Egész máson nevetnek a babák, mint gondoltuk
Körülbelül hathetes koruk környékén láthatjuk mosolyogni először a csöppségeket, az első önfeledt kacagás pedig nagyjából három és fél hónaposan szokott náluk jelentkezni. A kisbabák többségét csiklandozással vagy a bújócskázós, "kukucs"-játékkal lehet megnevettetni - íjra a HVG minden idők legátfogóbb és legnagyobb csecsemő viselkedéskutatása alapján. Caspar Addyman, a kognitív tudományok professzora, a londoni Birkbeck egyetem kutatója és csapata azt vizsgálta, hogy mi váltja ki a nevetést a kisbabáknál.
Ezer szülő töltötte ki a fentebb említett pszichológusok kérdőívét a világ különböző pontjairól. Többek között azokra a kérdésekre kellett választ adniuk, hogy gyermekük mikor, hogyan és miért nevet. Ezen felül a kutatók számtalan csecsemő interakcióit vizsgálták laboratóriumi körülmények között: arra az érdekes megállapításra jutottak, hogy a babák az első kuncogástól, az első nevetésre emlékeztető reakciójuktól kezdve nem rajtunk, hanem sokkal inkább velünk nevetnek.
Megállapították azt is, hogy a csiklandozás esetében nem maga a fizikai érintkezés váltja ki a kuncogást, ahogy a megnevettetéshez önmagában az sem elég, hogy a kezünk hirtelen megjelenik az arcunk előtt, vagy eltűnik onnan. Ezeket a dolgokat kizárólag akkor tartják mókásnak a csöppséget, ha szülei csinálják. A babák a nevetésen keresztül leginkább a szocializációt, a beilleszkedést, a kommunikációt, a társas interakciókat tanulják meg.
Ha kíváncsi vagy a folytatásra is, lapozz!