Egy hete még minden regisztráltat be akart oltani a kormány húsvétig, most már csak az időseket
Korábban Orbán Viktor és Müller Cecília is arról beszélt, hogy mindenkit be akarnak oltani az ünnepekig, de úgy tűnik, ez mégsem fog megtörténni. Pedig felhasználásra váró vakcina bőven van az országban.
Gulyás Gergely hosszan beszélt az oltásról a csütörtöki kormányinfón. Elmondta, hogy
most úgy látja a kormány, hogy az idősek beoltására húsvétig sor kerülhet attól függően, hogy mennyien regisztrálnak még addig a 60-65 év feletti korosztályból.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondása szerint az időseknél a legmagasabb a regisztráció aránya, a 65 év felettiek kb. kétharmada regisztrált, de még mindig több százezren nem tették ezt meg. Őket Müller Cecília levélben fogja felkeresni, hogy fontolják meg a védőoltás beadatását.
Gulyás bejelentése azért is érdekes, mert nemrég még Orbán Viktor és Müller Cecília is bizakodóan azt mondta, hogy húsvétig nemcsak az időseket, hanem minden regisztráltat be tudnak oltani.
A miniszterelnök február 12-én a Kossuth Rádióban adott interjújában mondta azt, hogy mind a 2 millió ember, aki az akkori hivatalos adatok szerint regisztrált megkapja a vakcinát a húsvéti ünnepekig.
"Ha a kínai vakcinával is elkezdünk oltani - ami nincs messze - akkor minden olyan embert, aki eddig regisztrált, húsvétig beoltjuk. Június elején ez a szám 6 millió felett lesz"
az operatív törzs február 25-i tájékoztatóján azt mondta, hogy minden reális esély megvan arra, hogy húsvétig minden regisztráltat beoltsanak.
Sőt még múlt héten is ez volt a terv. Legalábbis György István államtitkár, az oltási munkacsoport vezetője március 2-án az operatív törzs tájékoztatóján még azt mondta, a cél az, hogy húsvétig, legkésőbb április 11-ig minden regisztrált megkapja legalább az első adag oltását. Azt is hozzátette, hogy mindenkit be tudnának oldani, ha lenne elég vakcina, de nincsen, ezért a rendelkezésre álló oltóanyagokat kell használni, gyorsabban, és minél nagyobb számban.
Abból pedig van bőven, jelenleg 700 ezer fel nem használt vakcina áll rendelkezésre az országban.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ legfrissebb adatai szerint
az eddig Magyarországra érkezett 2.015.500 vakcinából 1.316.936 adagot sikerült beadni, ami 65,3%-os arány. Ezzel még mindig a sereghajtók közé tartozunk az uniós tagállamok között, csak négy országot előzünk meg.
De a számok javuló tendenciát mutatnak, ami főleg a kínai vakcinák tömeges beadásának köszönhető. Most az AstraZenecából van rengeteg raktáron, ami minden bizonnyal a 60 éven aluli krónikus betegek elmúlt hétvégén lefújt tömeges oltási kampánya miatt alakult így.
Gulyás Gergely hosszan beszélt az oltásról a csütörtöki kormányinfón. Elmondta, hogy
most úgy látja a kormány, hogy az idősek beoltására húsvétig sor kerülhet attól függően, hogy mennyien regisztrálnak még addig a 60-65 év feletti korosztályból.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondása szerint az időseknél a legmagasabb a regisztráció aránya, a 65 év felettiek kb. kétharmada regisztrált, de még mindig több százezren nem tették ezt meg. Őket Müller Cecília levélben fogja felkeresni, hogy fontolják meg a védőoltás beadatását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dr. Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Tisza Párt alelnökét, Radnai Márkot vádolja bűncselekményekkel.
A politikus szerint Radnai esetében felmerül a költségvetési csalás, közokirat-hamisítás, fiktív számlák kiállítása, cégek eltüntetése és hajléktalan strómanok alkalmazása.
A képviselő azt írja, „minden nap egy újabb részlet arról, hogy Radnai Márk hogyan tüntette el a cégeit, amelyekben milliós tartozások voltak, strómanokon keresztül, valamint fiktív számlák egy szlovák cégtől, amely mögött szintén Radnai állt”. Budai Gyula állítása szerint az ügyben „súlyos bűncselekményekben érintett ügyvéd és még sok más” is szerepel.
A bejegyzését azzal a kijelentéssel zárja, hogy „holnap indulunk”.
A kormányközeli Magyar Nemzet február 5-én írt arról, hogy nyomozás indult Radnai Márk egy korábbi cégének, a Story Chef Kft.-nek az ügyeiben, ahol nagyjából 300 millió forint sorsát vizsgálhatják. A 24.hu február 10-én számolt be arról, hogy a radnaimark.hu domainen egy „coming soon” felirattal ellátott oldal jelent meg. A 444-nek nyilatkozva Radnai azt állította, lejárató akcióra számít, amit szerinte Magyar Péter 2024. február 11-i partizános interjújának évfordulójára időzítenek.
Dr. Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Tisza Párt alelnökét, Radnai Márkot vádolja bűncselekményekkel.
A politikus szerint Radnai esetében felmerül a költségvetési csalás, közokirat-hamisítás, fiktív számlák kiállítása, cégek eltüntetése és hajléktalan strómanok alkalmazása.
A képviselő azt írja, „minden nap egy újabb részlet arról, hogy Radnai Márk hogyan tüntette el a cégeit, amelyekben milliós tartozások voltak, strómanokon keresztül, valamint fiktív számlák egy szlovák cégtől, amely mögött szintén Radnai állt”. Budai Gyula állítása szerint az ügyben „súlyos bűncselekményekben érintett ügyvéd és még sok más” is szerepel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Én több Habony Árpádot szeretnék!” – forrtak az indulatok Lázár János győri fórumán
Az építési és közlekedési miniszter győri fórumán a helyi lakáskassza ügye és a kormányzati kommunikáció is célkeresztbe került. A politikus büntetőjogi következményeket helyezett kilátásba.
„Én több Habony Árpádot szeretnék” – vágta rá Lázár János annak a férfinak, aki a Soros György elleni kampányt és a gyűlöletkeltést tette szóvá a miniszter győri Lázárinfóján. A politikust a fórumon folyamatosan a „Hol a pénz?” bekiabálásokkal is szembesítették.
Az építési és közlekedési miniszter közösségi oldalán élőben közvetített fórumán már a kezdetektől feszült volt a hangulat. Bár a helyszínen jelen lévő kormánypárti támogatók megtapsolták a politikust, sok ellenzéki résztvevő is akadt.
A „Hol a pénz?” skandálás arra a legalább 1,7 milliárd forintos hiányügyre utalt, amelyet Pintér Bence polgármester vetett fel az önkormányzati lakáskasszával kapcsolatban, és amelyben már büntetőeljárás is indult.
A helyszínen tartózkodó Fekete Dávid fideszes alpolgármester kampánykamunak nevezte a felvetést. Lázár nem adott érdemi választ, mindössze annyit közölt: ha kiderül, hogy a pénz hiányzik, annak büntetőjogi következményei lesznek, ha viszont megvan, akkor Pintér Bencének kell lemondania.
A fórumon egy résztvevő vécékefét adott át Lázárnak azzal a kéréssel, hogy juttassa el a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozó Gáspár Evelinnek.
Lázár megköszönte az „eszközt”, és jelezte, hogy bárki bármit dolgozik az országban, elismerést érdemel. A vécékefe azután vált a miniszterrel szembeni tiltakozások szimbólumává, hogy januárban a Momentum több száz darabot vitt a politikus batidai kastélyához egy roma közösséget sértő kijelentése miatt.
Lázár a feszült hangulatra reagálva kijelentette: szerinte az ellenzék uszít és hergel, és nem szeretné, ha a rendőrségnek kellene beavatkoznia.
Egy ponton felszólította azokat, akik alkoholt fogyasztottak, hogy hagyják el a gyűlést. A miniszter arról is beszélt, hogy a győrieknek az EU nem ad majd pénzt, mivel az uniós forrásokból csak a Győrnél szegényebb települések részesülhetnek. Győr csak magyar pénzre számíthat – fejtegette.
„Én több Habony Árpádot szeretnék” – vágta rá Lázár János annak a férfinak, aki a Soros György elleni kampányt és a gyűlöletkeltést tette szóvá a miniszter győri Lázárinfóján. A politikust a fórumon folyamatosan a „Hol a pénz?” bekiabálásokkal is szembesítették.
Az építési és közlekedési miniszter közösségi oldalán élőben közvetített fórumán már a kezdetektől feszült volt a hangulat. Bár a helyszínen jelen lévő kormánypárti támogatók megtapsolták a politikust, sok ellenzéki résztvevő is akadt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Február 11-én a Nyíregyházi Járásbíróság egy hónapra letartóztatta a mátészalkai telephelyű Bászna Gabona Zrt. vezérigazgatóját. A cég képviselőjét különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás és más bűncselekmények miatt napokkal korábban gyanúsítottként hallgatták ki.
A megalapozott gyanú szerint
a férfi 2025 márciusa és decembere között tizenöt gazdasági társasággal kötött adásvételi és raktározási szerződést, azonban a vevők által rábízott termények jelentős része eltűnt a cég telephelyeiről, a kitárolási kérelmeket pedig nem, vagy csak részben teljesítették.
A bírósági végzés szerint a gyanúsított ezzel összesen „több mint 9 milliárd 927 millió forint értékben károsította meg a sértetteket”.
A bíróság azért döntött a letartóztatás mellett, mert a gyanúsított jelentős magánvagyonnal rendelkezik, ami lehetővé tenné, hogy a hatóságok elől elszökjön vagy elrejtőzzön.
Emellett fennáll a veszélye annak is, hogy szabadlábon hagyása esetén a még ki nem hallgatott tanúk befolyásolásával nehezítené a bizonyítást. A férfit különösen súlyos bűncselekményekkel gyanúsítják, amiért bűnösségének megállapítása esetén – a halmazati szabályokat is figyelembe véve – akár 15 évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. A gyanúsított és védője fellebbezett a végzés ellen.
A cég fő tevékenysége gabona, feldolgozatlan dohány és vetőmag nagykereskedelme, valamint tárolása volt.
Bár a felvásárlásokat területi képviselők szervezték, az adásvételi és tárolási szerződések aláírására kizárólag a most letartóztatott vezérigazgató volt jogosult, és terményt is csak az ő engedélyével lehetett elszállítani a telephelyekről.
Az ügy egy hónapok óta forrongó piaci válságba robbant bele, a kelet-magyarországi gabonapiacon ugyanis több milliárd forintos hiány és tízezres tonnaszámú eltűnt készlet miatt került sor közraktári zárolásokra. A sajtóban a villámgyorsan felfutó, Kósa Lajos fideszes politikus rokonaként is emlegetett vezérigazgató cége ellen már január végén végrehajtási eljárás indult. A kormány rendkívüli kárrendezésről döntött a károsult mikro- és kisvállalkozások számára, a kérelmeket február 26-ig lehet benyújtani a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához.
A Magyar Gabonaszövetség szerint ugyanakkor a tagjaik követelése meghaladja a 8 milliárd forintot, és a kormányzati kárrendezés hatálya nem terjed ki minden károsultra, így például a nagyobb piaci szereplőkre sem. A nyomozás jelenleg kezdeti szakban van, az eljárás során számos tanú kihallgatása várható.
Február 11-én a Nyíregyházi Járásbíróság egy hónapra letartóztatta a mátészalkai telephelyű Bászna Gabona Zrt. vezérigazgatóját. A cég képviselőjét különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás és más bűncselekmények miatt napokkal korábban gyanúsítottként hallgatták ki.
A megalapozott gyanú szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiszámolták: 40 év munka után sem elég a nyugdíj a legszükségesebbekre
A Hóvége.hu számítása szerint a 40 évig minimálbért keresők havi 172 ezer forintos nyugdíjra számíthatnak. Ez az összeg több mint 10 ezer forinttal marad el a KSH szegénységi küszöbétől.
Aki egész életében minimálbért keresett és 40 év szolgálati idővel rendelkezik, az hozzávetőleg havi 172 ezer forintos induló nyugdíjra számíthat, amennyiben idén vonul nyugdíjba. A Hóvége.hu számításai szerint
ez az összeg kevesebb, mint amennyit a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, tavalyelőtti kimutatása a nagyon szűkös megélhetéshez szükségesnek tart egy 65 év feletti, egyszemélyes háztartásban,
ami 185,7 ezer forint.
A szakportál egy leegyszerűsített, elméleti számítást végzett, amelynek alapja az idei, bruttó 322 800 forintos minimálbér.
Mivel a nyugdíjat a korábbi keresetek valorizálásával, vagyis a jelenlegi szintre hozásával állapítják meg, a számítás a jelenlegi minimálbér nettó összegéből, 214 662 forintból indult ki. A hatályos nyugdíjskála szerint 40 év szolgálati idővel a nettó átlagkereset 80 százaléka jár, ami a fenti nettó bérből 171 730 forintot jelent. A garantált bérminimummal számolva magasabb, 198,5 ezer forintos nyugdíj jönne ki.
Hangsúlyozták, hogy a számítás elméleti, és a valóságban csekély a valószínűsége annak, hogy valaki 40 éven át pontosan a minimálbért keresse.
A tényleges nyugdíj összegét az életpálya során szerzett összes kereset, valamint az évente változó valorizációs szorzók is befolyásolják, amelyeket idén is várhatóan márciusban tesznek közzé.
A 172 ezer forintos becsült nyugdíj jelentősen elmarad a tavaly decemberben mért 250,6 ezer forintos országos átlagnyugdíjtól, és alacsonyabb a 221,1 ezer forintos medián értéknél is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kétszemélyes nyugdíjas háztartásnál a nagyon szűkös megélhetéshez szükséges összeg fejenként alacsonyabb, 117,3 ezer forint.
A teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, vagyis a nyugdíjminimum idén sem változik, 28 500 forint marad. Eközben ellenzéki oldalról, például a Tisza Párt részéről felmerült a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelésének javaslata a nyugdíjszegénység mérséklésére.
Aki egész életében minimálbért keresett és 40 év szolgálati idővel rendelkezik, az hozzávetőleg havi 172 ezer forintos induló nyugdíjra számíthat, amennyiben idén vonul nyugdíjba. A Hóvége.hu számításai szerint
ez az összeg kevesebb, mint amennyit a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, tavalyelőtti kimutatása a nagyon szűkös megélhetéshez szükségesnek tart egy 65 év feletti, egyszemélyes háztartásban,
ami 185,7 ezer forint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
