News here

HÍREK

Egy személyben döntött Guller Zoltán nem nyilvános turisztikai támogatásokról

A bíróság is kimondta, hogy voltak esetek, amikor a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetője hozott döntést a szakmai grémium helyett.

Link másolása

Több mint két év és egy jogerősen megnyert per után a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elárulta, kik vettek részt az egyedinek nevezett, titokban kiosztott turisztikai támogatások odaítélésében – írja a pert megnyerő 24.hu.

A lap annak idején azt írta: az MTÜ „fű alatt” osztogat százmillió forintokat. Akkor Guller Zoltán erre válaszul a Világgazdaságnak azt mondta: „Fontos megjegyezni, hogy ezekben az esetekben is ugyanolyan pályázati dokumentációt várunk, mint egy-egy pályázati kiírásnál, a beérkező igényekről pedig egy szakmai grémium dönt”.

Most kiderült: a vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben a támogatásokkal kapcsolatos döntéseket minden esetben ő maga hozza meg.

A 24.hu közérdekű adatigénylésére az MTÜ ezt a választ küldte: „a pályázati rendszeren kívül benyújtott kérelmek elbírálása során a beérkezett dokumentációt az MTÜ szakterületeinek munkatársai véleményezik jogi és költségvetési és turizmusszakmai szempontok alapján, ez a szakmai grémium készíti elő a döntési javaslatot. A folyamat lezárásaként a végső döntést a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az MTÜ vezérigazgatója hozza meg.”

Ez tehát ellentmond Guller korábbi szavainak. Ez után a lap a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, mely meg is állapította, hogy a turisztikai ügynökség megsértette a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogunkat, és többször is felszólította az MTÜ-t az adatigénylés teljesítésére, azonban ez nem történt meg.

A portál emlékeztet arra is, hogy bár Guller állítása szerint szakmai szempontok alapján döntenek az egyedi támogatási kérelmekről, ellenzéki városoknak mégsem jutott a többmilliárdos keretből, miközben kormányközeli emberek sokasága kapott segítséget. Állami pénzhez jutott Orbán Viktor volt minisztere, Fellegi Tamás, míg Paár Attila, a 29. leggazdagabb magyar vállalkozó (Tiborcz István korábbi üzlettársa) azért kért vissza nem térítendő támogatást, hogy kiállíthassa a festménygyűjteményét Győrben, Tasnádi László volt III/II-es tiszt és rendészeti államtitkár pedig 286 millió forint közpénzből építhetett balatoni panziót. Az MTÜ a saját tanácsadóinak is osztott pénzt, így jutott támogatáshoz a borász Laposa Bence és Rókusfalvy Pál érdekeltsége is. A Légli-birodalmat is állami pénzből építik ki, az Echo TV volt vezetője, Farkas Boglárka cége pedig egy Balaton-felvidéki vendégházra nyert 70 milliós állami támogatást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Matolcsy ezt nem teszi zsebre: Bayer Zsolt már Simicska Lajoshoz hasonlítja, miután kritizálta a gazdaságpolitikát
A publicista sálat ajánl a szánkózáshoz az MNB elnökének.

Link másolása

Nagy vihart kavart a héten, hogy durván beleszállt Matolcsy György a kormány gazdaságpolitikájába. Szerinte nem csak a brüsszeli szankciók, hanem a kormány elrontott döntései is hozzájárultak a magyar gazdaság jelenlegi állapotához.

A korábban Orbán Viktor által saját jobbkezének is titulált Matolcsyt azóta többször is kritizálták a kormányoldali sajtóban, és csütörtökön bevetette magát a jobboldal egyik legkeményebb hangú publicistája is.

Bayer Zsolt blogjában osztotta ki a Magyar Nemzeti Bank elnökét, Simicska Lajoshoz, a korábban Fidesz-közeli, majd a párttól teljesen eltávolodott oligarchához hasonlítva őt.

„Te is fiam, Brutus? Szánkózni indul az elnök úr? Húzzon sálat, hideg lesz...”

írta Bayer, utalva Simicska ún. G-napi interjújára. 2015 februárjában a milliárdos üzletember, miután trágár szavakkal szidta a miniszterelnököt, a kérdésre, hogy mit fog csinálni azt felelte: elmegy szánkózni.

Matolcsy György kritikájában többek között az ársapkák negatív hatásával vádolta a kormányt. A jobboldali médiabirodalom sajtóorgánumai jellemzően sértettséggel vádolják a jegybank elnökét, aki azonnal helyreigazítást is követelt a lapoktól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A veszélyhelyzetre hivatkozva rendeleti úton írják át a teljes jövő évi költségvetést, nem kell hozzá a parlament se
A nyáron elfogadott 2023-as büdzsét a gazdasági helyzet változása miatt akarják átírni.

Link másolása

Még decemberben módosul a már elfogadott 2023-as költségvetés. Ám ez nem a parlamentben, hanem kormányrendeleti formában várható, mivel az Országgyűlés szerdán befejezte az őszi ülésszakot – erősítette meg a hírt a Pénzügyminisztérium a Világgazdaságnak.

A lap emlékeztet rá, hogy Orbán Viktor szeptemberben közölte, hogy decemberben alakítják ki a 2023-as költségvetés végleges formáját, amiben már az új családtámogatási intézkedések is benne lesznek.

A korábbi bejelentést a Pénzügyminisztérium is megerősítette. Indoklásuk szerint az átalakításra a megváltozott gazdasági helyzet miatt van szükség, mert az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciós politika egész Európa gazdaságát válságba taszította.

Azt ígérik, hogy a költségvetés továbbra is az elfogadott, legfontosabb irányvonalak mentén készül, így fontos lesz a családok és a nyugdíjasok támogatása, Magyarország biztonsága, valamint a munkahelyek védelme.

Az Országgyűlés szerdán befejezte az idei munkáját, és majd februárban ül össze újra. Így

a költségvetés módosításáról nem az Országgyűlés dönt majd, hanem a kormány minden bizonnyal rendeletben fogja átírni a büdzsét, amire az ukrajnai háború miatt hatályban lévő veszélyhelyzet ad lehetőséget

– jegyzi meg a portál, hozzátéve, hogy a részletek majd a Magyar Közlönyből derülhetnek ki.

A nyáron elfogadott 2023-as büdzsé, amelyre a kormány a rezsi- és a honvédelem költségvetéseként hivatkozott:

• 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel,

• 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal,

• a bruttó hazai termék – a 2022 végén várható 76,1-ről – 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és

• 5,2 százalékos inflációval számol.

Azóta a gazdasági helyzet megváltozott, így jövőre már 15 százalék körülire inflációval számol a kormány, ehhez pedig 1-1,5 százalékos GDP-növekedést jósolnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Lázár János továbbra is tájsebnek tartja a MOL ma átadott új, 143 méter magas toronyházát
Hernádi Zsolt szerint viszont nem is látható olyan sok helyről, a történelmi belvárosból például egyáltalán nem.

Link másolása

Átadták Budapest és Magyarország legmagasabb irodaházát, az új MOL-székházat. A Kopaszi-gátnál épült 143 méteres toronyházról az átadón azt mondták: az ország egyik legkorszerűbb irodaháza, amelynél odafigyeltek a takarékosságra is.

Az építkezést évekig viták övezték, sokak szerint a torony belerondít a főváros dunai látképébe.

Lázár János még kancelláriaminiszterként bírálta a projektet, ma az RTL Híradó megkeresésére is azt írta: „megvalósulása után is tájsebnek tartja azt”.

„Pont egy gázolaj- és üzemanyag-kereskedőnek kellene arra törekednie a 21. században, hogy ökológiailag viselhető és sebet nem ejtő épületeket hozzanak létre. Egy 120 méteres épület Budapesten tájseb lesz”

– véli az Építési és Közlekedési Minisztériumot vezető miniszter.

Vele ellentétben Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója úgy véli: „nagyon kevés helyről lehet majd látni az úgynevezett történelmi belvárosból, történelmi városközpontból”, így szerinte nem mondható ki, hogy az épület rontana Budapest látképén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
15-17 százalékos emelés várható a minimálbérben jövőre
A mostani állás szerint 230-235 000 forint körül alakulhat jövőre a bruttó minimálbér összege.

Link másolása

A partnerség jegyében, konstruktívan folytatódtak a jövő évi minimálbérről szóló egyeztetések – közölte Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár csütörtökön az MTI-vel.

Czomba a megbeszélésen kifejtette, hogy a kormány a járulékcsökkentések terén már „elment a falig”, és arra kérte a munkáltatók és munkavállalók képviselőit, hogy ők is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy sikeresen meg tudjanak állapodni a 2023-as kötelező legkisebb keresetek mértékéről.

„El kell kerülnünk a recessziót, meg kell védenünk a teljes foglalkoztatottságot és a családokat. Ehhez jól teljesítő gazdaságra van szükség. Mindenki abban érdekelt, hogy a megállapodás megszülessen, csak így őrizhető meg a bérbiztonság, a munkahelyek és vállalkozások stabilitása” – így fogalmazott.

Az államtitkár megállapította, hogy közeledtek az álláspontok, a tárgyalások pedig a jövő hét folyamán folytatódnak.

Az Indexnek Czomba Sándor úgy fogalmazott:

„Mostani várakozásaink szerint 15–17 százalékos béremelés várható. A munkáltatóktól 15 százalék alatti számokat hallottam, munkavállalói oldalról pedig 15 százalék felettit. Nagyjából ekörül látom az egyezséget, de ez teljességgel a partnerektől fog függeni”.

Mivel jelenleg kormányrendelet szerint a havi bruttó minimálbér összege 200 000 forint, a garantált bérminimum pedig 260 000 forint, az alku mostani állása alapján 230-235 000 forint körül alakulhat jövőre a bruttó minimálbér összege.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a munkáltatók is érdemi segítségben részesülnek: a kormány Gyármentő Programot, valamint ehhez kapcsolódóan 100-100 milliárdos garancia és hitelprogramot indított, kiterjesztette a kkv-kra a kamatstopot, rendkívül kedvező hitelt biztosít a Széchenyi Kártya Programon keresztül, valamint elindította az energia-intenzív kkv-k támogatását 220 milliárd forintos kerettel.


Link másolása
KÖVESS MINKET: