HÍREK

Durva különadók jönnek: újra bevezetik a reklámadót is, itt vannak a részletek

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kormányinfón ismertette, mely szektorokat pontosan miért és hogyan érinti a különadó.

Link másolása

Mint azt mi is megírtuk, Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy a kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre a nagy cégek extraprofitjából. A kormányfő elmondta, kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy "extraprofitjuk" nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

A kormány döntésének részleteiről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter adott tájékoztatást a csütörtöki Kormányinfón.

A miniszter közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.

Nagy a hvg.hu kérdésére válaszolva azt is elmondta:

• a légitársaságoknál utasonként 10-15 euró lesz a plusz adó,

• a bankrendszernél nettó kamateredmény alapján vetik ki,

• a biztosítóknál nettó díj alapú lesz,

• az energiaszektorban bányajáradékot emelnek,

• a Robin Hood-adó alá bekerülnek bioetanol-gyártók,

• a telekommunikációban a forgalomra vetnek ki új adókat,

• a kiskereskedelemben a mostani adót emelik meg, a 100 milliárd forint fölötti bevételűeknél 2,7-ről 4,1 százalékosra emelik az adót, a 30 és 100 milliárd forint közötti bevételűeknél 0,4-ről 1 százalékosra

• a gyógyszerforgalmazóknál pedig a tb-támogatás aránya lesz az adó alapja, ezt 20-ről körülbelül 24 százalékra fogják emelni.

Azt is felsorolta, miért ezeket a szektorokat érinti a különadó. A miniszter szerint szerint a bankok a növekvő infláció és a növekvő kamatok miatt tettek szert "extraprofitra", ennek az összege több mint 12 milliárd forint. A biztosítóknál azért van extraprofit, mert a Covid-időszakban növekedtek a biztosítói díjbevételek, az energiaszektorban pedig azért, mert a szénhidrogének kitermelése növeli a profitot.

Azt is hozzátette: a kiskereskedelmi szektor éves forgalma 16 százalékkal bővült, így szintén extra profitra tesz szert a szektor, ahogy a telekommunikációs szektor is, hiszen Nagy szerint a Covid alatt többen maradtak otthon, többet interneteztek és telefonáltak az emberek.

A légitársaságok esetében pedig az utazások elhalasztása miatt újra megnő az utasforgalom, ezért termelődik extraprofit, a gyógyszerforgalmazóknál pedig azért, mert megemelkedett a gyógyszer-értékesítés.

Nagy azt is bejelentette:

2023. január 1-től ismét bevezetik majd a reklámadót, amelytől a kormány 15 milliárd bevételt remél.

A miniszter tájékoztatása végén azt is kiemelte: nem veszik el a profitot, csak az extraprofitot, ezért nem gondolják, hogy a különadót áthárítanák a fogyasztókra.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Benzinár: dinamikus árplafon jöhet a miniszter szerint
A mai kormányülésen döntés születik arról, szüksgszerű-e a beavatkozni a piaci folyamatokba, ha a régiós átlagárhoz képest a hazai kutakon drágábban adják az üzemanyagot.

Link másolása

Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Della podcastben arról beszélt, ha szükség is lesz árplafonra, az dinamikus lesz - írja a 444.

A miniszter szerint a kutak nem egy meghatározott időszakra, rögzített áron - mint korábban a 480 forintos benzin literár - adhatják az üzemanyagot, hanem a régiós átlaghoz viszulva alakulhat az ármeghatározás.

A podcastből egyebek mellett kiderül még az is, hogy

  • „picike felárral” vesszük az orosz gázt,
  • az állami beruházások halasztása nem érinti az energetikai célú projekteket, valamint biztosított a korszerűsítési pályázatok forrásigénye,
  • Donald Trump győzelme esetén közelebb kerülhetünk a békéhez,
  • és a kormány csak az év végén nyújtja be a 2025-ös költségvetést az Országgyűlésnek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Lezárták az egyik legnépszerűbb magyar kirándulóhelyet – balesetveszélyes a Rám-szakadék
2024. április 24-től kezddően további tájékoztatásig nem látogatható.

Link másolása

A Telex írta meg a Pilisi Parkerdő felszólítására hivatkozva, hogy a klímaváltozás hatásai miatt a Rám-szakadék jelenlegi állapotában veszélyes.

A klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára is negatívan hat, ezért a Pilisi Parkerdő a látogatók biztonsága érdekében a helyszínt a teljes körű geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékelésééig ideiglenesen teljes egészében lezárja

– olvasható a közleményben.

A túrázni vágyók így a Rám-szakadék elkerülő útvonalaként a Lukács-árokban futó sárga sávú jelzést tudják használni.

A Rám-szakadék természeti adottságai miatt hazánk egyik legnehezebben járható jelzett turista útvonala, ahol még kőgurulás vagy sziklaomlás is előfordulhat. A szakadékot emiatt csak saját felelősségére látogathatják az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Megvan Balog Zoltán utódja a református egyházban, Steinbach József lett a zsinat lelkészi elnöke
Pásztor Dániel tiszáninneni püspök marad a lelkészi alelnök. Balog lemondását tudomásul vették, elismerték az egyházért végzett szolgálatát.

Link másolása

Steinbach József dunántúli püspököt választotta meg a Magyarországi Református Egyház zsinat lelkészi elnöknek.

Az egyház szerdai közleménye szerint Pásztor Dániel tiszáninneni püspök marad a lelkészi alelnök. Balog Zoltán püspök Zsinat lelkészi elnöki tisztségéről való lemondását pedig határozatok keretében vette tudomásul a Zsinat.

Azt is hozzátették, hogy Balog Zoltán áhítatát, valamint a megalakulást és a tárgysorozat ismertetését követően zárt körben folytatódott a Zsinat tavaszi ülésszaka.

„Az egybegyűltek határozat keretében tudomásul vették Balog Zoltán püspök Zsinat lelkészi elnöki tisztségről való lemondását, valamint ismerték el az egyházért végzett szolgálatát”

- írják.

Ezután egyhangúlag Steinbach József dunántúli püspököt választották meg a Zsinat lelkészi elnökének. Balog Zoltán lemondása után ideiglenesen Pásztor Dániel alelnök látta el az elnöki teendőket. Steinbach József megválasztása mellett a tiszáninneni püspök marad a Zsinat lelkészi alelnöke a ciklus végéig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
271 millió forintos csalással vádolják a szegedi polgármester-jelöltet, aki családjával indul Botka László ellen
Elsőrendű vádlottként kilenc év fegyházbüntetést kért az ügyészség. Joób Márton felesége és 11 gyermekükből az egyik szintén jelölt.

Link másolása

A polgármester-jelölt kedden vonultatta föl jelöltjeit: többek között helyett induló Joób Márton felesége, a lánya és a szegedi Fidesz tavaly kinevezett alelnöke is – írja a 24.hu. A költségvetési csalással vádolt politikust a Szögedi Polgárok Egyesülete jelöli polgármesternek.

Ugyanakkor a jelöltbemutatón részt vett Chovanecz Kata is, akit szeptemberben a helyi Fidesz alelnökének választottak, bár kiderült, hogy nem szerepel a Fidesz jelöltjei között az önkormányzati választáson, sőt a bemutatón azt is elmondta, miért maradt aktív közéleti szereplő, valamint hozzátette, hogy már nem tagja a pártnak.

Joób Dóra a 17. választókörzet indulója, akit férje úgy mutatott be, mint „tizenegy gyermekes anya három diplomával”.

Joób 11 gyermekből egyikük szintén jelölt, az egyetemista Kálló-Joób Gréta, aki a 14. körzetben indul, azért, hogy “a fiatalok felé is nyissanak” - fogalmazott az apja.

A helyzet pikantériája, hogy Joób korábban MSZP-s képviselőként Botka László szegedi polgármester szövetségese volt, de később kizárták a frakcióból, mert 271 millió forintos csalással vádolták meg a politikust.

A vád szerint a Joóbék létrehoztak egy bűnszervezetet, amely egyszerre négy megyében működik, és műsorújság kiadásával, illetve szórólapterjesztéssel foglalkozik.

Az ügyészség úgy hiszi, hogy a szervezet nem fizetett rendesen adót, hamis számlákat állított ki, de még a munkavállalók után is alig fizettek járulékot.

Elsőrendű vádlottként Joób Mártonra kilenc év fegyházbüntetést kért az ügyészség, ám a polgármester-jelölt kitart ártatlansága mellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET: