy end, igaz? Financiális és emberi energiát fektettél bele - és visszakapod?

- Igen, lélektanilag mindenképp. Most lehetne sírni azon, hogy öt évig nem hozzuk vissza nullára, satöbbi... De csatlakozott hozzánk például egy kolléga, aki tizenhét évig Ausztriában dolgozott, és életében először töltötte a családjával otthon a szentestét. A kislánya lerajzolta... Én ilyen örömöket élhettem meg velük, még ebben a nyomasztó helyzetben is. Az élet sok pozitív üzenetet közvetített felénk a kollégák által. Van, aki elsőszülött unokájával tudott többet lenni, és ennek örültünk. És jutott idő arra, hogy igazi társak váljanak a munkatársakból.

- De ehhez az kellett, hogy te eleve empatikus legyél főnökként.

- Biztosan. Ez tényleg családi vállalkozás, erősek a személyes szálak. Ennek vannak előnyei és hátrányai is, de ilyen helyzetben alapvető számunkra az empátia. Ez az emberi, ez a helyes.

Úgy érzem, az elmúlt időszakban mindenkiben megerősödött, miért is szereti a vendéglátást: mert kiszolgálni valakit jó, kedvesnek lenni jó, és jó látni, ha más jól érzi magát. Ez is az empátián alapul, és nekünk itt ez az élethivatásuk.

Az empátiát egyébként a másik oldalról is megérezhettük. Láttuk, hogy a szívből jövő, nem mű-marketingelt posztjaink is milyen sok emberhez eljutnak. Az egyik képemen belesöpörtem a hóba a "Hiányoztok, vendégek", feliratot, s ezt például közel kilencezer ember tekintette meg rövid idő alatt, fizetett hirdetés nélkül.

- Egyszer meséltél egy néniről, aki egyedül volt vendég.

- Igen. December 27-én foglalt két éjszakára, üzleti célból. Meg is érkezett, és annak ellenére fogadtuk, hogy mindannyian tudjuk, ennek iszonyú költségei vannak. Egy darab vendég miatt felfűteni egy szállodát.

A vendégkiszolgálás nagyjából így zajlott: "Mikor tetszik megérkezni? Hány fokot tetszik szeretni a szobában? Mit tetszik kérni reggelire és hány órára? Mit főzzünk vacsorára?" Mindig is személyre szabott volt a szolgáltatásunk, de ez mindent vitt...

- Mennyibe került a néni?

- Nyilván sokszorosába, mint amennyit ő fizetett. Felfűtöttünk egy szállodát, elmentünk az ellátásához bevásárolni, de az alapanyagokat egy főre nem lehet gazdaságosan kiszámolni... Abban a három napban folyamatos műszakban dolgoztak a kollégák. Kellett mindenki: recepció, takarítás, felszolgálás, konyha, ha esetleg bármikor megéhezne vagy kérne egy kávét...

- Ez nagyon bájos történet. Kellett-e bért csökkentened?

- Az alapbéreket nem változtattuk, néhány esetben pozitív korrekció is történt. Munkaidőt sem csökkentettünk, mindenki maradt nyolc órás. Bevallom, azt gondoltam, rövidebb ideig kell kibírni. Ha előre tudom, - amit még most sem tudok-, hogy mikor felejthetjük el végleg a pandémiát, racionális lett volna másként dönteni. Az ilyen módon lehetséges megtakarítás összege azonban nem nyújtott volna elég kárpótlást azzal a rossz érzéssel szemben, amivel egy csoportos leépítés járt volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában
A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.
DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít
Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.

Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.

Panyi azt írta,

„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”

Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”

A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.

Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”

Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”

Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.

„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”

Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:

„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk