SZEMPONT
A Rovatból

„Egy korrupt rendszer hosszú távon is életképes tud maradni” – Tóth István János szerint lehet, hogy vágyálom a gyors változás

A téma egyik legelismertebb hazai szakértője úgy gondolja, a 2010 óta kibontakozó magyar modell sorsa nagyban függ attól, meddig hajlandók ezt finanszírozni a többi tagállam állampolgárai.


Az Európai Bizottság 3000 milliárd forint megvonására tett javaslatot a jogállamisági eljárás legújabb lépéseként, elsősorban a rendkívüli magyar korrupciós kockázatok miatt. A magyar korrupciós helyzetről, a mindennapi életünkre és az ország fejlődésére gyakorolt hatásairól a terület egyik vezető hazai kutatójával beszélgettünk.

– Provokatív leszek. Mi értelme van korrupciókutatást végezni, amikor a kormányzat részéről biztosan nem fogadják szívesen a munkáját, az emberek többségéhez meg el sem jut?

– Kicsit pontosítanék. Közgazdász vagyok. Olyan, hogy korrupciókutató, nem létezik, ahogy inflációkutató sem. A gazdasági intézményrendszer működését kutatom, és ezen belül valóban fontos kérdés a korrupció jelenségének vizsgálata.

Tóth István János az MTA KRTK KTI tudományos főmunkatársa. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakán végzett 1984-ben. Egyetemi doktori fokozatot szerzett 1989-ben, majd 1990-91-ben ösztöndíjasként a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociales (EHESS) hallgatója volt. Kandidátusi fokozatát szociológiából a Magyar Tudományos Akadémián szerezte 1998-ban. Az MKIK GVI igazgatója és a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) társalapítója. Főbb kutatási területei a korrupció és a gazdasági intézmények közötti kapcsolatok, a rejtett gazdaság, és az adócsalás problémaköre.

De nem kerülöm meg a kérdést. Először is, amellett, hogy munkatársaimmal elsősorban magyar adatokkal dolgozunk, olyan jelenségeket vizsgálunk, amelyek más országokban is léteznek. A kutatásaink eredményei más kutatók számára is érdekesek és tanulságosak lehetnek. Remélem ezek az eredmények más ország kutatói számára is segítenek jobban megérteni egy gazdaságban a korrupcióra utaló jeleket. Azonban még ezzel együtt sem igaz, hogy a munkánknak ne lenne közpolitikai eredménye. Az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos július 20-i keltezésű dokumentuma hivatkozik például egy, a közbeszerzési szerződéseket vizsgáló tanulmányunkra is.

– Az orosz hadsereg példáján keresztül nagyon érzékletesen írja le, hogy egy korrupt rendszer miért veszélyes az egész társadalomra; előbb-utóbb súlyos működési zavarokhoz vezet...

– Nem simán veszélyes, hanem életveszélyes. Amikor az egyes intézmények működését vizsgáljuk, akkor megnézzük azoknak az integritását, azt, hogy politikai hatásoktól mentesen végzik-e a dolgukat. A politikusnak más szempontjai és érdekei vannak, miközben szakmailag rendezett, kiszámítható működés várható el. A közbeszerzési hatóságot például azért hozzák létre, hogy felügyelje a közbeszerzéseket, a versenyhivatalt pedig azért, hogy adott esetben eljárjon a piaci szereplőkkel szemben, ha azt tapasztalja, hogy a verseny szabályait megsértették. Ha ilyen hatóságoknál politikai szempontok érvényesülnek, az életveszélyes lehet. Először nem látjuk, de később egyre inkább észrevehető lesz ez.

Például Romániában annak idején szó szerint életekbe került, hogy az egészségügyi rendszert mélyen átitatta a korrupció. Emlékszünk a bukaresti Colectiv Clubban bekövetkezett diszkótűzre. 65 ember halt meg.

A többségük azért, mert a román egészségügyi rendszerben nem volt olyan ellátórendszer, amely az égési sérülteket ellátta volna. Ugyan volt, voltak ilyen eszközök, de a korrupció miatt nem tudták beüzemelni ezeket. De ne menjünk messzire. Halálozási adatok statisztikai elemzése arra utal, hogy

a Covid-19 többlethalálozás és a korrupció szintje között szignifikáns egyenes irányú összefüggés áll fenn: azon országokban ahol magasabb a korrupciós szint, ott magasabb a Covid-19 többlethalálozás is.

Ez az információ azonban nehezen értelmezhető az állampolgárok, a választók számára. Ha egy korrupcióval átitatott döntés nyomán bekövetkezik egy katasztrófa és többezer ember meghal, az kiverte volna a biztosítékot. Ez nem. Hiába lehet alátámasztani ezt az összefüggést statisztikai adatokkal. És még mindig ne menjünk tovább. A COVID-19 járvány alatt a magyar kormány mintegy 300 milliárd forintért vásárolt 16 ezer darab lélegeztetőgépet, miközben tudható volt, hogy csak 2000 gép egyidejű működtetéséhez van szakember. Egy ilyen döntés nyilvánvalóan nem racionális. Akik ebben az üzletben, mint közvetítők részt vettek, busás haszonhoz jutottak. Végső soron a magyar adófizetők pénzéből. Ez szürreális. Ott állnak a lélegeztetőgépek a raktárakban, nem nagyon tudják eladni őket. És a 300 milliárd forint olyan nagy összeg, amit a választók már nem tudnak értelmezni, miközben egy ekkora összeg nagyjából megfelel annak az éves nettó költségvetési kiadásnak, ami a tanárok és az óvodapedagógusok 45 százalékos béremeléséhez szükséges lenne.

– Az, hogy mindenfajta előkészítés, tanulmányok nélkül ilyen nagyságrendű döntések születnek, ez is a korrupt rendszer sajátossága?

– Igen, ez így van. Amikor egy intézmény nem a rendeltetésének megfelelően működik, hanem egy politikai vezető kénye-kedve szerint hoz döntéseket, ez bizony nagyon költséges. Nekünk kutatóknak ezeket az eseteket kell feldolgoznunk, elsősorban tudományos szempontok szerint. Az külön öröm, ha sikerül úgy bemutatnunk az eredményeket, hogy ezeket a szélesebb közönség is megértse, és a későbbiekben ilyen, egyébként nemkívánatos jelenségekre, döntésekre ne nagyon kerülhessen sor.

Van olyan jelenség is, ahol nincs megvesztegetés, nem történik pénzek magánzsebekbe áramoltatása, csak a kialakított gazdasági rendszer már olyan, hogy ebben már nem tudnak racionális döntések születni. Ekkor épülnek például teljesen haszontalan beruházások.

Például olyan híd, ami nem vezet sehonnan sehová. Az ilyen projekteket a politikai gazdaságtan „fehér elefántoknak” hívja. Olyan projektekről van szó, amelyeknél a pénz elköltésén túl semmi célja és társadalmi haszna nincs. Hamarosan megjelenik egy rövid tanulmányunk néhány magyar fehér elefántról. Például ilyen a hatvani bicikli-crosspálya, ami több száz millió forintba került, de nem lehet használni, mert életveszélyes, vagy a tizenegy tyukodi kilátó, amelyekből a falut és a többi kilátót lehet látni.

– Amikor a jogállamisági eljárás miatt (ami leginkább a korrupcióval összefüggő kritikákat jelenti) nem érkezik be Magyarországra az a pénz, amely lélegzethez juttatná az energiaválság kellős közepén, súlyosbítva az amúgy sem könnyű helyzetet, mondhatjuk azt, hogy ez a korrupció ára?

– A korrupt rendszerek jellemzően sokkal nagyobb társadalmi költségekkel működnek, mint a kevésbé korruptak. Igen, ezt látjuk most Magyarországon. De Magyarország csak egy példája annak, amit ugyanígy meg lehet figyelni néhány fejlődő országban Afrikában vagy Latin-Amerikában. Tehát ez egy általános jelenség, és most éppen itthon, Magyarországon ezt láthatjuk testközelből, és magyar állampolgárként ennek vagyunk, leszünk a kárvallottjai.

– Egy írásában a magyar gazdasági berendezkedést az arab tavasz előtti Tunéziához hasonlítja. Első hallásra ez meghökkentő.

– Igen, ez a haveri rendszer, ez egy létező modell...

– Akkor ezt nem Orbánék találták fel?

– Nem. Ez több fejlődő országban megfigyelhető és a politikai gazdaságtani kutatások által jól dokumentált modell, amelynek egyik jellemzői a gyenge, integritásukat vesztett intézmények.

– De ha ez a fejlődő országokra jellemző, akkor hogy kerül ide, Európába?

– Nem tudom a választ.

Azt hiszem, hogy Magyarország ezen a téren úgy viselkedik most, mint egy fejlődő ország. Csak az önképünk más. Azt gondoljuk magunkról, hogy mi különlegesek vagyunk, de nem.

Egy kollégám mesélte pár éve, hogy indiai kutatók jöttek hozzájuk, akiknek a szegénység és a társadalmi mobilitás volt a kutatási területük. Eljutottak Borsod-Abaúj-Zemplén megye halmozottan hátrányos helyzetű falvaiba is. Azt mondták később, hogy néhány helyen olyan mértékű szegénységgel szembesültek, ami még Indiában is kivételesnek számít. Visszatérve a kérdésre: igen, a magyar rendszer jelenleg hasonlóan működik, mint amit a politikai gazdaságtani kutatások egy-egy fejlődő országban leírtak már. Igen, mint Tunéziában, az arab tavasz előtt. Sok a közös jellemző.

A modern társadalmakban az állam szerepe, hogy kiszámítható működésével biztonságot teremtsen a polgárok számára és bizalmat teremtsen az üzleti életben is. Az modern állam dolga a jogbiztonság, a tulajdonjogok kikényszerítése, a piaci verseny feltételeinek megteremtése és nemcsak az üzleti életben, hanem a közbeszerzések esetében is. Tehát, ha én indulok egy versenyen, akkor azt megnyerhessem, ha az én teljesítményem jobb, mint a vetélytársaimé. Ne lehessen az, hogy valaki azért nyer, mert a főnök embere. A Világbank kutatói által készített tanulmány szerint Tunéziában az állami piacszabályozás például Ben Ali embereit, családját részesítette előnyben. Hasonlót látunk Magyarországon is.

Itt úgy tűnik, hogy az Orbán Viktorral jó kapcsolatokat ápoló kör (Mészáros, Garancsi, Simicska, Tiborcz) és az ő barátaik és üzlettársaik boldogulására optimalizálják a rendszert.

Erre mutatnak azok a kutatási eredmények is, amelyek a közbeszerzések korrupciós kockázatait vizsgálják.

A kiválasztott kör által nyert közbeszerzések korrupciós kockázata számottevően magasabb, mint a többi – politikai kapcsolatok nélküli – cég által nyert tendereké. A kormányzat ezt a kört úgy hívja, hogy nemzeti burzsoázia. Itt igazából arról van szó, hogy a kiválasztottak előnybe kerüljenek. Magyar Bálint maffiaállam-koncepciója is erről szól. De ez nem egyedi jelenség. A nemzetközi irodalom ezt a jelenséget, az ilyen rendszert, haveri rendszerként, rabló államként vagy kleptokrata államként írja le. A politikai gazdaságtanban ezek bevett fogalmak.

– Oké, elfogadom, hogy az ország fejlettsége alacsony. Ezért...

– Azért odébb vagyunk Ugandától. Magyarország sokkal-sokkal fejlettebb, de a gazdasági rendszer, ami 2010 után kezd kialakulni Magyarországon, az ezekkel a fejlődő országbeli rendszerekre emlékeztet.

– De akkor azt nem értem, hogy miért csak nálunk alakult ez így ki? A velünk egy szinten lévő európai országokban nem alakult ki ilyen struktúra? Ez akkor mégsem törvényszerű.

– Ilyen rendszer valóban csak itt épült ki.

– Miért?

– Jó kérdés. Ezt nem tudom. További gazdaság-történeti, politológiai és összehasonlító gazdaságtani kutatásokra van szükség ennek a kérdésnek a megnyugtató megválaszolásához. És nemcsak azért, hogy majd a magyar elit tanuljon belőle, mert nem biztos, hogy fog tanulni, de a tanulságok azért mások számára is hasznosak lehetnek. A CEU Pressnél nemrég jelent meg egy könyvünk, amelyben erről is szó van. Arról beszélünk benne, hogy

a magyarországi rendszernek van egy belső dinamikája. Ha magára hagyjuk, akkor, mint a rák, felfal mindent. Szépen lassan, lépésről lépésre eszi meg a piacgazdaságot.

És eközben sorra számolja fel az integritással még bíró intézményeket. Most legutóbb például az Országos Meteorológiai Szolgálat volt soron. Elbocsátották a vezetőit és nem egy szakmabelit tettek az élére. Mindezt azért, mert többek között a politikai vezetésnek nem kedvező időjárás-előrejelzést tettek közzé. Ez a folyamat végül olyan rendszert eredményez, amely saját belső jellemzőiből adódóan egyre kevéssé tud a közjót szolgálva, racionálisan működni.

– Hova vezet ez?

– Nem tudom mi lesz a vége. Sokféle kimenetel lehetséges. Nem hiszem, hogy egy arab tavaszhoz hasonló kimenet reális lenne. Lehet egy argentin forgatókönyv is, azaz hosszan, évtizedekig elhúzódóan válságok sorozata, de lehet a bolgár kimenet is. Az utóbbi úgy néz ki, hogy létrejön egy egyensúly, ahol viszont a társadalom képzettebb és mobilisabb része folyamatosan hagyja el az országot, ami így egyre inkább veszíti el humán tőkéjét és ennél fogva gazdaságilag is leszakad, egyre messzebb kerül a fejlett európai országoktól.

– Miért nem tud egy ilyen rendszer gazdaságilag jól működni? Vannak itt is vállalkozások, vállalkozók, mi a baj?

– Ezeknek a társadalmi rendszereknek a dinamikáját a közgazdasági elméleti irodalom már régen bemutatta.

Az ilyen társadalmakra a járadékvadászat terjedése jellemző, ahol a járadékvadászat azt jelenti, hogy a vállalkozók saját jól felfogott érdekükből a politikai elit kegyeit kezdik keresni.

Ebben a modellben a vállalkozók egyre nagyobb erőforrást kénytelenek a politikai kapcsolatok keresése fordítani. Hogy a politikusok kegyeit keressék, előnyökhöz jussanak vagy egyszerűen csak békén hagyják őket. Ez költséges és időigényes tevékenység. Egyre költségesebb és egyre időigényesebb. Ha pedig a vállalkozók elfordulnak a versenypiactól és nem termékfejlesztéssel, innovatív megoldásokkal foglalkoznak, hanem egyre inkább a járadékvadászattal, akkor az adott gazdaságban egyre kisebb lesz a gazdasági növekedés. Magyarországon öt éve még nem gondoltuk, hogy Orbán Viktorhoz közelálló kör fogja a magyar autópályákat kezelni.

Amikor jövőre valaki vagy valamely cég autópálya matricát vesz, akkor óhatatlanul valamiféle Orbán-adót is fog fizetni, tehát akaratlanul is hozzájárul a rendszer fenntartásához.

Ugyanez a helyzet a Budapest-Belgrád vasútvonallal is. A mostani becslések szerint 800 milliárd forintba kerül, de semmi gazdasági értelme nincsen, egyes becslések szerint kétezer év alatt térül majd meg. Ez teljesen abszurd. Ha megnézzük, kik építik, kiderül, hogy Mészáros Lőrinc „cégei”, az R-Kord és a Fejér-B.Á.L. van az építők között. Ennek a projektnek a költségeit Magyarország következő generációi fogják fizetni. A magyar állam, az adófizetők, végső soron mi, hitelt veszünk fel, hogy ezt a vasutat a kiválasztott „vállalkozók” felépíthessék. Ez Magyarország, de hasonló jelenségeket tártak fel az empirikus kutatások fejlődő országokban is. Az egyik ilyen kutatás például egy afrikai iskolafejlesztési programot vizsgált. Egy afrikai országban nemzetközi támogatásból elindítottak egy iskolaépítési programot, átutalták a pénzt, majd megnézték, hogyan hasznosult. Kiderült, hogy a kapott támogatás egy-két százalékát költötték valójában iskolák építésére, a többi mind a korrupt rendszer fenntartására ment el.

– Miben különbözik ettől a hazai rendszer?

– A mértékek persze teljesen mások, de a mechanizmus hasonló: a korrupt rendszerekben a kormányzatok a nemzetközi támogatások, segélyek jelentős részét magukra, illetve a klientúra táplálására költik.

– Azt írja egy helyen, hogy az ilyen rendszerekben a kedvezményezettek, tisztviselők, politikusok, vállalkozók, sokkal inkább hajlamosabbak külföldre kimenekíteni a pénzüket, mert érzékelik a rendszer instabilitását. De hát én itthon azt látom, hogy itt földeket és kastélyokat vesznek. Nincs veszélyérzetük, tényleg ennyire stabil a pozíciójuk?

– Azért ebben van egy optikai csalódás. Azt nem látja, mennyi pénz vándorol ki. Valószínűleg elég sok. Persze, amiről itt szó van, az sem magyarországi példa, hanem egy nemzetközi vizsgálatot összegző, statisztikai adatokra alapozódó elemzésről van szó. Nevezetesen arról, hogy azok az országok, amelyek több nemzetközi segélyt kapnak, ott magasabb az offshore számlákra történő pénztranszfer volumene is. Kétszáz ország adatait vizsgáló kutatásról van szó. Más kutatásokból pedig azt is tudjuk, hogy általában az egyébként magas korrupciós szinttel jellemezhető országok kapják – az ország fejlettségéhez viszonyítva – a legnagyobb arányú segélyt. Szóval itt a segélyek relatív súlya és a korrupciós szint között is van egy pozitív kapcsolat. A közgazdasági elméletek pedig is azt mondják, hogy ennek így kell történnie:

a magas korrupciós szint a joguralom hiányával jár együtt: ezért érdemes külföldre, biztonságba menekíteni a pénz ezekből a rendszerekből.

A joguralom hiányát pedig, amely e rendszerek jellemzője, paradox módon, az a gazdasági és politikai elit is érzékeli, amely egyébként e rendszer haszonélvezője, és ezért neki is ésszerű a korrupcióból származó pénzt külföldre vinni. De a hazai példára visszatérve. Az is lehet, hogy a rendszer kedvezményezettjei között sokan azt gondolják, hogy érdemes itt vásárolni, berendezkedni, piacot foglalni, mert a rendszer stabil és eszük ágában sincs arra gondolni, hogy menekülni kellene innen valamikor. Megtörténhet, hogy nekik van igazuk. Mert lehet, hogy azok csapják be magunkat, akik ennek a rendszernek csak a hosszútávú negatív hatásait látják, és csak vágyvezérelt jóslat, wishful thinking, amikor azt gondolják, hogy ennek a belátható időben vége lesz.

Egy ilyen rendszer ugyanis hosszú távon is életképes tud maradni. Ahogy a sokszor emlegetett példában, a békával és a fazékkal, szépen lassan, fokozatosan hozzá lehet szokni ehhez is.

Ahogy korábban említettem, az is egy kimenet, hogy egy ország beleragadhat egy korrupt rendszerbe hosszabb távon. Argentína például, a múlt század közepe óta máig nem tudott ebből kijönni. A múlt században, a ’80-as évekig Argentína fejlettebb volt, mint Chile, de most már fordított a helyzet és az olló egyre nyílik Chile javára.

Lehet, hogy ez lesz Magyarország jövője.

Egy lassú lemaradás, erózió. Annyira lassan történik minden, hogy az itt élő emberek észre sem veszik. De egy ilyen kimenetet, hogy ez fog történni, nem lehet megjósolni, ugyanis van egy nagy különbség Magyarország és Argentína között: Magyarország az Európai Unió tagállama.

Sok múlik azon is, hogy mit is gondolnak a többi tagállam állampolgárai a 2010 óta kibontakozó magyar modellről, meddig hajlandók ezt finanszírozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Bod Péter Ákos: A költségvetés január első napjaiban össze fog dőlni, a kérdés, hogy ránk dől-e
Bod Péter Ákos a Kontroll csatornáján arról beszélt, a kormány úgy száguld a költségvetéssel, mintha 50 helyett 85-tel menne az Árpád hídon. Ilyenkor pedig jön a büntetés.


A Kontroll YouTube csatornáján Bod Péter Ákos volt jegybankelnök elemezte a magyar gazdaság helyzetét, miután a kormány bejelentette, hogy az eredetileg tervezett 3,7 százalék helyett idén és jövőre is 5 százalékos költségvetési hiánnyal számol.

Bod Péter Ákos szerint a kormány bejelentése, miszerint idén és jövőre is 5 százalékos lesz a költségvetési hiány, nem volt meglepő az elemzők számára, akik 4,5–5 százalék közé tették a várható deficitet. Az viszont, hogy a kormány ezt a szintet 2026-ra is fenntartaná, már „erős állítás”.

„A 2025-ös 5% nem lep meg. A 2026-os 5% kicsit igen: azt üzeni, hogy a kormány nem is akar – vagy nem képes – változtatni” - mondta.

A közgazdász szerint 2020 óta a magyar állam egyszer sem tartotta be a 3 százalékos uniós korlátot. A helyzetet egy hasonlattal érzékeltette: „A 3% olyan, mint az 50 km/óra lakott területen: annál gyorsabban nem szabad menni, lassabban lehet, forgalomtól függően.”

A mostani, 3,7 százalék helyetti 5 százalékos hiány szerinte olyan, „mintha 50 helyett 85-tel menne valaki az Árpád hídon – jön a csekk.”

Úgy véli, a magas hiány mögött nem a gazdaság motorjának beindítása áll, például nagy infrastrukturális beruházásokkal vagy a közszféra megerősítésével. „Nem erről van szó, hanem arról, hogy a magyar állam nagyon költségesen működik, és nem jön ki a pénzéből” – fogalmazott. Kiemelte, hogy míg az infláció vagy a külkereskedelmi mérleg ingatag gazdasági változók, a deficit szerinte akarat kérdése, amiért politikai felelősséget lehet vállalni. „A kiadásokról törvény szól, a bevételek is törvényben vannak. Ha egy kormány valamit megígér és be akar tartani, az épp a deficit” – tette hozzá.

A kormány gazdaságösztönzőkre, vállalkozást segítő programokra és jóléti intézkedésekre (például 14. havi nyugdíj, SZJA-kedvezmények) hivatkozik a magas hiány kapcsán. Bod Péter Ákos szerint nem a jóléti intézkedésekkel van a gond, hanem azzal, hogy a kormány nem nevezi meg, honnan von el forrásokat ezek fedezésére. „Nem lehet azt csinálni, hogy mindenkinek plusz pénzt ígérek, és közben adót is csökkentek. Meg lehet – a vége a deficit.”

A közgazdász szerint a vállalkozóknak nem elsősorban támogatásokra, hanem kiszámíthatóságra és fizetőképes keresletre lenne szükségük.

„Most semmi sem kiszámítható” – jelentette ki, rámutatva, hogy a kormány éppen azt a mutatót nem képes betartani, amire a legnagyobb ráhatása van.

A gazdasági növekedés az idei évre várt 3,4 százalék helyett 1 százalék alatt lesz, miközben a 2022-es választás óta a magyar gazdaság lényegében stagnál.

Kritizálta a kormányzati kommunikációt is. „Hallottam a mondatot: »emelek nyugdíjat«. A nyugdíjat nem a miniszterelnök emeli. Egy rendes országban a szuverén a parlament” – mondta, hozzátéve, hogy a kormány olyan döntéseket hoz, amelyeket nem képes betartani.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor korábban büszke volt a választási évek előtti költségvetési fegyelemre, Bod Péter Ákos úgy reagált, hogy a deficit grafikonja „fűrészfogszerű”, azaz a választások előtt jellemzően megugrik. Szerinte a miniszterelnök állítása nem igaz, a költségvetés tartósan laza. Úgy látja, a jelenlegi helyzeten a választásig hátralévő fél évben már nem lesz politikai akarat változtatni, ami kellemetlen helyzetet teremt a következő kormány számára. „Ha ugyanaz a többség viszi tovább, szembe kell néznie a tetteivel. Ha új többség jön, könnyebb azt mondani: az elődök elrontották, és választóvonalat húzni.”

„Van elfogadott költségvetés 2026-ra – ami január első napjaiban össze fog dőlni. A kérdés, hogy ránk dől-e” – fogalmazott.

A K&H Bank elemzőjének, Németh Dávidnak az esete kapcsán – akit Orbán Viktor személyesen bírált, miután egy esetleges költségvetési korrekció szükségességéről beszélt – Bod Péter Ákos furcsának nevezte a történteket. Szerinte a kormányfő reakciója azt a narratívát szolgálta, hogy „Mariska néni fejében gyorsan összeáll: a szegény Viktor és a kinti Góliát.”

A hiány finanszírozása mindenképp hitelből történik, állampapírok kibocsátásával – magyarázta a közgazdász. Mivel a belföldi megtakarítások nem elegendőek, a kormány devizakötvények kibocsátására kényszerül. Példaként említett egy nemrég kibocsátott, 30 éves lejáratú dollárkötvényt, amelyet közel 7 százalékos kamattal adtak el. „A ma meg sem született gyerek – ha itt marad és felnő – fizeti ennek a kamatát” – mondta.

A kamatteher ma a GDP 5 százaléka körül van, ami azt jelenti, hogy az állam már eleve mínusz ötről indul.

Magyarország hitelminősítése is kockázatot jelent, mivel több minősítőnél is csak egy-két fokozatra van a „nem befektetési”, köznyelven „bóvli” kategóriától. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 4 százalékponttal drágábban jutunk forráshoz, mint például Németország.

Az Egyesült Államokkal kötött, Orbán Viktor által „pénzügyi védőpajzsként” emlegetett megállapodásról Bod Péter Ákos kijelentette: „Először is: nincs megállapodás – ha volna, látnánk.” Szerinte ha létezne is ilyen, az egy devizaswap-ügylet lenne, ami nem hitel, hanem egy likviditási eszköz a csőd elkerülésére. A közgazdász az egészet „blöffnek” tartja, mivel szerinte Magyarországnak nincs dollárproblémája, és rendelkezik uniós védőhálóval. „Magyarországnak van védőhálója: úgy hívják, Európai Központi Bank és Európai Unió. Ehhez nem kell celebeket és influenszereket kivinni egy túrára” – mondta. Hozzátette, Lázár János is elismerte, hogy ez csupán egy politikai üzenet volt Brüsszelnek.

A piac reakciója is sokatmondó volt szerinte: míg az amerikai út hírére a forint alig mozdult, a magas deficitadat bejelentésére azonnal 2-4 forintot gyengült. Ez azt mutatja, hogy a befektetők számára a valós adatok számítanak, nem a politikai üzenetek.

A közgazdász szerint a jelenlegi költségvetési szerkezet mellett a gazdaság nem tudja kitermelni a hiány és a hitelek terhét. „Beszorultunk egy zsákutcába” – állította. A megoldást nem újabb akkumulátorgyárakban látja. „Hoznak még egy akkumulátorgyárat, és azt hiszik, ez berúgja a motort?” – tette fel a kérdést. Úgy véli, a valódi növekedéshez nem a külföldi tőkét kellene állami pénzből támogatni, hanem az emberbe kellene befektetni. Egy jól képzett, jól kereső munkaerő teremthetne fizetőképes középosztályt, ami a hazai vállalkozások számára is piacot biztosítana.

Bod Péter Ákos szerint a jelenlegi modell, amelyben a kormány a beruházási költségek jelentős részét előre kifizeti a külföldi cégeknek, fenntarthatatlan. „A külföldi tőke fontos; jöjjön, ha profitábilisan tud működni, és ugyanúgy adózzon, mint a Kovács és Társa” – zárta gondolatait.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Lakner Zoltán: A Fidesz nem ért el áttörést, ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban
A politikai elemző a Szabad Európa Elemző című műsorában arról beszélt, a Fidesz már nem a fellendülést ígéri, hanem a meglévő, langyos biztonságot.Szerinte az a fő üzenetük, hogy a kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.
F. O. - szmo.hu
2025. november 14.



Az Elemző című műsorban Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztője értékelte az elmúlt hetek politikai eseményeit. A szakértő szerint a Fidesz az utóbbi időben némileg sikeresebben tudta formálni a politikai napirendet, de ez nem jelent áttörést.

Lakner egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a Fidesz „kicsit jobban jött ki” az utóbbi hetek narratív harcából, de szerinte ez egy folyamatos küzdelem, amelyben hol az egyik, hol a másik félnek vannak jobb periódusai.

Úgy látja, az Orbán–Trump-találkozó és a TISZA Párt adatlopási ügye lehetőségeket kínált a kormánypártnak, de kétségei vannak afelől, hogy a Fidesz magyarázatai hosszú távon mennyire lesznek meggyőzőek. A pártpreferenciák mozgása kapcsán megjegyezte, látott már korábban is a Fidesz erősödését mutató kutatásokat, amelyek később korrigálódtak.

„Én olyan változást nem látok, ami ahhoz vezetne, amire a Fidesznek igazán szüksége van: hogy ki tudja egyenlíteni ezt a küzdelmet, és vissza tudja szerezni azt a pozíciót, amelyben – ezt ne felejtsük el – 2006 júniusa óta van”

– jelentette ki.

A TISZA Pártot érintő adatügy kapcsán Lakner Zoltán hangsúlyozta a helyes szóhasználatot: szerinte nem szivárgásról, hanem lopásról van szó. „Ha tőlem kilopnak adatokat – és szerintem nagyon helyesen mondtad, hogy „kilopták”, nem „kiszivárgott” –, akkor onnantól kezdve viszonylag nehéz jól keretezni egy ilyen ügyet, hiszen nem én tettem meg az első lépést” – fogalmazott. Rámutatott, hogy több adatbázis összegyúrásáról van szó, ami komoly háttérmunkát feltételez.

Az ügy politikai súlyát az adja, hogy az applikáció a TISZA belső előválasztását szolgálta volna, aminek a meghiúsítása szerinte alapvetően politikai kérdés.

Az elemző szerint a Fidesz kommunikációja ellentmondásos volt az ügyben. „Nem lehet azt egyszerre állítani, hogy nemzetbiztonsági kockázat, hogy kikerülnek az állampolgárok adatai; majd a kormánysajtó elkezdi közölni az állampolgárok adatait; ezután pedig arról beszélni, hogy milyen szörnyű, hogy a párt nem tudja kezelni az adatait” – mondta, hozzátéve, hogy a kormánypárt végül az utolsó narratívánál maradt.

Úgy véli, a történetnek még nincs vége, és felmerül a kérdés, hogy egy ellenzéki pártnak milyen esélye van az adatbiztonság fenntartására, ha professzionális erők dolgoznak ellene.

Lakner Zoltán becslése szerint a bizonytalan szavazók közül nagyjából 5-600 ezer ember mozgósítható, ami körülbelül megegyezik a Fidesz és a TISZA Párt közötti jelenlegi különbséggel. Ebből arra következtet, hogy

a Fidesznek nem elég csupán a bizonytalanokat megnyernie.

„Neki arra is szüksége van, hogy elbizonytalanítson TISZA-szavazókat: vagy ne menjenek el szavazni, vagy annyira bizonytalanítsa el őket, hogy válasszanak egy másik ellenzéki pártot” – állítja.

A Fidesz jelenlegi kommunikációs stratégiáját a leginkább realitásokhoz közel állónak tartja. Míg korábban a kormány gazdasági fellendüléssel és a bizalom visszaszerzésével tervezett, ez mára meghiúsult. Emiatt

a fő üzenet az lett, hogy a jelenlegi, nem tökéletes, de kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.

„A kormánynak most valóban az az ígérete, hogy jó, nem lesz piros a paradicsom, de ha nem én leszek, akkor sárga sem lesz” – foglalta össze a helyzetet. Ebbe a logikába illeszkedik szerinte a washingtoni út is: „pluszokat ígértek, és most annak kell örülni, hogy nem lesznek mínuszok”.

Az Orbán–Trump-találkozó kormányzati kommunikációjával kapcsolatban Lakner Zoltán arra emlékeztetett, hogy korábban egy magyar miniszterelnök amerikai elnöki fogadása rutin eseménynek számított. „Az, hogy a magyar miniszterelnököt fogadja az amerikai elnök, voltak időszakok, amikor magától értetődő volt” – mondta, hozzátéve, hogy a találkozó világtörténelmi eseménnyé tupírozása már egy politikai narratíva része.

Bár elismeri, hogy

Orbán Viktor karakterének része, hogy „el tud intézni dolgokat”, és Trump ismert politikus Magyarországon, nem hiszi, hogy a találkozó tömegeket fordítana a Fidesz felé.

A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy mit hoz a találkozó a hétköznapi embereknek. Az ellennarratíva lehetősége szerinte a kérdésben rejlik: „oké, de ebből mit hoztál haza?” Lakner úgy látja, az eredeti terv egy Trump-győzelemre és az abból fakadó gazdasági fellendülésre épült, de mivel ez utóbbi elmaradt, a kormánynak „beforgatható matéria nélkül kell, pusztán szavakkal kampányolni”.

A győzelmi várakozásokat fontos indikátornak tartja, de rámutatott, hogy bár a kutatások szerint a Fidesz némileg átvette a vezetést ebben a tekintetben, a helyzet össze sem hasonlítható a négy évvel ezelőttivel.

„Ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban”

– jelentette ki a Nézőpont Intézet adataira hivatkozva.

Azzal a felvetéssel vitatkozik, hogy a Fidesz teljesen átvette volna a napirend irányítását. Szerinte az olyan témák, mint a gyerekszegénység, amikről Orbán Viktor nem szívesen beszél, pontosan „kijelölik, melyek azok a témák, amelyekben nagyon is lehet versenyezni a Fideszszel szemben”. A TISZA egyszemélyes kommunikációjával kapcsolatban megjegyezte, hogy a Fidesz is hasonló utat jár be.

„A Fidesz kommunikációjának nagy fordulata, hogy óriási keresgélés után megtalálták a főkommunikátorukat, Orbán Viktort, és most már tényleg minden üzenetet rajta keresztül mondanak ki”

– mondta.

A TISZA Párt jelöltállításával kapcsolatban úgy véli, a legfontosabb, hogy a párt egy üzemszerűen működő szervezet képét mutassa. A jelölteket érő várható támadásokról pedig kijelentette: „oké, hát ez a feladat része”. Arra számít, hogy

a kiélezett verseny miatt a választókerületi küzdelmek másképp fognak kinézni, mint korábban.

„Egy szoros versenyben éppen az ismert fideszes jelöltek „viselt dolgai” sokkal többet fognak számítani – és ez nem biztos, hogy pozitív lesz számukra” – jósolta.

Az elnöki rendszer bevezetésének felmerülését Lakner Zoltán egy lehetséges kommunikációs fogásnak tartja, amivel Orbán Viktor azt üzenheti, hogy bár megtehetné, mégsem teszi meg, ezzel a mérsékelt politikus képét mutatva. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a miniszterelnök jelenlegi hatalma már most is felér egy elnöki rendszerével.

Az ellenzéki oldalon tapasztalható mozgolódásokat (pl. Cseh Katalin és Barabás Richárd mozgalma) nem tartja jelentősnek, inkább azon lepődött meg, hogy Magyar Péter egyáltalán foglalkozik a „régi ellenzékkel”.

A mesterséges intelligencia politikai alkalmazásával kapcsolatban – utalva a Magyar Péterről készült hamis videóra – szintlépésről beszélt.

„Ezzel talán a hazugság fogalmán is túllépünk, vagy a lefülelt és kihasználható rossz mondatok világán is túl vagyunk” – fogalmazott. Szerinte ez a technológia lehetővé teszi, hogy bárkiről bármit állítsanak anélkül, hogy annak bármi alapja lenne, a gyanútlan választók pedig igaznak vélhetik. Hozzátette, különösen súlyos, hogy ezt a kormány hatalmi pozícióból, közpénzből teszi. Bár nem szereti az apokaliptikus látomásokat, és szerinte „elkoptatott szó a „szintlépés”, de ez egy újabb lépcsőfok”.

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Bruti ByeAlex drogügyéről: Az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után!
A humorista szerint az énekes a hatóságok erőforrásait pazarolja, amíg a nagy korrupciós ügyek felderítetlenül maradnak. De arra is felhívta az énekes figyelmét, hogy „Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert!”.


Mint azt mi is megírtuk: szerdán házkutatást tartottak a rendőrök ByeAlexnél, ahol kis mennyiségű kábítószer került elő. Nemcsak őt, hanem a zenekarának két tagját is kábítószer birtoklásával gyanúsítják, de szabadlábon védekezhetnek. Az énekes később egy Facebook-posztban erősítette meg, hogy valóban jártak nála a rendőrök, és „egy nagyon kis cuccot” találtak nála.

Az ügy nagy port kavart, és azóta a téma felmerült Sebestyén Balázsék rádióműsorában is, illetve az RTL is reagált már rá, miután ByeAlex az egyik zsűritagja a csatornán futó Csillag születik című műsornak.

Most pedig Bruti is elmondta a véleményét. „Bár nem követem a zenéit, azért a korai dolgai, pl. a Csókolom kifejezetten tetszett. Na, most ez a srác is el- vagy felszív valamit időnként...hát paff...kemény, de legalább nem közpénzen csinálja...Persze nem bántóan okos dolog, reméljük, majd kinövi, ha nem hülye, de én nem ítélkezem! Mi is kipróbáltuk rockzenészként, milyen elszívni néhány spanglit, ja, meg ittunk is. Sör, boroskóla, pálinka, Éva vermut, Dianna sósborszesz, meg amihez éppen hozzájutottunk. Aztán se drogosok, se alkeszek nem lettünk” - fogalmazott posztjában a humorista, hozzátéve, hogy szerinte annak, aki a rendszert kritizálja, makulátlannak kell lennie, különben könnyű célponttá válik.

„Viszont egy valamit tudjál már, Alex! Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert! Ha rá akarsz pirítani Orbánra, amiért percenként hazudik, ha unod, hogy röhögve, gőgösen lopják ki a szemünket, vagy bármilyen kritikát fogalmazol meg nagy elérésű, hatású eladóként, akkor előtte bizony tessék kifricskázni a spanglit a turnébusz ablakán és lehúzni a budin a két csík akármit. Különben valaki a rend éber őreit majd ki fogja vezényelni hozzátok. Mind a százat!”

- írta Bruti, aki ezután azt is kifejtette, hogy az ilyen ügyek egyébként elveszik a rendőrség idejét és energiáját a valódi bűnügyektől.

„És az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után! A kurva fajtád miatt tart tíz éve a Szőlő utcai nyomozás, Schadlok korrumpálhatnak Völnereket, és Tiborczok sunnyoghatnak a radar alatt! Mert te nem bírsz magaddal, bazmeg! Na, majd ebből tanulsz!”

– fakadt ki a humorista, aki szerint ő pont azért nem drogozik, mert „felemészteném a nyomozói erőforrásokat!”.

„Én nem tudnék együttélni a gondolattal, hogy amíg az ügyemben nyomoznak, addig nem haladnak egy-egy nagyobb korrupciós ügyben!”

- jegyezte meg.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk