HÍREK
A Rovatból

Drasztikusan emelkedtek idén az építőanyag-árak – megvan, mi jöhet 2022-ben

Több tényező miatt drágultak drámaian az építőanyagok és tűntek el egy időre bizonyos termékek az üzletekből. Ha hasonló építőanyag-hiánnyal nem is, jelentős áremelkedéssel jövőre is számolnunk kell.


Komoly kihívást jelentett 2021-ben az alapanyagárak erőteljes ingadozása ‒ nemcsak az építőipar, hanem az építőanyag-kereskedők és az építkezők számára is. Tavasztól kezdve intenzív növekedésbe, majd hullámzásba kezdtek az árak. Néhány termékkörben 50-60 százalékkal drágultak az építőanyagok, egyes termékek ‒ például a fűrészáruk ‒ esetén egyenesen hiány lépett fel, hetekkel, sőt, hónapokkal nőtt a kiszállítás ideje.

Pedig 2021 elején még optimista hangulat uralkodott az építőipari szektorban, mivel tavaly sok építési engedélyt adtak ki, és a súlyos tavaszi covidhullám ellenére erősnek bizonyult az évkezdés. Csakhogy év közben a hullámvölgyek miatt roppant nehézzé vált az erőforrásokat tervezni, akár készletgazdálkodásról, akár szállítási kapacitásról vagy munkaerőről volt szó.

Mi állt az áremelkedés hátterében? Mi várható 2022-ben az építőanyagok terén? Valóban tovább emelkednek az árak? Amennyiben igen, hogyan lehet ellensúlyozni az áremelkedést? Erről Juhász Attila, az Építőanyag.hu webáruházat üzemeltető ÚjHÁZ Centrum Piramis Építőház Kft. ügyvezetője beszélt.

Drasztikus mértékű áremelkedés az építőiparban

„A tavaszi időszak után egy dinamikus forgalomnövekedést tapasztaltunk, egyrészt a kereslet növekedéséből, másrészt az áremelkedésből adódóan” ‒ mondja Juhász Attila.

„Az építőiparban három termékkörre volt halmozottan igaz az inflációt jelentősen meghaladó mértékű, legalább 50-60 százalékos drágulás.

A faanyagok, fenyő fűrészáruk köre, az acél és különféle vasipari termékek, illetve az építési kemikáliák termékköre. A legnagyobb mértékű keresletnövekedést az előző évhez képest a hőszigetelő, a tetőfedő, és a burkolati anyagoknál tapasztaltunk, de erős kereslet mutatkozott a falazóanyagokra is. A fenyő fűrészáru esetében volt, hogy majd’ háromszorosára nőtt az ár az év elejihez képest.”

Mi okozta az építőanyagok árának növekedését?

Mint azt Juhász Attila kifejtette, a faáruk esetén nem csupán a családok építkezési szándéka vagy az otthonteremtési támogatások igénybevételéből adódó többletnövekedés állt a háttérben. A legnagyobb felhasználónál, az Amerikai Egyesült Államoknál kialakult geopolitikai viszonyok és globális piaci tendenciák alakították az árat, ami egyébként világszerte nőtt. Az USA államaiban a magyarországinál jóval nagyobb mértékben, hat-hétszeresére emelkedett a fűrészáruk ára, így még Európából áthajóztatni az óceánon is jobban megérte számukra. Ezért is alakult ki Európában hiány fűrészáruból.

Az építőanyag árakat számos tényező alakíthatja, ezek közül az egyik legfontosabb a kereslet. 2021-ben több olyan hatás jelentkezett együttesen, ami ezt élénkítette: az állami otthonteremtési és felújítási program, a kedvező adókörnyezet (mivel 5%-os áfával lehet vásárolni új ingatlanokat), a családok új otthonhoz jutásának segítése kedvező kamatozású hitelekkel és vissza nem térítendő támogatásokkal. Ez rendszerint hatalmas lökést ad az építőiparnak ‒ az építőanyag-kereskedőknek és a kivitelezőknek egyaránt.

Különösen a betonacélok, a szigetelőanyagok és a kerámia termékek (de általánosságban az összes építőipari alapanyag) esetén az árakat jelentősen befolyásolja az energiahordozók ‒ főként a földgáz, az elektromos áram és a gázolaj ‒ árának emelkedése is. „Magyarországon a lakosság helyzete szerencsésnek mondható az államilag fixált energiaárak miatt, de ez a rögzített ár az iparra nem érvényes” ‒ magyarázza Juhász Attila. „Ott előfordult, hogy háromszor-négyszer akkora árat kellett fizetni a földgázért vagy a villamos energiáért, mint év elején. Beszállítóink döntő többsége szabadpiacról vásárolja az energiát, márpedig számos építőanyag előállításánál hatványozott hatása van az energiaárak változásának a termékek gyártási és szállítási költségére.”

Külön kihívás az építőipari gyártóknak, hogy a szén-dioxid kvóta költségével is számolniuk kell. Ez a keret évről évre fokozatosan csökken, ezzel szeretnék ugyanis ösztönözni az ipart a környezetkímélőbb technológiák használatára. Ám a növekvő kereslet nem a kevesebb energiafelhasználás irányába viszi az ipart, és így egyre nagyobb kiadás a szén-dioxid kvóta megváltása. Ez akkora mértékű költséget jelent egyes gyártóknak, hogy a teljes éves gazdasági eredményességüket is veszélyezteti, kénytelenek tehát ezt a faktort is beépíteni az árakba.

„A piaci hatásokról érdemes megjegyezni, hogy amikor túlságosan magasak az árak, elindul egy olyan folyamat, hogy elkezdik a drága termékeket kiváltani, esetleg tudatosan visszafogják a beruházásokat vagy a lakossági építkezéseket, így a lufi kipukkad” ‒ mondja Juhász Attila. „Fenyő fűrészárunál augusztus környékére érte el a csúcspontját az ár. Onnantól hirtelen elkezdett visszaesni a kereslet a nagy faipari termelő cégeknél, mi pedig körülbelül kéthetente folyamatosan kaptuk az új, csökkenő árakat.”

Mi várható 2022-ben?

Ha a következő hónapokban nem csökken számottevően az energiahordozók ára, további áremelkedésekre kell számítani Juhász Attila szerint. Ez minden más termék árára is hatással lesz az élelmiszerektől a tartós fogyasztási cikkekig.

„Pontos százalékot nem mernék mondani, de úgy vélem, lesz olyan termék, ami akár negyedével is drágább lehet, ha nem mérséklődnek az energiaárak. Megítélésem szerint általánosan kétszámjegyű áremelkedésre számíthatunk az építőanyagoknál. Különösen azoknál a termékeknél - például a falazóanyagoknál, tetőcserepeknél, gipszkartonnál, szálas szigetelőanyagoknál - várható további, akár 20 százalékos árnövekedés, amelyek előállítása erősen energiaigényes.”

Juhász Attila úgy látja, hogy ha az energiaárak mérséklődni fognak, akkor sem állnak vissza a korábbi szintre. Meglátása szerint a jövőben felértékelődik azoknak a technológiáknak a szerepe, amelyekhez kevesebb erőforrás szükséges, és azok az építőanyagok fognak az előtérbe kerülni, amelyek kis emberi erőforrás ráfordítással beépíthetők. Még az is elképzelhető, hogy a gyorsház technológiák elterjednek ‒ bár Magyarország konzervatív ezen a téren, és az Építőanyag.hu is a hosszabb élettartamú, a terhelést jobban bíró, minőségi épületek készítése mellett foglal állást.

„Ilyen energiaáraknál fokozódni fog az épületekkel szemben elvárt energiahatékonysági igény. Jóval több olyan épület lesz, ami közelít a zéró energiaszinthez, vastagabb szigeteléssel, jó minőségű nyílászárókkal épül”

‒ fejti ki Juhász Attila. „Azt gondolom, néhány termékkörnél a hiány rövid távon nem fog megoldódni, ilyenek a szálas szigetelőanyagok, az üveggyapot, kőzetgyapot termékek, amikre most is hónapokat kell várni.”

Hogyan lehet kivédeni a negatív hatásokat?

Juhász Attila azt javasolja az építkezőknek, lakásfelújítást végzőknek, hogy időben tervezzenek, és vásároljanak be még idén építőanyagot a várható áremelkedések miatt. Amennyiben lehetőségük és kapacitásuk van rá, tárolják, raktározzák otthon vagy az építkezés helyén az alapanyagokat, hiszen közülük sokat nem feltétlenül kell fedett helyen tárolni, az udvaron is el lehet helyezni. Aki most előre gondolkodik, jelentős megtakarítást könyvelhet el.

A webáruházak a jelenlegi helyzetben meglehetősen jó felületet nyújtanak az azonos műszaki termékek összehasonlítására, így könnyebben kiválaszthatók a legjobb ár-érték arányú termékek.

„Azért is fontos minél gyorsabban döntést hozni, még akkor is, ha az építkezés vagy felújítás csak jövő tavasszal lenne, mert áremelések idején a piac természetes reakciója az, hogy betárolnak a kereskedők” ‒ magyarázza Juhász Attila. „Hirtelen mindenki szeretné régi áron feltölteni a készleteit, és a lakosság is szeretne minél gyorsabban hozzájutni még a régi áron, ezért ilyenkor hiány alakul ki, meghosszabbodnak a szállítási határidők.”

Az Építőanyag.hu erős 2022-es forgalomra számít. Juhász Attila emiatt arra figyelmeztet, érdemes a kivitelezőknél (ácsoknál, kőműveseknél, burkolóknál stb.) is minél előbb lekötni a kapacitást, mert rengeteg munkájuk lesz, válogathatnak a megrendelők között, és az építkezőknek nehéz lesz megfelelő minőségi szakembert találniuk.

„A vásárlás módja is fontos. Most, az újabb covidhullám idején egyre inkább felértékelődik azoknak a webáruházaknak a szerepe, ahol fizikai kontaktus nélkül lehet vásárolni. Nálunk ezért is biztonságos a vásárlás: szinte a teljes építőipari termékkör elérhető, logisztikával, bankkártyás fizetéssel, és a teljes vásárlási folyamat végigvihető biztonságosan. Mi elkötelezettek vagyunk a minőségi termékek, illetve a megfelelő ár-érték irányába. Nem kínálunk olyan termékeket, amelyek minőségükben nem hozzák azt az elvárt szintet, amit mi magunk is a saját házunkba beépítenénk.”

Hiány esetén lényeges a megfelelő raktárkészlet, ahol nem kell hónapokat várni, hogy beérkezzen az áru. Az Építőanyag.hu ügyel arra, hogy főleg azokból a termékekből, amelyek jól fogynak, keresettek, mindig legyen megfelelő mennyiség raktáron. A tavalyihoz képest idén másfélszeresére növelték a készletüket, ezzel igyekeznek a piaci torzulásokat ellensúlyozni, hogy továbbra is az elvárt színvonalon teljesítsék a vevőik igényeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Pánik a Wizz Air-gépen: Csak harmadszorra tudott leszállni Budapesten a viharos szél miatt egy Erdélyből érkező járat
A Wizz Air Marosvásárhelyről érkező járata kétszer is átstartolt a Liszt Ferenc repülőtéren. A légitársaság szélnyírással indokolta a manővert, az utasok pánikról és rosszullétről számoltak be.


Félelemtől reszkető utasok, rosszullét és hányás a fedélzeten – kétszer is meg kellett szakítania a leszállást a Wizz Air Marosvásárhelyről Budapestre tartó járatának csütörtök délután. A gépnek végül harmadik nekifutásra, egy másik kifutópályán sikerült földet érnie 15 óra 45-kor a Liszt Ferenc repülőtéren. Míg az utasok közül többen halálfélelmükről számoltak be, a szakértők szerint a pilóták a lehető legbiztonságosabb és legszakszerűbb döntést hozták meg, amikor a viharos szélben az átstartolás mellett döntöttek.

A WZZ83-as járatként azonosított repülőgép bonyolult manőverek után landolt. A Blikk szerint a Budapest, Vecsés és Ecser környéki rendkívül erős szél, valamint a Wizz Air közlése szerint az úgynevezett szélnyírás nehezítette a földet érést.

Az első két sikertelen kísérlet során a gép kerekei már majdnem érintették a betont, amikor a pilóta ismét a levegőbe emelte a gépet, és újabb kört tett a reptér felett. A fedélzeten sokan nem értették, mi történik, a hirtelen emelkedés és süllyedés pedig többüknél rosszullétet okozott.

„Azt mondta, a félelem mellett a bizonytalanság volt a legnagyobb baj, senki nem mondta meg nekik, mi történik, minden utas rettegett” – idézte fel egy szemtanú a gépen utazó rokona szavait.

Ezzel szemben a személyzet egyik tagja egy közösségi oldalon arról írt, hogy a protokoll szerint jártak el, és amint lehetett, tájékoztatták az utasokat. „Az átstartolásokat követően a vezető légiutas-kísérőnk azonnal tájékoztatta az utasokat, hogy az időjárási körülmények miatt megszakítottuk a leszállást [...]. Az első átstartolás után a kapitány is bejelentkezett, megerősítve a történteket, valamint röviden ismertette a várható következő lépéseket” – fogalmazott a légiutas-kísérő.

A kritikus manőverek közben a pilótákra az úgynevezett „steril fülke” szabály vonatkozik, ami azt jelenti, hogy elsődleges feladatuk a gép biztonságos vezetése és a navigáció, az utasokkal való kommunikáció csak ezután következhet.

Gulyás Zoltán pilóta szerint a kapitány helyesen járt el. „Egy pilótának ilyen esetekben a repüléssel kell foglalkoznia, az utasok tájékoztatása ráér, a biztonság fontosabb. [...] Ebben a helyzetben félő, hogy a betonhoz csapódhat a széltől a leszállást végrehajtó gép, vagy a szél miatt nem tudna a pályán maradni” – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy a harmadik kísérlet már egy másik kifutópályán történt, ahol a szélviszonyok kedvezőbbek lehettek.

A Wizz Air hivatalos közleményében megerősítette, hogy a leszállást a szélnyírás, vagyis a gyorsan változó irányú és erősségű szél nehezítette.

„A járatot teljesítő pilóták mindenben a szigorú előírásoknak megfelelően jártak el, sem a fedélzeten lévők, sem a repülőgép nem volt veszélyben” – közölte a légitársaság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Telex: Leépítések kezdődtek a Megafonnál, mert elfogyott a pénz a választás után, bizonytalan a jövőjük
A Telex információi szerint forráshiány miatt többeket elbocsátanak a Megafon Központnál. A szervezetnél már csak nagyjából egy hónapra van biztosítva a bérfedezet, a dolgozók nem tudják, mi lesz velük.


A Tisza Párt választási győzelme után bizonytalanná vált a Fidesz egyik legfontosabb online fegyverének számító Megafon jövője. A szervezetnél a fizetésekre már csak körülbelül egy hónapig van biztosan elegendő forrás, a pénzhiány miatt pedig többeket elbocsátanak – írta a Telex a működésre rálátó forrásaira hivatkozva.

A lap szerint az ott dolgozók sem tudják, mi lesz velük a következő hónap után, a Megafon pedig nem válaszolt a leépítésekkel és a szervezet esetleges megszűnésével kapcsolatos kérdésekre.

Az állítólagos leépítésekről korábban a Magyar Hang már beszámolt. Szerintük elbocsátások kezdődtek a szervezetnél.

Akkor a Patrióta egyik műsorvezetője, Gerhardt Máté egy szavas válasszal tagadta, hogy megszűnne a munkahelye, majd bontotta a vonalat.

A választások után egy másik, a kormánypárt online kampányait intéző cégnél, a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökségnél is tömeges leépítésbe kezdtek.

A Kovács István vezette Megafon és a magát a „legnagyobb jobboldali YouTube-csatornának” nevező Patrióta a kormánypárti politikusok kedvelt felülete volt. Orbán Viktor is ott beszélt először részletesebben a választási vereségről.

Működésük alapja a fizetett hirdetésekkel való terjeszkedés volt: a Meta politikai hirdetési tilalma előtti utolsó hónapban, 2025 szeptemberében a Megafon 138 millió forintot költött a Facebookon.

A Megafon hivatalosan nem állami pénzből működik, Fidesz-közeli alapítványoktól, cégektől kapnak pénzt. A sajtóban felvetődött már, hogy ezek közvetve közpénznek számíthatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
NKA-botrány: Hankó Balázs elárulta, milyen elv alapján osztottak szét 17 milliárd forintot
A miniszter az ATV-ben fejtette ki, hogy szerinte a kulturális támogatások kiosztása ízlésbeli döntés. A miniszter szerint a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok tisztelete a döntő, és úgy véli, létezik olyan magyar kultúra, ami magyar nyelven szól, de ezek mellett nem áll ki.


Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában reagált a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli pénzosztási botrányra. A miniszter szerint az eljárás jogszerű volt, a döntések pedig ízlésbeli kérdések, amelyek a hazaszeretetet és a magyar büszkeséget erősítő kultúrát hivatottak támogatni.

A beszélgetés elején Hankó Balázs kifejtette, hogy az NKA ideiglenes kollégiumát, amely a vitatott támogatásokat kiosztotta, maga a Nemzeti Kulturális Alap bizottsága hozta létre a korábbi évekből megmaradt, az ötöslottó bevételeiből származó „tartalék” szétosztására. Azt állította, hogy a testület tagjai, köztük saját minisztériumának munkatársai, több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, így „az ő kulturális rálátásuk megalapozott”.

Rónai Egon műsorvezető felvetésére, miszerint a testület egyik tagja, Ughy Attila szerint lényegében csak jóváhagyták az eléjük tett javaslatokat, a miniszter nem reagált érdemben.

A tárcavezető elmondta, hogy az elmúlt másfél évben összesen mintegy 17 milliárd forintot osztottak szét közel 1100 nyertes pályázó között. Amikor a műsorvezető felhozta, hogy Kis Grófo és Dopeman is úgy kapott 5-5 millió forintot, hogy állításuk szerint felhívták őket, hogy pályázzanak, a miniszter azzal hárított: „Hát ha nem tudott volna róla, akkor nem nyújtotta volna be a pályázatot.”

A miniszteri keretből kiosztott százmilliós támogatásokkal kapcsolatban Hankó Balázs több ponton is bizonytalannak tűnt. Amikor Rónai Egon Fásy Ádám lánya, Fásy Zsüli 101 milliós támogatásáról kérdezte, a miniszter először egy Munkácsy-kiállításra emlékezett, majd javított, mondván: „A magyar kultúráról szóló, többrészes dokumentumfilm készítése” volt a cél. A Mága Zoltán fotósához köthető, alig egy héttel a támogatás elnyerése előtt bejegyzett cégnek juttatott félmilliárd forintról azt mondta, az egy országos koncertsorozatot finanszíroz.

Arra a felvetésre, hogy egy frissen alapított, múlt nélküli cégnek hozomra adtak ekkora összeget, úgy reagált: „Nézzük meg, hogy milyen kulturális tartalmat fog biztosítani.”

Hasonlóan kitérő választ adott a szintén újonnan alapított, egy Fidesz-alkalmazott tulajdonában álló Part Event Magyarország 450 milliós támogatására is, mindössze annyit közölt, a cég által szervezett koncertek egy része már lezajlott. Az ügyben érintett lengyel politikus kapcsán kijelentette: „A lengyel politikusnak a pályázathoz semmi köze nincs.” A miniszter azzal védekezett, hogy a döntéseket nem a cégek múltja, hanem a benyújtott pályázatok tartalma alapján hozzák meg. „Lehet, hogy ön cég alapján dönt – vagy lehet, hogy mások cég alapján döntenek –, én a kulturális tartalom alapján hozom meg a döntést” – mondta.

A miniszter a botrány hatására bejelentette, hogy a Nemzeti Kulturális Alap bizottságától részletes beszámolót kért, és kezdeményezte, hogy mind az 1100 támogatott nyújtson be egy időközi pénzügyi és szakmai beszámolót.

Amikor a műsorvezető szembesítette azzal, hogy az Edda egyetlen Aréna-koncertre 150 millió forintot kapott, ami a piaci árakat messze meghaladja, a miniszter azzal érvelt, hogy egy Kossuth-díjas előadóművészről van szó, akinek „a magyar kultúrában jelentős volt a hozzáadott értéke”. A fővárosi független társulatok ehhez képest összesen kaptak 1,3 milliárd forintot. Hankó Balázs szerint a függetlenek támogatása a tavalyi 800 millióhoz képest így is emelkedett.

A miniszter a politikai részrehajlás vádját azzal utasította vissza, hogy a kulturális döntések ízlésbeli kérdések. Szerinte a támogatási politikát egyértelmű elvek vezérlik.

Akik a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok mellett állnak, az alapvető döntési elv kell, hogy legyen a kulturális döntések során – legalábbis mi ezt az elvet követjük.

Arra a kérdésre, hogy létezik-e olyan magyar kultúra, amely nem a hazaszeretet mellett áll ki, igennel felelt.

Van olyan kultúra, amely magyar nyelven szól, de nem a magyar hazaszeretet mellett áll ki.

Hozzátette, a kormány feladata az, hogy a nemzeti büszkeséget erősítő alkotásokat támogassa. „Az ember érti és érzi azt, hogy a hazáját szereti, és nekünk büszke magyarokként kell azt a kultúrát támogatni, amely ezt a büszkeségünket erősíti meg” – fogalmazott.

A beszélgetés végén Hankó Balázs megerősítette, hogy a parlamentben az Oktatási Bizottság alelnöke lesz. Védelmébe vette az egyetemi modellváltást, mondván, annak eredményeként megduplázódott a világ legjobb 5 százalékába tartozó magyar egyetemek száma. „6 egyetemünk volt a világ legjobb 5 százalékában; most úgy adom át, hogy 12 egyetemünk van a világ legjobb 5 százalékában” – jelentette ki. Az SZFE-n és a MOME-n zajló tiltakozásokat azzal magyarázta, hogy a művészeti területeken mindig vannak „ízlések közötti viták”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Harag nélkül megértette” – így reagált Gulyás Gergely Szécsi Zoltán visszalépésére
Ezzel a mondattal kommentálta Szécsi Zoltán Gulyás Gergely reakcióját, miután bejelentette neki, hogy mégsem lesz a Fidesz-frakció tagja. A háromszoros olimpiai bajnok azt mondta, racionális, családi okok állnak a döntése hátterében.


Személyesen Gulyás Gergely frakcióvezetővel közölte Szécsi Zoltán, a Fidesz képviselőjelöltje, hogy mégsem veszi fel parlamenti mandátumát – írta a 24.hu.

Erről a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó pénteken nyilatkozott az MTI-nek, megerősítve a csütörtöki sajtóértesülést. Szécsi úgy fogalmazott: racionális, családi okokból nem tudja vállalni a képviselőséget.

Gulyás Gergely frakcióvezető ezt „harag nélkül megértette”.

A sportoló elmondta, hogy a döntés után továbbra is az Egri Vízilabda Klub elnöke marad, és ezután is működteti vállalkozásait.

Szécsi Zoltán a Fidesz–KDNP országos listáján a 211. helyen szerepelt. Ő vette volna át Nyitrai Zsolt mandátumát, és Gulyás Gergely csütörtök délután már azt is közölte, hogy Szécsi két parlamenti bizottságnak lenne tagja: az egészségügyi és a művelődési bizottságnak.

ASzécsi szerdán még arról beszélt lapnak, hogy elfogadja a Fidesz felkérését.

„A gondolati világom ismert volt, ezért nem volt meglepetés, hogy felkértek a kampányban való szereplésre, és akkor is igent mondtam, amikor szóltak, hogy felteszik a nevemet a listára; ez pedig a választás óta sem változott” – mondta a sportoló, mielőtt a helyzet megváltozott volna.

Már azt is tudni, hogy Szécsi Zoltán visszalépése után a Fidesz–KDNP kit jelöl Nyitrai Zsolt megüresedett mandátumára a párt országos listájáról: Horváth Zoltán ülhet be a parlamentbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk