HÍREK
A Rovatból

Drasztikusan emelkedtek idén az építőanyag-árak – megvan, mi jöhet 2022-ben

Több tényező miatt drágultak drámaian az építőanyagok és tűntek el egy időre bizonyos termékek az üzletekből. Ha hasonló építőanyag-hiánnyal nem is, jelentős áremelkedéssel jövőre is számolnunk kell.


Komoly kihívást jelentett 2021-ben az alapanyagárak erőteljes ingadozása ‒ nemcsak az építőipar, hanem az építőanyag-kereskedők és az építkezők számára is. Tavasztól kezdve intenzív növekedésbe, majd hullámzásba kezdtek az árak. Néhány termékkörben 50-60 százalékkal drágultak az építőanyagok, egyes termékek ‒ például a fűrészáruk ‒ esetén egyenesen hiány lépett fel, hetekkel, sőt, hónapokkal nőtt a kiszállítás ideje.

Pedig 2021 elején még optimista hangulat uralkodott az építőipari szektorban, mivel tavaly sok építési engedélyt adtak ki, és a súlyos tavaszi covidhullám ellenére erősnek bizonyult az évkezdés. Csakhogy év közben a hullámvölgyek miatt roppant nehézzé vált az erőforrásokat tervezni, akár készletgazdálkodásról, akár szállítási kapacitásról vagy munkaerőről volt szó.

Mi állt az áremelkedés hátterében? Mi várható 2022-ben az építőanyagok terén? Valóban tovább emelkednek az árak? Amennyiben igen, hogyan lehet ellensúlyozni az áremelkedést? Erről Juhász Attila, az Építőanyag.hu webáruházat üzemeltető ÚjHÁZ Centrum Piramis Építőház Kft. ügyvezetője beszélt.

Drasztikus mértékű áremelkedés az építőiparban

„A tavaszi időszak után egy dinamikus forgalomnövekedést tapasztaltunk, egyrészt a kereslet növekedéséből, másrészt az áremelkedésből adódóan” ‒ mondja Juhász Attila.

„Az építőiparban három termékkörre volt halmozottan igaz az inflációt jelentősen meghaladó mértékű, legalább 50-60 százalékos drágulás.

A faanyagok, fenyő fűrészáruk köre, az acél és különféle vasipari termékek, illetve az építési kemikáliák termékköre. A legnagyobb mértékű keresletnövekedést az előző évhez képest a hőszigetelő, a tetőfedő, és a burkolati anyagoknál tapasztaltunk, de erős kereslet mutatkozott a falazóanyagokra is. A fenyő fűrészáru esetében volt, hogy majd’ háromszorosára nőtt az ár az év elejihez képest.”

Mi okozta az építőanyagok árának növekedését?

Mint azt Juhász Attila kifejtette, a faáruk esetén nem csupán a családok építkezési szándéka vagy az otthonteremtési támogatások igénybevételéből adódó többletnövekedés állt a háttérben. A legnagyobb felhasználónál, az Amerikai Egyesült Államoknál kialakult geopolitikai viszonyok és globális piaci tendenciák alakították az árat, ami egyébként világszerte nőtt. Az USA államaiban a magyarországinál jóval nagyobb mértékben, hat-hétszeresére emelkedett a fűrészáruk ára, így még Európából áthajóztatni az óceánon is jobban megérte számukra. Ezért is alakult ki Európában hiány fűrészáruból.

Az építőanyag árakat számos tényező alakíthatja, ezek közül az egyik legfontosabb a kereslet. 2021-ben több olyan hatás jelentkezett együttesen, ami ezt élénkítette: az állami otthonteremtési és felújítási program, a kedvező adókörnyezet (mivel 5%-os áfával lehet vásárolni új ingatlanokat), a családok új otthonhoz jutásának segítése kedvező kamatozású hitelekkel és vissza nem térítendő támogatásokkal. Ez rendszerint hatalmas lökést ad az építőiparnak ‒ az építőanyag-kereskedőknek és a kivitelezőknek egyaránt.

Különösen a betonacélok, a szigetelőanyagok és a kerámia termékek (de általánosságban az összes építőipari alapanyag) esetén az árakat jelentősen befolyásolja az energiahordozók ‒ főként a földgáz, az elektromos áram és a gázolaj ‒ árának emelkedése is. „Magyarországon a lakosság helyzete szerencsésnek mondható az államilag fixált energiaárak miatt, de ez a rögzített ár az iparra nem érvényes” ‒ magyarázza Juhász Attila. „Ott előfordult, hogy háromszor-négyszer akkora árat kellett fizetni a földgázért vagy a villamos energiáért, mint év elején. Beszállítóink döntő többsége szabadpiacról vásárolja az energiát, márpedig számos építőanyag előállításánál hatványozott hatása van az energiaárak változásának a termékek gyártási és szállítási költségére.”

Külön kihívás az építőipari gyártóknak, hogy a szén-dioxid kvóta költségével is számolniuk kell. Ez a keret évről évre fokozatosan csökken, ezzel szeretnék ugyanis ösztönözni az ipart a környezetkímélőbb technológiák használatára. Ám a növekvő kereslet nem a kevesebb energiafelhasználás irányába viszi az ipart, és így egyre nagyobb kiadás a szén-dioxid kvóta megváltása. Ez akkora mértékű költséget jelent egyes gyártóknak, hogy a teljes éves gazdasági eredményességüket is veszélyezteti, kénytelenek tehát ezt a faktort is beépíteni az árakba.

„A piaci hatásokról érdemes megjegyezni, hogy amikor túlságosan magasak az árak, elindul egy olyan folyamat, hogy elkezdik a drága termékeket kiváltani, esetleg tudatosan visszafogják a beruházásokat vagy a lakossági építkezéseket, így a lufi kipukkad” ‒ mondja Juhász Attila. „Fenyő fűrészárunál augusztus környékére érte el a csúcspontját az ár. Onnantól hirtelen elkezdett visszaesni a kereslet a nagy faipari termelő cégeknél, mi pedig körülbelül kéthetente folyamatosan kaptuk az új, csökkenő árakat.”

Mi várható 2022-ben?

Ha a következő hónapokban nem csökken számottevően az energiahordozók ára, további áremelkedésekre kell számítani Juhász Attila szerint. Ez minden más termék árára is hatással lesz az élelmiszerektől a tartós fogyasztási cikkekig.

„Pontos százalékot nem mernék mondani, de úgy vélem, lesz olyan termék, ami akár negyedével is drágább lehet, ha nem mérséklődnek az energiaárak. Megítélésem szerint általánosan kétszámjegyű áremelkedésre számíthatunk az építőanyagoknál. Különösen azoknál a termékeknél - például a falazóanyagoknál, tetőcserepeknél, gipszkartonnál, szálas szigetelőanyagoknál - várható további, akár 20 százalékos árnövekedés, amelyek előállítása erősen energiaigényes.”

Juhász Attila úgy látja, hogy ha az energiaárak mérséklődni fognak, akkor sem állnak vissza a korábbi szintre. Meglátása szerint a jövőben felértékelődik azoknak a technológiáknak a szerepe, amelyekhez kevesebb erőforrás szükséges, és azok az építőanyagok fognak az előtérbe kerülni, amelyek kis emberi erőforrás ráfordítással beépíthetők. Még az is elképzelhető, hogy a gyorsház technológiák elterjednek ‒ bár Magyarország konzervatív ezen a téren, és az Építőanyag.hu is a hosszabb élettartamú, a terhelést jobban bíró, minőségi épületek készítése mellett foglal állást.

„Ilyen energiaáraknál fokozódni fog az épületekkel szemben elvárt energiahatékonysági igény. Jóval több olyan épület lesz, ami közelít a zéró energiaszinthez, vastagabb szigeteléssel, jó minőségű nyílászárókkal épül”

‒ fejti ki Juhász Attila. „Azt gondolom, néhány termékkörnél a hiány rövid távon nem fog megoldódni, ilyenek a szálas szigetelőanyagok, az üveggyapot, kőzetgyapot termékek, amikre most is hónapokat kell várni.”

Hogyan lehet kivédeni a negatív hatásokat?

Juhász Attila azt javasolja az építkezőknek, lakásfelújítást végzőknek, hogy időben tervezzenek, és vásároljanak be még idén építőanyagot a várható áremelkedések miatt. Amennyiben lehetőségük és kapacitásuk van rá, tárolják, raktározzák otthon vagy az építkezés helyén az alapanyagokat, hiszen közülük sokat nem feltétlenül kell fedett helyen tárolni, az udvaron is el lehet helyezni. Aki most előre gondolkodik, jelentős megtakarítást könyvelhet el.

A webáruházak a jelenlegi helyzetben meglehetősen jó felületet nyújtanak az azonos műszaki termékek összehasonlítására, így könnyebben kiválaszthatók a legjobb ár-érték arányú termékek.

„Azért is fontos minél gyorsabban döntést hozni, még akkor is, ha az építkezés vagy felújítás csak jövő tavasszal lenne, mert áremelések idején a piac természetes reakciója az, hogy betárolnak a kereskedők” ‒ magyarázza Juhász Attila. „Hirtelen mindenki szeretné régi áron feltölteni a készleteit, és a lakosság is szeretne minél gyorsabban hozzájutni még a régi áron, ezért ilyenkor hiány alakul ki, meghosszabbodnak a szállítási határidők.”

Az Építőanyag.hu erős 2022-es forgalomra számít. Juhász Attila emiatt arra figyelmeztet, érdemes a kivitelezőknél (ácsoknál, kőműveseknél, burkolóknál stb.) is minél előbb lekötni a kapacitást, mert rengeteg munkájuk lesz, válogathatnak a megrendelők között, és az építkezőknek nehéz lesz megfelelő minőségi szakembert találniuk.

„A vásárlás módja is fontos. Most, az újabb covidhullám idején egyre inkább felértékelődik azoknak a webáruházaknak a szerepe, ahol fizikai kontaktus nélkül lehet vásárolni. Nálunk ezért is biztonságos a vásárlás: szinte a teljes építőipari termékkör elérhető, logisztikával, bankkártyás fizetéssel, és a teljes vásárlási folyamat végigvihető biztonságosan. Mi elkötelezettek vagyunk a minőségi termékek, illetve a megfelelő ár-érték irányába. Nem kínálunk olyan termékeket, amelyek minőségükben nem hozzák azt az elvárt szintet, amit mi magunk is a saját házunkba beépítenénk.”

Hiány esetén lényeges a megfelelő raktárkészlet, ahol nem kell hónapokat várni, hogy beérkezzen az áru. Az Építőanyag.hu ügyel arra, hogy főleg azokból a termékekből, amelyek jól fogynak, keresettek, mindig legyen megfelelő mennyiség raktáron. A tavalyihoz képest idén másfélszeresére növelték a készletüket, ezzel igyekeznek a piaci torzulásokat ellensúlyozni, hogy továbbra is az elvárt színvonalon teljesítsék a vevőik igényeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Videón a százhalombattai olajfinomítónál történt robbanás és a felcsapó lángok
Az Időkép webkamerája rögzítette a robbanást, ami után tűz ütött ki az olajfinomító területén, az egyik alapanyag-feldolgozókban. A tűzoltók jelenleg is küzdenek a lángokkal.


Tűz ütött ki hétfő este a Mol százhalombattai olajfinomítójánál. A katasztrófavédelem szerint egy alapanyag-feldolgozó üzem gyulladt ki. A helyszínre elsőként a létesítmény tűzoltói értek ki, majd az érdi, törökbálinti, budapesti, szigetszentmiklósi tűzoltókat is riasztották. A Pest és a Komárom-Esztergom vármegyei mobillabort is a helyszínre küldték.

A tűz oltásához hab- és vízágyúkat is bevetnek.

A Mol a Telex kérdésére azt írta: „Hétfő éjjel tűz ütött ki a Dunai Finomító AV3-as üzemében. A tüzet lokalizálták a tűzoltó és jelenleg is dolgoznak a területen. Személyi sérülés nem történt, a baleset pontos okát vizsgálják.”

Az Időkép tököli webkamerájának felvétele

Egy kommentelő azt írta, egy helyen csaptak fel a lángok, felvételen látható a többi láng a biztonsági fáklya fénye volt.

Mások is posztoltak videókat, amin a hanghatás hallható. A közeli településeken sokan hallották a robbanást, és a tűz fényét kilométerekről is látni lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Olyan szorongása van az embernek, hogy a WC-re sem mer kimenni” – Kitálalt egy ápoló, aki a létszámhiány miatt gyakran egyedül küzd az osztályán
Rossz mentális állapotban vannak az ápolók. Az Egészségügyi Világszervezet friss tanulmánya szerint minden harmadik orvos és ápoló depresszióval küzd a vizsgált országokban.


Az Egészségügyi Világszervezet friss tanulmánya szerint a vizsgált Európai országokban minden harmadik orvos és ápoló depresszióval küzd és több mint tizedének megfordult már a fejében az öngyilkosság gondolata.

Egy 37 éve pályán lévő ápoló számolt be az RTL Híradónak arról, hogy milyen rossz mentális állapotban vannak kollégáival.

Elmondta, hogy szorong, és az is előfordul, hogy a vécére se mer kimenni. Nem tagadja, néha alkoholhoz és nyugtatóhoz nyúl munka után - árulta el az ápoló, aki egy fővárosi kórházban dolgozik.

"Fáradtak vagyunk, ki vagyunk égve, öregek vagyunk, nincs utánpótlás. magánélete mindenkinek romokban".

"Nagyon sokszor van az, hogy szorongok, mert tudom, hogy milyen napra megyek be. Hogy a létszámhiány miatt egyedül vagyok. Van olyan szorongása az embernek, hogy nem mer kimenni wc-re mert tudja, hogy van olyan a beteg az osztályon, akinek bármikor csippanhat a monitorja, bármikor lehet valami baja".

Úgy vélte, hogy: "Ha épeszű akarsz maradni, nem akarsz az alkoholhoz nyúlni, nem akarsz időnként bevenni egy altatót, akkor nem fogod bírni, akkor eljössz. Sajnos jellemző, hogy vagy lehúz az ember egy felest vagy bevesz egy altatót, ne adj Isten a kettőt egyben".

A WHO felmérése szerint minden harmadik egészségügyi szakember depresszióval küzd. Inkább a nők, és nagyobb arányban az ápolók, összesen 32 százalékuk. A szorongással 24 százalékuk küzd. Az alkoholizmus inkább a férfiak betegsége a szakmában, és több orvost érint, 4 százalékukat.

Az RTL Híradónak nyilatkozó pszichiáter, Werning Róbert - aki részt vett a tanulmány elkészítésében - azt mondta: az adatok aggasztóak. "Az egészségügyi dolgozók körében ötször akkora a mentális egészségügyi problémák kockázata, mint az átlag lakosságnak. A legmegrázóbb adat az az, hogy az egészségügyi dolgozók 10 százalékának volt a vizsgálatot megelőző közvetlen időszakban is, öngyilkosságra vagy önkárosításra irányuló gondolatai".

A Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője, Soós Adriána szerint: "egy-egy embernek sokkal több feladatot el kell látnia, mint ami ésszerűen, normálisan egy adott időben lehetséges volna. Az hogy 72 órát dolgozhasson egy dolgozó és elég gyakran, ha nem 72-őt. De 60-at dolgozik egy héten, ez kimerültséget feszültséghez szorongáshoz vezet."

Az is kiderült, hogy a vizsgált országok közül a legjobb mentális állapotban a skandináv országok egészségügyi dolgozói vannak. A lettek küzdenek a leginkább a depresszióval, Magyarország ebben a negyedik legrosszabb helyen áll.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Semjén Zsolt válasza Kálmán Olgának: Zsolti bácsi egy szimbólum, egy ártatlanul megtámadott ember szimbóluma
A DK-s politikus számonkérte a kormányt a gyermekvédelem mulasztásaiért. Bocsánatkérést és valódi felelősségre vonást követelt a Szőlő utcai ügyben.


Parázs szóváltás robbant ki az Országgyűlésben: Kálmán Olga (DK) a gyermekvédelemről és a Szőlő utcai ügyről kérdezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a KDNP elnökét. A vita az Országgyűlés plenáris ülésén zajlott.

„Tisztelt Miniszterelnök-helyettes, nem igazán értem, hogy miért ment önként házhoz… amiért házhoz szoktak menni” – kezdte Kálmán. Szerinte Semjén magára húzta az ügyet, „pancser bűnelkövető”-ként viselkedett.

A DK-s politikus azt mondta, őt az érdekli, ki erőszakolt meg 10–12 éves gyerekeket, és a kormánynak nem a képviselőket kellene fenyegetni, hanem az elkövetőket. Hozzátette, hogy „elmorzsolt pár könnyet”, és azt várta, hogy elhangozzon az a szó: „áldozatok”.

Kálmán szerint a kabinet összemossa a pedofíliát a homoszexualitással. Azt is mondta, hogy a kormánynak bocsánatot kellett volna kérnie a Szőlő utcai ügy miatt, és Semjén „minimum cinkos”.

Semjén Zsolt reagált Kálmán Olga felvetéseire. „Az elmúlt héten többet tettünk ezekért a gyerekekért, mint ön, Arató Gergely vagy Dobrev Klára egész életükben együttvéve.” A miniszterelnök-helyettes szerint a kormány meghozta Európa legszigorúbb pedofilellenes törvényét, és a múlt héten 17 milliárd forintnyi támogatást rendeltek a szociális és gyermekvédelmi területnek.

A „Zsolti bácsi” kifejezésre Semjén így reagált.

„Ki Zsolti bácsi? Nem ki, hanem mi. A maguk politikai terméke. Egy zavart elméjű, idézőjelbe tett próféta fantáziája és egy politikai provokátornak a manipulációja.” Szerinte a „zsoltibácsizás” az ártatlanul megtámadott ember és az ellenzék „aljas és sunyi rágalmazásának” szimbóluma, a DK „esszenciája” pedig „hungarofóbia és az antikrisztianizmus”.

Semjén a Szőlő utcai ügyről hálát mondott a sok imádságért, és arról beszélt, hogy az istenszerető embernek minden a javára válik.

VIDEÓ: Kálmán Olga a Parlamentben


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Vörös az ég a lángoktól" - Tűz van a MOL százhalombattai olajfinomítójánál
Hétfő éjjel tűz ütött ki a Dunai Finomító AV3-as üzemében - írta a MOL. Hozzátették, senki sem sérült meg. A lángok kilométerekről is látszanak, többen egy robbanásról számoltak be.


Tűz ütött ki hétfő este a Mol százhalombattai olajfinomítójánál – közölte Csőzik László, Érd polgármestere a Facebook-oldalán.

„Rengetegen kérdeznek, mi történt Százhalombattán a finomítóban. Az imént beszéltem a katasztrófavédelem helyi vezetőjével, aki éppen oda tart. Egyelőre nem sokat tudunk. Az egyik üzemben ütött ki tűz, azt sikerült lokalizálni”- írta a polgármester.

„Az AV3 üzemben van baj, a finomítás első állomásán” - tette hozzá egy kommentelő a poszt alatt. Ezt később a MOL is megerősítette.

A katasztrófavédelem szerint egy alapanyag-feldolgozó üzem gyulladt ki. A helyszínre elsőként a létesítmény tűzoltói értek ki, majd az érdi, törökbálinti, budapesti, szigetszentmiklósi tűzoltókat is riasztották. A Pest és a Komárom-Esztergom vármegyei mobillabort is a helyszínre küldték.

A tűz oltásához hab- és vízágyúkat is bevetnek.

A Mol a Telex kérdésére azt írta: „Hétfő éjjel tűz ütött ki a Dunai Finomító AV3-as üzemében. A tüzet lokalizálták a tűzoltó és jelenleg is dolgoznak a területen. Személyi sérülés nem történt, a baleset pontos okát vizsgálják.”

Többen egy robbanásról számoltak be. „Negyed órája arra ébredtünk, hogy felrobbant mellettünk a Mol egyik üzeme. Vörös az ég a lángoktól” - írta a Borsonline egyik olvasója.


Link másolása
KÖVESS MINKET: