prcikk: Drasztikus: szobánként 150 ezer forintra emeli a kormány a magánszálláshelyekre kivetett adót Budapesten | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Drasztikus: szobánként 150 ezer forintra emeli a kormány a magánszálláshelyekre kivetett adót Budapesten

A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozza: nem tiltják az otthonmegosztást. A céljuk mindössze annyi, hogy gátat próbáljanak szabni a brutálisan elszálló lakásáraknak.


Az Airbnb nyílt levélben fordult Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez, a levél több félreértelmezhető, illetve félrevezető állítást tartalmaz – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel.

A helyzet tisztázása érdekében az NGM több dologra hívta fel a figyelmet. „Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a rövidtávú lakáskiadást a kormány lakhatási kérdésként kezeli, a szigorúbb szabályozás kizárólag Budapest területére vonatkozik, Magyarország vidéki településeit nem érinti” - írták a közleményben.

Kifejtették, Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is. A fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszútávú bérletben, mely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló.

Hozzátették: ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövidtávú lakáskiadás (legfőképp az Airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években. A Budapesten működő rövidtávú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyek száma 2020 és 2024 között 80 százalékkal emelkedett, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein.

A rövidtávú kiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyi szobák száma a fővárosban meghaladja a szállodai szobák számát. A Budapesten regisztrált vendégéjszakák több mint 40 százaléka köthető a rövidtávú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyekhez, amely messze a régiós fővárosok 28 százalékos átlaga felett van – jelezték. Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek.

A tárca hozzátette, hogy az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást. A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti- és ingatlanpiacáról.

Mindezt jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint 40 százalékkal emelkedtek. Mindemellett az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületei esetében – írta közleményében a tárca.

A budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a kormány szigorítja a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) szabályozását – olvasható a közleményben.

Az új szabályok értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amely összegét tekintve 7 éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik.

Emellett kétéves moratórium lép életbe az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövidtávú lakáskiadás céljából a fővárosban – tudatták.

Hangsúlyozták, hogy a már nyilvántartásba vett és működő szálláshelyek számára nem jelent korlátozást a jelenlegi törvénytervezet, az új engedélyek kiadásának kétéves felfüggesztése pedig 2025 januárjától lép csak életbe. A kormány tehát nem tiltja be az otthonmegosztást – szögezték le, hozzátéve: a szigorítás ráadásul kizárólag Budapestre korlátozódik, az a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Székestül kizuhant a légiutas-kísérő a gépből, így élte túl a New York-i reptéri tragédiát, amelyben a gép pilótája és másodpilótája is életét vesztette
Az Air Canada Express Montrealból érkező járata ütközött egy tűzoltóautóval leszállás közben a LaGuardia reptéren. A baleset után a repülőtér forgalmát órákra leállították, a hatóságok vizsgálatot indítottak.


Vasárnap késő este a New York-i LaGuardia repülőtér kifutópályáján ütközött össze az Air Canada Express Montréalból érkező járata egy tűzoltóautóval. A Bombardier CRJ-900-as típusú gépen 72 utas és négyfős személyzet tartózkodott. A balesetben a gép pilótája és másodpilótája is életét vesztette.

Hétfőn nyilvánosságra került a légiforgalmi irányítás hangfelvétele, amelyen hallható, ahogy az irányító többször is megállásra szólítja fel a kifutópályára tévedt járművet. A felvételen egy ponton az irányító azt mondja: „Elcsesztem.” A járatot üzemeltető Jazz Aviation közleményben erősítette meg a baleset tényét és az utasok, valamint a személyzet számát, írja a légitársaság hivatalos oldala.

Kathryn Garcia, a New York-i és New Jersey-i kikötői hatóság ügyvezető igazgatója szerint negyvenegy embert szállítottak kórházba. Hétfő reggelre harminckettőt már kiengedtek közülük, a többiek súlyosan megsérültek. A baleset miatt a repülőteret lezárták, a forgalom csak hétfőn kora délután indulhatott újra korlátozásokkal.

A kikötői hatóság közlése szerint a tűzoltóautó egy másik incidensről tartott visszafelé este tizenegy óra negyven perc körül, amikor a kifutópályára hajtott. Néhány perccel később, 23:47-kor a 160-200 km/órás sebességgel leszálló repülőgép nekiütközött. Az esetről készült videón látszik, ahogy a gép orra kettétöri a járművet.

Az ütközés erejétől a gép padlóján lyuk keletkezett, amin az egyik légiutas-kísérő a székéhez kötve kiesett a kifutópályára. A nőt élve, súlyos, de nem életveszélyes sérülésekkel találták meg. A tűzoltóautóban ülő őrmester és egy tiszt végtagtörésekkel úszta meg az esetet.

A baleset körülményeit a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Bizottság és a Szövetségi Légügyi Hivatal vizsgálja. A szakértők elemzik a gép feketedobozainak adatait, a légiforgalmi irányítás felvételeit és a radaradatokat. A vizsgálat kulcskérdése, hogy a tűzoltóautó kapott-e engedélyt a kifutópálya keresztezésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Nem kell kizárni, az unió fog kilépni belőlünk. Magyarország pedig itt marad egy keleti, egy orosz gyarmatként Európa közepén
Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter Lavrovval valón telefonjairól is,. „Ez a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta, hozzátéve, hogy a Btk. szerint a hivatalos eljárásban elkövetett hazaárulásért életfogytig tartó szabadságvesztés jár.
Nagy Bogi - szmo.hu
2026. március 23.



Magyar Péter Nyíregyházán tartott politikai gyűlést, ahol a kormányt nemcsak kormányzásképtelenséggel és korrupcióval vádolta, hanem hazaárulással is. Szerinte a kabinet az országot az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette, de a közelmúltban az is kiderült, hogy el is árulták a hazát. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor Kádár János után a második magyar vezető, aki behívja az oroszokat.

„A GRU, az orosz katonai titkosszolgálat ügynökei diplomáciai fedésben, az már önmagában hazaárulás” – jelentette ki. Hozzátette, a magyar egy szabadságszerető nép, és nem hagyják, hogy egy regnáló miniszterelnök elárulja a hazáját. A tömeg erre skandálásba kezdett: „Ruszkik haza!”.

Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter szerepéről is, aki állítása szerint az Európai Unió legérzékenyebb megbeszéléseiről, egy orosz-ukrán háború idején „forró dróton tájékoztatta” Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és rajta keresztül Vlagyimir Putyint. „Az a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta, hozzátéve, hogy a Btk. szerint a hivatalos eljárásban elkövetett hazaárulásért életfogytig tartó szabadságvesztés jár. A politikus szerint a kormány politikája nem hiba, hanem bűn, utalva a mélyszegénységben élő gyerekek és a nyugaton élő magyarok számára, valamint az egészségügy helyzetére.

Szerinte Orbán Viktor nem Magyarország, nem az EU és nem a NATO, hanem egy harmadik ország érdekeit képviseli. Figyelmeztetett, hogy ha ez így megy tovább, a miniszterelnök vagy kivezeti az országot az Unióból, vagy az uniós pénzeknek és a tagságnak is búcsút lehet mondani.

„Nem kell kizárni ehhez egy országot, tulajdonképpen az unió fog kilépni belőlünk. Magyarország pedig itt marad egy keleti, egy orosz gyarmatként Európa közepén”

– vázolta fel a jövőképet.

Magyar Péter szerint ha az Orbán-kormány marad, az Európai Unióba integrált magyar gazdaság még inkább összeomlik. Állítása szerint a kormány két hónap alatt összehozta a teljes évre tervezett költségvetési hiány felét. Úgy véli, ha maradnak, összeomlik a forint, elszabadul az infláció, és a fiatalok elhagyják az országot.

„Ha ez a kormány, ez az áruló, dilettáns kormány marad, akkor soha nem látott kivándorlás lesz Magyarországon”

– fogalmazott. Kitért az egészségügy helyzetére is, mondván, a kormány 2010 óta tízezer kórházi ágyat és 225 osztályt szüntetett meg, és most újabb 38 vidéki kiskórház bezárását tervezik.

A politikus szerint az április 12-i választás tétje az ország sorsa.

„A Fidesz ma az árulás és a biztos bukás jelképe. A kórházak bezárása, a nyugdíjkassza összeomlása, a káosz és a teljes bizonytalanság”

– mondta. Felidézte Gulyás Gergely miniszter szavait, aki egy újságírói kérdésre, hogy a kormány beszállna-e egy iráni háborúba, azt válaszolta: „megfontoljuk”. Magyar Péter szerint ez, és a honvédelmi miniszter kitérő válasza is azt mutatja, hogy a kormány nem a békét szolgálja. Úgy látja, a Fidesz kampánya összeomlott, ezért a kormányfő külföldi segítséget hív. „Először keletre megy, orosz ügynököket hív be, elárulja Moszkva felé Magyarországot és Európát. Mindenki gondolja és látja, hogy azért jönnek ide vezetők, hogy az iráni háborúban való magyar részvétellel tárgyaljanak” – állította. A tömeg erre azt kezdte skandálni, hogy „Nem akarunk háborút!”.

A Tisza Párt alelnöke kifejtette, miért van szükségük kétharmados felhatalmazásra. Szerinte nem egy „Fidesz 2-t” akarnak, hanem a rendszerváltáshoz van szükségük alkotmányozó többségre. „A hazánk óriási bajban van, kedves honfitársaim, és a nagy bajok jó és erős megoldásokat kívánnak” – indokolta. Állítása szerint a Fidesz 16 év alatt elfoglalta a teljes magyar államot, és túszul ejtette az országot.

„Ez a maffia, ez a három-négyezer tagból álló politikai bűnözői maffia behálózza az egész országot. Ezt a maffiát, ezt a pókhálót legegyszerűbben, leggyorsabban, legfájdalommentesebben, egy kétharmados felhatalmazással lehet lebontani”

– jelentette ki.

Részletezte, hogy kétharmados győzelem esetén kiket távolítanának el pozíciójukból. Elsőként Sulyok Tamás köztársasági elnököt említette, aki szerinte megbukott a próbán, mert nem állt ki a bántalmazott gyerekek és a kirabolt ország mellett. Eltávolítanák Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét is, aki Magyar szerint soha nem dolgozott bíróként. Leváltanák az Országos Bírósági Hivatal elnökét, valamint Polt Péter legfőbb ügyészt is. „Én magam személyesen is találkoztam a legfőbb ügyésszel, és meggyőződtem arról, hogy ő nem a nyomozóhatóságok érdekeit képviseli, hanem a maffia által elkövetett bűncselekmények eltusolását, a nyomozások elhúzását, vagy éppen ellehetetlenítését” – mondta. A listán szerepelt még az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiatanács elnöke is.

Magyar Péter beszélt a kormányváltás utáni terveikről is, mint a miniszterelnöki ciklusok korlátozása maximum kettőben, a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaépítése, valamint egy nemzeti vagyon visszaszerzéséért felelős hivatal létrehozása. Köszönetet mondott azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek visszaléptek az indulástól, ugyanakkor élesen kritizálta az általa „szatelitpártoknak” nevezett formációkat. „A magyar emberek április 12-én, alig 20 nap múlva, nemcsak az állampárt felett mondanak majd ítéletet, hanem ezen álellenzéki, szatellitellenzéki pártok fölött is” – üzente nekik.

A Tisza Párt alelnöke szerint a Fidesz kampánya „földbe állt”, és az országjárásuk csupán egy „Temuról rendelt” másolata a Tisza Párt rendezvényeinek. Kitért a Magyar Nemzeti Bank felújítására is, amely szerinte 50 milliárd helyett 105 milliárd forintba került. „Orbán Viktor haverja, kérem szépen 30 millióért arany budit csináltatott magának” – mondta, majd sorolta a további luxuskiadásokat: aranyszínű szappanadagolók, intim hulladékgyűjtők és vécépapírtartók milliókért.

„Ha ez a 105 milliárd forint valódi célokra ment volna, akkor több mint ezer magyar település kaphatott volna 100-100 millió forintot útfelújításra, egészségügyi fejlesztésre, munkahelyteremtésre” – tette hozzá.

Beszédében megemlítette, hogy az utóbbi napokban fizikai fenyegetések is érték a Tisza Párt aktivistáit és őt magát is. Egyik fórumukon egy férfi késsel fenyegette a jelenlévőket, őt pedig Nagykanizsán próbálták megtámadni. „Én azt tudom mondani, hogy mi nem félünk. Nekünk nincs mitől félni. Nem nekünk van félnivalónk, hogy pontos legyek” – zárta gondolatait, mielőtt bemutatta a helyi jelölteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Európai Központi Bank: az ukrán pénzszállító lefoglalása már az EU monetáris stabilitását és az euró nemzetközi szerepét fenyegeti
A NAV pénzmosás gyanújára hivatkozva tartja vissza az Oschadbank 40 millió dollárját, 35 millió euróját és aranyát. Christine Lagarde EKB-elnök szerint az ügy uniós szintű kockázatot jelent.


Az ukrán Oschadbank páncélautóinak magyarországi lefoglalása túlnőtt egy kétoldalú vitán: az Európai Központi Bank szerint az ügy már az EU monetáris stabilitását és az euró nemzetközi szerepét fenyegeti. Christine Lagarde, az EKB elnöke egy levélben biztosította erről az Ukrán Nemzeti Bank vezetőjét, Andrij Pisnijt, amit az EKB szóvivője is megerősített – írta a hvg.hu.

Az ügy másfél hete robbant ki, amikor a magyar hatóságok lefoglaltak két, Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállító autót, és elfogták a járműveket kísérő hét ukrán állampolgárt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújára hivatkozott, bár elismerte, hogy a szállítmány – 40 millió dollár, 35 millió euró és kilenc kilogramm arany – egy tervezett banki transzfer része volt. A gyanút gyengíti, hogy a hatóságok az eljárás végét meg sem várva kiutasították az országból az elfogott ukrán férfiakat.

A NAV múlt szerdán bejelentette, hogy a két pénzszállítót visszaadja, de a pénzt és az aranyat nem. Nem sokkal korábban a kormány egy rendeletet tett közzé, amely szerint nemzetbiztonsági okokból vizsgálni kell a szállítmány és politikai szervezetek kapcsolatát. A rendelet kimondta, hogy a vagyontárgyakat a NAV határozata nélkül is „lefoglaltnak kell tekinteni, és akként is kell kezelni”. Ezt követően a parlament gyorsan el is fogadott egy törvényt, amely jogilag is alátámasztotta a vagyon visszatartását.

Az ukrán jegybank kommunikációs igazgatója, Julija Jevtusenko szerint Christine Lagarde egyetért az ukrán érvekkel. Az EKB elnöke a levélben arról is írt, hogy a helyzet kockázatot jelent az euró nemzetközi valutaszerepére.

Lagarde biztosította az ukrán jegybankot, hogy a kérdést Brüsszelben és a Budapesten folytatott tárgyalásai során is napirendre tűzi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
21 Kutatóközpont: Továbbra is vezet a Tisza Párt, sokan mégis a Fideszt tartják a választás esélyesének
A friss felmérés szerint a Tisza Párt 38 százalékos, a Fidesz 36 százalékos győzelmi várakozással áll. A szoros eredmény azt mutatja, a pártpreferencia-előny még nem jelent biztos győzelmet.


A választók 38 százaléka szerint a Tisza Párt, 36 százaléka szerint pedig a Fidesz nyeri meg az április 12-i országgyűlési választást. A 21 Kutatóközpont március eleji felméréséből, amit a 24.hu megrendelésére készítettek, ma derültek ki a győzelmi várakozásokra vonatkozó adatok.

Ezek a számok jóval szorosabb versenyt mutatnak, mint a felmérés már korábban bemutatott pártpreferencia-adata,

amely szerint a Tisza Párt 38-30-ra vezet a Fidesz előtt. A megkérdezettek 26 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy ki lesz a választás győztese.

A Tisza szavazóinak 86 százaléka bízik pártja győzelmében, és csupán 3 százalékuk gondolja úgy, hogy a Fidesz fog nyerni.

A kormánypártok oldalán még nagyobb a magabiztosság: a Fidesz-szavazók 90 százaléka számít sikerre. A kisebb pártok szavazói, illetve a pártnélküliek is a Fideszt tartják esélyesebbnek.

A felmérésben azt is megkérdezték, hogy a válaszadó szerint az ismerősei többsége kire fog szavazni. Itt már egyértelműbb volt az eredmény:

a teljes népesség 43 százaléka válaszolta azt, hogy az ismerőseinek többsége a Tiszát támogatja, és csak 24 százalék mondta azt, hogy ismerősei inkább fideszesek.

A Tisza Párt szavazóinak 91 százaléka szerint az ismerősei többsége is tiszás. A kormánypárti szavazóknál kétharmaduk véli úgy, hogy az ismerőseinek többsége fideszes, ám a negyedük nem tudott vagy nem akart erre válaszolni, 7 százalék pedig azt tapasztalta, hogy az ismerősi körében a tiszások vannak többségben.

A két mutató közötti különbség arra utalhat, hogy a választók egy része a rendszer logikája és a mozgósítási képességek alapján a Fideszt még szoros versenyben is esélyesebbnek látja a végső győzelemre.

A felmérés hibrid adatfelvétellel, 1200 fős mintán készült március elején, a hibahatára ±3 százalékpont.


Link másolása
KÖVESS MINKET: