Egy éve kezdődött a vuhani karantén, és ezzel együtt a világ harca a koronavírussal
A 11 milliós kínai nagyvárosban már szinte nyoma sincs a járványnak, csak a maszkviselés és egy ideiglenes kórházban berendezett kiállítás emlékeztet arra, hogy mi volt ott egy évvel ezelőtt.
Már egy év eltelt azóta, hogy Vuhanban, a 11 milliós kínai nagyvárosban az egész lakosságot érintő karantént rendeltek el a koronavírus terjedése miatt. 2020. január 23-án olyasmi kezdődött el, ami a mai modern világ számára teljesen ismeretlen volt addig.
Vuhant 76 napra teljesen lezárták, a határait katonák őrizték. Az embereknek otthon kellett maradniuk, csak engedéllyel hagyhatták el a lakásukat, házukat, ilyen esetekben pedig szigorúan csak maszkkal az arcukon léphettek utcára. Az utcák ijesztően kiürültek, a forgalom is drasztikusan lecsökkent - mintha egyik napról a másikra kihalt volna az egész város. Ez a világ többi része számára akkor még elképzelhetetlen helyzet volt, ám egy-két hónapon belül már szinte az összes ország ugyanerre kényszerült.
Ebben a cikkünkben részletesen leírtuk, hogyan kezdődött az új koronavírus története Kínában.
Az első enyhítéseket márciusban vezették be Vuhanban: ekkor indult újra a tömegközlekedés, és kinyitottak a bevásárlóközpontok is. A szigorú zárlatot végül áprilisban oldották fel teljesen. Májusban még egy rövid időre visszatért a karantén, néhány fertőzött azonosítása után, ám a járványt gyorsan sikerült megfékezni. Az utolsó fertőzöttet május 10-én azonosították, azóta csak néhány behurcolt esetről számoltak be.
A mindennapok december közepén kerültek igazán vissza a régi kerékvágásba, amikor már az éjszaki élet is újraindulhatott: a diszkók és klubok teljesen megteltek fiatalokkal, akiknek többsége már egyáltalán nem viselt maszkot. Az utcai büfék előtt is hömpölygött a tömeg, a zsúfolt koncerttermekben pedig olyan szorosan álltak egymás mellett a bulizók, ami európai szemmel hónapok óta elképzelhetetlen. Szilveszterkor pedig már úgy ünnepeltek az emberek, mintha sosem lett volna járvány.
Most, egy évvel később Vuhanban már alig van nyoma a tavaly történteknek. Az utcák ismét tele vannak, a közlekedés is úgy megy, mint régen, az éttermek és a szórakozóhelyek dugig, a piacokon szintén a szokásos forgalom tapasztalható. Már csak a maszkviselés emlékeztet arra, hogy egy éve ilyenkor a nagyváros élete a feje tetejére állt egy új, gyorsan terjedő vírus miatt, ami aztán az egész világot leigázta.
Védőmaszkos utcai árus Vuhanban 2021. január 22-én. Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej
Védőmaszkos vendégek egy utcai étkezdénél Vuhanban 2021. január 22-én. Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej
Védőmaszkos fiatalok várják a Days And Nights In Wuhan című film vetítését egy vuhani moziban 2021. január 22-én. Fotó: MTI/AP
Védõmaszkot viselő utasok a vuhani Hankou pályaudvaron 2021. január 21-én. Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej
Védőmaszkot viselő utasok a Vuhani Tienho Nemzetközi Repülőtéren 2021. január 21-én. Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej
A járvány legnehezebb időszakát az a kínai állam által szervezett kiállítás idézi fel, amelyet egy olyan kulturális központban rendeztek be, amely a pandémia elején ideiglenes kórházként működött.
Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej
Miután gazdaság már helyreállt, Vuhanban a turizmus felélénkítésén dolgoznak. Tárt karokkal várják a turistákat abba a városba, amely annak a járványnak a gócpontja volt, amelynek második (vagy akár harmadik) hullámával még mindig küzd a fél világ.
Már egy év eltelt azóta, hogy Vuhanban, a 11 milliós kínai nagyvárosban az egész lakosságot érintő karantént rendeltek el a koronavírus terjedése miatt. 2020. január 23-án olyasmi kezdődött el, ami a mai modern világ számára teljesen ismeretlen volt addig.
Vuhant 76 napra teljesen lezárták, a határait katonák őrizték. Az embereknek otthon kellett maradniuk, csak engedéllyel hagyhatták el a lakásukat, házukat, ilyen esetekben pedig szigorúan csak maszkkal az arcukon léphettek utcára. Az utcák ijesztően kiürültek, a forgalom is drasztikusan lecsökkent - mintha egyik napról a másikra kihalt volna az egész város. Ez a világ többi része számára akkor még elképzelhetetlen helyzet volt, ám egy-két hónapon belül már szinte az összes ország ugyanerre kényszerült.
Ebben a cikkünkben részletesen leírtuk, hogyan kezdődött az új koronavírus története Kínában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter reagált Orbán posztjára: Orbán Viktor ismét hazudik, a magyargyűlölő román elnökjelölt pártjával tervez szavazni az EP-ben
A miniszterelnök szerint: „Holnap balhés nap lesz az Európai Parlamentben. Eljön az igazság pillanata: az egyik oldalon a brüsszeli birodalmi elit, a másik oldalon a hazafiak és a józan ész”.
Orbán Viktor az X-en üzent Ursula von der Leyen-nek a közösségi oldalán. Ebben arról írt: "Holnap balhés nap lesz az Európai Parlamentben. Arról szavaznak a képviselők, folytassa-e Ursula von der Leyen a brüsszeli bürokrácia élén. A szavazást az Elnök asszony körül sűrűsödő korrupciós ügyek miatt tűzték ki, de mindannyian tudjuk, hogy a korrupció csak a jéghegy csúcsa. Itt többről van szó. Alkalmasságról, eredményekről, Európa jövőjéről." Majd a bejegyzésében felsorolt, hogy szerinte mi mindenért okolható Von der Leyen: a migrációért, az energiaválságért, a szerinte esztelen zöldideológiáért, vagy a genderideológiárt. A végén pedig hozzátette: "Holnap eljön az igazság pillanata: az egyik oldalon a brüsszeli birodalmi elit, a másik oldalon a hazafiak és a józan ész. Nincs mismásolás, választani kötelező. Elnök asszony, a vezetés lényege a felelősség. Ideje távozni!"
A miniszterelnök posztjára hamarosan Magyar Péter is reagált. Szintén a közösségi oldalán írta meg, hogy:
"Orbán Viktor ismét hazudik. Az Európai Parlament nem Ursula von der Leyen bizottsági elnök leváltásáról szavaz holnap, hanem a teljes Európai Bizottság és ezzel együtt az Orbán által jelölt magyar biztos esetleges megbuktatásáról is. A bizalmatlansági indítvány egyik szerzője a magyargyűlölő bukott román elnökjelölt pártja, az AUR".
Majd hozzátette: "Ursula von der Leyent nem a TISZA Párt, hanem Orbán Viktor jelölte az Európai Bizottság élére. És
a Fidesz most sem volt annyira bátor, hogy aláírja a Bizottság elleni bizalmatlansági indítványt, hanem mint egy toporzékoló gyáva kisgyerek, inkább csak mások háta mögül dobálja a kavicsokat a vízbe."
A politikus szerint pártja egyetért azzal, hogy "lehetne jobb és kompetensebb vezetése az Európai Uniónak, ugyanakkor,
semmilyen körülmények között sem fog együtt szavazni a magyargyűlölő román elnökjelölt, George Simion pártjával, az AUR-ral. Orbán Viktor éppen ezt tervezi tenni.
Ha már a múltkor az erdélyi és partiumi magyaroknak köszönhetően Romániában elbukott az oroszpárti, magyar sírokon ugráló magyargyűlölő politikus, akkor Orbán most az Európai Parlamentben akarja megtámogatni a javaslatát.
De mi is köti össze Orbán Viktort és a magyargyűlölő George Simiont? Erről majd holnap" - ígérte posztjában, amelyhez Oebán X-es bejegyzésének képéhez hasonló illusztrációt tett ki.
A kép vélhetően nem véletlen - A miniszterelnöknek hasonló módon üzent korábban az Európai Néppárt európai parlamenti-képviselőcsoportja. Von der Leyen pártcsaládjának frakciója tavaly tette ki az „ideje távozni” feliratú képet Orbánról.
Orbán Viktor az X-en üzent Ursula von der Leyen-nek a közösségi oldalán. Ebben arról írt: "Holnap balhés nap lesz az Európai Parlamentben. Arról szavaznak a képviselők, folytassa-e Ursula von der Leyen a brüsszeli bürokrácia élén. A szavazást az Elnök asszony körül sűrűsödő korrupciós ügyek miatt tűzték ki, de mindannyian tudjuk, hogy a korrupció csak a jéghegy csúcsa. Itt többről van szó. Alkalmasságról, eredményekről, Európa jövőjéről." Majd a bejegyzésében felsorolt, hogy szerinte mi mindenért okolható Von der Leyen: a migrációért, az energiaválságért, a szerinte esztelen zöldideológiáért, vagy a genderideológiárt. A végén pedig hozzátette: "Holnap eljön az igazság pillanata: az egyik oldalon a brüsszeli birodalmi elit, a másik oldalon a hazafiak és a józan ész. Nincs mismásolás, választani kötelező. Elnök asszony, a vezetés lényege a felelősség. Ideje távozni!"
Az X-en pedig egy képet osztott meg:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány februárban arról beszélt, hogy a magyar orvosok havi 2 millió forint feletti átlagbért kaphatnak. A Magyar Orvosi Kamara azonban kiszámolta, hogy mi a jelenlegi helyzet Magyarországon.
A MOK szerint: "valótlan a kormányzati kommunikáció az orvosi átlagbérről".
A kamara a közösségi oldalán írta meg, hogy szerintük mi a valóság. Kikérték Takács Péter egészségügyi államtitkártól az általuk közölt adat forrását. Az államtitkár május 17-én levélben válaszolt. Ebből pedig az derült ki, hogy az orvosok átlagbéréről szóló állítás valótlan - írják a bejegyzésükben.
A kétmillió forint feletti összeg ugyanis
- az orvosok egy kisebb részének (10.653 fő)
- összes állásából és
- rendes munkaidőn felüli plusz munkájából (orvoshiány!),
- a szakmai, veszélyességi és egyéb pótlékokat is beleszámolva keletkezett
- bruttó összeget jelenti,
aminek nincs köze az orvosok átlagbéréhez - közölte a MOK.
Az államtitkár által küldöttek alapján a valódi orvosi átlagbér:
- heti 40 órás munkáért bruttó 1.513.606, azaz kb. nettó 1 millió forint átlagbért kapnak a kollégák. Ez az összeg pedig a rendkívül kedvezőtlen, elöregedett korfából adódik - tették hozzá.
- a fiatal orvosok pályájuk első öt évében nettó 450-570 ezer forintot keresnek. A hétvégi és éjszakai ügyeleti munkáért orvosaink órabére nettó 3000-6000 Ft.
"A Kamara véleménye szerint az egészségügyi vezetés feladata olyan bér- és munkakörülmények megteremtése, ami az ország lakosai számára biztosítja a megfelelő ellátáshoz szükséges orvosi - és szakdolgozói - létszámot. Hiteles informálásra van szükség, mert propagandával nem lehet eredményesen felvenni a versenyt a külföldi állásajánlatokkal vagy a hazai magánszektorral" - írták végül.
A kormány februárban arról beszélt, hogy a magyar orvosok havi 2 millió forint feletti átlagbért kaphatnak. A Magyar Orvosi Kamara azonban kiszámolta, hogy mi a jelenlegi helyzet Magyarországon.
A MOK szerint: "valótlan a kormányzati kommunikáció az orvosi átlagbérről".
A kamara a közösségi oldalán írta meg, hogy szerintük mi a valóság. Kikérték Takács Péter egészségügyi államtitkártól az általuk közölt adat forrását. Az államtitkár május 17-én levélben válaszolt. Ebből pedig az derült ki, hogy az orvosok átlagbéréről szóló állítás valótlan - írják a bejegyzésükben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Az emberi minőség dönt majd, ezért gondolom, hogy nyerni fogunk, a Fideszben felhalmozódott erény, tudás, tapasztalat „verhetetlen, de nem örökre”
A miniszterelnök szerint Zelenszkij egy komédiás, az ellenzékről pedig azt mondta, hogy árulásra nem lehet közösséget építeni. Mi együtt lélegzünk ezzel az országgal 1988 óta, amióta megalakultunk - közölte.
Orbán Viktor szerdán délután interjút adott a Patrióta Extrában, ahol Gerhardt Mátéval beszélgetett.
Már az elején szóba került Ukrajna és Volodimir Zelenszkij. A kérdező emlékezetett rá, hogy a magyar miniszterelnök tavaly még kezet fogott az ukrán elnökkel, most viszont - szerinte - Zelenszkij nyíltan fenyegeti Magyarországot. Orbán elmondta: egy éve azért ment Kijevbe, hogy az EU érdekeit képviselje, nem pedig hogy beleszóljon a háborúba. „Kijevben kezdtem – és elutasítás volt” – idézte fel, hozzátéve: Zelenszkij visszautasította a béketeremtő szándékot, mert szerinte az idő neki dolgozik.
Szerinte a háború okozza Európa legtöbb gondját, az inflációtól az élelmiszerárak drágulásáig. A találkozójuk hosszúra nyúlt, Orbán úgy látta, hogy „az idő nem az ukrán elnök oldalán áll”, mert az oroszok a fronton előnyben vannak, és szerinte a következő amerikai elnök „ki fog jönni a háborúból”, így Európa egyedül marad. Ezt a helyzetet „Transzatlanti hasadásnak” nevezte, és hozzátette: „magunkra fogunk maradni, és a háború összes következményével” nekünk kell majd szembenéznünk.
Orbán szerint Zelenszkij újfajta vezető:
„Influenszer politikus vagy színész politikus, komédiás”.
Úgy látja, az ukrán elnök nem tudott vele mélyebb összefüggésekről beszélni. A magyar kormányfő szerint Németország – és ezzel együtt Európa – az utolsó biztosíték, amely még egyben tartja Ukrajnát, de ez szétzilálja a NATO-t. „Egy Európa, Amerika szétválást látok ebben a kérdésben” – mondta, majd hozzátette: Európa pénzügyi, gazdasági és közbiztonsági terhekkel marad magára.
Donald Trump béketerve is szóba került. Orbán szerint azért bukott meg, mert Európa továbbra is pénzeli Ukrajnát, az USA fenyeget, Oroszország pedig nem hátrál meg. „Széttart a dolog”, így senki sem mond le az eddigi áldozatokról.
„Nekem nem dolgom, hogy nagyfiúknak tanácsot adjak”
– jegyezte meg, majd kijelentette: szerinte csak egy amerikai–orosz csúcs hozhat érdemi előrelépést, „telefon nem fog segíteni”. Békepártinak Törökországot, az USA-t, Magyarországot és Szlovákiát sorolta, míg az EU többi 25 tagállamát háborúpártinak nevezte.
Ukrajna jövőjéről így fogalmazott: „nehéz bármit mondani egy olyan ország önvédelmi háborújáról, ahol naponta százak vagy ezrek halnak meg”. Hangsúlyozta Ukrajna jogát a saját döntéshez, de hozzátette: „egy dolgot nem kérhet tőlünk, hogy egy elhibázott stratégiában mi segédkezet nyújtsunk neki”. Megerősítette, hogy a háború és Ukrajna EU-csatlakozása szerinte tönkretenné az uniót. Úgy vélte, „egy nukleáris nagyhatalom nem tud háborút veszíteni”, ezért a fronton nem lehet Oroszországot legyőzni.
Az uniós folyamatokról elmondta, hogy a magyar vétóval egy időre megállította a csatlakozási tárgyalásokat. Ugyanakkor úgy véli, „Brüsszelben olyan jogsértések uralkodnak már”, hogy megpróbálhatják kikerülni Magyarországot – igaz, csak átmenetileg. Szerinte a végső döntésnél elkerülhetetlen lesz a teljes egyhangúság. Hozzátette, hogy Brüsszelnek egyszer be kell ismernie: „ezt a háborút elvesztette”, ami szerinte „földrengésszerű politikai következményekkel” jár majd.
Orbán a volt igazságügyi miniszterről is beszélt. Nem szeretné Varga Judit magánéletét kiteregetni, mert „nem helyes, kapnék is az édesanyámtól”, de elárulta, hogy a miniszter háromszor is le akart mondani másfél év alatt, mert nem bírta a Magyar Péterrel való bántalmazó kapcsolatot. Hozzátette: a kegyelmi ügy ütötte ki végleg a biztosítékot, ez sodorta el Vargát a kormányból.
A TISZA Párttal kapcsolatban Orbán arról beszélt, hogy – bár a nevét nem mondta ki – az ellenzék egy része „külföldről kapott utasítás alapján” próbálja összeterelni a kormányellenes szavazókat, és „kikiáltották magukat győztesnek” jóval a választás előtt.
Szerinte „becsületes küzdelemben” a Fidesz jövőre is nagy aránnyal győz,
mert a TISZA nem klasszikus párt, hanem „digitális politikai mozgalom”, ahol nem lehet tudni, valódi emberek vagy álprofilok állnak-e a számok mögött.
Orbán úgy látja, hogy az ellenzéki szereplőket újra egy táborba terelhetik, ahogy 2022-ben, és ugyanaz lesz a végeredmény is. A párt digitális mozgalmával szemben további kételyei vannak, mert sok benne a csalás és az álprofil. „A politika emberi dolog is, akármilyen karakterek nem nyerhetnek” – mondta, majd hozzátette: „Képzelje el, ha Lázárnak küldenék egy sms-t” – utalva arra, hogy nála nem működik a kézi vezérlés. Úgy véli, a választási siker alapja, hogy
a Fideszben a felhalmozott erény, tudás, tapasztalat segíti majd őket. „Én szerintem ez verhetetlen”, bár nem örökre.
Előkerült Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívási ügye is. Orbán szerint nem szerencsés, ha egy katonai vezető ilyen történetbe keveredik, „Becsúsznak ilyen balesetek”, és kevés katona követne szívesen ilyen parancsnokot. Hozzátette: „A hadsereg főparancsnoka nem a miniszterelnök, ez nehezíti a dolgunkat”, utalva arra, hogy más országokban – például az Egyesült Államokban vagy Törökországban – más a rendszer.
Szó esett arról is, hogy a brüsszeli döntéshozók szerint nem szabad „torzítani” a piacot nemzeti intézkedésekkel. Orbán úgy látja, a gazdák számára ingyenes öntözővíz ellen hozott szabály mögött is ez a logika áll, és a TISZA Párt is ezt követi, amikor megszavazza.
Beszélt arról is, hogy az új technológiák terén elveszettnek érzi magát, de szerinte továbbra is kell az emberi tényező. „Bűnre nem lehet pártot építeni, hitszegésre nem lehet pártot építeni, árulásra nem lehet közösséget építeni – vagy csak átmenetileg.” Úgy véli, ez
az emberi tényező az oka annak, hogy 2026-ban is győzni fognak. Több ezer felsővezetőjük van, akiket az emberek ismernek, látják az erősségeiket és a gyengeségeiket. „A politika mégiscsak karakterekből épül föl. A karaktereknél a történelem számít. Mi együtt lélegzünk ezzel az országgal 1988 óta, amióta megalakultunk”
Orbán Viktor szerdán délután interjút adott a Patrióta Extrában, ahol Gerhardt Mátéval beszélgetett.
Már az elején szóba került Ukrajna és Volodimir Zelenszkij. A kérdező emlékezetett rá, hogy a magyar miniszterelnök tavaly még kezet fogott az ukrán elnökkel, most viszont - szerinte - Zelenszkij nyíltan fenyegeti Magyarországot. Orbán elmondta: egy éve azért ment Kijevbe, hogy az EU érdekeit képviselje, nem pedig hogy beleszóljon a háborúba. „Kijevben kezdtem – és elutasítás volt” – idézte fel, hozzátéve: Zelenszkij visszautasította a béketeremtő szándékot, mert szerinte az idő neki dolgozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tiborcz István az amerikai költözésükről: A szakmai víziónk és a napi működés zavartalanul folytatódna tovább
A miniszterelnök veje szerint „az elmúlt tíz évben a BDPST Group sikeres és nemzetközileg is elismert befektetőcsoporttá vált. Hiszünk a stabil fejlődésben, a nemzetközi növekedésben”.
Mi is írtunk róla, hogy Orbán Ráhel az Instagram-oldalán írta meg, hogy ismét Amerikában tanulna. Most úgy érzi, talán elérkezett a megfelelő pillanat. Azt is hozzátette, hogy még nem született meg a végleges döntés. A család egyelőre mérlegel, gondolkodik, beszélget róla.
A Válasz Online azonban úgy tudja, hogy a döntés már megszületett. A család a gyerekeket kiiratta Magyarországon, és elintézték a beiratkozást az amerikai iskolába.
Szerdán Orbán Viktor veje, Tiborcz István is egy közösségi oldalon posztolt arról, hogy Amerikába készülnek. A Linkedin bejegyzésben azt írta, hogy a cége jól működik, és
"amennyiben a következő időszakban megosztva tölteném is az időmet az Egyesült Államok és Budapest között, a szakmai víziónk és a napi működés zavartalanul folytatódna tovább".
Bejegyzése szerint "az elmúlt tíz évben a BDPST Group sikeres és nemzetközileg is elismert befektetőcsoporttá vált. Ambiciózus célokat tűztünk ki, és további évtizedekre tervezünk — növekedéssel, innovációval és tudatos, stratégiai terjeszkedéssel itthon és Európában egyaránt".
Mint tulajdonos, a "céljaink hosszú távra szólnak. Hiszünk a stabil fejlődésben, a nemzetközi növekedésben, valamint olyan partnerségek és projektek építésében, amelyek tartós értéket képviselnek — Magyarországon, Közép-Európában és azon is túl".
Mi is írtunk róla, hogy Orbán Ráhel az Instagram-oldalán írta meg, hogy ismét Amerikában tanulna. Most úgy érzi, talán elérkezett a megfelelő pillanat. Azt is hozzátette, hogy még nem született meg a végleges döntés. A család egyelőre mérlegel, gondolkodik, beszélget róla.
