Egy bejegyzése miatt nem vette fel a fideszes igazgató - ezt állítja egy kecskeméti tanárnő, aki pert nyert az intézmény ellen

Minimum 500 ezer dollárra, azaz 160–170 millió forintra rúghatott a kormányzati repülőgépbérlés költsége – írta a 24.hu.

A miniszterelnök csütörtökön reggel indult el Budapestről az Egyesült Államokba a Donald Trump elnökkel tervezett találkozójára, és mintegy 8000 kilométernyi repülés után este érkezett meg a washingtoni Dulles repülőtérre. Orbán Viktorral szokatlanul népes küldöttség utazott, miután a kormányzat a remélt eredmények minél szélesebb körű kommunikációja érdekében a miniszterek, üzletemberek és tanácsadók mellett számos kormánypárti influenszert és médiamunkást is elvitt az útra.

Az indulás előtt bejelentették, hogy a kormány a Wizz Air egyik, alig néhány hete szolgálatba állított utasszállító repülőgépét bérelte ki az útra. Bár a kormánysajtó azt írta, hogy a légitársaság a Budapest és Washington közötti 7350 kilométeres távolság miatt az egyik, direkt nagy távolságú utakra tervezett Airbus A321XLR-ét adta kölcsön, a Wizz Air nem rendelkezik olyan nemzetközi engedéllyel, amely feljogosítaná az Atlanti-óceán megszakítás nélküli átrepülésére. Emiatt a küldöttségnek rövid időre le kellett szállnia Izlandon, így a repülés hossza nagyjából 8000 kilométerre, az időtartama pedig 10 órára nőtt.

A lap által megkérdezett pilóták becslése szerint a bérbe adott Airbus esetében tíz óra tiszta repülési idő mellett egy irányban 190 ezer dolláros üzemanyagköltséggel lehet számolni, ami oda-vissza már 380 ezer dollár. A becslést megerősíti, hogy a privátgépek bérbeadásával foglalkozó Call a Jet Kft. oldalán 18 ezer eurós árat jelölnek meg egy hasonló méretű, Airbus A320 Corporate luxusjet óránkénti bérleti díjaként. A szakemberek szerint a 380 ezer dolláros alapdíj még számos tétellel bővül: fizetni kell a reptéri kiszolgálási és átrepülési díjakat, valamint a teljes személyzet szállásköltségét és ellátását, ami a szóban forgó Airbus esetében tíz fő is lehet.

A Wizz Air arra vonatkozóan nem adott ki információt a lapnak, hogy a kormány piaci bérleti díjat fizetett-e a repülőért, és pontosan mekkora összegben állapodtak meg, a Kormányzati Tájékoztatási Központ pedig nem válaszolt a megkeresésre.

A washingtoni üzleti tárgyalások mellett a baráti hangulatra is nagy hangsúlyt fektettek a felek, legalábbis a miniszterelnök közösségi oldalán közzétett videó tanúsága szerint – írta a hvg.hu.

„Viktor, my man” – ezzel a köszöntéssel fogadta Donald Trump amerikai elnök Orbán Viktort, akit később a kamerák előtt „nagyszerű vezetőnek” nevezett.

Nagy derültséget keltett, amikor Trump kérdésére, hogy „hány illegális migráns van Magyarországon?”, Orbán azt felelte: „nulla”, mire a teremből valaki megjegyezte: „ezért szeretjük önt, uram”.

A felvételen az is látszik, ahogy Trump bemutatja a magyar kormányfőt a kormánytagoknak, többek között Marco Rubio külügy-, Pete Hegseth hadügyminiszternek és JD Vance alelnöknek.

A találkozón ajándékokat is átadtak: Orbán egy egyedi porcelántálat és egy vadászkést vitt Trumpnak, aki annyira megörült a tálnak, hogy azonnal fotót kért róla, hogy elküldhesse a feleségének.

Trump még azt is közölte: „Kezdetek óta barátok vagyunk”.

VIDEÓ: Tárgyalás a Fehér Házban. A kulisszák mögött

Magyar Péter a közösségi oldal közzétett nyílt levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez a TISZA Párt szimpatizánsainak adatait tartalmazó, nyilvánosságra került térkép ügyében.

A párt vezetője azt sérelmezi, hogy álláspontja szerint a hatóságok nem léptek fel az ügyben érintett kormánypárti médiumokkal és politikusokkal szemben. Bejegyzésében azt a kérdést teszi fel a miniszternek, hogy

Magyar Péter szerint a hatóságoknak ki kellene hallgatniuk azokat a politikusokat és újságírókat, akik részt vettek a listázásban.

„Kihallgatták már a honfitársaikat listázó és fenyegető fideszes politikusokat és propagandistákat? Köztük Németh Balázst, a Fidesz-frakció szóvivőjét, aki személyesen fenyegette egy civil honfitársunkat és Lázár Jánost a hozzá tartozó propagandalap uszítása miatt?” – írja.

A politikus név szerint említi Ambrózy Áron publicistát is, akiről azt állítja, hogy már napokkal a térkép széles körű ismertté válása előtt tudott annak létezéséről. Posztjában azt is firtatja, hogy a rendőrség kihallgatta-e már a Fidesz kampányirányítóit, hogy kiderüljön, „ki találta ki és ki szervezte ezt a példátlan politikai bűncselekmény-sorozatot rengeteg honfitársunk megfélemlítésére”.

Az ügy azután robbant ki, hogy egy ismeretlenek által létrehozott, interaktív térképen tették közzé több tízezer, a TISZA Párt online jelöltállítási folyamatában regisztrált magyar állampolgár személyes adatait, köztük a nevüket, e-mail címüket, telefonszámukat és lakcímüket. A kormánypárti sajtó több orgánuma is beszámolt az adatbázisról, és kezdetben hivatkozást is közölt a térképhez, ám ezeket később eltávolították. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) bűncselekménynek minősítette az adatok ilyen jellegű közzétételét, és a térkép azonnali eltávolítására szólított fel.

Orbán Viktor miniszterelnök nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva azonnali vizsgálatot rendelt el, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig ukrán szálat emlegetett az adatbázis kapcsán. A Tisza Párt ezzel szemben következetesen azt állítja, hogy nem egyszerű adatszivárgás, hanem egy célzott, politikai indíttatású támadás történt, és szerintük az adatok egy része nem is a saját rendszereikből származik. Az incidens miatt a párt a jelöltállítás technikai lebonyolítását a Tisza Világ applikáció helyett egy új weboldalra helyezte át.

Jogvédők és adatvédelmi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a személyes adatok puszta megszerzésén és közzétételén túl azok „listázó” jellegű felhasználása – például fenyegető üzenetekben vagy cikkekben – önmagában is bűncselekményt valósíthat meg. Nyilvánosan elérhető információk szerint az ügyben eddig nem történt házkutatás vagy egyéb rendőrségi eljárás kormánypárti médiumoknál vagy politikusoknál.

Bár belengette az Orbán-kormány, hogy még az idén 17 milliárd forint pluszpénzt kap a gyermekvédelem, erre 2025-ben már nem kerül sor – írja a Népszava. A lap szerint ez abból a kormánypárti módosító indítványból derül ki, amit a parlament költségvetési bizottságában tárgyaltak a héten.

Vajda Zoltán, a bizottság MSZP-s elnöke arról tájékoztatta a lapot, hogy Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára kijelentette: „az összeg jelentős részét nem ebben az évben költik el”.

Az ígéret egy hónapja hangzott el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől a Kormányinfón, aki

Ennek értelmében november 1-től a gyermekotthonokban élők étkeztetésére fordítandó költség legalacsonyabb összege napi 2700 forintra emelkedik, így az óvodai, iskolai étkeztetés finanszírozására felhasznált 1300 forinttal együtt napi 4000 forint jut a gyermekek élelmezésére. Ruházatra évi 200 ezer forintot szánnak, a zsebpénz pedig a kétszeresére nő. Jövő januártól a szabadidős és sporttevékenységének támogatása minimum 50 ezer forint lesz.

A további mintegy 10 milliárd sorsát az ígéret szerint a Belügyminisztériumnak kellett volna ismertetnie, legalábbis október 9-én ez hangzott el a Kormányinfón. Majd Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár október 31-én arról beszélt, hogy a héten kiderülnek a további részletek, ám nem így történt.