Egy 10 ezer éves rágógumiban fedezték fel a legrégebbi skandináv emberi DNS-t
„Az olyan információk, hogy a talált darabot mind a férfi, mind a nő megrágta, lehetővé teszik a nemi szerepek megvitatását a mezolitikus társadalomban.
Az egyik lehetséges értelmezés az, hogy a szerszámgyártás nem korlátozódott egy nemre. Amint a Huseby Klev mellett más lakóhelyek eredményei is előkerülnek, szélesebb körben meg tudjuk vitatni a múltbeli populációk társadalmi szervezetét" - folytatta a szakember.
Dr. Emrah Kird a Stockholmi Egyetemről végezte el a DNS számítási elemzéseit. Úgy fogalmazott: "A demográfiai elemzés azt sugallja, hogy a Huseby Klev egyének genetikai összetétele nagyobb hasonlóságot mutat a nyugati vadász-gyűjtögető populációkhoz, mint a keleti vadász-gyűjtögetőkéhez."
Anders Götherström, a molekuláris régészet professzora, a Stockholmi Egyetem Régészeti Kutató Laboratóriumában elmondta, miért fontos lépés egy-egy ilyen apró tárgy megtalálása:
"Történelmünk nagy része látható a velünk együtt szállított DNS-ben, ezért megpróbálunk DNS-t keresni mindenhol, ahol lehetséges".