prcikk: „Önök kommunista módszerekkel próbálják fenyegetni az egészségügyi dolgozókat” - Kulja András és Takács Péter egymásnak feszült a magyar egészségügy kapcsán | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

„Önök kommunista módszerekkel próbálják fenyegetni az egészségügyi dolgozókat” - Kulja András és Takács Péter egymásnak feszült a magyar egészségügy kapcsán

Az élő adásban megrendezett vita során szóba került a kórházbezárás, a várólista és az orvosok fizetése is. Takács Péter és Kulja András találkozója heves szóváltásokba torkollott.
F. O. - szmo.hu
2025. június 24.



Takács Péter egészségügyi államtitkár és Kulja András, a TISZA Párt egészségügyi szakpolitikusa hétfő este az ATV stúdiójában vitatkozott egymással. A beszélgetés során több fontos téma is szóba került, többek között a kórházak helyzete, a várólisták, az egészségügyi dolgozók bérezése, valamint az állami egészségügy finanszírozása.

A vita során Kulja András azt mondta: „Nem könnyű az Önre osztott szerep egy olyan kormányban, ahol egy rendőrminiszter felel az egészségügyért. De Ön ma ezt a kormányt fogja képviselni, Ön ma Orbán Viktort képviseli. Ezzel szemben én a magyar embereket képviselem, azokat, akiket ez a kormány cserben hagyott. (...)

Amíg Önöknek a beteg csak egy adat egy Excel-táblában, amit arra használnak, hogy a hatalmukat gyarapítsák, mi egy betegközpontú, emberséges egészségügyet szeretnénk teremteni.”

A TISZA Párt politikusa hozzátette, hogy több ezer levelet kaptak betegektől és hozzátartozóktól, akik arról számoltak be, hogy hosszú hónapokig vagy évekig várnak egy-egy beavatkozásra, és gyakran 30-40 fokos hőmérsékletű kórtermekben kénytelenek ellátást kapni. Szentes városát is említette, ahol személyesen is jártak. Kulja szerint a kormány elutasítja a problémákról szóló visszajelzéseket, miközben a közbeszédben ellenségképekkel és háborús retorikával uralja a kommunikációt. Azt is elmondta, hogy évente 50 ezer ember hal meg Magyarországon megelőzhető és gyógyítható betegségek következtében, ami naponta 120 halálesetet jelent.

Takács Péter válaszában hangsúlyozta, hogy az egészségügy témája mindig az ellenzék kezében van. Felidézte, hogy Kulja korábban egy podcast-beszélgetésben azt mondta, hogy „az egészségügyet divat és könnyű szidni”, mert senki nem elégedett a saját országának rendszerével.

Az államtitkár kijelentette: soha nem állította, hogy a magyar egészségügyben minden rendben lenne,

és hozzátette: „ha valaki bizonyítja, hogy ilyet valaha mondott, azt meghívja egy fagyira vagy sörre.”

Takács szerint a jelenlegi kormányzati ciklus alatt 250 százalékkal nőtt a magyar egészségügy finanszírozása, mind nominális, mind reálértéken. Azt is elismerte, hogy továbbra sem elegendő a forrás, de szerinte nincs olyan ország, amelyben elegendő lenne.

Szóba került a Direkt36 egyik cikke is, amely 770 osztálybezárásról írt. Takács szerint ezek nem valódi bezárások, hanem szüneteltetések voltak. Úgy fogalmazott: „Van olyan szüneteltetés, ami tartós szüneteltetés, (…) de van olyan is, ami csak néhány óráig tartott.” Szerinte ezek között van olyan, amit fejlesztés, felújítás indokolt. Kulja ezzel szemben azt állította, hogy

a kormány gyakran kommunikál felújítást, miközben valójában kapacitáshiány miatt szünetel az ellátás.

Elmondta: az esetek 25 százalékában humánerőforrás-hiány miatt történik a szüneteltetés, és ha egy osztály 2020 óta nem működik, azt már bezárásnak kell tekinteni.

A politikusok az egészségügyi dolgozók bérezéséről és szakképesítéseiről is vitáztak. Kulja úgy fogalmazott: „Önök hatalmi eszközökkel fenyítik, fenyegetik az egészségügyi dolgozókat”, valamint

„Önök kommunista módszerekkel próbálják fenyegetni az egészségügyi dolgozókat.”

Takács erre azt reagálta: „ja”, majd viccesen megkérdezte, hogy éppen „Rogán-féle” propagandát mond-e vissza, és eljátszotta, hogy Rogán Antalt hallgatja, majd neki üzen. Hangsúlyozta, hogy kormányzásuk alatt nőtt az egészségügyi dolgozók fizetése, bár arra nem tért ki, milyen mértékben befolyásolta ezt az elmúlt 15 év inflációja.

Rónai Egon műsorvezető egy másik kérdésében arra volt kíváncsi, hogy mennyi kórházra van szükség Budapesten és vidéken, illetve indokolt-e egy új központi kórház megépítése. Kulja emlékeztetett a dél-budai centrumkórház projektjére, amelyre eddig 14 milliárd forintot költöttek el, de az építkezés nem valósult meg. Szerinte ez csalódást okozott azoknak, akik minőségi ellátást vártak.

A TISZA Párt politikusa szerint transzparens megközelítésre van szükség, és nem lehet átmeneti szüneteltetésekkel kezelni a problémákat. Elmondta, hogy a párt győzelme esetén teljes körű egészségügyi átvilágítást terveznek. Hozzátette: miközben a kormányzat arról beszél, hogy sok gyereket kellene szülni, addig az ellátás hiányosságai ezt nem teszik lehetővé.

Takács Péter szerint az ellenzék a „halálkufárkodás” módszerét alkalmazza.

Azt állította, hogy Kulja érzelmekre ható beszédeket mond, többek között az Európai Unióban, amikor Duchenne-szindrómás gyermekek gyógyszerellátásáról beszélt. Takács szerint az ott elhangzottak nem feleltek meg a valóságnak, és hozzátette, hogy a gyógyszertámogatás jól működik Magyarországon.

A társadalombiztosítás témája is előkerült. Rónai Egon azt vetette fel, hogy sokan úgy érzik, hiába fizetik a járulékokat, nem jutnak időben ellátáshoz, és kénytelenek magánegészségügyi szolgáltatást igénybe venni. Takács erre azt mondta, hogy a társadalombiztosítási rendszer összetett, és nem lehet kizárólag a költségvetési sorok alapján megítélni. Kiemelte, hogy a várólisták létezése nem magyar sajátosság, és azok a koronavírus-járvány után nyúltak meg. Elmondása szerint

jelenleg 27 ezer ember vár ellátásra, közülük 22 ezren nem kapták meg azt 60 napon belül. Három műtéttípusnál – térd-, csípőprotézis és kiterjesztett gerincműtét – hosszabb a várakozási idő.

Az államtitkár szerint a magánellátás a járóbeteg-ellátás 13-15 százalékát teszi ki, míg a fekvőbeteg-ellátásban ez az arány két százalék alatt van, ami szerinte megfelel az uniós átlagnak.

Kulja egy budapesti óvodapedagógus levelét olvasta fel, aki hét évre kapott műtéti időpontot. Felvetette, hogy ha egy beteg másik kórházban előbb jutna ellátáshoz, akkor hogyan tudna odajutni. Úgy fogalmazott: „Ha egy beteg fájdalommal él, fájdalommal emeli az unokáját, neki nem segít, ha ön fenszi applikációkat készít.” Szerinte Takács nem adott választ arra, hogy mennyi ideig szünetelnek az osztályok, illetve milyen arányban fordulnak elő kórházi fertőzések és reoperációk.

Takács válaszában Kollár Kinga uniós felszólalására utalt, akinek beszédét korábban többször idézte a kormány. Az EU-s támogatásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy a kormány benyújtja a számlát Brüsszelnek.

Kulja úgy reagált: „Kicsit unalmas, hogy 15 éve mindig másra mutatnak, egyszer vállalni kéne a felelősséget.” Azt is elmondta, hogy „önök tizenhétszer annyi pénzt költöttek vadászati kiállításra, mint amennyiből fel lehetett volna újítani a szentesi kórházat.” Takács erre úgy reagált, hogy a TISZA Párt figyelemfelhívása után elrendelte a tiszti főorvosi vizsgálatot a szentesi kórházban.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
13 ember, 12 milliárd euró: A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzést nyálazott át, és megnevezte Orbán oligarcháit, akik a legtöbbet kaszálták
A brit lap szerint Mészáros Lőrinc és 12 társa uralja a piacot. A vizsgált 42 cég a 2010 előtti arány tizennégyszeresét szerezte meg. Tóth János, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója szerint a rendszer kleptokráciaként működik, ahol az elit kirabolja az állami alapokat.


A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzés adatait elemezve arra jutott, hogy 2010 óta az állami pályázatokon odaítélt összes pénz 14 százaléka 13 társtulajdonos 42 vállalatához került. Összehasonlításképp, 2005 és 2010 között ugyanez a kör mindössze egy százalékot nyert el – írta a brit gazdasági lap. A hvg.hu által szemlézett cikk szerint az érintett cégek 2010 óta több mint 28 milliárd euró értékben nyertek el közbeszerzéseket, a kulcsfigurának pedig Mészáros Lőrincet nevezték meg, akihez a többi nyertes is valamilyen módon kapcsolódik.

A belső körhöz sorolták Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt, a kormányfő hegymászótársaként ismert Garancsi Istvánt, az állami reklámpiacot uraló Balásy Gyulát, valamint Szíjj Lászlót, akinek luxusjachtján több kormányzati szereplő is utazott már. Korábban a hálózat tagja volt Simicska Lajos is, de kegyvesztettsége után birodalmát Mészáros és társai vették át.

Tiborcz István a Financial Timesnak reagálva arról beszélt, hogy az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Elios-ügyben folytatott nyomozása óta tudatosan távol tartja magát az állami megbízásoktól.

„Meg kellett tanulnom, hogy nem vehetek részt mindenben. Azóta nagy figyelmet fordítottam – és még mindig fordítok – arra, hogy az általam közvetlenül irányított cégek ne vegyenek részt közbeszerzési pályázatokon.”

Tóth János, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója szerint a rendszer kleptokráciaként működik, ahol az elit kirabolja az állami alapokat. A szakértő a verseny nélküli eljárások arányának közelmúltbeli növekedését azzal magyarázta, hogy az érintettek a választások esetleges elvesztésétől tartva igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. „Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy pánikba estek, és az utolsó pillanatban igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. Úgy gondolom, arra számítanak, hogy elveszíthetik a választásokat.”

Az adatokból az is kiderül, hogy miközben a kormány az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorítását ígérte, ezek aránya épp a politikailag bekötött cégek körében ugrott meg jelentősen: a nyertes pályázataik 69 százalékánál már csak egyetlen induló volt 2023 óta. Az OLAF egyik illetékese szerint ezek a statisztikák a versenyfeltételek torzulására utalnak.

Az elemzés szerint a 13 üzletember cégei 2010 óta 12 milliárd eurót vettek fel uniós pénzekből fedezett beruházások után. Ebből 700 millió euró már azután érkezett, hogy az Európai Unió a jogállamisági aggályok miatt befagyasztotta a támogatások egy részét. Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő szerint ez a szám azt mutatja, hogy a rendszer megtalálja a kiskapukat.

Farley Mesko, a Sayari kockázatelemző cég vezérigazgatója szerint a pályázatokon gyakran nyertek újonnan alapított vagy korábban alvó cégek, amelyek szoros kapcsolatban álltak köztisztséget viselőkkel. Jellemző volt az is, hogy egyes vállalatok azután kezdtek szárnyalni, hogy a belső kör tagjai felvásárolták őket. Az FT arra is kitért, hogy különösen az építőiparban érthetetlen egyes szereplők dominanciája, mivel itt külföldi cégek is versenyezhetnének, hiszen a helyi terepviszonyok ismerete nem kiemelt fontosságú.

Daniel Freund német zöld EP-képviselő árulkodónak tartja ezt a számot, mert arról tanúskodik, hogy a rezsim megtalálja a kiskapukat. Ráadásul hiába ígérte a kormány, hogy visszaszorítja az olyan tendereket, ahol csak egyetlen induló van. A helyzet romlott 2023 óta, a nyertes pályázatok 69%-ánál fordult elő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Török Gábor szerint egyetlen kérdésen múlik minden, a kormány közben két fronton is magyarázkodhat
A politológus szerint a Fidesz a biztonságra épít, miközben Brüsszel és Pozsony is magyarázatot kér a külügytől. A fejlemények a kampány utolsó heteinek stratégiáját boríthatják fel. Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.


Húsz nappal a választás előtt már nem az számít, ki tud újabb témákat elővenni, hanem az, ki tud egyetlen ügyet a választás döntési tengelyévé tenni – írja Török Gábor politológus a Facebookon. A mai diplomáciai és brüsszeli fejlemények pedig pontosan megmutatják, hogyan ütközik a kormánypárti „biztonság” narratíva és az ellenzéki „kormányzásról szóló népszavazás” keretezése.

Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.

„A kampányokkal foglalkozó szakirodalom szerint az utolsó hetek nem új témák »építéséről« szólnak, hanem egy téma döntési tengellyé tételéről – elsősorban – a bizonytalanok számára.”

A politológus úgy látja, a mostani választás tétje is ebben a logikában ragadható meg:

„A 2026-os alapkérdés régóta látszik: sikerül-e a Fidesznek átkeretezni a választást biztonsági kérdéssé, vagy az a kormányzásról, a kormányfőről és az ország állapotáról szóló népszavazás lesz.”

Török Gábor összegzése szerint a győzelem kulcsa nem a témák sokaságában rejlik. „Nem az nyer, akinek több témája van, hanem aki képes egyetlen témát a választás döntési tengellyé tenni — és ezt a végén már nagyon nehéz megváltoztatni” – zárja gondolatait.

Török Gábor elméletét a gyakorlatban támasztják alá a mai brüsszeli események, amelyek a kormány által hangsúlyozott biztonsági kérdéseket érintik. Az Európai Bizottság szóvivője ma rendkívül aggasztónak nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az orosz titkosszolgálat feltörte a Külgazdasági és Külügyminisztérium rendszereit, és magyarázatot vár a magyar kormánytól. Az Index tudósítása szerint a szóvivő kijelentette:

„Rendkívül aggasztónak tartjuk a magyar külügyminisztérium elleni állítólagos orosz kibertámadásokról szóló jelentéseket. A magyar hatóságok feladata, hogy kivizsgálják ezeket a rendkívül súlyos vádakat.”

Szintén ma reagált a szlovák államfői hivatal is a Szijjártó Péter és orosz kollégája, Szergej Lavrov közötti telefonbeszélgetésre, amelyben a magyar külügyminiszter a szlovák belpolitikáról is beszélt. A szlovák elnöki hivatal a 24.hu-nak küldött válaszában hangsúlyozta, hogy nem kommentálják a magyar külügyminiszter kijelentéseit, de leszögezték: „Szlovákia szuverén állam, és a szlovák állampolgárok szabadon és demokratikusan döntenek arról, hogy ki képviseli őket.”

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter konkrétan megnevezte, kiket váltanának le azonnal, ha kétharmados többséget szereznek
A Tisza Párt tervei szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal helyén, annak költségvetéséből hoznák létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt. A kormányra kerülésüket követően azonnal felfüggesztenék a közmédia működését.


Hétfőn az Európai Bizottság hivatalosan tájékoztatást kért a magyar kormánytól azokról a sajtóértesülésekről, amelyek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter uniós tanácsüléseken elhangzott bizalmas információkat oszthatott meg orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.

A nemzetközi vihart kavaró ügyre Magyar Péter is reagált nyíregyházi fórumán, ahol hazaárulásnak nevezte a kormány lépéseit. A Tisza Párt elnöke szerint kétharmados felhatalmazásra van szükség a rendszerváltáshoz, hogy „minél gyorsabban és fájdalommentesebben, minél kevesebb jogászkodással” szabadíthassák ki az országot az „Orbán-bábok” kezéből.

Úgy fogalmazott, „minden pozíciót elfoglaltak, mindenhol Orbán és Putyin bábjai ülnek”. Szerinte ha a jelenlegi kormány marad, „tulajdonképpen az Unió fog kilépni belőlünk”, Magyarország pedig orosz gyarmat lesz. A teret megtöltő tömeg a felvételek alapján azt skandálta: „Ruszkik haza!” – írta a 444.hu.

Magyar Péter felvázolta, hogy kétharmados győzelem esetén módosítanák az alaptörvényt, és eltávolítanák a kulcspozíciókból Sulyok Tamás köztársasági elnököt, Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, és Senyei György Barnát, az Országos Bírósági Hivatal elnökét. Leváltanák Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, valamint Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét és a testület többi tagját is. A listán szerepelt továbbá Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és elnökhelyettese, valamint a médiahatóság vezetője.

A Tisza Párt tervei szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal helyén, annak költségvetéséből hoznák létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt. A kormányra kerülésüket követően azonnal felfüggesztenék a közmédia működését a pártatlanság garantálásáig, és legfeljebb nyolc évben korlátoznák a miniszterelnöki pozíció betöltését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Szijjártó szerint semmi meglepő sincs abban, hogy egyeztetett Lavrovval az uniós külügyi ülések szünetében
A külügyminiszter szerint sok más országgal is egyeztet, ha az odabent elhangzottak érinthetik az adott ország és Magyarország kapcsolatait. Szijjártó állítja, ami odabent elhangzik, abban nincs semmi titok, a magyarok kizárásnak ötletét pedig hülyeségnek nevezte.


Arról, hogy a magyar külügyminiszter az uniós külügyminiszteri ülések szüneteiben rendszeresen egyeztet orosz kollégájával, először a Washington Post írt. Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró azt állította, hónapok óta erről készül részletesebb cikket írni, és hétfőn reggel emiatt hozták nyilvánosságra a kormánypárti Mandineren azt a beszélgetését, amit egy külügyi forrásával folytatott. Panyi szerint a titokban rögzített beszélgetés során azt szerette volna megtudni, van-e a külügyminiszternek a két ismert telefonján kívül egy harmadik készüléke, ezért a forrása által átadott telefonszámokra rákérdezett egy európai ország titkosszolgálatánál, de ők is csak ezt a két számot ismerték.

Mindezt a Mandiner úgy kommentálta, Panyi átadta egy idegen ország titkosszolgálatának Szijjártó Péter telefonszámát, lehetővé téve, hogy megfigyelhessék. Orbán Viktor vizsgálatot rendelt el, Szijjártó Péter pedig délután újságíróknak arról beszélt, „óriási botrány”, hogy kiderült, egy magyar újságíró közreműködésével hallgathatták le őt külföldi titkosszolgálatok. Ráadásul ennek az újságírónak szerinte kapcsolata van a Tisza Párt legbelsőbb köreihez. A külügyminiszter azt mondta, ez a bizonyíték, hogy van külföldi titkosszolgálati beavatkozás a magyar választási kampányba.

Arra a kérdésre ugyanakkor Szijjártó Péter nem tudott válaszolni, hogy tényleg lehallgatták-e.

A Washington Post cikkével kapcsolatban arról beszélt, 11 és fél éve külügyminiszter, ezalatt 120 külügyminiszteri tanácsülésen vett részt.

„A 120 külügyminiszteri tanácsülés döntő többsége előtt és után is beszéltem harmadik országok külügyminisztereivel. Ez természetes, ugyanis az európai külügyminiszteri tanácsüléseken számos olyan döntés születik, ami befolyással van Magyarország kapcsolataira nem-európai uniós országokkal. Olyan országokkal, akikkel az együttműködés Magyarország számára kritikus fontosságú. Mondjuk gazdasági szempontból, biztonsági szempontból, politikai szempontból, energiállátás szempontjából. Ezekkel a szereplőkkel, ezekkel a harmadik országokkal egyeztetni kell annak megfelelően, hogy milyen döntések születnek, vagy születhetnek ezeken a tanácsüléseken.”

Szerinte ezen „nincs mit meglepődni.” A magyar külügyminiszter szerint nevetséges, hogy ezeken a tanácsüléseken titkos dolgok történnének.

„Semmi olyan nem történik ezeken az üléseken, amiről előtte a Politico ne írna, vagy amiről közben a politikustársak ne tweetelnének, vagy amiről utána ne tartanának sajtótájékoztatót.”

Szijjártó Péter azt mondta, egy-egy ilyen tanácsülésen körülbelül 80-an ülnek benn körülbelül, mert mindenkivel még bemehet három ember.

„Mindenkinél telefon van. Én vagyok az egyetlen miniszter, aki nem viszek be telefont. Mert én abban a naív hitben megyek oda, hogy azért megyünk oda, hogy egymással vitázunk. De mindenki más telefonozik. Tehát milyen biztonsági szempontokról beszélünk?” - fogalmazott.

Újságírói kérdésre, hogy konkrétan Szergej Lavrovval is rendszeresen egyeztet-e, azt válaszolta, azokkal egyeztet, „akikkel Magyarország szempontjából fontos egyeztetni.”

Hozzátette, Magyarország számára Oroszország egy fontos együttműködő partner. De állítása szerint a törökökkel, izraeliekkel, amerikaiakkal, indiaiakkal is szokott egyeztetni. Szerinte ez a diplomácia lényege.

A Politico információjáról, hogy a történtek miatt kizárhatják Magyarországot bizonyos tanácsülésekről, Szijjártó Péter azt mondta, „Ez óriási hülyeség.”

Azzal kapcsolatban, hogy Donáld Tusk lengyel miniszterelnök és a volt litván külügyminiszter is azt mondta, bizonyos információkat már nem osztanak meg, ha Magyarország is jelen van, a magyar külügyminiszter azt válaszolta: „ennek a hülyeségnek ne higgyenek.”

A teljes sajtótájékoztató

Link másolása
KÖVESS MINKET: