HÍREK
A Rovatból

Drasztikusan emelkedtek idén az építőanyag-árak – megvan, mi jöhet 2022-ben

Több tényező miatt drágultak drámaian az építőanyagok és tűntek el egy időre bizonyos termékek az üzletekből. Ha hasonló építőanyag-hiánnyal nem is, jelentős áremelkedéssel jövőre is számolnunk kell.


Komoly kihívást jelentett 2021-ben az alapanyagárak erőteljes ingadozása ‒ nemcsak az építőipar, hanem az építőanyag-kereskedők és az építkezők számára is. Tavasztól kezdve intenzív növekedésbe, majd hullámzásba kezdtek az árak. Néhány termékkörben 50-60 százalékkal drágultak az építőanyagok, egyes termékek ‒ például a fűrészáruk ‒ esetén egyenesen hiány lépett fel, hetekkel, sőt, hónapokkal nőtt a kiszállítás ideje.

Pedig 2021 elején még optimista hangulat uralkodott az építőipari szektorban, mivel tavaly sok építési engedélyt adtak ki, és a súlyos tavaszi covidhullám ellenére erősnek bizonyult az évkezdés. Csakhogy év közben a hullámvölgyek miatt roppant nehézzé vált az erőforrásokat tervezni, akár készletgazdálkodásról, akár szállítási kapacitásról vagy munkaerőről volt szó.

Mi állt az áremelkedés hátterében? Mi várható 2022-ben az építőanyagok terén? Valóban tovább emelkednek az árak? Amennyiben igen, hogyan lehet ellensúlyozni az áremelkedést? Erről Juhász Attila, az Építőanyag.hu webáruházat üzemeltető ÚjHÁZ Centrum Piramis Építőház Kft. ügyvezetője beszélt.

Drasztikus mértékű áremelkedés az építőiparban

„A tavaszi időszak után egy dinamikus forgalomnövekedést tapasztaltunk, egyrészt a kereslet növekedéséből, másrészt az áremelkedésből adódóan” ‒ mondja Juhász Attila.

„Az építőiparban három termékkörre volt halmozottan igaz az inflációt jelentősen meghaladó mértékű, legalább 50-60 százalékos drágulás.

A faanyagok, fenyő fűrészáruk köre, az acél és különféle vasipari termékek, illetve az építési kemikáliák termékköre. A legnagyobb mértékű keresletnövekedést az előző évhez képest a hőszigetelő, a tetőfedő, és a burkolati anyagoknál tapasztaltunk, de erős kereslet mutatkozott a falazóanyagokra is. A fenyő fűrészáru esetében volt, hogy majd’ háromszorosára nőtt az ár az év elejihez képest.”

Mi okozta az építőanyagok árának növekedését?

Mint azt Juhász Attila kifejtette, a faáruk esetén nem csupán a családok építkezési szándéka vagy az otthonteremtési támogatások igénybevételéből adódó többletnövekedés állt a háttérben. A legnagyobb felhasználónál, az Amerikai Egyesült Államoknál kialakult geopolitikai viszonyok és globális piaci tendenciák alakították az árat, ami egyébként világszerte nőtt. Az USA államaiban a magyarországinál jóval nagyobb mértékben, hat-hétszeresére emelkedett a fűrészáruk ára, így még Európából áthajóztatni az óceánon is jobban megérte számukra. Ezért is alakult ki Európában hiány fűrészáruból.

Az építőanyag árakat számos tényező alakíthatja, ezek közül az egyik legfontosabb a kereslet. 2021-ben több olyan hatás jelentkezett együttesen, ami ezt élénkítette: az állami otthonteremtési és felújítási program, a kedvező adókörnyezet (mivel 5%-os áfával lehet vásárolni új ingatlanokat), a családok új otthonhoz jutásának segítése kedvező kamatozású hitelekkel és vissza nem térítendő támogatásokkal. Ez rendszerint hatalmas lökést ad az építőiparnak ‒ az építőanyag-kereskedőknek és a kivitelezőknek egyaránt.

Különösen a betonacélok, a szigetelőanyagok és a kerámia termékek (de általánosságban az összes építőipari alapanyag) esetén az árakat jelentősen befolyásolja az energiahordozók ‒ főként a földgáz, az elektromos áram és a gázolaj ‒ árának emelkedése is. „Magyarországon a lakosság helyzete szerencsésnek mondható az államilag fixált energiaárak miatt, de ez a rögzített ár az iparra nem érvényes” ‒ magyarázza Juhász Attila. „Ott előfordult, hogy háromszor-négyszer akkora árat kellett fizetni a földgázért vagy a villamos energiáért, mint év elején. Beszállítóink döntő többsége szabadpiacról vásárolja az energiát, márpedig számos építőanyag előállításánál hatványozott hatása van az energiaárak változásának a termékek gyártási és szállítási költségére.”

Külön kihívás az építőipari gyártóknak, hogy a szén-dioxid kvóta költségével is számolniuk kell. Ez a keret évről évre fokozatosan csökken, ezzel szeretnék ugyanis ösztönözni az ipart a környezetkímélőbb technológiák használatára. Ám a növekvő kereslet nem a kevesebb energiafelhasználás irányába viszi az ipart, és így egyre nagyobb kiadás a szén-dioxid kvóta megváltása. Ez akkora mértékű költséget jelent egyes gyártóknak, hogy a teljes éves gazdasági eredményességüket is veszélyezteti, kénytelenek tehát ezt a faktort is beépíteni az árakba.

„A piaci hatásokról érdemes megjegyezni, hogy amikor túlságosan magasak az árak, elindul egy olyan folyamat, hogy elkezdik a drága termékeket kiváltani, esetleg tudatosan visszafogják a beruházásokat vagy a lakossági építkezéseket, így a lufi kipukkad” ‒ mondja Juhász Attila. „Fenyő fűrészárunál augusztus környékére érte el a csúcspontját az ár. Onnantól hirtelen elkezdett visszaesni a kereslet a nagy faipari termelő cégeknél, mi pedig körülbelül kéthetente folyamatosan kaptuk az új, csökkenő árakat.”

Mi várható 2022-ben?

Ha a következő hónapokban nem csökken számottevően az energiahordozók ára, további áremelkedésekre kell számítani Juhász Attila szerint. Ez minden más termék árára is hatással lesz az élelmiszerektől a tartós fogyasztási cikkekig.

„Pontos százalékot nem mernék mondani, de úgy vélem, lesz olyan termék, ami akár negyedével is drágább lehet, ha nem mérséklődnek az energiaárak. Megítélésem szerint általánosan kétszámjegyű áremelkedésre számíthatunk az építőanyagoknál. Különösen azoknál a termékeknél - például a falazóanyagoknál, tetőcserepeknél, gipszkartonnál, szálas szigetelőanyagoknál - várható további, akár 20 százalékos árnövekedés, amelyek előállítása erősen energiaigényes.”

Juhász Attila úgy látja, hogy ha az energiaárak mérséklődni fognak, akkor sem állnak vissza a korábbi szintre. Meglátása szerint a jövőben felértékelődik azoknak a technológiáknak a szerepe, amelyekhez kevesebb erőforrás szükséges, és azok az építőanyagok fognak az előtérbe kerülni, amelyek kis emberi erőforrás ráfordítással beépíthetők. Még az is elképzelhető, hogy a gyorsház technológiák elterjednek ‒ bár Magyarország konzervatív ezen a téren, és az Építőanyag.hu is a hosszabb élettartamú, a terhelést jobban bíró, minőségi épületek készítése mellett foglal állást.

„Ilyen energiaáraknál fokozódni fog az épületekkel szemben elvárt energiahatékonysági igény. Jóval több olyan épület lesz, ami közelít a zéró energiaszinthez, vastagabb szigeteléssel, jó minőségű nyílászárókkal épül”

‒ fejti ki Juhász Attila. „Azt gondolom, néhány termékkörnél a hiány rövid távon nem fog megoldódni, ilyenek a szálas szigetelőanyagok, az üveggyapot, kőzetgyapot termékek, amikre most is hónapokat kell várni.”

Hogyan lehet kivédeni a negatív hatásokat?

Juhász Attila azt javasolja az építkezőknek, lakásfelújítást végzőknek, hogy időben tervezzenek, és vásároljanak be még idén építőanyagot a várható áremelkedések miatt. Amennyiben lehetőségük és kapacitásuk van rá, tárolják, raktározzák otthon vagy az építkezés helyén az alapanyagokat, hiszen közülük sokat nem feltétlenül kell fedett helyen tárolni, az udvaron is el lehet helyezni. Aki most előre gondolkodik, jelentős megtakarítást könyvelhet el.

A webáruházak a jelenlegi helyzetben meglehetősen jó felületet nyújtanak az azonos műszaki termékek összehasonlítására, így könnyebben kiválaszthatók a legjobb ár-érték arányú termékek.

„Azért is fontos minél gyorsabban döntést hozni, még akkor is, ha az építkezés vagy felújítás csak jövő tavasszal lenne, mert áremelések idején a piac természetes reakciója az, hogy betárolnak a kereskedők” ‒ magyarázza Juhász Attila. „Hirtelen mindenki szeretné régi áron feltölteni a készleteit, és a lakosság is szeretne minél gyorsabban hozzájutni még a régi áron, ezért ilyenkor hiány alakul ki, meghosszabbodnak a szállítási határidők.”

Az Építőanyag.hu erős 2022-es forgalomra számít. Juhász Attila emiatt arra figyelmeztet, érdemes a kivitelezőknél (ácsoknál, kőműveseknél, burkolóknál stb.) is minél előbb lekötni a kapacitást, mert rengeteg munkájuk lesz, válogathatnak a megrendelők között, és az építkezőknek nehéz lesz megfelelő minőségi szakembert találniuk.

„A vásárlás módja is fontos. Most, az újabb covidhullám idején egyre inkább felértékelődik azoknak a webáruházaknak a szerepe, ahol fizikai kontaktus nélkül lehet vásárolni. Nálunk ezért is biztonságos a vásárlás: szinte a teljes építőipari termékkör elérhető, logisztikával, bankkártyás fizetéssel, és a teljes vásárlási folyamat végigvihető biztonságosan. Mi elkötelezettek vagyunk a minőségi termékek, illetve a megfelelő ár-érték irányába. Nem kínálunk olyan termékeket, amelyek minőségükben nem hozzák azt az elvárt szintet, amit mi magunk is a saját házunkba beépítenénk.”

Hiány esetén lényeges a megfelelő raktárkészlet, ahol nem kell hónapokat várni, hogy beérkezzen az áru. Az Építőanyag.hu ügyel arra, hogy főleg azokból a termékekből, amelyek jól fogynak, keresettek, mindig legyen megfelelő mennyiség raktáron. A tavalyihoz képest idén másfélszeresére növelték a készletüket, ezzel igyekeznek a piaci torzulásokat ellensúlyozni, hogy továbbra is az elvárt színvonalon teljesítsék a vevőik igényeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Itt a NAV válasza Magyar Péternek a Rogán köreihez köthető utalások ügyében
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közölte, a szigorú titokvédelmi szabályok miatt nem nyilatkozhatnak konkrét ügyekről. A hatóság általánosságban ismertette a banki bejelentések utáni eljárást.


A szigorú titokvédelmi szabályokra hivatkozva reagált vasárnap délután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Magyar Péter szombat esti bejelentésére, amely szerint a hatóság Rogán Antal köréhez tartozó, nagy értékű külföldi utalásokat függesztett fel pénzmosás gyanújával.

A Tisza Párt vezetője egy videóban tette közzé értesüléseit, és azonnali intézkedést sürgetett.

„Tudomásom van róla, hogy a NAV több, Rogán Antal köréhez tartozó nagy értékű utalást felfüggesztett a bankok jelzései alapján, pénzmosás gyanújával.”

Magyar felszólította a NAV vezetőit „a lopott pénzek haladéktalan zárolására” – írta a 24.hu.

Bár konkrét ügyekről nem nyilatkozhattak, az adóhatóság általánosságban ismertette az eljárásrendet. Eszerint a bankok kötelesek jelezni a NAV-nak, ha egy tranzakciónál felmerül, hogy az bűncselekményből származó vagyonra utalhat.

A NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája ilyenkor négy munkanapon belül elvégzi az operatív elemzést, amit egyszer, három nappal hosszabbíthat meg; az ügylet teljesítését pedig a jogszabályok keretei között függesztik fel.

Magyar egyúttal felszólította a hatóságokat, hogy „vegyék őrizetbe a magyar embereket sok ezer milliárd forinttal megkárosító bűnözőket”.

A NAV a vasárnapi közleményében nem közölt adatokat sem a Magyar Péter által említett konkrét utalásokról, sem az idei, különösen a választásokat követő időszakban történt intézkedésekről.

A hatóság korábbi, a 24.hu-nak küldött statisztikái ugyanakkor a felfüggesztett tranzakciók számának jelentős növekedését mutatják: míg 2022-ben 1063, addig tavaly már 3185 ilyen vizsgálat zajlott.

A politikus a videóban arról is beszélt, hogy az „orbáni oligarchák” tízmilliárdos nagyságrendben utalnak pénzt többek között az Egyesült Arab Emírségekbe és Uruguayba. A bejelentés egy feszült politikai időszakban hangzott el, miután Rogán Antal a választások utánra egy kemény időszakot jósolt, Magyar Péter pedig korábban egy titkosszolgálati botrányról beszélt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megszólalt a Duna Aszfalt Szijjártó jachtozásáról, megerősítették a miniszter új verzióját, de maradtak kérdések
A Szíjj László tulajdonában álló cég közölte, a külügyminiszter valóban Benkő Szilárd vendégeként volt a Lady Mrd fedélzetén 2020-ban. Arra azonban sem a cég, sem a miniszter nem adott választ, hogy a nyaralásért ki és milyen formában fizetett.


Szijjártó Péter adriai jachtozásáról szóló, évek óta húzódó története új fejezettel bővült, miután a miniszter egy interjúban azt állította, legjobb barátja, Benkő Szilárd hívta meg a nyaralásra. Ezt pénteken a jacht tulajdonosához, Szíjj Lászlóhoz köthető Duna Aszfalt is megerősítette a Telexnek, de azt továbbra sem árulták el, hogy Benkő milyen konstrukcióban használta a luxushajót, és a miniszter fizetett-e az útért.

A külgazdasági és külügyminiszter szerdán egy stúdióbeszélgetésben beszélt először arról, hogy nem a NER-oligarcha Szíjj László, hanem gyerekkori barátja invitálta meg a Lady Mrd fedélzetére 2020-ban.

„Az én legjobb barátom a családjával ment el hajózni erre a hajóra, [...] ő a Benkő Szilárd, akit szoktak is emlegetni szegényt, pedig hát az egyetlen bűne az, hogy nekem a legjobb barátom 30 éve. És a Szilárdék mentek hajózni családilag és a Szilárd mondta, hogy nincs-e kedvünk elmenni velük. És úgy voltam vele, hogy Covid van, bonyolult lenne másként megszervezni, nincs sok időnk, menjünk el. Így döntöttem, és elmentünk velük” – mondta Szijjártó.

Az interjúban az újságíró rákérdezett, hogy a helyzet nem hordoz-e „ordító korrupciós kockázatot”, miután Benkő cége éppen a jachtozás évében kapott 280 millió forint állami támogatást a külügyminisztériumtól. Szijjártó Péter ezt visszautasította.

A miniszter tagadta, hogy barátja valaha is a segítségét kérte volna üzleti ügyekben.

„Hogy a Szilárd soha, egyetlenegy alkalommal sem kért tőlem semmilyen segítséget az ő gazdasági tevékenysége során. Soha a büdös életben. És ezt most vagy elhiszik, vagy nem, így van.”

A miniszter szerint a támogatást egy olyan pályázaton nyerték, ahol 1200 másik vállalat is kapott pénzt, és minden szakmai kritériumnak megfeleltek.

Benkő Szilárd üzleti érdekeltségei azóta több, a Szijjártó által felügyelt minisztériumhoz köthető nagyberuházásnál is felbukkantak. Cége, a Verbau Kft. dolgozott egy KKM-támogatással megvalósuló kecskeméti gépgyár építésén, munkát kapott a debreceni BMW-gyárhoz vezető vasútvonalon, és 7 milliárd forint értékben a szintén debreceni CATL akkumulátorgyárhoz kapcsolódó építkezéseken is.

Az ügy 2020 augusztusában robbant ki, amikor Adriai luxusjachton fotózták le Szijjártó Pétert, miközben a Facebook-oldalán olyan képek jelentek meg, amelyeken öltönyben, irodai környezetben tárgyal. A kormányzat akkor azzal védekezett, hogy a miniszter a szabadsága alatt is dolgozik. A Lady Mrd kategóriájú hajók bérleti díja a sajtóbecslések szerint akár napi 10 millió forint is lehet.

A jacht tulajdonosa, Szíjj László cégei az elmúlt évtizedben több százmilliárd forintnyi állami megbízást nyertek, köztük a mohácsi Duna-híd több mint 200 milliárd forintos építését, Mészáros Lőrinccel közösen pedig 35 évre elnyerték a magyar autópálya-hálózat üzemeltetési koncesszióját is. A botrány kirobbanása után nem sokkal kiderült, hogy a jacht tulajdonosának cége épp egy 91 milliárdos állami megbízást kapott.

A mostani fejlemények ellenére a legfontosabb kérdések továbbra is nyitottak: nem tudni, hogy Benkő Szilárd bérelte-e a hajót Szíjj Lászlótól, és ha igen, mennyiért, illetve hogy Szijjártó Péter fizetett-e a nyaralásért. A témában megkeresett, Benkő tulajdonában álló cégek nem válaszoltak a sajtó kérdéseire.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
RTL-híradó: A reptéren vették őrizetbe a Fidesz körözött szegedi politikusát
Rádi Ferízt a Liszt Ferenc repülőtéren fogták el a hatóságok péntek este. A politikust költségvetési csalás gyanúja miatt körözték, szombaton lemondott a pártban betöltött tisztségéről.


Péntek este a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren vették őrizetbe Rádi Ferízt, a szegedi Fidesz frissen lemondott elnökét, aki az RTL úgy tudja, hogy épp Egyiptomból érkezett haza. Az információt az adóhatóság is megerősítette a csatorna kérdésére.

A politikus elfogása után egy nappal, szombaton jelentette be a Fidesz szegedi szervezete, hogy Rádi lemondott a posztjáról.

Közleményük szerint Rádi, „amint értesült a vele kapcsolatos vádakról, azonnal lemondott a szegedi Fideszben betöltött elnöki tisztségéről”.

Az ügy múlt szerdán kezdődött, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kecskeméti szerve költségvetési csalás gyanúja miatt elfogatóparancsot adott ki ellene. A Szeretlek Magyarország korábban már beszámolt a körözésről és a lemondásáról is.

Rádi Feríz arab származású növénygenetikus, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja. 2021-ben szerzett doktori fokozatot a Szegedi Tudományegyetemen, és még abban az évben elnyerte „Az év ifjú nemesítője” címet is. Jelenleg a Pannon Genetic Kft. ügyvezető igazgatója.

Mihálik szerint „Kevés olyan embert ismertem, aki jobban utálta a Fidesz rendszerét, mint Rádi Feríz”.

Több helyi lap is jelezte, hogy a Rádi Ferízről szóló körözési adatlap időközben eltűnt a rendőrség hivatalos oldaláról, ennek okát egyelőre nem közölték.

Via RTL Híradó


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor után Kósa Lajos is bejelentette: 36 év után távozik
Kósa Lajos a Facebook-oldalán közölte, hogy nem veszi át a Fidesz országos listájáról szerzett mandátumát. A Fidesz alelnöke a választási vereség miatti felelősségvállalásra hivatkozott, és a párt tisztújításán sem indul.


Harminchat év után Kósa Lajos sem ül be az Országgyűlésbe, miután vasárnap délután a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem veszi át a Fidesz országos listájáról szerzett mandátumát. A politikus a Fidesz tisztújító kongresszusán sem indul semmilyen tisztségért.

Kósa Lajos a lépését a választási eredménnyel okolta.

„A Fidesz alelnökeként, érezve a választási kudarc miatti általános felelősséget, a mandátumomat, amit a Fidesz országos listájáról szereztem, nem veszem át, és nem indulok a Fidesz tisztújító kongresszusán semmilyen jelöltként”

– írta bejegyzésében a Telex szerint.

A politikus hozzátette, hogy a Fidesszel ez a negyedik országgyűlési választási vereség, amit megél, de mindegyikből felálltak. „Néha győzünk, néha tapasztalatot szerzünk. Hajrá, Magyarország! Hajrá, Debrecen!” – zárta sorait.

A Fidesz-KDNP választási veresége óta Kósa a sokadik meghatározó politikus, aki bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát.

Szombaton Orbán Viktor közölte, hogy 36 év után ő sem ül be a parlamentbe, mert a „nemzeti oldal újjászervezésében” nagyobb szükség van rá.

A Fidesz-frakció vezetését Gulyás Gergely veszi át, a párt pedig júniusra előrehozott tisztújító kongresszust hív össze. Szintén a hétvégén derült ki, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint két másik tapasztalt KDNP-s politikus, Latorcai János és Soltész Miklós sem lesz képviselő az új ciklusban. Semjén egy nappal korábban a pártelnöki pozíciójáról is lemondott, de ezt a KDNP elnöksége nem fogadta el.

Kósa Lajos 1990 óta volt parlamenti képviselő. Politikai pályafutása szorosan kötődött Debrecenhez, ahol 16 évig volt polgármester, és 1998-tól többször is nyert egyéni mandátumot.

A mostani döntése egy hosszabb folyamat utolsó lépése, mivel már tavaly novemberben bejelentette, hogy az idei választáson nem indul egyéni jelöltként a városban, ahol helyette Barcsa Lajos alpolgármestert indította a Fidesz. Kósa a párt országos listájának 7. helyéről szerzett mandátumot, de ezt végül nem veszi át.

A Fidesz-KDNP az áprilisi választáson a Tisza Párt mögött végezve 52 mandátumot szerzett, ebből 42-t listáról. A listás helyekről visszalépő képviselők helyére a párt a március elején leadott, 279 fős listáról küldhet más politikusokat, a névsor eredeti sorrendje ilyenkor már nem számít.

A kormánypárti politikusok a visszalépéseket a vereség miatti felelősségvállalással és a megújulás szükségességével magyarázzák. Ellenzéki oldalon ugyanakkor többen úgy értelmezik a lépéssorozatot, hogy a Fidesz vezetői a Tisza Párt kétharmados többségével járó esetleges elszámoltatások elől vonulnak háttérbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET: