HÍREK
A Rovatból

„Önök kommunista módszerekkel próbálják fenyegetni az egészségügyi dolgozókat” - Kulja András és Takács Péter egymásnak feszült a magyar egészségügy kapcsán

Az élő adásban megrendezett vita során szóba került a kórházbezárás, a várólista és az orvosok fizetése is. Takács Péter és Kulja András találkozója heves szóváltásokba torkollott.
F. O. - szmo.hu
2025. június 24.



Takács Péter egészségügyi államtitkár és Kulja András, a TISZA Párt egészségügyi szakpolitikusa hétfő este az ATV stúdiójában vitatkozott egymással. A beszélgetés során több fontos téma is szóba került, többek között a kórházak helyzete, a várólisták, az egészségügyi dolgozók bérezése, valamint az állami egészségügy finanszírozása.

A vita során Kulja András azt mondta: „Nem könnyű az Önre osztott szerep egy olyan kormányban, ahol egy rendőrminiszter felel az egészségügyért. De Ön ma ezt a kormányt fogja képviselni, Ön ma Orbán Viktort képviseli. Ezzel szemben én a magyar embereket képviselem, azokat, akiket ez a kormány cserben hagyott. (...)

Amíg Önöknek a beteg csak egy adat egy Excel-táblában, amit arra használnak, hogy a hatalmukat gyarapítsák, mi egy betegközpontú, emberséges egészségügyet szeretnénk teremteni.”

A TISZA Párt politikusa hozzátette, hogy több ezer levelet kaptak betegektől és hozzátartozóktól, akik arról számoltak be, hogy hosszú hónapokig vagy évekig várnak egy-egy beavatkozásra, és gyakran 30-40 fokos hőmérsékletű kórtermekben kénytelenek ellátást kapni. Szentes városát is említette, ahol személyesen is jártak. Kulja szerint a kormány elutasítja a problémákról szóló visszajelzéseket, miközben a közbeszédben ellenségképekkel és háborús retorikával uralja a kommunikációt. Azt is elmondta, hogy évente 50 ezer ember hal meg Magyarországon megelőzhető és gyógyítható betegségek következtében, ami naponta 120 halálesetet jelent.

Takács Péter válaszában hangsúlyozta, hogy az egészségügy témája mindig az ellenzék kezében van. Felidézte, hogy Kulja korábban egy podcast-beszélgetésben azt mondta, hogy „az egészségügyet divat és könnyű szidni”, mert senki nem elégedett a saját országának rendszerével.

Az államtitkár kijelentette: soha nem állította, hogy a magyar egészségügyben minden rendben lenne,

és hozzátette: „ha valaki bizonyítja, hogy ilyet valaha mondott, azt meghívja egy fagyira vagy sörre.”

Takács szerint a jelenlegi kormányzati ciklus alatt 250 százalékkal nőtt a magyar egészségügy finanszírozása, mind nominális, mind reálértéken. Azt is elismerte, hogy továbbra sem elegendő a forrás, de szerinte nincs olyan ország, amelyben elegendő lenne.

Szóba került a Direkt36 egyik cikke is, amely 770 osztálybezárásról írt. Takács szerint ezek nem valódi bezárások, hanem szüneteltetések voltak. Úgy fogalmazott: „Van olyan szüneteltetés, ami tartós szüneteltetés, (…) de van olyan is, ami csak néhány óráig tartott.” Szerinte ezek között van olyan, amit fejlesztés, felújítás indokolt. Kulja ezzel szemben azt állította, hogy

a kormány gyakran kommunikál felújítást, miközben valójában kapacitáshiány miatt szünetel az ellátás.

Elmondta: az esetek 25 százalékában humánerőforrás-hiány miatt történik a szüneteltetés, és ha egy osztály 2020 óta nem működik, azt már bezárásnak kell tekinteni.

A politikusok az egészségügyi dolgozók bérezéséről és szakképesítéseiről is vitáztak. Kulja úgy fogalmazott: „Önök hatalmi eszközökkel fenyítik, fenyegetik az egészségügyi dolgozókat”, valamint

„Önök kommunista módszerekkel próbálják fenyegetni az egészségügyi dolgozókat.”

Takács erre azt reagálta: „ja”, majd viccesen megkérdezte, hogy éppen „Rogán-féle” propagandát mond-e vissza, és eljátszotta, hogy Rogán Antalt hallgatja, majd neki üzen. Hangsúlyozta, hogy kormányzásuk alatt nőtt az egészségügyi dolgozók fizetése, bár arra nem tért ki, milyen mértékben befolyásolta ezt az elmúlt 15 év inflációja.

Rónai Egon műsorvezető egy másik kérdésében arra volt kíváncsi, hogy mennyi kórházra van szükség Budapesten és vidéken, illetve indokolt-e egy új központi kórház megépítése. Kulja emlékeztetett a dél-budai centrumkórház projektjére, amelyre eddig 14 milliárd forintot költöttek el, de az építkezés nem valósult meg. Szerinte ez csalódást okozott azoknak, akik minőségi ellátást vártak.

A TISZA Párt politikusa szerint transzparens megközelítésre van szükség, és nem lehet átmeneti szüneteltetésekkel kezelni a problémákat. Elmondta, hogy a párt győzelme esetén teljes körű egészségügyi átvilágítást terveznek. Hozzátette: miközben a kormányzat arról beszél, hogy sok gyereket kellene szülni, addig az ellátás hiányosságai ezt nem teszik lehetővé.

Takács Péter szerint az ellenzék a „halálkufárkodás” módszerét alkalmazza.

Azt állította, hogy Kulja érzelmekre ható beszédeket mond, többek között az Európai Unióban, amikor Duchenne-szindrómás gyermekek gyógyszerellátásáról beszélt. Takács szerint az ott elhangzottak nem feleltek meg a valóságnak, és hozzátette, hogy a gyógyszertámogatás jól működik Magyarországon.

A társadalombiztosítás témája is előkerült. Rónai Egon azt vetette fel, hogy sokan úgy érzik, hiába fizetik a járulékokat, nem jutnak időben ellátáshoz, és kénytelenek magánegészségügyi szolgáltatást igénybe venni. Takács erre azt mondta, hogy a társadalombiztosítási rendszer összetett, és nem lehet kizárólag a költségvetési sorok alapján megítélni. Kiemelte, hogy a várólisták létezése nem magyar sajátosság, és azok a koronavírus-járvány után nyúltak meg. Elmondása szerint

jelenleg 27 ezer ember vár ellátásra, közülük 22 ezren nem kapták meg azt 60 napon belül. Három műtéttípusnál – térd-, csípőprotézis és kiterjesztett gerincműtét – hosszabb a várakozási idő.

Az államtitkár szerint a magánellátás a járóbeteg-ellátás 13-15 százalékát teszi ki, míg a fekvőbeteg-ellátásban ez az arány két százalék alatt van, ami szerinte megfelel az uniós átlagnak.

Kulja egy budapesti óvodapedagógus levelét olvasta fel, aki hét évre kapott műtéti időpontot. Felvetette, hogy ha egy beteg másik kórházban előbb jutna ellátáshoz, akkor hogyan tudna odajutni. Úgy fogalmazott: „Ha egy beteg fájdalommal él, fájdalommal emeli az unokáját, neki nem segít, ha ön fenszi applikációkat készít.” Szerinte Takács nem adott választ arra, hogy mennyi ideig szünetelnek az osztályok, illetve milyen arányban fordulnak elő kórházi fertőzések és reoperációk.

Takács válaszában Kollár Kinga uniós felszólalására utalt, akinek beszédét korábban többször idézte a kormány. Az EU-s támogatásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy a kormány benyújtja a számlát Brüsszelnek.

Kulja úgy reagált: „Kicsit unalmas, hogy 15 éve mindig másra mutatnak, egyszer vállalni kéne a felelősséget.” Azt is elmondta, hogy „önök tizenhétszer annyi pénzt költöttek vadászati kiállításra, mint amennyiből fel lehetett volna újítani a szentesi kórházat.” Takács erre úgy reagált, hogy a TISZA Párt figyelemfelhívása után elrendelte a tiszti főorvosi vizsgálatot a szentesi kórházban.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Köpködött, kártékony volt, és most pofátlanul visszajön tanítani” – kiakadtak az ELTE-oktatók Maruzsa Zoltán visszatérése miatt
A volt köznevelési államtitkárt egy tanszéki értekezleten szembesítették kollégái az oktatáspolitikában játszott szerepével. Az oktatók petíciót is indítottak, hogy a jövőben legfeljebb négy évig lehessen távol maradni politikai megbízatás miatt.


Tizennégy év kormányzati munka után visszaült a katedrára Maruzsa Zoltán, volt köznevelési államtitkár – az ELTE történészei pedig nyíltan megtagadják az együttműködést vele: vizsgabizottságba sem ülnének be mellé, és petíciót indítottak, hogy a politikából visszatérők múltjának legyen következménye.

Kemény mondatoktól izzott a levegő egy június eleji tanszéki értekezleten, ahol az ELTE Történettudományi Intézetének oktatói több mint másfél órán át kérték számon a volt köznevelési államtitkáron az elmúlt évek oktatáspolitikáját. A 24.hu cikke szerint a tanárok egyebek mellett az egyetemi autonómia és a tudományos szabadság területén véghez vitt rombolással vádolták a visszatérő adjunktust.

Egyikük szerint „etikailag és szakmailag is vállalhatatlan, hogy úgy tegyünk, mintha mi sem történt volna”.

A volt államtitkár a lapnak nyilatkozva a világnézeti sokszínűség fontosságát hangsúlyozta, és jelezte, hogy a hallgatóknak szabad választásuk van. „Az ELTE BTK-n a bojkott nehezen értelmezhető, hiszen minden kódon több kurzust hirdetünk, és a hallgatók döntik el, hogy azt kinél veszik fel, tehát senki nem kényszerül arra, hogy hozzám jelentkezzen. Aki viszont szívesen tanulna tőlem, azt nagy örömmel várom” – fogalmazott Maruzsa. Hozzátette, hogy szakmai felkészültségét több mint 80 publikációja, doktori és habilitált fokozata, valamint egy korábbi „Félév Oktatója” címe is alátámasztja, és már ősszel új publikációi jelennek meg.

A dékáni hivatal tájékoztatása szerint Maruzsa Zoltán 2012. szeptember 15-től volt folyamatosan fizetés nélküli szabadságon, amelyet évente hosszabbítottak meg. Az utolsó, 2026. július 31-ig szóló engedélyének korábbi lezárását a 2026-os országgyűlési választások után három nappal, április 15-én kérte, így május 15-én visszakerült az egyetem állományába. A hivatal szerint az intézmény a fizetés nélküli szabadság indokát jellemzően nem vizsgálja, azt mérlegelési jogkörében engedélyezi.

A státuszbeli és anyagi változás is jelentős: Maruzsa államtitkárként közel 3 millió forintos bruttó fizetést, valamint kuratóriumi tiszteletdíjat kapott, míg adjunktusként a 2025-ös bérrendezés után is csupán bruttó 530 ezer forintos alapilletményre számíthat.

„Az biztos, hogy fel kell majd dolgoznia azt a zuhanást, hogy tegnap még főnök volt, most meg adjunktusként alulról a második. Nem beszélve a fizetési különbségekről. Majd, amikor megkapja a fizetését, el fog hűlni rendesen” – jegyezte meg az egyik oktató.

Egy forrás ennél is keményebben fogalmazott, aki szerint az anyagiak elő sem kerültek Maruzsa visszatéréséről folytatott vita során, hanem

„azzal van bajunk, hogy köpködött, kártékony volt, és most pofátlanul visszajön tanítani”

Az ügyre reagálva az egyetem polgárai petíciót indítottak, amelyet már több mint ötszázan aláírtak. Ebben azt követelik, hogy a politikai megbízatás miatti fizetés nélküli szabadság időtartamát négy évben maximálják, a visszatérőket pedig vessék alá egy szakmai alkalmasságot és etikai szempontokat is vizsgáló eljárásnak, azaz habitusvizsgálatnak.

A cikk felidézi az ELTE és a kormány közötti vitákat, például a modellváltás elutasítását, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indított konkurens tanárképzést, valamint az egyetem szerepét a pedagógus-tiltakozásokban.

Maruzsa Zoltán visszatérése nem egyedi eset, a közeljövőben több, a politikából távozó oktató kezdi újra a tanítást az ELTE-n. A szocialista Hiller István és a volt jobbikos Brenner Koloman is hosszú kihagyás után folytatja, míg a fideszes Navracsics Tibor esetében nem valódi visszatérésről van szó, mivel miniszteri és uniós biztosi munkája mellett is folyamatosan tartott órákat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Tarr Zoltán: Saját „tolvajnyelvet” alakítottak ki az NKA-ügy érintettjei
A miniszter szerint az NKA átvizsgálása feltárta, hogy a NAV-nyomozásban érintettek egy belső zsargont használtak a közpénzek elosztására. A közpénzkeretet „uszodának”, a pályázókat „úszóknak” nevezték, és ügyeltek arra, hogy „ki úszik be” a tárcavezető szerint.


Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerdán „Az uszoda” címmel tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Nemzeti Kulturális Alap (ami körül a NAV is nyomoz) minisztériumi vizsgálatának egyik friss fejleményéről számolt be.

„A NAV nyomozásban is érintett személyek a Cosa Nostra tolvajnyelvéhez hűen »uszodának« nevezték maguk között a miniszteri egyedi döntésekre szánt közpénzkeret egy részét.”

A poszt szerint ehhez a zsargonhoz illő kifejezéseket is használtak egymás között: a számukra kedves pályázókat „úszóknak” nevezték, és hívták meg őket az „úszóversenyre”. A miniszter szerint ebben több-kevesebb sikerrel próbáltak ügyelni arra is, hogy „ki úszik be” a medencébe.

Tarr azt írta, a tolvajnyelv használata tökéletesen leírja, hogyan működött a kulturális alapok kiosztása hosszú éveken át, szűk körben, az intézmény munkatársait megkerülve. A bejegyzést azzal zárta, hogy a bűnesetek feltárása folyamatban van, és

reméli, hamarosan az is kiderül, „ki volt az úszómester”.

Az ügyészség tegnap hat embert vett őrizetbe hűtlen kezelés gyanújával, köztük Bús Balázst, Óbuda korábbi fideszes polgármesterét, ma pedig kezdeményezték letartóztatásukat, amiről csütörtökön dönthet a bíróság. A gyanú velük szemben hűtlen kezelés.

A botrány még áprilisban robbant, miután a nyilvánosságban felmerült a gyanú, hogy az NKA 17 milliárdos támogatási keretét politikai lojalitás alapján osztották szét, támogatva a Fidesz választási kampányát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A ledobált Pride-zászlók helyére magyar lobogókat tettek a Mi Hazánk aktivistái az Erzsébet hídon
A Mi Hazánk Ifjai szerda délelőtt gyorskötegelőkkel rögzítettek nemzeti lobogókat az Erzsébet híd korlátjaira. Az akció napokkal azután történt, hogy egy férfi a Dunába dobálta a Pride miatt kihelyezett szivárványos zászlókat.


Néhány nappal a hétvégi Budapest Pride felvonulás előtt újabb fordulatot vett a fővárosi zászlóügy: szerda délelőtt a Mi Hazánk Mozgalom ifjúsági szervezetének tagjai magyar zászlókat raktak tele az Erzsébet hidat - írja a Telex.

Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője később egy posztban arról írt, a magyar zászlókkal azt üzenik, hogy Budapest mindenkié.

A konfliktus vasárnap kezdődött, amikor egy férfi leszedte és a Dunába dobálta az Erzsébet hídról a Pride alkalmából kihelyezett szivárványos zászlókat. A Fővárosi Önkormányzat azonnal feljelentést tett rongálás miatt, és közölte, hogy napokon belül pótolja a lobogókat. A rendőrség kedd este mogyoródi otthonában elfogta az 58 éves gyanúsítottat, aki beismerte a tettét. Kihallgatása után szabadon engedték, az eljárás rongálás miatt folyik ellene.

Az ügy a parlamentben is téma lett: Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője szerint a szivárványos zászlók társadalmi feszültséget okoznak, és inkább a magyar zászlónak lenne ott a helye.

Erre Magyar Péter miniszterelnök egy Ferenc pápától származó idézettel reagált: „Ha egy meleg Istent keresi, ki vagyok én, hogy megítéljem őt?”

Novák Előd eközben bejelentette, hogy kifizeti a zászlók leszedéséért járó bírságot, Fekete-Győr András pedig úgy kommentálta a zászlók eltávolítását, hogy azzal „egy kicsit megint nyomorúságosabb hely lett Magyarország.”

A hétvégi felvonulást idén a rendőrség – a tavalyi gyakorlattal ellentétben – nem tiltotta be, de a szervezők továbbra is a szerintük homofób törvény eltörlését követelik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Még csak most jön a kánikula java
A HungaroMet előrejelzése szerint a kánikula a hétvégén tetőzik, a csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot is. Csütörtökön már extrém erős lesz az UV-sugárzás is.


A HungaroMet friss jelentése szerint még csak most jön a hőhullám java, ugyanis a következő napok során az anticiklon, melynek jelenleg a középpontja még Nyugat-Európában helyezkedik el, egyre inkább kelet felé tolódik, és a középpontja hétvégére már a Kárpát-medence fölé húzódik. Ennek áramlásában pedig egyre melegebb, szubtrópusi eredetű levegő érkezik a Kárpát-medencébe.

A meteorológiai szolgálat szerint, az éjszakai órákban sem igazán számíthatunk felfrissülésre, a minimumhőmérséklet döntően 15 és 20 fok között alakul, de a belvárosokban, a vízpartok mentén és a magasabban fekvő helyeken ennél is melegebb lehet.

Az ország nagy részén derült időre kell készülni, csapadék sehol sem valószínű, legfeljebb az ország középső részén képződhet némi gomolyfelhő. A csúcshőmérséklet 31 és 37 fok között alakulhat, és a napsütés szinte zavartalan lesz.

Viszont nagyon figyelni kell a káros UV-sugárzásra, ami az ország kétharmadán már extrém erős lesz holnaptól.

A HungaroMet szerint a bőrünk védelmére a következő napokban is figyelnünk kell, mivel az anticiklon áramlásában egyre szárazabb levegő érkezik fölénk, ami még kevesebb felhőképződést és tovább emelkedő hőmérsékletet hoz.

Hétvégére már a legmagasabb fokú riasztás is érvénybe lép.

A szombat, illetve vasárnapi napra már a legmagasabb harmadfokúfigyelmeztető előrejelzés is érvényben van magas középhőmérsékletre.

Tegnap az országos tisztifőorvos meghosszabbította a másodfokú hőségriasztást péntek éjfélig. Ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy szombat 0 órától kedd éjfélig már a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztás lép életbe az egész ország területére. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a döntést a HungaroMet tartós és extrém meleget jelző előrejelzéseivel indokolta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk