HÍREK
A Rovatból

Drasztikusan emelkedtek idén az építőanyag-árak – megvan, mi jöhet 2022-ben

Több tényező miatt drágultak drámaian az építőanyagok és tűntek el egy időre bizonyos termékek az üzletekből. Ha hasonló építőanyag-hiánnyal nem is, jelentős áremelkedéssel jövőre is számolnunk kell.


Komoly kihívást jelentett 2021-ben az alapanyagárak erőteljes ingadozása ‒ nemcsak az építőipar, hanem az építőanyag-kereskedők és az építkezők számára is. Tavasztól kezdve intenzív növekedésbe, majd hullámzásba kezdtek az árak. Néhány termékkörben 50-60 százalékkal drágultak az építőanyagok, egyes termékek ‒ például a fűrészáruk ‒ esetén egyenesen hiány lépett fel, hetekkel, sőt, hónapokkal nőtt a kiszállítás ideje.

Pedig 2021 elején még optimista hangulat uralkodott az építőipari szektorban, mivel tavaly sok építési engedélyt adtak ki, és a súlyos tavaszi covidhullám ellenére erősnek bizonyult az évkezdés. Csakhogy év közben a hullámvölgyek miatt roppant nehézzé vált az erőforrásokat tervezni, akár készletgazdálkodásról, akár szállítási kapacitásról vagy munkaerőről volt szó.

Mi állt az áremelkedés hátterében? Mi várható 2022-ben az építőanyagok terén? Valóban tovább emelkednek az árak? Amennyiben igen, hogyan lehet ellensúlyozni az áremelkedést? Erről Juhász Attila, az Építőanyag.hu webáruházat üzemeltető ÚjHÁZ Centrum Piramis Építőház Kft. ügyvezetője beszélt.

Drasztikus mértékű áremelkedés az építőiparban

„A tavaszi időszak után egy dinamikus forgalomnövekedést tapasztaltunk, egyrészt a kereslet növekedéséből, másrészt az áremelkedésből adódóan” ‒ mondja Juhász Attila.

„Az építőiparban három termékkörre volt halmozottan igaz az inflációt jelentősen meghaladó mértékű, legalább 50-60 százalékos drágulás.

A faanyagok, fenyő fűrészáruk köre, az acél és különféle vasipari termékek, illetve az építési kemikáliák termékköre. A legnagyobb mértékű keresletnövekedést az előző évhez képest a hőszigetelő, a tetőfedő, és a burkolati anyagoknál tapasztaltunk, de erős kereslet mutatkozott a falazóanyagokra is. A fenyő fűrészáru esetében volt, hogy majd’ háromszorosára nőtt az ár az év elejihez képest.”

Mi okozta az építőanyagok árának növekedését?

Mint azt Juhász Attila kifejtette, a faáruk esetén nem csupán a családok építkezési szándéka vagy az otthonteremtési támogatások igénybevételéből adódó többletnövekedés állt a háttérben. A legnagyobb felhasználónál, az Amerikai Egyesült Államoknál kialakult geopolitikai viszonyok és globális piaci tendenciák alakították az árat, ami egyébként világszerte nőtt. Az USA államaiban a magyarországinál jóval nagyobb mértékben, hat-hétszeresére emelkedett a fűrészáruk ára, így még Európából áthajóztatni az óceánon is jobban megérte számukra. Ezért is alakult ki Európában hiány fűrészáruból.

Az építőanyag árakat számos tényező alakíthatja, ezek közül az egyik legfontosabb a kereslet. 2021-ben több olyan hatás jelentkezett együttesen, ami ezt élénkítette: az állami otthonteremtési és felújítási program, a kedvező adókörnyezet (mivel 5%-os áfával lehet vásárolni új ingatlanokat), a családok új otthonhoz jutásának segítése kedvező kamatozású hitelekkel és vissza nem térítendő támogatásokkal. Ez rendszerint hatalmas lökést ad az építőiparnak ‒ az építőanyag-kereskedőknek és a kivitelezőknek egyaránt.

Különösen a betonacélok, a szigetelőanyagok és a kerámia termékek (de általánosságban az összes építőipari alapanyag) esetén az árakat jelentősen befolyásolja az energiahordozók ‒ főként a földgáz, az elektromos áram és a gázolaj ‒ árának emelkedése is. „Magyarországon a lakosság helyzete szerencsésnek mondható az államilag fixált energiaárak miatt, de ez a rögzített ár az iparra nem érvényes” ‒ magyarázza Juhász Attila. „Ott előfordult, hogy háromszor-négyszer akkora árat kellett fizetni a földgázért vagy a villamos energiáért, mint év elején. Beszállítóink döntő többsége szabadpiacról vásárolja az energiát, márpedig számos építőanyag előállításánál hatványozott hatása van az energiaárak változásának a termékek gyártási és szállítási költségére.”

Külön kihívás az építőipari gyártóknak, hogy a szén-dioxid kvóta költségével is számolniuk kell. Ez a keret évről évre fokozatosan csökken, ezzel szeretnék ugyanis ösztönözni az ipart a környezetkímélőbb technológiák használatára. Ám a növekvő kereslet nem a kevesebb energiafelhasználás irányába viszi az ipart, és így egyre nagyobb kiadás a szén-dioxid kvóta megváltása. Ez akkora mértékű költséget jelent egyes gyártóknak, hogy a teljes éves gazdasági eredményességüket is veszélyezteti, kénytelenek tehát ezt a faktort is beépíteni az árakba.

„A piaci hatásokról érdemes megjegyezni, hogy amikor túlságosan magasak az árak, elindul egy olyan folyamat, hogy elkezdik a drága termékeket kiváltani, esetleg tudatosan visszafogják a beruházásokat vagy a lakossági építkezéseket, így a lufi kipukkad” ‒ mondja Juhász Attila. „Fenyő fűrészárunál augusztus környékére érte el a csúcspontját az ár. Onnantól hirtelen elkezdett visszaesni a kereslet a nagy faipari termelő cégeknél, mi pedig körülbelül kéthetente folyamatosan kaptuk az új, csökkenő árakat.”

Mi várható 2022-ben?

Ha a következő hónapokban nem csökken számottevően az energiahordozók ára, további áremelkedésekre kell számítani Juhász Attila szerint. Ez minden más termék árára is hatással lesz az élelmiszerektől a tartós fogyasztási cikkekig.

„Pontos százalékot nem mernék mondani, de úgy vélem, lesz olyan termék, ami akár negyedével is drágább lehet, ha nem mérséklődnek az energiaárak. Megítélésem szerint általánosan kétszámjegyű áremelkedésre számíthatunk az építőanyagoknál. Különösen azoknál a termékeknél - például a falazóanyagoknál, tetőcserepeknél, gipszkartonnál, szálas szigetelőanyagoknál - várható további, akár 20 százalékos árnövekedés, amelyek előállítása erősen energiaigényes.”

Juhász Attila úgy látja, hogy ha az energiaárak mérséklődni fognak, akkor sem állnak vissza a korábbi szintre. Meglátása szerint a jövőben felértékelődik azoknak a technológiáknak a szerepe, amelyekhez kevesebb erőforrás szükséges, és azok az építőanyagok fognak az előtérbe kerülni, amelyek kis emberi erőforrás ráfordítással beépíthetők. Még az is elképzelhető, hogy a gyorsház technológiák elterjednek ‒ bár Magyarország konzervatív ezen a téren, és az Építőanyag.hu is a hosszabb élettartamú, a terhelést jobban bíró, minőségi épületek készítése mellett foglal állást.

„Ilyen energiaáraknál fokozódni fog az épületekkel szemben elvárt energiahatékonysági igény. Jóval több olyan épület lesz, ami közelít a zéró energiaszinthez, vastagabb szigeteléssel, jó minőségű nyílászárókkal épül”

‒ fejti ki Juhász Attila. „Azt gondolom, néhány termékkörnél a hiány rövid távon nem fog megoldódni, ilyenek a szálas szigetelőanyagok, az üveggyapot, kőzetgyapot termékek, amikre most is hónapokat kell várni.”

Hogyan lehet kivédeni a negatív hatásokat?

Juhász Attila azt javasolja az építkezőknek, lakásfelújítást végzőknek, hogy időben tervezzenek, és vásároljanak be még idén építőanyagot a várható áremelkedések miatt. Amennyiben lehetőségük és kapacitásuk van rá, tárolják, raktározzák otthon vagy az építkezés helyén az alapanyagokat, hiszen közülük sokat nem feltétlenül kell fedett helyen tárolni, az udvaron is el lehet helyezni. Aki most előre gondolkodik, jelentős megtakarítást könyvelhet el.

A webáruházak a jelenlegi helyzetben meglehetősen jó felületet nyújtanak az azonos műszaki termékek összehasonlítására, így könnyebben kiválaszthatók a legjobb ár-érték arányú termékek.

„Azért is fontos minél gyorsabban döntést hozni, még akkor is, ha az építkezés vagy felújítás csak jövő tavasszal lenne, mert áremelések idején a piac természetes reakciója az, hogy betárolnak a kereskedők” ‒ magyarázza Juhász Attila. „Hirtelen mindenki szeretné régi áron feltölteni a készleteit, és a lakosság is szeretne minél gyorsabban hozzájutni még a régi áron, ezért ilyenkor hiány alakul ki, meghosszabbodnak a szállítási határidők.”

Az Építőanyag.hu erős 2022-es forgalomra számít. Juhász Attila emiatt arra figyelmeztet, érdemes a kivitelezőknél (ácsoknál, kőműveseknél, burkolóknál stb.) is minél előbb lekötni a kapacitást, mert rengeteg munkájuk lesz, válogathatnak a megrendelők között, és az építkezőknek nehéz lesz megfelelő minőségi szakembert találniuk.

„A vásárlás módja is fontos. Most, az újabb covidhullám idején egyre inkább felértékelődik azoknak a webáruházaknak a szerepe, ahol fizikai kontaktus nélkül lehet vásárolni. Nálunk ezért is biztonságos a vásárlás: szinte a teljes építőipari termékkör elérhető, logisztikával, bankkártyás fizetéssel, és a teljes vásárlási folyamat végigvihető biztonságosan. Mi elkötelezettek vagyunk a minőségi termékek, illetve a megfelelő ár-érték irányába. Nem kínálunk olyan termékeket, amelyek minőségükben nem hozzák azt az elvárt szintet, amit mi magunk is a saját házunkba beépítenénk.”

Hiány esetén lényeges a megfelelő raktárkészlet, ahol nem kell hónapokat várni, hogy beérkezzen az áru. Az Építőanyag.hu ügyel arra, hogy főleg azokból a termékekből, amelyek jól fogynak, keresettek, mindig legyen megfelelő mennyiség raktáron. A tavalyihoz képest idén másfélszeresére növelték a készletüket, ezzel igyekeznek a piaci torzulásokat ellensúlyozni, hogy továbbra is az elvárt színvonalon teljesítsék a vevőik igényeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Leálltak a munkával, mert nem bíznak a kifizetésben a Mészáros Lőrinc kiürített számlájú cégének központján dolgozó kivitelezők
A kivitelező cégek hétfőn beszüntették a munkát az Envirotis Holding Zrt. tatai épületénél, mert nem bíznak abban, hogy kifizetik őket. Azért aggódnak, mert a sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy a cégből milliárdokat vettek ki.


Hétfőn levonultak a munkások Mészáros Lőrinc környezetvédelmi cégének, az Envirotis Holding Zrt.-nek a tatai központjából, így félbemaradt az épület 100 millió forintos felújítása. A kivitelezők azért szüntették be a tevékenységüket, mert a sajtóban megjelent hírek után nem bíznak abban, hogy megkapják a munkájuk díját – írja a 24.hu.

A leállási előtt már visszabontották az irodaépület régi tetőszerkezetét, és a beltéri munkákat is megkezdték.

A kivitelezők bizalmatlanságát azok a hírek alapozták meg, amelyek szerint a cégből jelentős vagyont vontak ki, és százak állása került veszélybe.

Állítólag napok alatt 4,4 milliárd forintot utaltak át az Envirotis Holdingtól egy szintén Mészáros-érdekeltségű magántőkealapba, a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapba.

Ezzel párhuzamosan a cég tatai és oroszlányi telephelyeiről elkezdték elszállítani a gépeket, miután a dolgozókat arra kérték, hogy értékeljék fel a vagyonelemeket. A fejlemények miatt egy volt dolgozó szerint százak állása került veszélybe.

A Mészáros Csoport a pénzmozgást nem cáfolta, de közleményében törvényes, éves osztalékkifizetésről írt.

Hangsúlyozták: „A cég tőkehelyzete és likviditása az osztalék kifizetése után is stabil.”

A géppark mozgatását pedig a vállalat működéséhez kapcsolódó, természetes logisztikai és kapacitásoptimalizálási folyamat részének nevezték.

A közlemény a jelek szerint nem győzte meg a felújító cégeket. A Mészáros Csoport szerdára egyeztetésre hívta őket, de a tárgyalás végül elmaradt, a folytatás a hétvégén lesz.

A lap szerint az Envirotis utoljára a 2023-as üzleti évről adott le pénzügyi beszámolót. Az akkori adatok szerint a 8,3 milliárdos mérlegfőösszeg mellett 6,5 milliárdos nyereséget értek el, amit az alapítói határozat szerint teljes egészében ki is vettek osztalékként. Szerintük a cég profitja az elmúlt években masszív volt, bár tavaly jelentősen csökkent: 2021-ben 6,9 milliárd, 2022-ben 4,9 milliárd, 2023-ban 6,5 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el, ami tavaly 690 millióra esett vissza.

Mint írják, az Envirotis környezetvédelmi profilú cég, egyik leányvállalata, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. végzi a Cicahomok bánya vitatott „rekultivációját” is. Ennek során bizonyíthatóan veszélyes hulladékot is tartalmazó sittel és földdel töltik fel a természetvédelmi területen lévő egykori bányát, amelynek gödrében tengerszem jött létre, benne védett állatokkal, például tarajos gőtével.

Felidézik, hogy szerintük a felcsúti milliárdos cégeinek reputációját az utóbbi időben megtépázták a fizetési elmaradásokról szóló állítások. Tavaly különféle vasúti projektekben részt vevő alvállalkozók azt állították, hogy nem fizették ki őket, a becslések szerint 10-20 milliárdos nagyságrendű lehet a ki nem fizetett számlák összege. Külön kiemelik, hogy

Bár Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter szigorú elszámoltatást ígért, a pórul járt alvállalkozók kártalanítása a választásokig sem történt meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán távozásával hét év után megszüntethetik a Magyarország elleni uniós eljárást
Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke bejelentette, hogy megteszik az első lépéseket a 7. cikk szerinti eljárás megszüntetésére. Ezzel lekerülhet az országról a legsúlyosabb politikai nyomás, amely a Sargentini-jelentés 2018-as elfogadása óta tart.


Fordulópontot hozhat a kormányváltás utáni magyar-EU viszonyban, hogy az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber a napokban a Magyarország ellen 2018 óta folyó hetes cikk szerinti eljárás lezárását sürgette a DPA német hírügynökségnek nyilatkozva.

Weber szerint rövid időn belül megszüntethető az eljárás, mert a leendő miniszterelnök, Magyar Péter egyértelműen elkötelezte magát az Európa-párti irányvonal és a konkrét jogállamisági reformok mellett

– írja az EconomX.

Az Európai Néppárt elnöke szerint a kormányváltás után Magyarország reménykedhet a szankciós eljárás gyors lezárásában. Weber a leköszönő miniszterelnök politikájához kötötte az eljárás elhúzódását.

„A Magyarország elleni, 7. cikkely szerinti eljárás konkrétan összefüggött Orbán Viktor jogállamiság-ellenes kurzusával” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a változások miatt most lépni kell.

„Ez azt jelenti, hogy most meg kell tennünk az első lépéseket a 7. cikk szerinti eljárás lezárása felé.”

Míg a Néppárt a politikai irányváltás mellett érvel, más európai parlamenti frakciók, például a zöldek és a szocialisták, valamint civil jogvédő szervezetek szerint az eljárást csak kézzelfogható, már végrehajtott reformok után lehet lezárni.

A hetes cikk szerinti mechanizmus az uniós alapértékek súlyos megsértésének kockázata esetén indul, és végső soron a tagállam szavazati jogának felfüggesztésével is járhat. Fontos, hogy ez az eljárás nem azonos azzal a jogállamisági feltételességi mechanizmussal, amely az uniós költségvetési kifizetéseket köti feltételekhez.

Az Európai Parlament 2018-ban, a Sargentini-jelentés elfogadásával kezdeményezte az eljárást Magyarország ellen. Precedenst jelenthet a 2024-ben lezárt lengyel ügy, ahol egy kormányváltás és reformígéretek után szüntették meg az eljárást. A helyzetet árnyalja, hogy az Európai Unió Bírósága kedden kimondta: a 2021-es magyar „LMBTQI-törvény” sérti az uniós jogot, ennek az ítéletnek a végrehajtása pedig az új kormány egyik első komoly próbatétele lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hatósági eljárás indult az Orbán család bányája ellen
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) a Hahót Tőzeg Kft.-t is vizsgálja a 2025-ös kitermelési adatok alapján. Az eljárás a kitermelt mennyiségekre vonatkozó jogszabályok betartását ellenőrzi.


A 2025. évi tevékenység alapján 40 esetben indított eljárást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága szabálytalan bányászati tevékenység gyanúja miatt, köztük a Hahót Tőzeg Kft.-vel szemben is – a 444.hu.

A cég Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök testvérének, Orbán Győzőnek és édesanyjuknak, Orbán Győzőné Sipos Erzsébetnek a tulajdonában áll.

A hatóság azt vizsgálja, hogy a bányavállalkozók betartják-e a kitermelési mennyiségre vonatkozó jogszabályokat. Az ellenőrzés a bányajáradék önbevallásokon és az úgynevezett hites bányamérő által végzett geodéziai felméréseken alapul.

Az SZTFH közölte, hogy a vizsgálat még tart, és „az eljárások lezárása eredményeként megállapított esetleges szankciókról jelen pillanatban nem lehet tájékoztatást adni”.

A hatóság azt nem árulta el, mikor indult az eljárás.

Fontos, hogy a Hahót Tőzeg Kft. nem keverendő össze a milliárdos bevételű Dolomit Kft.-vel, amely Orbán Viktor apjának érdekeltsége. A Dolomittal kapcsolatban a hatóság közölte, hogy nem tártak fel szabálytalanságot.

A gánti bányában 2024-ben műszaki-biztonsági és munkavédelmi ellenőrzést, 2025-ben pedig a robbantási tevékenységet vizsgálták.

A most eljárás alá vont Hahót Tőzeg Kft. nettó árbevétele 2020-ban 190 millió forint volt, ami 2024-re 360 millióra nőtt, adózott eredménye pedig 25,7 millió forintról 134,5 millióra emelkedett. A cég a sajtómegkeresésre még nem ragált.

Az ügyvezető miniszterelnök édesapjának érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft.-ből a tulajdonosok 2,68 milliárd forint osztalékot vettek ki a 2024-es év után, a cég pedig korábbi sajtóhírek szerint több állami vagy államközeli beruházásban, köztük a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításában és az M1-es autópálya bővítésében is részt vett beszállítóként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Telex: A vészhelyzet megszűnésével jogi káosz jöhet május 13-án, az árstopok is veszélyben
A háborús veszélyhelyzet május 13-i lejáratával számos, a mindennapokat érintő kormányrendelet veszítené hatályát. Magyar Péter ezért a különleges jogrend május 31-ig tartó meghosszabbítását kérte a kormánytól.


Jogi atombombát jelentene az országnak, ha május 13-án véget érne a veszélyhelyzet – ezzel a felütéssel indul Telex.hu elemzése. A cikk szerint könnyen jogi káosz alakulhat ki, ha a háborús veszélyhelyzet lejár, mert egyik percről a másikra hatályukat vesztenék azok a kormányrendeletek, amelyeket az elmúlt években az Országgyűlés megkerülésével hoztak.

Magyar Péter azt várja a leköszönő kormánytól, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg a különleges jogrendet, mert számításaik szerint legalább 160 ilyen rendelet van jelenleg hatályban.

„A leendő Tisza-kormánynak 150-160 jogszabályt kell módosítania, és ehhez kell pár hét. Úgyhogy azt kérjük a leköszönő kormánytól, hogy ha nem az a szándéka persze, hogy működésképtelenné tegye az országot az első napon, akkor ezt hosszabbítsa meg”

– fogalmazott a hétfői sajtótájékoztatóján.

Gulyás Gergely a keddi parlamenti egyeztetés után azt ígérte, olyan megoldást találnak, ami elfogadható az új kormánynak is. Két technikai lehetőséget vázolt fel: a veszélyhelyzet meghosszabbítását vagy a szabályok törvényi szintre emelését.

Ha nem születik megoldás, május 13-a után megszűnne többek között a védett üzemanyagár, az élelmiszerárstop és a drogériai termékek árának korlátozása. Hatályát veszítené az a rendelet is, amely kiskaput biztosított a Samsung SDI-nek, hogy a környezetvédelmi szabályok megszegése esetén se függesszék fel a gödi akkumulátorgyár működését. Emellett a Szőlő utcai ügy miatt a büntetés-végrehajtás irányítása alá helyezett javítóintézetek visszakerülnének a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság alá.

A kormány mozgásterét szűkíti, hogy az Alaptörvény 15. módosítása idén januártól külön kétharmados parlamenti felhatalmazáshoz köti a törvényektől való rendeleti eltérést. Bár egy korábbi törvényben a kormány általános felhatalmazást kapott május 13-ig,

a veszélyhelyzet meghosszabbításához és a rendeleti kormányzás fenntartásához ismét szükség van a parlament jóváhagyására.

A kérdést a május 9-i alakuló ülésig a jelenlegi, fideszes többségű Országgyűlés rendezhetné, vagy utána az új, tiszás többségű parlament, de ehhez az ügyvezető Orbán-kormány partneri viszonya is szükséges.

„A törvényi szintre emelés nagy körültekintést és esetről esetre való mérlegelést igényel” – mondta Novoszádek Nóra, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.

A jogvédő szervezet szerint ideális esetben a törvényeket társadalmi és szakmai egyeztetés után, parlamenti vita mellett kellene elfogadni. Úgy látják, a kormány évek óta indokolatlanul tartja fenn a különleges jogrendet, és tömegesen hozott olyan rendeleteket, amelyeknek semmi köze nem volt a veszélyhelyzet alapjához.

A lap három forgatókönyvet vázol fel következő napokra:

  • Az első, hogy a felek megállapodnak a veszélyhelyzet rövid, május 31-ig tartó meghosszabbításáról, ami időt ad az új kormánynak a rendeletek átvilágítására.
  • A második, hogy a leköszönő vagy az új parlament egy gyorsan elfogadott törvénycsomaggal rendezi a legfontosabb kérdéseket, de ez a társadalmi vita hiánya miatt hordoz kockázatokat.
  • A harmadik, hogy ha nem születik megegyezés, május 13-án a rendeletek hatályukat vesztik, ami több területen azonnali működési zavarokat okozhat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk