Egy másfél éves gyereket és a nagyapját is kimentettek a romok alól a magyar mentőcsapatok Törökországban

Eddig hat élő személyt találtak meg - írta a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2023. február 08.

Sikeresen kiemeltünk a romok alól egy másfél éves kisgyermeket és a nagypapáját. Most a 15 éves Ali életéért küzdünk - írta a Facebook-oldalán a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat szerda reggel.

Hétfőn két nagyobb és több kisebb utórengés rázta meg Törökországot és Szíriát, amit kedd reggel egy újabb nagyobb erejű rengés követett. A halálos áldozatok száma már meghaladta az ötezret.

A hivatásos mentőegységek mellett civilek is fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy kimentsék az embereket a romok alól,

a munkájukat azonban a hideg is nehezíti.

Magyarországról is több mentőegység indult útnak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt mondta: összesen 116 főből és 19 mentőkutyából áll a magyar kontingens, amely részt vesz a kutatási, mentési és egészségügyi ellátási munkában Törökországban.

A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat folyamatosan beszámol az fejleményekről a Facebook-oldalán. Legfrissebb, szerda reggeli bejegyzésükben azt írták, hogy

egy másfél éves kisgyermeket és a nagypapáját is sikeresen kimentettek a romok alól.

Kedd esti bejegyzésük szerint összesen hat élő személyt találtak a romok alatt, „mindegyikkel van kontaktunk”. Akkor úgy fogalmaztak, hogy a kimentésük „hosszú órákba fog telni”, így segítséget kértek a nemzetközi irányítástól.

A szervezet a bejegyzésében megköszönte a Külgazdasági és Külügyminisztérium Hungary Helps Program Koordinációs Főosztálynak és a nagykövetségnek, hogy meghallották a felajánlásukat és „profin segítették az útnak indításukat, illetve a Turkish Airlinesnak, hogy „ennyire rugalmasan” tudták megoldani a problémáikat.

Kapcsolódó

Megrázó videókon, ahogy kisgyerekeket mentenek meg a szíriai földrengés után

Az Unicef szerint gyerekek ezrei halhattak meg a törökországi és szíriai földrengésekben.

KÖVESS MINKET:

Orbán Balázs: Támogatjuk a svéd NATO-csatlakozást is, de van egy kis bökkenő

Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait - mondta a miniszterelnök politikai igazgatója.

Szöveg: MTI, címlapkép: MTI/Mónus Márton - szmo.hu
2023. március 26.

Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait, az a célunk, hogy minél nagyobb parlamenti többséggel tudjuk támogatni Svédország NATO-csatlakozását, hasonlóan Finnországéhoz - mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a két ország magyar támogatásáról.

Orbán kifejtette:

„a helyzet a napnál is világosabb: támogatjuk a svéd csatlakozást is, a kormány már döntött róla, a parlamenten a sor, de van egy kis bökkenő”.

„A magyar parlamenti képviselők közül néhányan nem nyugodtak, mert azt látták, az elmúlt években svéd kormányzati szerepelők sportot űztek abból, hogy folyamatosan megkérdőjelezték a magyar demokrácia állapotát, sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot” - mondta.

Orbán azt is hozzátette, hogy nem szeretnének állást foglalni svéd belpolitikai kérdésekben, de ugyanezt elvárják másoktól a magyar kérdések tekintetében.

„A magyar képviselők megnyugvást várnak, hogy a köztük lévő politikai viták többé nincsenek, nincs gond a magyar-svéd együttműködés alapjaival”.

Orbán Balázs szerint Finnország esetében egy „különleges történelmi barátságról és szövetségről” van szó, „úgy tűnik a finnektől sikerült megerősítést kapni, hogy ezek a problémák a jövőben nem maradnak fenn”, de Svédország esetében nem ez a helyzet.

Svédország és Finnország az Ukrajna elleni tavaly februári orosz támadás után döntött úgy, hogy feladja több évtizedes semlegességét és csatlakozik a NATO-hoz. A kérelmüket már csak két ország nem hagyta jóvá: Magyarország és Törökország.

A kormánypártok februári balatonfüredi frakcióülése után Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, hogy komoly vita alakult ki a kérdésben a kormánypárti politikusok között. Ezért később egy tárgyalódelegációt is küldtek a két országba, hogy tisztázzák a vitás kérdéseket.

Múlt pénteken Kocsis már azt mondta, hogy a két ország kérelmét különválasztják:

a finnek csatlakozásáról március 27-én döntenek, a svédekéről azonban csak később.

Ugyanezen a napon jelentette be a török elnök is, hogy a török parlament is később fog csak dönteni a svéd csatlakozásról.

Gulyás Gergely erről a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, hogy „nem tudja, mi baja a Fidesz-frakciónak a svédekkel”. A miniszter szerint azonban „komoly realitása” van annak, hogy még tavasszal szavaznak a kérdésről.

Kapcsolódó

Magyarázatot vár Orbántól a svéd miniszterelnök, hogy miért nem hagyják jóvá a NATO-csatlakozásukat

A finn csatlakozásról március végén döntenek, a svédek kérelme azonban csak később kerülhet a Paralment elé.

KÖVESS MINKET: