Közel a duplájára nőtt Tiborcz István vagyona, már a 11. a 100 leggazdagabb magyar listáján
Egy év alatt 100 milliárd forint körüli összegről 188 milliárd forintra növekedett a vagyona. A miniszterelnök veje a legbefolyásosabbak listáján is előkelő helyen áll.
A rangsort Szakonyi Péter szerkesztette, a „A 100 leggazdagabb magyar” című kiadvány csütörtök reggel jelent meg.
A lista szerint a leggazdagabb magyarok vagyona egy év alatt összesen 2000 milliárd forinttal emelkedett, így összvagyonuk elérte a 11 020 milliárd forintot. Ez 22 százalékos növekedést jelent. Idén 19,7 milliárd forintos vagyon kellett ahhoz, hogy valaki bekerüljön a száz leggazdagabb magyar közé.
Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje a 19. helyről a 11. helyre lépett előre. Egy év alatt 100 milliárd forint körüli összegről 188 milliárd forintra növekedett a vagyona.
A listára 2019-ben került fel először, akkor 35 milliárd forinttal. Gazdagodásának történetét a Direkt36 idei, „A dinasztia” című dokumentumfilmje is bemutatta - írta a Telex.
Minden évben nagy figyelem övezi a befolyás-barométer változásait is. Ezen a listán is feltűnik Tiborcz István, akit a tavalyi 11. hely után idén a 10. legbefolyásosabb szereplőnek tartanak az elemzők.
Mészáros Lőrinc vezeti a leggazdagabb magyarok listáját, 1422 milliárd forintos vagyonával. Tavaly még 990 milliárd forintja volt, így egy év alatt közel 50 százalékkal nőtt a vagyona. A második helyen Csányi Sándor áll, az OTP vezére, aki mezőgazdasági érdekeltségekkel is rendelkezik. Ő 700 milliárdról 820 milliárd forintra gyarapította vagyonát. A harmadik helyezett ismét Felcsuti Zsolt lett, aki ipari nagykereskedelmi és gépgyártó cégek tulajdonosa. Az ő vagyona 486-ról 526 milliárd forintra nőtt.
A rangsort Szakonyi Péter szerkesztette, a „A 100 leggazdagabb magyar” című kiadvány csütörtök reggel jelent meg.
A lista szerint a leggazdagabb magyarok vagyona egy év alatt összesen 2000 milliárd forinttal emelkedett, így összvagyonuk elérte a 11 020 milliárd forintot. Ez 22 százalékos növekedést jelent. Idén 19,7 milliárd forintos vagyon kellett ahhoz, hogy valaki bekerüljön a száz leggazdagabb magyar közé.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már 300 ezer forintot lehet ingyen felvenni az automatákból, de előbb nyilatkozni kell a banknál
Vasárnaptól él a 300 ezer forintos díjmentes készpénzfelvételi keret, amely legfeljebb két tranzakcióra vonatkozik. A kedvezmény nem automatikus, a számlatulajdonosnak nyilatkoznia kell róla a bankjánál.
Február 1-jétől, azaz most vasárnaptól duplájára, 300 ezer forintra nő a bankautomatákból díjmentesen felvehető készpénz havi kerete. Ezt az összeget továbbra is legfeljebb két részletben lehet költségmentesen felvenni, a harmadik tranzakciótól a bankok már díjat számíthatnak fel. A díjmentesség bármely belföldi bank ATM-jére és a Magyar Posta fiókjaiban történő készpénzfelvételre is érvényes – emlékeztet az mfor.hu.
A kedvezmény azonban nem jár automatikusan: minden 16 év feletti, magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező számlatulajdonosnak nyilatkoznia kell, hogy melyik bankszámlájánál szeretné igénybe venni.
Akinek már van érvényes nyilatkozata, annak nincs teendője, a bankok automatikusan az emelt keretet alkalmazzák. Annak viszont, aki most nyilatkozik, érdemes figyelnie a határidőre: ha a kérelme egy adott hónap 20. napja előtt beérkezik, a kedvezmény a következő hónaptól él, ha viszont 20-a után, akkor plusz egy hónapot kell várnia. Fontos, hogy bankváltáskor a nyilatkozatot az új pénzintézetnél is meg kell tenni.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az átlagos bankkártyás eddig a 150 ezres limitet sem használta ki.
Míg 2014 és 2019 között havonta átlagosan egy készpénzfelvétel jutott egy kártyára, 2025 őszén ez a szám már csak 0,84 volt. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos kártyabirtokos évente mindössze tízszer megy ATM-hez.
Bár a tranzakciónként felvett összeg a bérek és az infláció miatt folyamatosan nőtt, 2025 őszén átlagosan 113,5 ezer forint volt, ami jócskán elmarad a korábbi, 150 ezres kerettől is.
Az eredetileg „pénzügyi rezsicsökkentés” néven 12 évvel ezelőtt, 2014-ben bevezetett szabály a 150 ezer forintos határt az akkori átlagkeresethez igazította. Mára azonban a nettó átlagkereset 525 ezer forint, a nettó medián pedig 420 ezer forint körül alakul, vagyis a 300 ezres új limit sem elegendő ahhoz, hogy egy átlagos fizetést teljes egészében díjmentesen készpénzben vegyenek fel.
A díjmentesség persze csak az ügyfél szempontjából az, a bankoknak ugyanis komoly költséget jelent. Minden tranzakció után 0,9 százalékos tranzakciós illetéket fizetnek, ami egy 300 ezer forintos felvételnél 2700 forintot tesz ki. Emellett egyetlen bankautomata éves üzemeltetési és feltöltési költsége 10 millió forint körül van.
A nyilatkozatot tett ügyfelek elviekben jogosultak arra is, hogy vásárlásaik során havonta kétszer, összesen 40 ezer forint értékben díjmentesen vegyenek fel készpénzt a kereskedőknél, de ezt a szolgáltatást eddig nagyon kevés üzlet vezette be.
A készpénzhasználat ösztönzése mindeközben szembemegy a piaci folyamatokkal. A tranzakciós illeték bevezetése óta eltelt 12 évben a bankkártyás vásárlások értéke több mint tízszeresére nőtt, míg a készpénzfelvételeké csupán 65 százalékkal emelkedett. A 2020-as koronavírus-járvány kitörése óta a kártyás vásárlások értéke tartósan meghaladja a készpénzfelvételekét, és az olló egyre nagyobbra nyílik. A kormányzati oldal azzal érvel, hogy a bérek és árak emelkedése indokolttá tette a limit megduplázását. A bankszektor képviselői szerint viszont a lépés növeli a pénzintézetek terheit, és szembemegy a digitalizációs törekvésekkel, miközben feleslegesen drágítja a gazdaság működését.
Február 1-jétől, azaz most vasárnaptól duplájára, 300 ezer forintra nő a bankautomatákból díjmentesen felvehető készpénz havi kerete. Ezt az összeget továbbra is legfeljebb két részletben lehet költségmentesen felvenni, a harmadik tranzakciótól a bankok már díjat számíthatnak fel. A díjmentesség bármely belföldi bank ATM-jére és a Magyar Posta fiókjaiban történő készpénzfelvételre is érvényes – emlékeztet az mfor.hu.
A kedvezmény azonban nem jár automatikusan: minden 16 év feletti, magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező számlatulajdonosnak nyilatkoznia kell, hogy melyik bankszámlájánál szeretné igénybe venni.
Akinek már van érvényes nyilatkozata, annak nincs teendője, a bankok automatikusan az emelt keretet alkalmazzák. Annak viszont, aki most nyilatkozik, érdemes figyelnie a határidőre: ha a kérelme egy adott hónap 20. napja előtt beérkezik, a kedvezmény a következő hónaptól él, ha viszont 20-a után, akkor plusz egy hónapot kell várnia. Fontos, hogy bankváltáskor a nyilatkozatot az új pénzintézetnél is meg kell tenni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter videóban üzent a Fidesz-szavazóknak: Ti is tudjátok, hogy többet érdemlünk
A TISZA Párt elnöke azt ígérte a kormánypárti szavazóknak, hogy pártja kormányra kerülve megtartja a határkerítést és a rezsicsökkentést, a sorkatonaságot viszont soha nem fogják bevezetni. Azt is leszögezte, hogy neki nincsenek „gazdái”.
„Soha, ismétlem, soha nem vezetjük be a sorkatonaságot” – ezzel az üzenettel fordult Magyar Péter a Fidesz szavazóihoz a Facebookon közzétett videójában vasárnap.
A Tisza Párt elnöke egyértelművé tette pártja álláspontját több, a kormánypártok számára is kulcsfontosságú kérdésben: megtartanák a déli határkerítést és szociális alapon kiterjesztenék a rezsicsökkentést.
A sorkatonaság elutasítását Magyar Péter azzal indokolta: „Három fiam van, pontosan tudom, hogy miről beszélek.” A migrációval kapcsolatban pedig kijelentette:
„A TISZA megtartja a déli határkerítést, és sem most, sem kormányra kerülve nem fogjuk támogatni sem a migránskvótákat, sem a migránspaktumot.”
A rezsicsökkentés kapcsán ígéretet tett arra, hogy a Tisza Párt megtartja és szociális alapon kiterjeszti azt, hogy „egy magyarnak se kelljen fázni az otthonában”.
Magyar Péter élesen bírálta az ország állapotát, és a kormányt tette felelőssé az uniós források elmaradásáért, amelyek nélkül szerinte nem lehet beindítani a magyar gazdaságot. Kitért a közszolgáltatások romlására is.
„Ti is tudjátok, hogy többet érdemlünk annál, hogy Európa legszegényebb és legkorruptabb országa maradjunk. Ti is pontosan látják, hogy jelenleg nem működik az ország. Ti is tudjátok, hogy soha nem késett ennyit a magyar vasút, hogy soha nem voltak ilyen rossz állapotban a magyar utak. Ti is tapasztaljátok, hány orvos és hány ápoló hiányzik a magyar kórházakból és rendelőintézetekből, és hogy néha éveket kell várni egy-egy egyszerűbb műtétre is”
– fogalmazott a videóban.
Arról is beszélt, hogy „kiürül a magára hagyott magyar vidék”, és egyre több fiatal kénytelen elhagyni a szülőföldjét a lakhatási és megélhetési válság miatt. Azt is mondta, hogy soha nem született ilyen kevés gyerek, mint most. Magyar Péter szerint „a magyar vidék többet érdemel, mint bezárt szülészeteket, postákat, vagy megszüntetett vasúti szárnyvonalakat”.
Üzenetét személyesebb hangvétellel folytatta, felidézve, hogy korábban ő is fideszes volt.
„Pontosan látjátok, hogy az utóbbi években valami nagyon félrecsúszott. Én is voltam fideszes. Sokáig. És ugyanúgy szerettem a hazámat, mint néhány évvel ezelőtt. Nem én változtam, nem ti változtatok, hanem az a hatalom, amelynek egykor közösen szavaztunk bizalmat.”
A pártelnök arra is utalt, hogy „70 nap múlva közösen döntünk arról, hogy merre menjünk tovább”, célozva ezzel az április 12-i országgyűlési választásra.
„Én hiszem, hogy Magyarország helye Európában van. Én hiszem és tudom, hogy mi magyarok, fideszesek, volt fideszesek, tiszások, egyéb ellenzékiek összefogva újra nagyjá és boldoggát tudjuk tenni Szent István országát. De tudom azt is, hogy csak közösen, egymás különbözőségeit tiszteletben tartva tudunk egy működő és emberséges hazát építeni” – jelentette ki Magyar Péter.
Hangsúlyozta, hogy a TISZA megvédi az anyaországi és a külhoni magyarokat is, kormányra kerülve pedig azon fognak dolgozni „a nap 24 órájában, a hét minden napján és az év 365 napjában”, hogy minden magyar család jobban éljen, hogy csökkenjenek az adókat, és emelkedjenek a bérek, valamint a nyugdíjak.
„Tudnotok kell azt is, hogy nekem nincsenek gazdáim. Engem csak és kizárólag a hazám sorsa és a honfitársaim jóléte foglalkoztat. Ha Magyarország érdeke úgy kívánja, akkor én szembe megyek bármikor, bárkivel”
– szögezte le a politikus.
Azt is elmondta, hogy tiszteletben tartják, bárkire is szavaznak a fideszesek, a leendő TISZA-kormány őket is képviselni fogja, meg fogják védeni őket is, ha ez szükséges.
Videóüzenete végén azt kérte, a Fidesz-pártiak ne felejtsék el, hogy „mind magyarok vagyunk, hogy sokkal több bennünk a közös, mint ami elválaszt”.
„Kedves fideszes honfitársaim, Kérlek segítsetek ti is, hogy Magyarország újra békés, jókedvű és emberséges ország lehessen. Hogy mindenki, aki magyarul gondolkodik vagy álmodik érezze, hogy számíthat a hazájára. Köszönöm, hogy meghallgattatok. A haza minden előtt” – mondta Magyar Péter.
A videóhoz fűzött bejegyzésében arra kérte követőit, juttassák el az üzenetet minél több fideszes szülőhöz, nagyszülőhöz és baráthoz, mert fontosnak tartja, hogy „közvetlenül szólhassanak azokhoz is, akik általában csak a propagandán keresztül hallanak” róluk.
„Soha, ismétlem, soha nem vezetjük be a sorkatonaságot” – ezzel az üzenettel fordult Magyar Péter a Fidesz szavazóihoz a Facebookon közzétett videójában vasárnap.
A Tisza Párt elnöke egyértelművé tette pártja álláspontját több, a kormánypártok számára is kulcsfontosságú kérdésben: megtartanák a déli határkerítést és szociális alapon kiterjesztenék a rezsicsökkentést.
A sorkatonaság elutasítását Magyar Péter azzal indokolta: „Három fiam van, pontosan tudom, hogy miről beszélek.” A migrációval kapcsolatban pedig kijelentette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy szerint levadászták a hatvanpusztai zebrákat, a rendőrség elutasította a feljelentést
Az ellenzéki képviselő azt állítja, a nevüket vállaló forrásai szerint az állatok egy részét egyszerűen levadászták. A hatóság szerint azonban az egész csak „feltételezés”, ezért nem is foglalkoznak vele.
Hadházy Ákos független képviselő vasárnap a Facebookon arról írt, hogy a Bicskei Rendőrkapitányság szerinte „rekordgyorsasággal” elutasította a nyomozást a hatvanpusztai zebrák ügyében tett feljelentése nyomán. A képviselő közlése szerint a feljelentést azért tette, mert több, egymástól független forrása is azt jelezte neki, hogy a zebrák már nincsenek Hatvanpusztán.
„Ez még nem lenne bűncselekmény, de többen (nevüket vállalva) azt is jelezték felém, hogy az állatok egy részét egyszerűen levadászták. Ez pedig állatkínzás számítana, ugyanis a zebra nincsen a vadászható állatok között felsorolva a vadászati törvényben”
– írta Hadházy.
A politikus szerint a rendőrségnek legalább annyit kellett volna tennie, hogy ellenőrzi, megvannak-e még az állatok. Hadházy a bejegyzésben a bicskei rendőrséget bírálta, és több korábbi ügyet is felemlegetett:
Hadházy szerint a hatalom „szégyelli ezt az egészet”, amit azzal indokolt, hogy állítása szerint Mészáros Lőrinc biztonsági őrei órákig a helyszínen voltak, hogy megakadályozzák a szafariparkhoz vezető lezárt út megkerülését. Hadházy a poszthoz mellékelte a Bicskei Rendőrkapitányság elutasító határozatáról készült fotót is.
2024 őszén jelentek meg az első sajtóbeszámolók arról, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető hatvanpusztai területen egzotikus állatokat, köztük zebrákat tartanak. A Mészáros Csoport később közölte, hogy az állatokat engedéllyel, a jogszabályoknak megfelelően tartják, és azok „mentett állatok”. A cégcsoport hangsúlyozta, hogy vadászat „semilyen körülmények között” nem folyik a területen. A Vál-völgye Vadásztársaság kommunikációja szerint a területen tartott állatok nem vadászati céllal vannak jelen.
A hatályos rendelet szerint a zebra Magyarországon nem szerepel a vadászható fajok listáján, így elejtése állatkínzásnak minősülhet.
Hadházy Ákos független képviselő vasárnap a Facebookon arról írt, hogy a Bicskei Rendőrkapitányság szerinte „rekordgyorsasággal” elutasította a nyomozást a hatvanpusztai zebrák ügyében tett feljelentése nyomán. A képviselő közlése szerint a feljelentést azért tette, mert több, egymástól független forrása is azt jelezte neki, hogy a zebrák már nincsenek Hatvanpusztán.
„Ez még nem lenne bűncselekmény, de többen (nevüket vállalva) azt is jelezték felém, hogy az állatok egy részét egyszerűen levadászták. Ez pedig állatkínzás számítana, ugyanis a zebra nincsen a vadászható állatok között felsorolva a vadászati törvényben”
– írta Hadházy.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Cáfolja a polgármester, hogy csődbe ment volna a beköltözőket távol tartó nógrádi falu
A KDNP-s vezetésű Vizslás önkormányzata szombaton egy apróhirdetésben azt közölte, hogy csődeljárás alá kerültek. Sándor József vasárnapi közleményében viszont azt állítja, a község nincs csődben, az önkormányzat működése stabil.
Apróhirdetésben jelentett csődöt, majd órákkal később már cáfolt is a polgármester a szigorú beköltözési rendeletéről hírhedtté vált Vizsláson.
A Népszava írt arról, hogy a Nógrád megyei falu önkormányzata január 31-én a következő szikár közleményt adta fel:
„Vizslás község önkormányzata ezúton értesíti üzleti partnereit, hogy csődeljárás alá került”.
A lap hiába kereste Sándor József polgármestert, aki előbb a rossz vételre hivatkozva nem válaszolt, visszahívást kért, majd az írásban feltett kérdésekre sem reagált.
Nem sokkal a cikk megjelenése után Sándor József a Facebookon cáfolta, hogy a település csődben lenne.
„Vizslás Község nincs csődben. Az önkormányzat működése stabil, a kötelező közszolgáltatások zavartalanul működnek, a munkavállalók bérüket időben megkapják, sőt béremelés is volt nekik, a fejlesztések és közösségi programok folyamatosan zajlanak” – jelentette ki a polgármester. Közölte, hogy
„a nyilvánosságban megjelent félreértelmezések egy több éve fennálló, jogi elszámoláshoz kapcsolódó technikai eljárásból erednek, amely nem érinti az önkormányzat működőképességét és nem jelent fizetésképtelenséget.”
Sándor József közleménye szerint „Vizslás vezetése továbbra is elkötelezett a felelős gazdálkodás, az átláthatóság és a település fejlődése mellett. Vizslás működik. Vizslás fejlődik. Vizslás nincs csődben”.
Az Opten adatai szerint míg 2022-ben a vizslási önkormányzatnak 372 millió forint bevétele volt, amelyből 359 millió állami támogatás, addig tavaly ez a szám a felére zuhant: 195 milliós bevételre jutott 180 millió állami támogatás. A kiadások elvileg nem vihették volna mínuszba a kasszát, hiszen erre 99 milliós keretet irányoztak elő.
Vizslás tavaly ősszel azzal került be a hírekbe, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt színeiben megválasztott polgármester és a szintén KDNP-s tagokból álló testület a települési önazonossági rendeletben extra elvárásokat támasztott az ingatlanvásárlókkal szemben.
A vevőktől erkölcsi bizonyítványt, büntetlen előéletet, legalább középfokú végzettséget és folyamatos munkaviszonyt igazolását kérték volna. Emellett részt kellett volna venniük egy személyes meghallgatáson a képviselő-testület előtt, valamint betelepülési hozzájárulásként be kellett volna fizetniük az ingatlan bruttó vételárának tíz százalékát.
Egy kitétel szerint az ingatlan adásvételekor az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg. Sándor József korábban arról beszélt, hogy noha van elővásárlási joguk, pénzük nincs erre a célra, így ez a kitétel inkább egyfajta formalitás.
Jelenleg közel harminc olyan település van Magyarországon, ahol csődgondnok felügyeli az önkormányzat gazdálkodását.
„Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek az önkormányzatok, főleg azok a kisebb települések, amelyeknek nincsenek adóbevételeik. A működésükre biztosított kormányzati forrás ugyanis az elmúlt öt évben nem emelkedett, miközben az infláció igen” – mondta Dicső László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke a Népszavának. Hozzátette, amikor egy önkormányzat csődöt jelent, csődgondnokot neveznek ki mellé, akinek feladata biztosítani az alapvető közszolgáltatások működését, és akár a képviselő-testület döntésével is szembemehet, ha egy kiadást túlzónak érez.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az elmúlt hetekben egyeztetéseket jelentett be a jelentősebb önkormányzati érdekképviseletekkel és a megyei jogú városok polgármestereivel az önkormányzatok költségvetésének átalakításáról, valamint a szolidaritási hozzájárulás mértékéről és arányairól. A tárca vezetője az érzékelhető változtatást a választások utánra ígérte, amennyiben a Fidesz-kormány marad hatalmon.
