A Magyar Narancs kérdezte Duda Ernőt arról, hogy mit gondol a gyerekek oltásáról, illetve a debreceni vakcinagyárról, ahol a tervek szerint fehérje alapú technológiával és inaktivált vírusra épülő technológiával készítenek majd oltóanyagot.

Duda az utóbbiról elmondta, hogy "ez a leghagyományosabb. Vagy legósdibb. A legkevésbé korszerű. Teljesen mindegy, miként fogalmazunk, attól függ, az ember hogyan áll hozzá. A legjobb, ha azt írjuk, hogy első generációs."

"Nem kell hozzá rettenetes nagy hozzáértés, nem kellenek hozzá különlegesen drága berendezések, nem szükséges különleges know how sem, tulajdonképpen ez a faéknek a feltalálása. Pasteurék dolgoztak ezzel, és azóta, tehát az 1800-as évek végétől használják ezt a módszert. Persze nyilván ezek is korszerűsödtek, tehát egyre jobb és jobb eljárásokat fejlesztenek ki, de az elv ugyanaz: a kórokozónak az antigénjeit úgy ismertetni meg a szervezettel, hogy közben ne tudjon betegséget okozni."

A professzor szerint Orbán Viktornak nem igaz az a kijelentése, hogy azért kell régebbi technológiát gyártanunk, mert ilyet tudunk. Duda szerint Karikó Katalinon kívül még négy-öt magyar vett részt az mRNS-alapú vakcina kifejlesztésében, akik most itthon vannak.

Arról is beszámolt, hogy jobban örülne annak, ha messenger alapú vakcina készülne Magyarországon. "Azt kell végiggondolni, hogy a Covid jelenlegi probléma. Lehet, hogy egy éven belül, de akár még ad absurdum hamarabb is eltűnik. Nem fog, de a matematikai lehetősége megvan. De bármikor jöhet egy egészen más jellegű kórokozó, és az nem szükségszerűen vírus; lehet egy gomba, egy baktérium, vagy egysejtű, féreg, a fene tudja, mi minden. Egy kórokozó az esetek jelentős részében nagyon különleges szaporítási feltételeket igényel, de mondok mást is. A környezetünkben élő baktériumoknak a 80-90 százalékát egyáltalán nem lehet laborban szaporítani."

A professzor szerint "egy messenger alapú vakcinát előállító gyár alkalmas lenne, hogy a következő hullámok ellen azonnali védőoltást tudjunk készíteni hónapokon belül."

A Magyar Nemzeti Bank hozzányúlna a jelenlegi nyugdíjrendszerhez. Többek között módosítaná a nyugdíjszámítás módját, a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjbónuszt, elismertetné a gyermekvállalást a nyugdíjban, és ösztönözné a nyugdíj-megtakarítást - írja a 24.hu.

Az MNB a héten tette közzé a kétéves stabilizációs programját a Fenntartható Egyensúly és Felzárkózás 144 pontja címmel. A vitairatnak szánt anyagban több javaslat is foglalkozik a nyugdíjakkal.

Javaslatuk szerint:

Azt, hogy a jelenlegi évi 6 százalék nyugdíjbónuszt mennyire emelnék, az nem derül ki a dokumentumból.

Egy másik felvetésük szerint:

A KSH szerint a férfiak születéskor várható élettartama 72,21 évre emelkedett átlagban, a nőké pedig 78,74 évre. Arról nem írnak, hogy mikor és mennyivel emelkedne a nyugdíjkorhatár.

A nyugdíjszámítás módját is felülizsgálnák, mert jelenleg Magyarországon az induló nyugdíj az utolsó évek béremelkedésétől is erősen függ.

Javaslatuk szerint

Úgy vélik, hogy az évente 110 ezer újszülött - a jelenleginél kb. 20 százalékkal több - lenne kívánatos, amit 2030-ra szeretnének elérni. A demográfiai fordulat nélkül gyorsulna a népesség fogyása.

Ehhez kapcsolódóan szorgalmazzák a családtámogatási rendszer bővítését, a családok mindennapi életének könnyítését, az egészségügyi és oktatási rendszer családbarát fejlesztését is. A nyugdíjrendszer igazságosabbá tétele érdekében is fontos lenne a gyermekvállalás elismerése a nyugdíjakban - vélik. Hozzáteszik, hogy a 2 gyermeket felnevelő nők 15, míg a 3 gyermeket felnevelők 20 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjban részesülnek, mint gyermektelen kortársaik.

A nyugdíjrendszer családbarát átalakításához felvetik például a családi adókedvezmény figyelembevételét a nyugdíj-számításánál, a fix összegű havi nyugdíjkiegészítést a gyermekek száma alapján is.

A jegybank arra is kitér, hogy a lakossági megtakarítások egy részét a magánegészségügyi- és nyugdíj-megtakarítások felé kellene terelni például adókedvezménnyel vagy normatív támogatással.

Meghalt Szenczy Sándor baptista lelkipásztor, a Baptista Szeretetszolgálat alapító elnöke, emeritus - közölte a Baptista Szeretetszolgálat a közösségi oldalán.

"Sándor, áldott vagy és áldás voltál! Millióknak, de legfőképp nekünk. Köszönjük!" - írták.

A szervezet honlapja szerint Szenczy Sándor baptista lelkipásztor, a Baptista Szeretetszolgálat emeritus elnöke 1965-ben született Sajószentpéteren. A Református Teológián elvégzett három évfolyam után a Baptista Teológián fejezte be tanulmányait. Lelkészi hivatását 1994-ben kezdte Velencén.

A Baptista Szeretetszolgálatot 1996-ban hozta létre. Az alapítvány ma hazánk egyik legnagyobb humanitárius szervezete, amely a világ huszonöt országa mellett Magyarországon is nagy szervezetté nőtt. Járt Koszovóban, Vietnámban, Jordániában, Sri Lankán, Kambodzsában. Észak-Koreába, Csecsenföldre, Irakba és egyéb „forró” válságövezetekben. Munkája során találkozott államok vezetőivel, köztük három amerikai elnökkel is, tartott imaórát a Pentagonban és a kambodzsai dzsungel közepén.

Az Azovsztal acélmű és Mariupol város teljes "felszabadításáról" tett jelentést Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, hadseregtábornok Vlagyimir Putyin elnöknek - jelentette be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője péntek este.

Konasenkov közölte, hogy hétfőn az acélműben bekerített ukrán fegyveresek utolsó, 531 fős csoportja is megadta magát.

"Az Azov (alakulat) nácijainak úgynevezett parancsnokát a mariupoli lakosok gyűlölete és a városlakók azon vágya miatt, hogy számos atrocitása miatt leszámoljanak vele, egy speciális páncélozott járművön szállították el az üzem területéről" - közölte a tábornok.

Sojgu április 21-én jelentette Putyinnak az azovi-tengeri kikötőváros "felszabadítását", hozzátéve, hogy az acélmű bevételéhez még három-négy napra lesz szükség. Az orosz elnök "emberiességi megfontolásból" elrendelte akkor, hogy ostrom helyett tartsák blokád alatt az acélművet. Az Azovsztal 11 négyzetkilométeren elterülő létesítményében hétszintes föld alatti alagútrendszer húzódik.

Elfogadta pénteken a német törvényhozás tartományi kormányokat képviselő kamarája (Bundesrat) a szövetségi kormány javaslatait az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt emelkedő energiaárak ellensúlyozásáról, így a többi között bevezethetik, hogy nyáron csak kilenc eurót (3420 forint) kell fizetni a közlekedési bérletért.

A Bundesrat a szövetségi parlamentben (Bundestag) a napokban elfogadott törvényt hagyta jóvá, amely rendelkezik a drágulás ellensúlyozását szolgáló legutóbbi kormányzati csomag finanszírozásáról. A törvény alapján a szövetségi kormány 2,5 milliárd euróval támogatja a tartományokat, hogy pótolják az utasoknak nyújtott kedvezmény révén a közlekedési vállalatoknál keletkező bevételkiesést.

A tartományi kormányok ugyan elégedetlenek, 2,5 milliárd euró helyett 4 milliárd eurót kértek, de végül nem akadályozták meg szövetségi kormány kezdeményezését, így a legtöbb tartományban már hétfőtől árusítják a csökkentett árú bérletet júniusra.

A bérlet a helyi közösségi közlekedés mellett a Deutsche Bahn vasúttársaság regionális járatain is érvényes, így

A vállalatok az utasforgalom számottevő növekedésére számítanak - főleg a kirándulóhelyekre közlekedő vonatok lehetnek tele hétvégén -, és a járatok sűrítésével igyekeznek elkerülni a zsúfoltságot.

Ugyanakkor a szövetségi kormány az autózás költségének mérséklésére is törekszik. Egy másik, a Bundestag után a Bundesratban is elfogadott törvénytől független intézkedéssel ugyancsak június elejétől augusztus végéig az EU-s szabályok adta mozgásteret kihasználva

Ez a pénzügyminisztérium számításai szerint a benzinnél literenként 35,2 centtel, a dízelnél 16,7 centtel csökkenti az árat.

Németországban a háztartásoknak az energiahordozók világpiaci árának robbanásszerű emelkedése miatt az idén minden korábbinál többet kell fizetniük a fűtésért, az áramért és az üzemanyagért. A benzin és a dízel ára az idén lépte át először a literenkénti kéteurós határt, míg tavaly tavasszal 1,30-1,40 euró körül volt. Az autósok legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az ADAC (Allgemeiner Deutscher Automobil-Club) autóklub legutóbbi, szerdai jelentése szerint a dízelért átlagosan 2,028 eurót, a benzinért 2,090 eurót kell fizetni literenként.

Tovább növeli a lakosság terheit az évtizedek óta nem tapasztalt infláció, amelyet elsősorban szintén az ukrajnai háború révén zajló energiapiaci folyamatok határoznak meg. A fogyasztói árak éves szintű emelkedési üteme áprilisban 1981 óta a legmagasabb, 7,4 százalék volt.

A kormány a leginkább rászorulók támogatására összpontosít. Így a Bundesrat pénteken a kilenceurós bérlethez kapcsolódó finanszírozási rendszer mellett azt is elfogadta, hogy