HÍREK
A Rovatból

Drasztikusan emelkedtek idén az építőanyag-árak – megvan, mi jöhet 2022-ben

Több tényező miatt drágultak drámaian az építőanyagok és tűntek el egy időre bizonyos termékek az üzletekből. Ha hasonló építőanyag-hiánnyal nem is, jelentős áremelkedéssel jövőre is számolnunk kell.


Komoly kihívást jelentett 2021-ben az alapanyagárak erőteljes ingadozása ‒ nemcsak az építőipar, hanem az építőanyag-kereskedők és az építkezők számára is. Tavasztól kezdve intenzív növekedésbe, majd hullámzásba kezdtek az árak. Néhány termékkörben 50-60 százalékkal drágultak az építőanyagok, egyes termékek ‒ például a fűrészáruk ‒ esetén egyenesen hiány lépett fel, hetekkel, sőt, hónapokkal nőtt a kiszállítás ideje.

Pedig 2021 elején még optimista hangulat uralkodott az építőipari szektorban, mivel tavaly sok építési engedélyt adtak ki, és a súlyos tavaszi covidhullám ellenére erősnek bizonyult az évkezdés. Csakhogy év közben a hullámvölgyek miatt roppant nehézzé vált az erőforrásokat tervezni, akár készletgazdálkodásról, akár szállítási kapacitásról vagy munkaerőről volt szó.

Mi állt az áremelkedés hátterében? Mi várható 2022-ben az építőanyagok terén? Valóban tovább emelkednek az árak? Amennyiben igen, hogyan lehet ellensúlyozni az áremelkedést? Erről Juhász Attila, az Építőanyag.hu webáruházat üzemeltető ÚjHÁZ Centrum Piramis Építőház Kft. ügyvezetője beszélt.

Drasztikus mértékű áremelkedés az építőiparban

„A tavaszi időszak után egy dinamikus forgalomnövekedést tapasztaltunk, egyrészt a kereslet növekedéséből, másrészt az áremelkedésből adódóan” ‒ mondja Juhász Attila.

„Az építőiparban három termékkörre volt halmozottan igaz az inflációt jelentősen meghaladó mértékű, legalább 50-60 százalékos drágulás.

A faanyagok, fenyő fűrészáruk köre, az acél és különféle vasipari termékek, illetve az építési kemikáliák termékköre. A legnagyobb mértékű keresletnövekedést az előző évhez képest a hőszigetelő, a tetőfedő, és a burkolati anyagoknál tapasztaltunk, de erős kereslet mutatkozott a falazóanyagokra is. A fenyő fűrészáru esetében volt, hogy majd’ háromszorosára nőtt az ár az év elejihez képest.”

Mi okozta az építőanyagok árának növekedését?

Mint azt Juhász Attila kifejtette, a faáruk esetén nem csupán a családok építkezési szándéka vagy az otthonteremtési támogatások igénybevételéből adódó többletnövekedés állt a háttérben. A legnagyobb felhasználónál, az Amerikai Egyesült Államoknál kialakult geopolitikai viszonyok és globális piaci tendenciák alakították az árat, ami egyébként világszerte nőtt. Az USA államaiban a magyarországinál jóval nagyobb mértékben, hat-hétszeresére emelkedett a fűrészáruk ára, így még Európából áthajóztatni az óceánon is jobban megérte számukra. Ezért is alakult ki Európában hiány fűrészáruból.

Az építőanyag árakat számos tényező alakíthatja, ezek közül az egyik legfontosabb a kereslet. 2021-ben több olyan hatás jelentkezett együttesen, ami ezt élénkítette: az állami otthonteremtési és felújítási program, a kedvező adókörnyezet (mivel 5%-os áfával lehet vásárolni új ingatlanokat), a családok új otthonhoz jutásának segítése kedvező kamatozású hitelekkel és vissza nem térítendő támogatásokkal. Ez rendszerint hatalmas lökést ad az építőiparnak ‒ az építőanyag-kereskedőknek és a kivitelezőknek egyaránt.

Különösen a betonacélok, a szigetelőanyagok és a kerámia termékek (de általánosságban az összes építőipari alapanyag) esetén az árakat jelentősen befolyásolja az energiahordozók ‒ főként a földgáz, az elektromos áram és a gázolaj ‒ árának emelkedése is. „Magyarországon a lakosság helyzete szerencsésnek mondható az államilag fixált energiaárak miatt, de ez a rögzített ár az iparra nem érvényes” ‒ magyarázza Juhász Attila. „Ott előfordult, hogy háromszor-négyszer akkora árat kellett fizetni a földgázért vagy a villamos energiáért, mint év elején. Beszállítóink döntő többsége szabadpiacról vásárolja az energiát, márpedig számos építőanyag előállításánál hatványozott hatása van az energiaárak változásának a termékek gyártási és szállítási költségére.”

Külön kihívás az építőipari gyártóknak, hogy a szén-dioxid kvóta költségével is számolniuk kell. Ez a keret évről évre fokozatosan csökken, ezzel szeretnék ugyanis ösztönözni az ipart a környezetkímélőbb technológiák használatára. Ám a növekvő kereslet nem a kevesebb energiafelhasználás irányába viszi az ipart, és így egyre nagyobb kiadás a szén-dioxid kvóta megváltása. Ez akkora mértékű költséget jelent egyes gyártóknak, hogy a teljes éves gazdasági eredményességüket is veszélyezteti, kénytelenek tehát ezt a faktort is beépíteni az árakba.

„A piaci hatásokról érdemes megjegyezni, hogy amikor túlságosan magasak az árak, elindul egy olyan folyamat, hogy elkezdik a drága termékeket kiváltani, esetleg tudatosan visszafogják a beruházásokat vagy a lakossági építkezéseket, így a lufi kipukkad” ‒ mondja Juhász Attila. „Fenyő fűrészárunál augusztus környékére érte el a csúcspontját az ár. Onnantól hirtelen elkezdett visszaesni a kereslet a nagy faipari termelő cégeknél, mi pedig körülbelül kéthetente folyamatosan kaptuk az új, csökkenő árakat.”

Mi várható 2022-ben?

Ha a következő hónapokban nem csökken számottevően az energiahordozók ára, további áremelkedésekre kell számítani Juhász Attila szerint. Ez minden más termék árára is hatással lesz az élelmiszerektől a tartós fogyasztási cikkekig.

„Pontos százalékot nem mernék mondani, de úgy vélem, lesz olyan termék, ami akár negyedével is drágább lehet, ha nem mérséklődnek az energiaárak. Megítélésem szerint általánosan kétszámjegyű áremelkedésre számíthatunk az építőanyagoknál. Különösen azoknál a termékeknél - például a falazóanyagoknál, tetőcserepeknél, gipszkartonnál, szálas szigetelőanyagoknál - várható további, akár 20 százalékos árnövekedés, amelyek előállítása erősen energiaigényes.”

Juhász Attila úgy látja, hogy ha az energiaárak mérséklődni fognak, akkor sem állnak vissza a korábbi szintre. Meglátása szerint a jövőben felértékelődik azoknak a technológiáknak a szerepe, amelyekhez kevesebb erőforrás szükséges, és azok az építőanyagok fognak az előtérbe kerülni, amelyek kis emberi erőforrás ráfordítással beépíthetők. Még az is elképzelhető, hogy a gyorsház technológiák elterjednek ‒ bár Magyarország konzervatív ezen a téren, és az Építőanyag.hu is a hosszabb élettartamú, a terhelést jobban bíró, minőségi épületek készítése mellett foglal állást.

„Ilyen energiaáraknál fokozódni fog az épületekkel szemben elvárt energiahatékonysági igény. Jóval több olyan épület lesz, ami közelít a zéró energiaszinthez, vastagabb szigeteléssel, jó minőségű nyílászárókkal épül”

‒ fejti ki Juhász Attila. „Azt gondolom, néhány termékkörnél a hiány rövid távon nem fog megoldódni, ilyenek a szálas szigetelőanyagok, az üveggyapot, kőzetgyapot termékek, amikre most is hónapokat kell várni.”

Hogyan lehet kivédeni a negatív hatásokat?

Juhász Attila azt javasolja az építkezőknek, lakásfelújítást végzőknek, hogy időben tervezzenek, és vásároljanak be még idén építőanyagot a várható áremelkedések miatt. Amennyiben lehetőségük és kapacitásuk van rá, tárolják, raktározzák otthon vagy az építkezés helyén az alapanyagokat, hiszen közülük sokat nem feltétlenül kell fedett helyen tárolni, az udvaron is el lehet helyezni. Aki most előre gondolkodik, jelentős megtakarítást könyvelhet el.

A webáruházak a jelenlegi helyzetben meglehetősen jó felületet nyújtanak az azonos műszaki termékek összehasonlítására, így könnyebben kiválaszthatók a legjobb ár-érték arányú termékek.

„Azért is fontos minél gyorsabban döntést hozni, még akkor is, ha az építkezés vagy felújítás csak jövő tavasszal lenne, mert áremelések idején a piac természetes reakciója az, hogy betárolnak a kereskedők” ‒ magyarázza Juhász Attila. „Hirtelen mindenki szeretné régi áron feltölteni a készleteit, és a lakosság is szeretne minél gyorsabban hozzájutni még a régi áron, ezért ilyenkor hiány alakul ki, meghosszabbodnak a szállítási határidők.”

Az Építőanyag.hu erős 2022-es forgalomra számít. Juhász Attila emiatt arra figyelmeztet, érdemes a kivitelezőknél (ácsoknál, kőműveseknél, burkolóknál stb.) is minél előbb lekötni a kapacitást, mert rengeteg munkájuk lesz, válogathatnak a megrendelők között, és az építkezőknek nehéz lesz megfelelő minőségi szakembert találniuk.

„A vásárlás módja is fontos. Most, az újabb covidhullám idején egyre inkább felértékelődik azoknak a webáruházaknak a szerepe, ahol fizikai kontaktus nélkül lehet vásárolni. Nálunk ezért is biztonságos a vásárlás: szinte a teljes építőipari termékkör elérhető, logisztikával, bankkártyás fizetéssel, és a teljes vásárlási folyamat végigvihető biztonságosan. Mi elkötelezettek vagyunk a minőségi termékek, illetve a megfelelő ár-érték irányába. Nem kínálunk olyan termékeket, amelyek minőségükben nem hozzák azt az elvárt szintet, amit mi magunk is a saját házunkba beépítenénk.”

Hiány esetén lényeges a megfelelő raktárkészlet, ahol nem kell hónapokat várni, hogy beérkezzen az áru. Az Építőanyag.hu ügyel arra, hogy főleg azokból a termékekből, amelyek jól fogynak, keresettek, mindig legyen megfelelő mennyiség raktáron. A tavalyihoz képest idén másfélszeresére növelték a készletüket, ezzel igyekeznek a piaci torzulásokat ellensúlyozni, hogy továbbra is az elvárt színvonalon teljesítsék a vevőik igényeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megszólalt a leendő oktatási miniszter: A legsürgősebb teendők között van a pedagógusok és a diákok terheinek csökkentése
Lannert Judit, a Tisza-kormány leendő oktatási minisztere a pedagógusok teljesítményértékelését és a felesleges kompetenciaméréseket számolná fel. Szerinte ezek az intézkedések csak terhelik a rendszert, és nem visznek előre.


Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy videóinterjúban mutatta be kormányának leendő gyermek- és oktatásügyi miniszterét, Lannert Judit oktatáskutatót. A beszélgetésben a szakember részletesen beszélt a magyar oktatási rendszer problémáiról és a lehetséges megoldásokról.

Lannert Judit elmondta, hogy 1990, a rendszerváltás óta foglalkozik oktatáskutatással, karrierjét az Országos Közoktatási Intézetben kezdte. Később, 2007-ben otthagyta az akkor már Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek nevezett állami háttérintézményt, mert úgy érezte, ott már nem tudja hatékonyan szolgálni az oktatás ügyét. Ezt követően hozta létre saját kutatóközpontját, a T-Tudokot. A 2010-es kormányváltás után rövid időre visszatért az intézethez tudományos főigazgató-helyettesként, de alig fél év után ismét távozott. Állítása szerint már 2012-ben cenzúrázták az interjúit, példaként említette, hogy egy a finn oktatásról szóló részt egyszerűen kihúztak az egyik vele készült anyagból.

A szakember szerint a magyar oktatás legnagyobb és legfájóbb problémája, hogy a nemzetközi PISA-felmérések kezdete óta Magyarország folyamatosan az első három ország között van abban a tekintetben, hogy a családi háttér milyen mértékben határozza meg a diákok teljesítményét.

„És ez egyszerűen bebetonozza a gyerekeket, a családot, a társadalmat. Nincs mobilitás, tehát én ezt tartom a legnagyobb problémának” – fogalmazott. Szerinte a kiút nem elsősorban reformokban, hanem egy teljes szemléletváltásban rejlik. Úgy véli,

a hátrányos helyzetű gyerekeket nem elég szeretni, hinni is kell abban, hogy többre képesek.

Ezt a jelenséget a pszichológiából ismert Pygmalion-hatásnak nevezte, amely szerint a másikról alkotott elvárásaink idővel valósággá válnak.

Lannert szerint a pedagógusoknak ehhez támogatásra, időre és „levegőre” van szükségük. Álláspontja szerint az elmúlt években a szakmai szempontok háttérbe szorulásával párhuzamosan nőtt a bizalmatlanság a tanárok felé, amit a rendszer egyre több kontrollal és méréssel próbált ellensúlyozni.

A jelenlegi, egyéni teljesítményértékelésre fókuszáló rendszert teljesen elhibázottnak tartja. „Le is terheli a rendszert, és nem visz előre” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a korábban jól működő, nemzetközi szinten is elismert országos kompetenciamérést egy „mérési cunami” váltotta fel, ami rengeteg plusz terhet ró az iskolákra, miközben az így gyűjtött adatok használhatatlanná váltak, mert a diákok már nem veszik komolyan a kitöltésüket.

Magyar Péter ehhez kapcsolódva arról beszélt, hogy a jelenlegi poroszos, teljesítményorientált rendszer helyett egy 21. századi, a kritikai gondolkodást és a kreativitást fejlesztő oktatásra van szükség.

Szerinte „csak egy olyan tanár tud példát mutatni, kritikai gondolkodást tanítani, szabad életre nevelni diákokat, amely tanár maga is szabad”.

Lannert Judit szerint a legsürgősebb teendők között van a pedagógusok és a diákok terheinek csökkentése.

Első lépésként megszüntetné a jelenlegi pedagógus-teljesítményértékelési rendszert és a „mérési cunamit”, valamint felülvizsgálná a párhuzamos adminisztrációs kötelezettségeket. Úgy véli, a KRÉTA rendszer mára egy „mikromenedzsment eszközzé vált”. Már ezekkel a lépésekkel is levegőhöz juttatnák a pedagógusokat. Hosszabb távon egy új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozását tartja szükségesnek, ami nem leszabályoz, hanem elveket és mintákat ad.

Fontosnak tartja, hogy a rendszerben újra „lehessen hibázni”, mert a hibázástól való félelem gátolja a kreativitást és a problémamegoldást.

„Pedagógus is hibázhasson, meg a miniszter is fog hibázni, tehát ez azt gondolom, mindenkinek szíve joga” – mondta.

A leendő miniszter kitért arra is, miért tartotta fontosnak, hogy a tárca nevében szerepeljen a „gyermek” szó. Kifejtette, hogy a későbbi iskolai hátrányok jelentős része már az első tíz, de leginkább az első három életévben kialakul. Ezért elengedhetetlen a különböző ágazatok – egészségügy, szociális ellátórendszer, oktatás – szoros együttműködése és a korai gyermekkori fejlesztésre való fókuszálás. A Tisza-kormány tervei szerint ezt a kormányzati szintű összehangolást Bódis Kriszta fogja végezni a Miniszterelnökségen.

A tervek között szerepel a tankötelezettség korhatárának 18 évre történő visszaemelése felmenő rendszerben, azzal a kitétellel, hogy a fiataloknak valamilyen, a munkaerőpiacon is elismert végzettséggel kell elhagyniuk az iskolarendszert. A szakmai szervezetek által is régóta sürgetett szabad tankönyvválasztás visszaállítását is azonnali intézkedésnek nevezte.

Lannert beszélt a pedagógusokat segítő szakemberek, így az iskolapszichológusok, gyógypedagógiai asszisztensek hiányáról is.

Rámutatott, hogy a statisztikák sokszor félrevezetőek, mert a szakemberek többsége Budapesten koncentrálódik, miközben „Nógrád megyében nincs is gyerekpszichiáter”. A felsőoktatással kapcsolatban elmondta: az alapítványi modellt felül kell vizsgálni, és az államnak vissza kell szereznie az alapítói jogokat, mivel az egyetemek állami finanszírozás nélkül működésképtelenek.

Kiemelte az egyetemi autonómia fontosságát és a rendkívül magas lemorzsolódási arány csökkentésének szükségességét, amihez szerinte hallgatóközpontúbb szemléletre van szükség.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Benyújtotta lemondását Semjén Zsolt, a KDNP elnöksége nem fogadta el
A politikus szerint a választási vereség miatt generációváltásra, személyi és politikai megújulásra van szükség. A párt országos elnöksége nem fogadta el a lemondását.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 24.



Benyújtotta lemondását Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt elnöki tisztségéről a választási vereségre hivatkozva, a párt országos elnöksége azonban titkos szavazáson egyhangúlag elutasította azt. A miniszterelnök-helyettes a Facebook-oldalán számolt be a történtekről.

A pártelnök a bejegyzésében a személyes felelősségvállalással indokolta lépését. „Ma összeült a KDNP Országos Elnöksége.

A választási vereségből következik a személyes felelősségvállalás. Ezért benyújtottam lemondásomat a párt elnöki tisztségéről, amit az Országos Elnökség titkos szavazással, egyhangúlag nem fogadott el”

– írta.

Ugyanakkor meggyőződésem, hogy generációváltásra, személyi és politikai megújulásra van szükség.

Semjén jelezte, hogy a lemondásának elutasítása ellenére a megújulást elkerülhetetlennek tartja. Azt is közölte, hogy a folyamatot a párt élén fogja levezényelni. „Ezért megfelelő időpontban megtartjuk a teljes tisztújítást. Jelen szolgálatomat addig vállaltam” – tette hozzá.

A történtek előzménye, hogy a pártot korábban bíráló Gaál Gergely tavaly májusban lemondott a KDNP országos elnökségéből, majd később a pártból is kilépett.

Gaál akkor azt vetette Semjén Zsolték szemére, hogy a sorozatos kétharmados győzelmek ellenére 15 év alatt sem tudtak felépíteni egy valódi, önállóan is életképes pártot.

Semjén Zsolt a bejegyzését a Rákóczi-szabadságharc jelszavával zárta: „Cum Deo pro Patria et Libertate!”, ami magyarul annyit tesz: Istennel a hazáért és a szabadságért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szombathely után Kőszegen is azbesztgyanú, maszkokat osztanak a lakosoknak
A Vas Vármegyei Kormányhivatal erős gyanú miatt vizsgálódik Kőszegen azbesztszennyezett kőzúzalék ügyében. A porzás megelőzésére sebességkorlátozást és az utak nedvesen tartását rendelték el.


A szombathelyi azbesztbotrány után Kőszegen is felmerült a gyanú, hogy a lakott területeken áthaladó utakon azbesztszennyezett zúzalék található. A Vas Vármegyei Kormányhivatal szerint az anyag a határ menti burgenlandi bányákból, köztük Pilgersdorfból kerülhetett a városba az elmúlt évek során – írta a 24.hu. A gyanú miatt Orbán István főigazgató pénteken sebességkorlátozást és az érintett közterületek nedvesen tartását rendelte el, soron kívüli laborvizsgálatokat indítottak, és a lakosságnak maszkokat biztosítanak.

A szennyezés gyanúja azonban nem áll meg Kőszegnél: a kormányhivatalhoz folyamatosan érkeznek a bejelentések, csütörtökig már 17 további vasi településről jeleztek azbesztgyanús területeket, köztük Bozsokból, Csepregről, Lukácsházáról és Őriszentpéterről is.

A hatóságok az egész megyében fokozottan ellenőrzik a tüzelőanyag- és építőanyag-telepeket, a közúti ellenőrök pedig a határon áthaladó kőszállítókat vizsgálják át.

Az azbeszt egészségkárosító hatása nem az anyag puszta jelenlétével, hanem a felporzással, a por belélegzésekor jelentkezik, a betegség pedig jellemzően csak 20-30 év után alakul ki. A gyors hatósági intézkedések a porzás megelőzését célozzák.

A mostani lépéseket a múlt heti szombathelyi események előzték meg. Akkor derült ki, hogy az Oladi Plató nevű városrész több utcájának útburkolatát alkotó kőzúzalék azbeszttartalma többszörösen is meghaladja a határértéket, ami több mint ezer lakost érint. A helyzet súlyossága miatt a Magyar Posta kedden több utcában ideiglenesen fel is függesztette a házhoz kézbesítést.

A gyanú szerint a szennyezett kőzúzalék ausztriai, burgenlandi bányákból származik. Az ottani hatóságok már január elején bezárattak négy, azbeszttel terhelt kőbányát, köztük a pilgersdorfit is.

A Greenpeace Ausztria bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett a pilgersdorfi kőbánya üzemeltetői ellen. A szervezet szerint gyanús, hogy alig pár hónappal a bánya bezárása előtt nagyszabású gyakorlatot tartottak a helyszínen.

„A múlt őszén, alig néhány hónappal a hatósági bezárás előtt, katasztrófa‑gyakorlatot tartottak a pilgersdorfi kőbányában” – mondta Stefan Stadler, a Greenpeace Ausztria oknyomozó csapatának szóvivője.

Burgenland tartomány visszautasította a vádakat, közleményükben azt írták, a gyakorlat idején a bánya minden engedéllyel rendelkezett. „A hatóságoknál semmiféle jelzés nem volt fennálló veszélyhelyzetről” – áll a közleményben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bige László keményen üzent a Tiszához átálló „mezcserélő” milliárdosoknak
Bige László az ATV Egyenes Beszédben bírálta azokat az üzletembereket, akik a Fidesz-kormány után a Tisza Párthoz próbálnak közeledni. Az üzletember erkölcstelennek nevezte a váltást, és részletesen beszélt a cégét ért hatósági zaklatásokról, valamint a vagyonadóról is.


Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa élesen bírálta azokat a milliárdosokat, akik szerinte a Tisza Párt választási győzelme után hirtelen oldalt váltanak. Az üzletember az ATV Egyenes Beszéd című műsorában péntek este arról beszélt, hogy bár boldog a Tisza győzelme miatt, már most látja a politikai köpönyegforgatókat.

„Vannak azok a partizánok, akik mostanáig ott álltak Orbán mögött, és érezhette a meleg leheletüket. Most pedig úgy gondolják, hogy már tiszásnak születtek” – fogalmazott Bige.

Szerinte ezek az emberek 15 évig hasznot húztak a Fidesz-kormányból.

„Én nem árulónak tartom őket, hanem erkölcstelennek. Ha 15 évig kiálltál valaki mellett, kaptál érte egy csomó pénzt, legalább annyit mondj, ez jó volt nekem itt, és aztán köszönöm szépen.”

A Tisza Párt programjában szereplő, 1 milliárd forint feletti vagyonra kivetendő 1 százalékos adóval kapcsolatban Bige László azt mondta, elvi alapon nem zárkózik el tőle, de a részleteket látnia kellene.

„Felelősséget kell vállalni, hiszen ebben az országban kerestük meg ezt a vagyonunkat” – jelentette ki.

A leendő gazdasági és energetikai miniszter, Kapitány István személyét jó választásnak tartja. Bár személyesen nem ismeri, a Shellnél betöltött korábbi globális alelnöki pozíciója garancia a felkészültségére. „Ezeknél a cégeknél az ilyen szintű vezetőket 40 éves koruk után folyamatosan lecserélik. Ha ő megmaradt nyugdíjazásig, az tehetséget bizonyít.”

Bige egyúttal arról is beszélt, hogy ha tanácsot adhatna, a jövőben nem adna állami támogatást külföldi befektetőknek, kizárólag magyar vállalkozásokat fejlesztene. „Az Audink és a Mercedesünk nagyon szép, de nem a mienk” – mondta.

Az üzletember részletesen beszámolt arról is, milyen hatósági eljárásokkal kellett szembenéznie cégének. Elmondása szerint tavaly egy ammónia-lefejtő beruházásuk után a hatóság mindent rendben talált, az engedélyt mégsem adták ki. Azt állítja, belső csatornákon azt az üzenetet kapták, hogy „Nem lehet kiadni, mert megtiltották.”

Amikor emiatt egy ügyintézőt a gyárban szembesített azzal, hogy bírósághoz fordul, Bige elmondása szerint az ügyintéző feljelentette őt.

Bige egy másik esetet is említett, amikor egy karbantartás után a hatóság szerinte nem jött ki időben ellenőrizni, ami miatt Bige állítása szerint a szükségesnél 66 nappal tovább állt az üzem (ami miatt a szükségesnél 66 nappal tovább állt az üzem.). Ez napi 750 millió forintos kárt okozott a cégnek.

A legsúlyosabb sérelemként egy friss rendeletet nevezett meg, amely Bige szerint lehetővé teszi magánvadaskertjének és a benne lévő, szintén az ő állítása szerint 7,5 milliárd forint értékű vadállománynak az állami kisajátítását anélkül, hogy a vad értékét kifizetnék.

„Megértem, ha 1953-ban Rákosi elvette a nagyszüleim vagyonát. De ma? Remélem, a következő kormány ezt nagyon gyorsan visszateszi a helyére” – tette hozzá Bige László.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk