HÍREK
A Rovatból

Egy hónapos zárlat lép életbe Nagy-Britanniában jövő csütörtöktől

A korlátozások némileg enyhébbek lesznek, mint tavasszal, de így is súlyosabbak, mint amit Boris Johnson tervezett.


Jövő csütörtöktől négy hétre újból csaknem teljes - bár a tavaszinál több szempontból lényegesen enyhébb szigorúságú - zárlat lép életbe Angliában a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése végett.

Boris Johnson brit miniszterelnök a Downing Streeten tartott szombat esti sajtótájékoztatóján közölte:

november 5-től december 2-ig az Angliában élők csak meghatározott indokokkal hagyhatják el otthonaikat. Ezek közé tartozik a sürgősségi vagy a tervezett orvosi ellátás, az alapvető szükségleti cikkek és a gyógyszerek beszerzése, a munkahelyre utazás azok esetében, akik otthonról nem tudják ellátni munkájukat, illetve a szabadtéri testedzés.

Ezt az egy háztartásban élők együtt is végezhetik, de mindenki csak egy, vele nem egy fedél alatt lakó emberrel találkozhat közterületen is. Johnson bejelentése alapján jövő csütörtöktől a nem alapvető szükségleti cikkeket árusító boltok, valamint a pubok, a bárok és az éttermek négy hétre bezárnak, bár elvitelre és házhozszállításra továbbra is lehet ételt rendelni.

Lényeges különbség azonban a járvány első, tavaszi hulláma idején elrendelt zárlathoz képest, hogy ezúttal az iskolák és az egyetemek a négyheti zárlat idején is nyitva maradnak.

A brit kormányfő külön is hangsúlyozta, hogy a munkahelyeknek most nyitva kell maradniuk, mindenekelőtt az építőiparban és a feldolgozószektorban. Jelentős különbség az is, hogy a meghatározatlan időre elrendelt tavaszi korlátozásokkal ellentétben ezúttal van végdátuma az intézkedésnek.

Szombat esti sajtóértekezletén Boris Johnson kiemelte: a jövő csütörtökön életbe lépő zárlat december 2-án véget ér, és onnantól a kormány szándékai szerint ismét az eddig alkalmazott enyhébb, a különböző országrészekben eltérő készenléti fokozatokat érvényesítő regionális rendszer lép életbe.

A szombaton bejelentett intézkedés komoly fordulat a kormány eddigi járványellenes stratégiájában. Johnson az elmúlt hetekben többször is gyakorlatilag kizárta az országos kiterjedésű zárlat újbóli alkalmazását, azzal az érvvel, hogy egy ilyen intézkedésnek katasztrofális gazdasági következményei lennének. A brit gazdaság a március végén elrendelt zárlatot súlyosan megszenvedte: az idei második negyedévben 19,8 százalékkal - a negyedéves mérések 65 évvel ezelőtti kezdete óta példátlan ütemben - zuhant a brit hazai össztermék (GDP) az első három hónaphoz viszonyítva.

Chris Whitty angliai tisztifőorvos, a kormány egészségügyi főtanácsadója a szombat esti sajtótájékoztatón elmondta: a statisztikai becslések szerint szeptember végén az angol lakosság 0,2 százaléka, október végén már 1,04 százaléka volt koronavírus-fertőzött, vagyis a vírust hordozók aránya egy hónap alatt az ötszörösére emelkedett.

Boris Johnson a sajtóértekezleten kijelentette: a kormány tanácsadóinak modellszámításai alapján a jelenlegi járványdinamika a most bejelentett ellenintézkedések nélkül azzal a kockázattal járna, hogy a koronavírus-járvány egy idő után naponta több ezer halálos áldozatot szedne, sokkal többet, mint a tavaszi tetőzés idején. Áprilisban voltak olyan időszakok, amikor naponta 1200-nál több halálos áldozata volt a koronavírus-járványnak az Egyesült Királyságban.

A miniszterelnök hozzátette: immár nagyon közeli kilátás az olyan gyors és olcsó koronavírustesztek tömeges használata, amelyeket mindenki maga el tud végezni, és amelyek 10-15 percen belül eredményt mutatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Tömeges leiratkozás a német névjegyzékről – így bukhat el a Fidesz egy biztos parlamenti mandátumot
Január óta naponta átlagosan 30 fő iratkozik le a német nemzetiségi névjegyzékről a Political Capital adatai szerint. A 29 ezer alá csökkent létszám miatt veszélybe került a kedvezményes mandátum.


Elbukhatja a Fidesz az eddig biztosnak hitt nemzetiségi mandátumát, mert ha a január közepe óta tartó leiratkozási hullám nem áll le, április 12-én nem lesz újra német nemzetiségi képviselő a parlamentben.

A Political Capitol tavaly június 23. óta naponta követi a nemzetiségi névjegyzékek mozgását, és január közepén figyelt fel arra, hogy

beindult a leiratkozási hullám a német nemzetiségi névjegyzékről

– írta a 24.hu.

Míg bő fél évig átlagosan napi csupán két-három fővel csökkent a létszám, az elmúlt három hétben már naponta átlagosan 30-an döntöttek úgy, hogy

a nemzetiségi lista helyett inkább pártlistára szavaznának április 12-én.

A német nemzetiségi névjegyzékre feliratkozottak száma így összesen 1247-tel, szombatra 28 943-ra csökkent, míg a romáké csak 367-tel, 40 286-ra.

A mandátumszerzéshez szükséges kedvezményes kvóta a korábbi három választáson 22-24 ezer szavazat között mozgott. A német lista ezt 2018-ban és 2022-ben is megugrotta, de ehhez mindkét esetben az is kellett, hogy a regisztráltak száma bőven 30 ezer fölött legyen. Mivel idén a magasabb részvétel várhatóan magasabb kvótát is eredményez, a csökkenő regisztrációs szám miatt egyre valószínűtlenebbnek tűnik a mandátumszerzés.

A német nemzetiségi mandátumot az elmúlt két alkalommal Ritter Imre, korábbi fideszes politikus nyerte el, aki a parlamenti szavazásokon rendre a kormánypártokkal együtt voksolt, így a Fidesz egy biztos szavazatot veszíthet el a képviselő kiesésével. Az idei listavezető már Gallai Gergely nemzetiségpolitikai szakértő. A rendszer egyik visszatérő bírálata, hogy a nemzetiségi regisztrációval a választók lemondanak a pártlistás szavazás lehetőségéről. Ezt a gyakorlatot az Emberi Jogok Európai Bírósága is aggályosnak találta egy 2022-es ítéletében.

A Political Capital így kommentálta a fejleményeket: „Úgy tűnik, a német identitással is rendelkező magyarok körében egyre többen látták be, hogy a jelenlegi rendszerben nem sok értelme van részt venni a nemzetiségi választásban.”

Bár egyes sajtóhírek szerint a romák nem ambicionálják a teljes értékű mandátumot és elégedettek lennének a szószólói pozícióval, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke a napokban arról beszélt: történetük során először a maguk nemzetiségi képviselőjét is be akarják juttatni az Országgyűlésbe. A választásig hátralévő hetekben a leiratkozási hullám folytatódása, valamint az országos részvétel mértéke dönti el, hogy a német lista képes lesz-e átlépni a várhatóan magasabb küszöböt. Ha nem, akkor április után német nemzetiségi képviselő nélkül maradhat a Parlament, miközben a roma lista saját mandátumért küzdve alakíthatja át a nemzetiségi képviselet térképét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Milliós fizetésért keresnek embereket diploma nélkül – 1600 jelentkezőből csak 40 felelt meg
A HungaroControl a rendkívül szigorú kiválasztáson olyan jelölteket keres, akiknek kiváló a térlátásuk és a multitasking képességük. A bejutók már a képzés alatt is jelentős fizetést kapnak.


Diploma sem kell hozzá, kiemelkedően jól fizet, mégis alig akad rá megfelelő jelentkező:

a légiforgalmi irányítás világszerte súlyos munkaerőválságba sodródott. Miközben a repülőgépek száma folyamatosan nő, egyre kevesebben vannak azok a szakemberek, akik biztonságosan tudják irányítani a forgalmat.

A becslések szerint Európában jelenleg 700-1000 irányító hiányzik, de a probléma az Egyesült Államokat is érinti. A Szövetségi Légügyi Hivatal évek óta küzd a toborzással, 2024-ben az amerikai irányítóközpontok 40 százaléka létszámhiánnyal küzdött – írta a Pénzcentrumot szemlézve az Economx. A CAE globális előrejelzése szerint 2034-ig 71 ezer új légiforgalmi irányítóra lesz szükség világszerte. A kapacitáshiány hatásait az utazók is érzik: 2024 nyarán az irányítási késések 53 százalékát a személyzethiány okozta, ami egyetlen hét alatt közel 700 ezer percnyi késést eredményezett.

A hiány egyik oka a nyugdíjba vonuló szakemberek pótlásának elmaradása, a másik pedig a rendkívül magas belépési küszöb.

A jelentkezőknek csupán a töredéke alkalmas a munkára, a nemzetközi kiválasztási rendszerek ugyanis olyan kognitív készségeket mérnek – térlátás, multitasking, gyors döntéshozatal –, amelyekkel csak nagyon kevesen rendelkeznek a biztonságkritikus környezetben elvárt szinten.

A növekvő európai légiforgalom miatt a HungaroControl is nagyszabású létszámbővítést tervez. A szakma sajátossága a hosszú és rendkívül intenzív képzés, így a szeptemberben induló tanfolyamra jelentkezők legkorábban 2028-ban szerezhetik meg a szakszolgálati engedélyt. A hallgatók már a képzés alatt is fizetést kapnak: az alapképzés idején bruttó 535 ezer forint jár, amely a tanulmányok előrehaladtával nő. Ezt cafeteriával és albérleti támogatással egészítik ki. A támogatás az albérleti díj 80 százalékát fedezi, legfeljebb havi nettó 150 ezer forintig.

A belépési feltételek között érettségi, középfokú angol nyelvtudás, büntetlen előélet és anyanyelvi szintű magyar nyelvtudás szerepel. A kiválasztás azonban rendkívül szigorú: tavaly közel 1600 jelentkezőből mindössze 40-en kezdhették meg a képzést. Öt év tapasztalattal már stabil, hétszámjegyű nettó fizetés érhető el, de a HungaroControl hangsúlyozza, nem szeretnék, ha kizárólag a pénz motiválná a jelentkezőket. A cég tudatosan foglalkozik a kiégés megelőzésével, több szabadsággal, 0-24 órás pszichológiai szolgáltatással, magánegészségügyi ellátással és sportprogramokkal támogatja a dolgozókat.

A mesterséges intelligencia szerepéről Bárány Ákos, a HungaroControl kommunikációs és marketing igazgatója egyértelműen fogalmazott. „Az AI támogathatja a döntéshozatalt, de soha nem válthatja ki az irányítókat, a humán tényező ugyanis a légiközlekedésben nem helyettesíthető” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Forradalmat ígér a TISZA az egészségügyben: vétójog az egészségügyi miniszternek, évi 500 milliárddal többet költenének
Magyar Péter egészségügyi miniszter-jelöltje, dr. Hegedűs Zsolt áll a tervek mögött. Céljuk, hogy 2030-ra a GDP 7 százalékát költsék az ágazatra, és végleg felszámolják a kórházi adósságokat.


Dr. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakértője – akit Magyar Péter bízott meg a leendő Egészségügyi Minisztérium csapatának összeállításával – felvázolta a kormányprogramjuk azon részét, hogy miképpen építenének ingyenes, mindenki számára elérhető és színvonalas egészségügyet. A párt kommunikációjában már a leendő Tisza-kormány egészségügyi minisztereként is bemutatott szakember szerint „az egészség a legfontosabb értékünk, az egészségügy az egyik legfontosabb közszolgáltatásunk.”

A TISZA ígérete szerint jelentősen növelnék az egészségügyre fordított állami kiadásokat, ami egyben a párt kommunikációjának is rendszeres eleme.

A cél, hogy „2030-ra az állami egészségügyi finanszírozást a GDP 7 százalékára emeljük, és addig minden évben legalább 500 milliárd forinttal több forrást juttatunk vissza a rendszernek” – magyarázta Hegedűs.

Ezzel olyan finanszírozást teremtenének, amely végre fedezi az ellátás valós költségeit és megszünteti a kórházak állandó eladósodását. A tervek szerint hét régiós „szuperkórházat”, azaz korszerű, jól felszerelt központi intézményt fejlesztenének, miközben a vidéki, kisebb kórházakat is megerősítenék és megőriznék.

A program fontos eleme, hogy önálló egészségügyi minisztériumot hoznának létre, a tárca vezetője pedig vétójogot kapna a kormányban.

„Minden nagy kormányzati döntést egészséghatás-értékelés előz meg” – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy az egészség mindennél fontosabb. Konkrét és számonkérhető célt is megfogalmazott a várólistákkal kapcsolatban: „2027 végére a várólisták legfeljebb hat hónaposak lesznek a fekvőbeteg-ellátásban, és két hónaposak a járóbeteg-ellátásban.” A szakorvos- és ápolóhiányt célzott ösztöndíjakkal és megemelt bérekkel enyhítenék.

Hegedűs Zsolt kiemelte a megelőzés fontosságát, amivel 2035-re a magyarok várható élettartamát 80 évre emelnék. Ennek érdekében visszaszorítanák a dohányzást és az alkoholfogyasztást, támogatnák az egészséges táplálkozást és a mozgást.

„Betiltjuk az egészségtelen élelmiszerek gyermekeket célzó reklámját, figyelmeztető címkéket vezetünk be, és rendet teszünk az iskolai közétkeztetésben is”

– részletezte a terveket. A szűrőprogramok részvételi arányát az EU-s átlagra emelnék, hogy a daganatos megbetegedések számát legalább 10 százalékkal csökkentsék.

Az ellátórendszer súlypontját az alap- és járóbetegellátásba helyeznék át, integrált alapellátási központokat hoznának létre, és terjesztenék a telemedicinát. A háziorvosi és szakdolgozói pályát újra vonzóvá tennék, rendeznék a nem orvosi béreket, és kiszámítható karrierutakat teremtenének. „Mert nincs működő egészségügy elhivatott orvosok, szakdolgozók, kisegítő személyzet és háttérmunkatársak nélkül” – szögezte le. A mentőszolgálatot is rendbe tennék: 2027-re minden régióban biztosítanák a 15 perces kiérkezést, lecserélnék az elhasználódott mentőautókat és megújítanák a helikopterflottát.

A Tisza Párt szombaton bemutatta a Működő és emberséges Magyarország névre keresztelt kormányprogramját. A Szeretlek Magyarország bemutatta az ellenzéki párt gazdaságpolitikai, társadalompolitikai és energiapolitikai elképzelésiet. Magyar Péter rövid beszédet mondott a program ismertetése előtt, melyben az Orbán-Gyurcsány-korszak lezárását, a jogállamiság visszaállítását, az uniós források haza hozását oktatási és egészségügyi minisztériumot ígért a magyaroknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A TISZA Párt bemutatta, hogyan számolná fel az orosz energiafüggőséget 2035-re
Kapitány István, a párt szakpolitikusa ismertette a szombati programbemutatón a terveket. A Paks II projekt felülvizsgálata mellett 2040-ig megdupláznák a megújulók arányát is.


A Tisza Párt szombaton bemutatta kormányprogramját, amelyben egyszerre ígérik az orosz energiafüggőség megszüntetését 2035-re és a rezsicsökkentés megőrzését, sőt, kibővítését is. A párt energiapolitikai terveit Kapitány István szakpolitikus ismertette.

„Elindítjuk a Rezsicsökkentés Plusz programot. A lakosság mellett, a hazai vállalkozások számára is megfizethető és tiszta energiát biztosítunk” – jelentette be Kapitány. A terv szerint

  • A tűzifa áfáját 5 százalékra csökkentenék, a szociális tűzifakeretet pedig megdupláznák.
  • Évente 100 ezer lakás energetikai korszerűsítését vállalják, és egy olyan családi energetikai programot indítanak, amely szigetelést, fűtéskorszerűsítést, napelemet és okos megoldásokat kínál. „Célunk, hogy 10 éven belül a magyar otthonok legalább 25%-a alacsony energiaköltséggel működjön, mert a legolcsóbb és legtisztább energia az el nem fogyasztott energia.”
  • A háztartásokat rugalmas tarifarendszerrel is támogatnák, hogy kihasználhassák az olcsó napenergia alapú termelés előnyeit.

A vállalkozásoknak a rendszerhasználati és hálózati díjak felülvizsgálatát ígérik, főként a Mavir által alkalmazott elemekre koncentrálva. „Valódi piaci versenyt fogunk létrehozni, megszüntetve a torz ösztönzőket és a mesterségesen fenntartott piaci koncentrációt” – szögezte le a szakpolitikus. Egyszerűbb ellátási láncokat és többéves szerződéseket ígérnek a cégeknek a tervezhetőség érdekében, és fellépnének azokkal a gyakorlatokkal szemben, ahol a vállalkozások „az indokolatlanul közbeiktatott szereplők profitjáért” fizetnek.

A program fedezetéről Kapitány István azt mondta: „A TISZA haza fogja hozni a korrupció miatt befagyasztás alatt álló uniós forrásokat, és abból nagyságrendileg 1000 milliárd forintot fordít lakossági, és vállati energiahatékonysági és tárolókapacitás bővítési beruházásokra.”

A párt diverzifikált, több lábon álló villamosenergia- és földgáz-infrastruktúrát, valamint modern, ellenálló energiahálózatot építene. A tervek között szerepel a szél- és geotermikus energia használatának „felszabadítása” is.

Az atomenergiával kapcsolatban a szakpolitikus úgy fogalmazott:„Amellett is elkötelezettek vagyunk, hogy Magyarország villamos energiállátását biztonságos atomerőmű építésével biztosítsuk.”

Ezért átlátható nukleáris stratégiát alakítanának ki és felülvizsgálnák a Paks II projektet. Az orosz energiafüggőség megszüntetését Kapitány 2035-re ígérte. 2040-ig pedig megdupláznák a megújuló energiaforrások arányát a rendszerben.

A Tisza Párt terveire a kormányoldal az elmúlt hetekben többször úgy reagált, hogy az orosz energiaforrásokról való leválás jelentős rezsiemelkedést és gazdasági kockázatot jelentene. Kapitány István, a Shell korábbi globális alelnöke egy januári interjúban erre úgy reagált, hogy a rezsicsökkentésre jogosultak körét nem szűkítenék, és a cél a diverzifikáció, vagyis a beszerzési források több lábra állítása.

A Tisza gazdaság- és költségvetéspolitikai terveiről itt, társadalompolitikai terveiről itt írtunk. Magyar Péter beszédét pedig az alábbi cikkben olvashatjátok:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk