HÍREK
A Rovatból

Drasztikusan emelkedtek idén az építőanyag-árak – megvan, mi jöhet 2022-ben

Több tényező miatt drágultak drámaian az építőanyagok és tűntek el egy időre bizonyos termékek az üzletekből. Ha hasonló építőanyag-hiánnyal nem is, jelentős áremelkedéssel jövőre is számolnunk kell.


Komoly kihívást jelentett 2021-ben az alapanyagárak erőteljes ingadozása ‒ nemcsak az építőipar, hanem az építőanyag-kereskedők és az építkezők számára is. Tavasztól kezdve intenzív növekedésbe, majd hullámzásba kezdtek az árak. Néhány termékkörben 50-60 százalékkal drágultak az építőanyagok, egyes termékek ‒ például a fűrészáruk ‒ esetén egyenesen hiány lépett fel, hetekkel, sőt, hónapokkal nőtt a kiszállítás ideje.

Pedig 2021 elején még optimista hangulat uralkodott az építőipari szektorban, mivel tavaly sok építési engedélyt adtak ki, és a súlyos tavaszi covidhullám ellenére erősnek bizonyult az évkezdés. Csakhogy év közben a hullámvölgyek miatt roppant nehézzé vált az erőforrásokat tervezni, akár készletgazdálkodásról, akár szállítási kapacitásról vagy munkaerőről volt szó.

Mi állt az áremelkedés hátterében? Mi várható 2022-ben az építőanyagok terén? Valóban tovább emelkednek az árak? Amennyiben igen, hogyan lehet ellensúlyozni az áremelkedést? Erről Juhász Attila, az Építőanyag.hu webáruházat üzemeltető ÚjHÁZ Centrum Piramis Építőház Kft. ügyvezetője beszélt.

Drasztikus mértékű áremelkedés az építőiparban

„A tavaszi időszak után egy dinamikus forgalomnövekedést tapasztaltunk, egyrészt a kereslet növekedéséből, másrészt az áremelkedésből adódóan” ‒ mondja Juhász Attila.

„Az építőiparban három termékkörre volt halmozottan igaz az inflációt jelentősen meghaladó mértékű, legalább 50-60 százalékos drágulás.

A faanyagok, fenyő fűrészáruk köre, az acél és különféle vasipari termékek, illetve az építési kemikáliák termékköre. A legnagyobb mértékű keresletnövekedést az előző évhez képest a hőszigetelő, a tetőfedő, és a burkolati anyagoknál tapasztaltunk, de erős kereslet mutatkozott a falazóanyagokra is. A fenyő fűrészáru esetében volt, hogy majd’ háromszorosára nőtt az ár az év elejihez képest.”

Mi okozta az építőanyagok árának növekedését?

Mint azt Juhász Attila kifejtette, a faáruk esetén nem csupán a családok építkezési szándéka vagy az otthonteremtési támogatások igénybevételéből adódó többletnövekedés állt a háttérben. A legnagyobb felhasználónál, az Amerikai Egyesült Államoknál kialakult geopolitikai viszonyok és globális piaci tendenciák alakították az árat, ami egyébként világszerte nőtt. Az USA államaiban a magyarországinál jóval nagyobb mértékben, hat-hétszeresére emelkedett a fűrészáruk ára, így még Európából áthajóztatni az óceánon is jobban megérte számukra. Ezért is alakult ki Európában hiány fűrészáruból.

Az építőanyag árakat számos tényező alakíthatja, ezek közül az egyik legfontosabb a kereslet. 2021-ben több olyan hatás jelentkezett együttesen, ami ezt élénkítette: az állami otthonteremtési és felújítási program, a kedvező adókörnyezet (mivel 5%-os áfával lehet vásárolni új ingatlanokat), a családok új otthonhoz jutásának segítése kedvező kamatozású hitelekkel és vissza nem térítendő támogatásokkal. Ez rendszerint hatalmas lökést ad az építőiparnak ‒ az építőanyag-kereskedőknek és a kivitelezőknek egyaránt.

Különösen a betonacélok, a szigetelőanyagok és a kerámia termékek (de általánosságban az összes építőipari alapanyag) esetén az árakat jelentősen befolyásolja az energiahordozók ‒ főként a földgáz, az elektromos áram és a gázolaj ‒ árának emelkedése is. „Magyarországon a lakosság helyzete szerencsésnek mondható az államilag fixált energiaárak miatt, de ez a rögzített ár az iparra nem érvényes” ‒ magyarázza Juhász Attila. „Ott előfordult, hogy háromszor-négyszer akkora árat kellett fizetni a földgázért vagy a villamos energiáért, mint év elején. Beszállítóink döntő többsége szabadpiacról vásárolja az energiát, márpedig számos építőanyag előállításánál hatványozott hatása van az energiaárak változásának a termékek gyártási és szállítási költségére.”

Külön kihívás az építőipari gyártóknak, hogy a szén-dioxid kvóta költségével is számolniuk kell. Ez a keret évről évre fokozatosan csökken, ezzel szeretnék ugyanis ösztönözni az ipart a környezetkímélőbb technológiák használatára. Ám a növekvő kereslet nem a kevesebb energiafelhasználás irányába viszi az ipart, és így egyre nagyobb kiadás a szén-dioxid kvóta megváltása. Ez akkora mértékű költséget jelent egyes gyártóknak, hogy a teljes éves gazdasági eredményességüket is veszélyezteti, kénytelenek tehát ezt a faktort is beépíteni az árakba.

„A piaci hatásokról érdemes megjegyezni, hogy amikor túlságosan magasak az árak, elindul egy olyan folyamat, hogy elkezdik a drága termékeket kiváltani, esetleg tudatosan visszafogják a beruházásokat vagy a lakossági építkezéseket, így a lufi kipukkad” ‒ mondja Juhász Attila. „Fenyő fűrészárunál augusztus környékére érte el a csúcspontját az ár. Onnantól hirtelen elkezdett visszaesni a kereslet a nagy faipari termelő cégeknél, mi pedig körülbelül kéthetente folyamatosan kaptuk az új, csökkenő árakat.”

Mi várható 2022-ben?

Ha a következő hónapokban nem csökken számottevően az energiahordozók ára, további áremelkedésekre kell számítani Juhász Attila szerint. Ez minden más termék árára is hatással lesz az élelmiszerektől a tartós fogyasztási cikkekig.

„Pontos százalékot nem mernék mondani, de úgy vélem, lesz olyan termék, ami akár negyedével is drágább lehet, ha nem mérséklődnek az energiaárak. Megítélésem szerint általánosan kétszámjegyű áremelkedésre számíthatunk az építőanyagoknál. Különösen azoknál a termékeknél - például a falazóanyagoknál, tetőcserepeknél, gipszkartonnál, szálas szigetelőanyagoknál - várható további, akár 20 százalékos árnövekedés, amelyek előállítása erősen energiaigényes.”

Juhász Attila úgy látja, hogy ha az energiaárak mérséklődni fognak, akkor sem állnak vissza a korábbi szintre. Meglátása szerint a jövőben felértékelődik azoknak a technológiáknak a szerepe, amelyekhez kevesebb erőforrás szükséges, és azok az építőanyagok fognak az előtérbe kerülni, amelyek kis emberi erőforrás ráfordítással beépíthetők. Még az is elképzelhető, hogy a gyorsház technológiák elterjednek ‒ bár Magyarország konzervatív ezen a téren, és az Építőanyag.hu is a hosszabb élettartamú, a terhelést jobban bíró, minőségi épületek készítése mellett foglal állást.

„Ilyen energiaáraknál fokozódni fog az épületekkel szemben elvárt energiahatékonysági igény. Jóval több olyan épület lesz, ami közelít a zéró energiaszinthez, vastagabb szigeteléssel, jó minőségű nyílászárókkal épül”

‒ fejti ki Juhász Attila. „Azt gondolom, néhány termékkörnél a hiány rövid távon nem fog megoldódni, ilyenek a szálas szigetelőanyagok, az üveggyapot, kőzetgyapot termékek, amikre most is hónapokat kell várni.”

Hogyan lehet kivédeni a negatív hatásokat?

Juhász Attila azt javasolja az építkezőknek, lakásfelújítást végzőknek, hogy időben tervezzenek, és vásároljanak be még idén építőanyagot a várható áremelkedések miatt. Amennyiben lehetőségük és kapacitásuk van rá, tárolják, raktározzák otthon vagy az építkezés helyén az alapanyagokat, hiszen közülük sokat nem feltétlenül kell fedett helyen tárolni, az udvaron is el lehet helyezni. Aki most előre gondolkodik, jelentős megtakarítást könyvelhet el.

A webáruházak a jelenlegi helyzetben meglehetősen jó felületet nyújtanak az azonos műszaki termékek összehasonlítására, így könnyebben kiválaszthatók a legjobb ár-érték arányú termékek.

„Azért is fontos minél gyorsabban döntést hozni, még akkor is, ha az építkezés vagy felújítás csak jövő tavasszal lenne, mert áremelések idején a piac természetes reakciója az, hogy betárolnak a kereskedők” ‒ magyarázza Juhász Attila. „Hirtelen mindenki szeretné régi áron feltölteni a készleteit, és a lakosság is szeretne minél gyorsabban hozzájutni még a régi áron, ezért ilyenkor hiány alakul ki, meghosszabbodnak a szállítási határidők.”

Az Építőanyag.hu erős 2022-es forgalomra számít. Juhász Attila emiatt arra figyelmeztet, érdemes a kivitelezőknél (ácsoknál, kőműveseknél, burkolóknál stb.) is minél előbb lekötni a kapacitást, mert rengeteg munkájuk lesz, válogathatnak a megrendelők között, és az építkezőknek nehéz lesz megfelelő minőségi szakembert találniuk.

„A vásárlás módja is fontos. Most, az újabb covidhullám idején egyre inkább felértékelődik azoknak a webáruházaknak a szerepe, ahol fizikai kontaktus nélkül lehet vásárolni. Nálunk ezért is biztonságos a vásárlás: szinte a teljes építőipari termékkör elérhető, logisztikával, bankkártyás fizetéssel, és a teljes vásárlási folyamat végigvihető biztonságosan. Mi elkötelezettek vagyunk a minőségi termékek, illetve a megfelelő ár-érték irányába. Nem kínálunk olyan termékeket, amelyek minőségükben nem hozzák azt az elvárt szintet, amit mi magunk is a saját házunkba beépítenénk.”

Hiány esetén lényeges a megfelelő raktárkészlet, ahol nem kell hónapokat várni, hogy beérkezzen az áru. Az Építőanyag.hu ügyel arra, hogy főleg azokból a termékekből, amelyek jól fogynak, keresettek, mindig legyen megfelelő mennyiség raktáron. A tavalyihoz képest idén másfélszeresére növelték a készletüket, ezzel igyekeznek a piaci torzulásokat ellensúlyozni, hogy továbbra is az elvárt színvonalon teljesítsék a vevőik igényeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Takács Péter: Felkészítettem a gyerekeimet, hogy apáért éjszaka lehet, hogy jönnek a rendőrök
A politikus a Patrióta csatornának adott interjújában beszélt arról, hogy a lengyel mintához hasonló politikai elszámoltatásra számít. A leköszönő egészségügyi államtitkár már a gyerekeit is felkészítette egy esetleges éjszakai rendőri intézkedésre.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 24.



„Felkészítettem a gyerekeimet, hogy apáért éjszaka lehet, hogy jönnek a rendőrök, de majd visszahozzák” – mondta Takács Péter leköszönő egészségügyi államtitkár a Patrióta csatornának adott interjújában pénteken, ahol a családját érintő, nyolcmilliárdosra becsült lélegeztetőgép-ügyről, az Allee bevásárlóközpontban történt anyázásáról és a Fidesz ellenzéki jövőjéről is beszélt.

Takács szerint egy esetleges elszámoltatásnál a lengyel mintát fogják követni, ahol politikusokat bilincsben vittek el.

Az államtitkár azzal magyarázta az Allee-ban történt kirohanását, hogy a Tisza Párt a kampány lezárulta után is „kampányüzemmódban” maradt, „folyamatosan hergelnek, elszámoltatást lebegtetnek be”, és ez már nemcsak a politikusokat, hanem a társadalom minden rétegét érinti. Szerinte valakinek már meg kellett mondania, hogy „eddig és ne tovább”.

A kínai gyorsbüfében állt sorban, amikor a felvételt készítő, általa a Tisza aktivistájának nevezett férfi provokálta és tolvajnak nevezte.

„Mondtam neki, hogy hagyjon békén, idefigyelj, papa, ott kajálok, ahol te, szerinted van otthon nyolcmilliárdom? Nyilván nem” – emlékezett vissza a történtekre, amelyekbe tudatosan állt bele.

A családját érintő, nyolcmilliárdos lélegeztetőgép-bizniszről szóló vádakat koholtnak nevezte. „Se nekem, se a családomnak nincs nyolcmilliárdja, szerintem még összesen sem” – jelentette ki. Hibának tartja, hogy korábban nem beszéltek ezekről az ügyekről, de mint mondta, a párton belüli kommunikációs stratégia ezt írta elő – írta a 24.hu.

„Az volt a mondás, hogy a korrupció az ő témájuk, azt ne emeljük fel kommunikációs szempontból, ezt elfogadtam, bár nagyon dühös voltam, hogy nem védhetem meg magam” – fogalmazott.

Azt is hozzátette, hogy bár felkészül a „bilincses elvezető képekre”, nem tart az eljárástól: „Soha nem loptam, nincs az a bíróság, ami ki tudja mondani, hogy én egy fillért is valahonnan elemeltem”.

Takács Péter államtitkársága alatt elmondása szerint ezermilliárdokban mérhető összeg érkezett az egészségügybe és történelmi léptékű orvosbéremelést hajtottak végre. Ugyanakkor a kommunikációja több alkalommal is vitát váltott ki, például amikor egy apukának küldött trágár üzenete miatt kellett bocsánatot kérnie, vagy amikor a kórházi ellátás körülményeiről szóló vitákban szólalt meg.

A Fidesz vereségének okai között említette, hogy a Tisza Párt ügyesen használta a közösségi médiát, és szerinte „iszonyatos médiafölényben” volt. Ezt azzal támasztotta alá, hogy egy sajtótájékoztatón harminc újságíróból huszonöt nem a Fideszre szavazott.

„Nagy liberális mainstream van velünk szemben, ami ellen 16 évig harcoltunk. A másik pont a 16 év, meguntak, most már húzzatok innen” – magyarázta.

Kommunikációs

hibának nevezte, hogy „nemzeti oldalnak” nevezték magukat, mert szerinte „a haza nem lehet ellenzékben”.

A párt jövőjét illetően Orbán Viktor szerepét evidenciának tartja, de felvetette, hogy meg kell vizsgálni, menthető-e a Fidesz név mint brand. Úgy véli, kormányzati pártból mozgalmi párttá kell válniuk, és feltételes támogatásukról biztosította a leendő kormányt.

„Azt látom, hogy most a Fideszen belüli véleményvezérek között van egy konszenzus abban, hogy adjuk meg a Tiszának a lehetőséget arra, hogy jól kormányozzon.

Meglátjuk. Ha a magyar embereknek jó döntéseket hoznak, azt mi támogatni fogjuk” – jelentette ki. Az interjúban megerősítette, hogy az elnökség felkérésére elvállalná a munkát az Országgyűlésben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megszólalt a leendő oktatási miniszter: A legsürgősebb teendők között van a pedagógusok és a diákok terheinek csökkentése
Lannert Judit, a Tisza-kormány leendő oktatási minisztere a pedagógusok teljesítményértékelését és a felesleges kompetenciaméréseket számolná fel. Szerinte ezek az intézkedések csak terhelik a rendszert, és nem visznek előre.


Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy videóinterjúban mutatta be kormányának leendő gyermek- és oktatásügyi miniszterét, Lannert Judit oktatáskutatót. A beszélgetésben a szakember részletesen beszélt a magyar oktatási rendszer problémáiról és a lehetséges megoldásokról.

Lannert Judit elmondta, hogy 1990, a rendszerváltás óta foglalkozik oktatáskutatással, karrierjét az Országos Közoktatási Intézetben kezdte. Később, 2007-ben otthagyta az akkor már Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek nevezett állami háttérintézményt, mert úgy érezte, ott már nem tudja hatékonyan szolgálni az oktatás ügyét. Ezt követően hozta létre saját kutatóközpontját, a T-Tudokot. A 2010-es kormányváltás után rövid időre visszatért az intézethez tudományos főigazgató-helyettesként, de alig fél év után ismét távozott. Állítása szerint már 2012-ben cenzúrázták az interjúit, példaként említette, hogy egy a finn oktatásról szóló részt egyszerűen kihúztak az egyik vele készült anyagból.

A szakember szerint a magyar oktatás legnagyobb és legfájóbb problémája, hogy a nemzetközi PISA-felmérések kezdete óta Magyarország folyamatosan az első három ország között van abban a tekintetben, hogy a családi háttér milyen mértékben határozza meg a diákok teljesítményét.

„És ez egyszerűen bebetonozza a gyerekeket, a családot, a társadalmat. Nincs mobilitás, tehát én ezt tartom a legnagyobb problémának” – fogalmazott. Szerinte a kiút nem elsősorban reformokban, hanem egy teljes szemléletváltásban rejlik. Úgy véli,

a hátrányos helyzetű gyerekeket nem elég szeretni, hinni is kell abban, hogy többre képesek.

Ezt a jelenséget a pszichológiából ismert Pygmalion-hatásnak nevezte, amely szerint a másikról alkotott elvárásaink idővel valósággá válnak.

Lannert szerint a pedagógusoknak ehhez támogatásra, időre és „levegőre” van szükségük. Álláspontja szerint az elmúlt években a szakmai szempontok háttérbe szorulásával párhuzamosan nőtt a bizalmatlanság a tanárok felé, amit a rendszer egyre több kontrollal és méréssel próbált ellensúlyozni.

A jelenlegi, egyéni teljesítményértékelésre fókuszáló rendszert teljesen elhibázottnak tartja. „Le is terheli a rendszert, és nem visz előre” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a korábban jól működő, nemzetközi szinten is elismert országos kompetenciamérést egy „mérési cunami” váltotta fel, ami rengeteg plusz terhet ró az iskolákra, miközben az így gyűjtött adatok használhatatlanná váltak, mert a diákok már nem veszik komolyan a kitöltésüket.

Magyar Péter ehhez kapcsolódva arról beszélt, hogy a jelenlegi poroszos, teljesítményorientált rendszer helyett egy 21. századi, a kritikai gondolkodást és a kreativitást fejlesztő oktatásra van szükség.

Szerinte „csak egy olyan tanár tud példát mutatni, kritikai gondolkodást tanítani, szabad életre nevelni diákokat, amely tanár maga is szabad”.

Lannert Judit szerint a legsürgősebb teendők között van a pedagógusok és a diákok terheinek csökkentése.

Első lépésként megszüntetné a jelenlegi pedagógus-teljesítményértékelési rendszert és a „mérési cunamit”, valamint felülvizsgálná a párhuzamos adminisztrációs kötelezettségeket. Úgy véli, a KRÉTA rendszer mára egy „mikromenedzsment eszközzé vált”. Már ezekkel a lépésekkel is levegőhöz juttatnák a pedagógusokat. Hosszabb távon egy új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozását tartja szükségesnek, ami nem leszabályoz, hanem elveket és mintákat ad.

Fontosnak tartja, hogy a rendszerben újra „lehessen hibázni”, mert a hibázástól való félelem gátolja a kreativitást és a problémamegoldást.

„Pedagógus is hibázhasson, meg a miniszter is fog hibázni, tehát ez azt gondolom, mindenkinek szíve joga” – mondta.

A leendő miniszter kitért arra is, miért tartotta fontosnak, hogy a tárca nevében szerepeljen a „gyermek” szó. Kifejtette, hogy a későbbi iskolai hátrányok jelentős része már az első tíz, de leginkább az első három életévben kialakul. Ezért elengedhetetlen a különböző ágazatok – egészségügy, szociális ellátórendszer, oktatás – szoros együttműködése és a korai gyermekkori fejlesztésre való fókuszálás. A Tisza-kormány tervei szerint ezt a kormányzati szintű összehangolást Bódis Kriszta fogja végezni a Miniszterelnökségen.

A tervek között szerepel a tankötelezettség korhatárának 18 évre történő visszaemelése felmenő rendszerben, azzal a kitétellel, hogy a fiataloknak valamilyen, a munkaerőpiacon is elismert végzettséggel kell elhagyniuk az iskolarendszert. A szakmai szervezetek által is régóta sürgetett szabad tankönyvválasztás visszaállítását is azonnali intézkedésnek nevezte.

Lannert beszélt a pedagógusokat segítő szakemberek, így az iskolapszichológusok, gyógypedagógiai asszisztensek hiányáról is.

Rámutatott, hogy a statisztikák sokszor félrevezetőek, mert a szakemberek többsége Budapesten koncentrálódik, miközben „Nógrád megyében nincs is gyerekpszichiáter”. A felsőoktatással kapcsolatban elmondta: az alapítványi modellt felül kell vizsgálni, és az államnak vissza kell szereznie az alapítói jogokat, mivel az egyetemek állami finanszírozás nélkül működésképtelenek.

Kiemelte az egyetemi autonómia fontosságát és a rendkívül magas lemorzsolódási arány csökkentésének szükségességét, amihez szerinte hallgatóközpontúbb szemléletre van szükség.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bódis Kriszta nem lesz miniszter, a Miniszterelnökségen kap kulcsfontosságú posztot
A Tisza Párt képviselője a Miniszterelnökség egyik kulcsembereként folytatja a munkát. Az ő felelőssége lesz az egészségügy, az oktatás és a szociálpolitika kormányzati munkájának összehangolása.


Bár korábban többen miniszteri poszt várományosaként emlegették, Bódis Kriszta végül a Miniszterelnökségen kap feladatot a formálódó Tisza-kormányban. Magyar Péter a Lannert Judit leendő oktatási minisztert bemutató pénteki beszélgetésében jelentette be, hogy Bódis a társadalompolitikai koordinációért felel majd, ahol az egészségügy, az oktatás és a szociálpolitika összehangolása lesz a feladata – írta a Telex.

A döntés értelmében Bódis Ruff Bálint kancelláriaminiszter tárcájához kerül, bár a pontos pozíció-megnevezését egyelőre nem közölték. A lépés egybeesik azzal a kormányzati struktúrával, amelyet Magyar Péter és csapata épít: a Miniszterelnökség nem csupán egy minisztérium a sok közül, hanem a stratégiai és végrehajtási koordináció központja lesz.

Ruff Bálint korábban arról beszélt, hogy a tárca a kormányzati stratégia központja lesz.

A Miniszterelnökség „nem egy halálcsillagként működő, egyre hízó szervezet” lesz, hanem a „rendszerváltás motorja”.

A bejelentés egybeesik a kormányalakítás felgyorsulásával. Pénteken derült ki az is, hogy Lannert Judit lesz a gyermek- és oktatásügyi miniszter, a Bódis szakmai profiljához legközelebb álló szociális és családügyi tárcát pedig Kátai-Németh Vilmos vezeti majd. Ezzel egyidejüleg Vitézy Dávid lett a közlekedési és beruházási miniszter.

Bódis Kriszta író, pszichológus és dokumentumfilmes, a Van Helyed Alapítvány vezetőjeként a magyar roma integráció egyik legismertebb képviselője. Csapatával Ózdon épített ki egy rendszert a mélyszegénységben élők felzárkóztatására.

A kormánypárti sajtó Bódis Krisztát rendszeresen támadta, elsősorban a Csipke Józsika című, 2006-ban az Élet és Irodalomban megjelent prózája miatt, egy 2003-as, LMBTQ témájú mesekönyve miatt.

Több egyetemen is tanított, 2024-ben lett a Tisza Párt társadalompolitikai szakértője. A választások előtt vette fel hivatalosan is a Bódis Kriszta nevet, és áprilisban a VIII. kerület központú választókerületben legyőzte a fideszes Ferencz Orsolyát, így egyéni országgyűlési képviselő lett.

A mostani feladatköre látszólag egybecseng azzal a szemlélettel, amit egy korábbi nyilatkozatában maga is megfogalmazott.

Bódis korábban jelezte, hogy elsősorban „pozíciók helyett feladatokban” gondolkodik, de nem ugrana el a miniszterség elől sem.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Benyújtotta lemondását Semjén Zsolt, a KDNP elnöksége nem fogadta el
A politikus szerint a választási vereség miatt generációváltásra, személyi és politikai megújulásra van szükség. A párt országos elnöksége nem fogadta el a lemondását.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 24.



Benyújtotta lemondását Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt elnöki tisztségéről a választási vereségre hivatkozva, a párt országos elnöksége azonban titkos szavazáson egyhangúlag elutasította azt. A miniszterelnök-helyettes a Facebook-oldalán számolt be a történtekről.

A pártelnök a bejegyzésében a személyes felelősségvállalással indokolta lépését. „Ma összeült a KDNP Országos Elnöksége.

A választási vereségből következik a személyes felelősségvállalás. Ezért benyújtottam lemondásomat a párt elnöki tisztségéről, amit az Országos Elnökség titkos szavazással, egyhangúlag nem fogadott el”

– írta.

Ugyanakkor meggyőződésem, hogy generációváltásra, személyi és politikai megújulásra van szükség.

Semjén jelezte, hogy a lemondásának elutasítása ellenére a megújulást elkerülhetetlennek tartja. Azt is közölte, hogy a folyamatot a párt élén fogja levezényelni. „Ezért megfelelő időpontban megtartjuk a teljes tisztújítást. Jelen szolgálatomat addig vállaltam” – tette hozzá.

A történtek előzménye, hogy a pártot korábban bíráló Gaál Gergely tavaly májusban lemondott a KDNP országos elnökségéből, majd később a pártból is kilépett.

Gaál akkor azt vetette Semjén Zsolték szemére, hogy a sorozatos kétharmados győzelmek ellenére 15 év alatt sem tudtak felépíteni egy valódi, önállóan is életképes pártot.

Semjén Zsolt a bejegyzését a Rákóczi-szabadságharc jelszavával zárta: „Cum Deo pro Patria et Libertate!”, ami magyarul annyit tesz: Istennel a hazáért és a szabadságért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk