Egyetlen cég végzi 68,5 milliárdért az állami szektor takarítási és kertészeti munkáit

Újabb két ember jelezte, hogy soha nem töltötte le a Tisza Párt Tisza Világ alkalmazását, ezért az adataik sem szivároghattak ki onnan.

A Mandiner korábban arról írt, hogy ellenzéki közszereplők és újságírók neve is szerepel a kiszivárgott adatcsomagban, amelynek forrása valószínűleg az app.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója egy posztban cáfolta, hogy ő is érintett lenne.

- fogalmazott hozzátéve:

A Válasz Online cikket is írt az ügyről, melyben jelezték, hogy a Mandiner újságírói a cikkük megjelenése előtt megkeresték őket, és többek között Vörös Szabolcs újságírótól is megkérdezték, hogyan lehetnek ott az adatai a kiszivárgott információk között.

- írta a Mandinernek küldött válaszában az újságíró.

Mint arról mi is beszámoltunk: Alföldi Róbert neve is felmerült, de ő is közölte, hogy nem töltötte le az appot. Ugyanakkor kiemelte, hogy a személyes adatokkal való visszaélés büntetőjogi kategória, ezért „az adataimat jogosulatlanul kezelő sajtóorgánum(ok) ellen a szükséges jogi lépéseket megtesszük”.

(via 24.hu)

Felfüggesztett fogházbüntetést kapott Csány polgármestere és az óvoda korábbi vezetője a 2019-es mászókatragédia ügyében – számolt be róla az RTL Híradó. A helyi óvoda udvarán öt évvel ezelőtt egy hatéves kislány, Mercédesz halt meg, miután rádőlt egy nehéz fajáték. A balesetben két másik gyerek is könnyebben megsérült.

A bíróság a 2025. november 4-én meghozott elsőfokú ítéletében halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésben mondta ki bűnösnek a falu polgármesterét és az intézmény egykori vezetőjét. Az ügyészség szerint mindketten évek óta tudtak arról, hogy a mászóka balesetveszélyes, a játékot már 2011-ben problémásnak minősítették. Ennek ellenére a vádlottak az utolsó szó jogán sem érezték magukat bűnösnek, és megalapozatlannak tartották a vádat.

A bíróság a polgármestert 1 év 6 hónap, 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre és 1,2 millió forint pénzbüntetésre ítélte. Papp-Csertyaszki Melinda bírónő az ítéletet így részletezte: „Ezért a bíróság 1 év 6 hónap szabadságvesztésre és 300 napi tétel, napi 4 ezer forint, összesen 1 millió 200 ezer forint pénzbüntetésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggeszti.”

Az egykori óvodavezető szintén másfél éves, két és fél évre felfüggesztett büntetést kapott, emellett 750 ezer forintot kell fizetnie, és két évig nem tölthet be intézményvezetői pozíciót. A bíróság mindkét vádlottat előzetes mentesítésben részesítette, ami azt jelenti, hogy az elítélés ténye nem fog szerepelni az erkölcsi bizonyítványukban.

– idézte fel a tragédia napját a kislány édesapja, Radics Béla.

A család nem elégedett az ítélettel. „Megkapta az ítéletét; tudtuk, hogy börtönt nem kap, de egy ártatlan kislány az ő gondatlansága miatt halt meg” – tette hozzá az apa. A gyászoló szülőt az is felháborítja, hogy a felelősök a bírósági ítélet után sem ismerik el a hibájukat.

Az ügynek ezzel nincs vége, a szülők ugyanis polgári pert is indítottak, amelyben 70 millió forint sérelemdíjat követelnek. Ebben az eljárásban a bíróság már megállapította az óvoda jogi felelősségét.

Ahogy arról már beszámoltunk, vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség Iványi Gábor lelkész és hat másik ember, köztük Donáth Anna, Gurmai Zita, Herényi Károly és Szél Bernadett ellen csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt. Az ügyészség szerint egy 2022. februári NAV-razzia során erőszakosan léptek fel a pénzügyőrökkel szemben. Ha bűnösnek találják őket, Iványi Gábor akár 10 év, míg a politikusok 2-től 8 évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak.

Az ügy előzménye, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2022. február 21-én különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt tartott előre be nem jelentett razziát az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai épületében. A helyszínen tömegjelenet és lökdösődés alakult ki, miután Iványi Gábor a támogatói, újságírók és politikusok gyűrűjében próbált bejutni az épületbe, amit a NAV emberei akadályoztak. A lelkész a helyszínen papírokat kért a nyomozóktól. „Papír van? Valami papír, ami alapján itt tetszik várni? Vagy csak úgy épp erre járt?” – kérdezte tőlük.

A lelkész a helyszínen ezt másként élte meg: „Tolnak engem harmincan, és úgy gondolja, hogy én harminc embert el tudok tolni?” – fakadt ki az események közben, miközben igyekezett nyugtatni a kedélyeket is. „Nem bántjuk a jelenlévőket, és nagyon szépen kérem, hogy senkit ne bántsunk.”

Iványi Gábor továbbra is tagadja a vádakat, és állítja, bizonyítékai vannak az ártatlanságukra - számolt be róla az RTL Híradó. „Le vannak mentve ezek a felvételek, amelyeken nyilvánvalóan jól látszik, hogy semmiféle atrocitás nem történt” – jelentette ki.

Szerinte „ha ott valaki törvénysértést követett el, akkor a NAV fegyveresei, akik mindenféle átkutatási parancs nélkül betörtek oda, elállták az utamat.”

Donáth Anna, a Momentum korábbi elnöke nem lepődött meg a vádemelésen, és politikai időzítést sejt a háttérben.

Iványi Gábor sajnálja, hogy a mellette kiállók ellen is eljárás indult, de őt személy szerint nem ijeszti meg egy esetleges börtönbüntetés.

Hozzátette, a börtön nem jelentene neki megrázkódtatást. „A gyerekeim kirepültek, felnőttek, és legalább nem fogok se anyagi, se más vonatkozásban terhet jelenteni szeretteim számára, úgyhogy majdnem olyan, mintha egy idősek otthonába vonulnék be.”

Ha a bíróság bűnösnek találja, a lelkész akár 10 év börtönt is kaphat, míg társaira 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés várhat.

Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség konferenciáján arról beszélt, hogy legszívesebben megbüntetné azokat a betegeket, akik nem mennek el a lefoglalt vizsgálati időpontjukra, de tanácsadói szerint ez „túl rendőrös gondolkodás” lenne – számolt be róla a HVG.

Pintér továbbra is a teljes központi irányításban látja a megoldást. A tervek szerint egységes gazdálkodási, raktározási és eszközfelhasználási rendszert vezetnek be a kórházakban. A belügyminiszter egyik legnehezebb feladatának a szociális ellátás és a gyógyítás teljes szétválasztását nevezte. Ennek részeként a kórházakban hagyott 300 csecsemőt 2025. december 31. és 2026 március 31. között nevelőszülőknél vagy bölcsődékben helyezik el.

Pintér elismerte, hogy „jelen pillanatban nincsen elég háziorvos a rendszerben”, ezért több fronton is beavatkoznának.

Az utánpótlás érdekében az orvostanhallgatóknak előírnának 3 hónap kötelező háziorvosi gyakorlatot. „Hátha időközben kedvet kapnak ehhez a területhez” – jegyezte meg a miniszter. A háziorvosoknak ugyanakkor a jövőben alaposan meg kell majd indokolniuk, miért utalnak be valakit kórházba, amivel kapcsolatban Pintér Sándor elismerte: „nagy ellenállás lesz”.

Azt is mondta, hogy növelni kell az e-beutalók számát a jövőben. Jelenleg a beutalók 85 százaléka e-beutaló, de a miniszter azt szeretné, ha ez közelítené a 100 százalékot. Azzal kapcsolatban, hogy a betegek egy része nem jelenik meg az előre lefoglalt időpontokon, ezt mondta:

Pintér Sándor az orvosok és a kórházigazgatók szigorúbb ellenőrzéséről is beszélt. A járóbeteg-rendelőkben beléptetőrendszerekkel ellenőriznék a munkaidő betartását, miután egy felmérés szerint 1964 rendelő több mint felében nem volt betegellátás az első félórában, 719 esetben pedig az utolsó 30 percben.

A kórházigazgatók teljesítményét pedig egy 31 pontból álló indikátorrendszerrel mérik majd.

A konferencián szó esett a várólistákról is: míg a szürkehályog-műtétek terén Magyarország Európa élvonalában van, addig az ultrahangra 30-38 napot kell várni. A CT- és MR-vizsgálatoknál novembertől államosítják a rendszert, az állam felvásárolta a közkórházakban működő magángépeket és 221 szakembert képeztek ki a kezelésükre.

A belügyminiszter azt is elmondta, hogy a kormány idén 230 milliárd forintot fordít a kórházak adósságainak rendezésére. Pintér arra kérte az igazgatókat, hogy aki úgy látja, az év végéig több adósságot fog felhalmozni a megengedettnél, az most szóljon. „November eleje van, most jelezzék, ha valaki bajban van” – üzente a kórházvezetőknek.