HÍREK
A Rovatból

Drasztikus: szobánként 150 ezer forintra emeli a kormány a magánszálláshelyekre kivetett adót Budapesten

A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozza: nem tiltják az otthonmegosztást. A céljuk mindössze annyi, hogy gátat próbáljanak szabni a brutálisan elszálló lakásáraknak.


Az Airbnb nyílt levélben fordult Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez, a levél több félreértelmezhető, illetve félrevezető állítást tartalmaz – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel.

A helyzet tisztázása érdekében az NGM több dologra hívta fel a figyelmet. „Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a rövidtávú lakáskiadást a kormány lakhatási kérdésként kezeli, a szigorúbb szabályozás kizárólag Budapest területére vonatkozik, Magyarország vidéki településeit nem érinti” - írták a közleményben.

Kifejtették, Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is. A fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszútávú bérletben, mely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló.

Hozzátették: ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövidtávú lakáskiadás (legfőképp az Airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években. A Budapesten működő rövidtávú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyek száma 2020 és 2024 között 80 százalékkal emelkedett, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein.

A rövidtávú kiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyi szobák száma a fővárosban meghaladja a szállodai szobák számát. A Budapesten regisztrált vendégéjszakák több mint 40 százaléka köthető a rövidtávú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyekhez, amely messze a régiós fővárosok 28 százalékos átlaga felett van – jelezték. Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek.

A tárca hozzátette, hogy az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást. A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti- és ingatlanpiacáról.

Mindezt jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint 40 százalékkal emelkedtek. Mindemellett az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületei esetében – írta közleményében a tárca.

A budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a kormány szigorítja a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) szabályozását – olvasható a közleményben.

Az új szabályok értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amely összegét tekintve 7 éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik.

Emellett kétéves moratórium lép életbe az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövidtávú lakáskiadás céljából a fővárosban – tudatták.

Hangsúlyozták, hogy a már nyilvántartásba vett és működő szálláshelyek számára nem jelent korlátozást a jelenlegi törvénytervezet, az új engedélyek kiadásának kétéves felfüggesztése pedig 2025 januárjától lép csak életbe. A kormány tehát nem tiltja be az otthonmegosztást – szögezték le, hozzátéve: a szigorítás ráadásul kizárólag Budapestre korlátozódik, az a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotógaléria – Egy nappal az alakuló ülés előtt vette át megbízólevelét Szijjártó és Lázár
A hétfői parlamenti ünnepségről távol maradó politikusok a Nemzeti Választási Irodában vették át a dokumentumot. Az átvevők között volt Kocsis Máté és az új KDNP-frakcióvezető, Rétvári Bence is.


Közvetlenül a szombati alakuló ülés előtt, péntek délelőtt a Nemzeti Választási Irodában is átvették megbízólevelüket azok a listáról bejutott politikusok, akik nem vettek részt a hétfői, országházi ünnepségen. A távolmaradók között volt többek között Szijjártó Péter, Lázár János és Kocsis Máté is. Ezzel az országos listáról bejutott, hétfőn távol maradt politikusok közül többen is átvették a megbízólevelüket a szombati alakuló ülés előtt.

A pénteki átadón több ismert politikus is megjelent, akik az új, ellenzéki szerepben készülő Fidesz–KDNP-frakciókban kapnak feladatot.

Szijjártó Péter mellett ott volt Lázár János, aki még korábban jelezte, egy évre vállalja a parlamenti munkát, valamint Kocsis Máté, aki a frakcióvezetői poszt után frakcióvezető-helyettesként folytatja.

Mellettük Tuzson Bence, Hankó Balázs, Pócs János és Németh Balázs is pénteken kapta meg a képviselői munkához szükséges dokumentumot. Az átvevők között volt Rétvári Bence, aki a KDNP frakcióvezetője lesz, Vitályos Eszter, az Országgyűlés leendő fideszes alelnöke, valamint Latorcai Csaba, a KDNP alelnökjelöltje is. A Mi Hazánk Mozgalom részéről Szabadi István vette át megbízólevelét – írta az Index.hu.

Az új Országgyűlés szombaton 10 órakor tartja alakuló ülését,

ahol a képviselők eskütétele után megválasztják a Ház tisztségviselőit, és hivatalosan is megalakulnak a frakciók. Az Országgyűlés Hivatalának napirendi javaslata szerint az ülésen dél körül következik a házelnökválasztás és az alelnökök megválasztása, majd délután a miniszterelnök megválasztása.

Sasvári Róbert László, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke a dokumentumok jelentőségéről beszélt: „A megbízólevél szimbolizálja a felhatalmazást arra, hogy a nemzet szolgálatába álljanak”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Távozik a Tisza Párt sajtófőnöki posztjáról Tárkányi Zsolt
Azt egyelőre nem tudni, ki veszi át a helyét, de a Tisza parlamenti frakciójának sajtókommunikációs struktúrája rövidesen véglegessé válik. Tárkányi üzent a sajtó munkatársainak is.


Megszűnik Tárkányi Zsolt sajtófőnöki megbízása a Tisza Pártnál, miután a debreceni központú Hajdú-Bihar 01-es körzetből országgyűlési képviselői mandátumot szerzett. A politikus pénteken maga jelentette be a váltást.

„Országgyűlési képviselői megbízásommal a Tisza Pártnál betöltött munkaviszonyom és a sajtókapcsolati vezetői megbízásom a mai nappal megszűnik”

– közölte közösségi oldalán.

Azt egyelőre nem tudni, ki veszi át a helyét, de jelezte, hogy a Tisza parlamenti frakciójának sajtókommunikációs struktúrája rövidesen véglegessé válik.

Tárkányi üzent a sajtó munkatársainak is, és képviselői munkájának egyik céljaként a sajtószabadság helyreállítását jelölte meg.

„Jó munkát kívánok minden magyar szerkesztőségnek! Azon fogok dolgozni, hogy ez a munka sokkal szabadabb lehessen, mint az elmúlt években volt”

– zárta bejelentését.

A politikus 2025 júliusában lett a Tisza Párt sajtófőnöke, miután otthagyta az RTL Híradót, ahol politikai riporterként dolgozott. A váltásról akkor azt mondta, döntése egy hosszabb folyamat eredménye volt. Egy interjúban úgy fogalmazott”: „Nem az RTL-t hagytam ott, hanem az újságírást”.

Képviselőjelöltként aktívan foglalkozott a debreceni CATL akkumulátorgyár körüli ügyekkel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kert Attila megpályázná a közmédia elnöki posztját
Az Euronews magyar irodájának vezetője egy podcastben jelezte, hogy nyitott a közmédia vezetésére. Azt is elmondta, hogy egyelőre senki nem kereste meg őt ezzel kapcsolatban.
F O. - szmo.hu
2026. május 08.



Ha korrektnek tűnik a pályázat, versenybe száll a közmédia vezetéséért Kert Attila – erről ő maga beszélt egy podcastben, amit a Média1 vett észre.

Az Euronews magyar irodájának vezetője hozzátette, hogy őt senki nem kereste meg a feladattal.

Szerinte nincs is kinek megkeresnie, mivel az uniós szabályozás átlátható, nyílt és diszkriminációmentes eljárást ír elő a közmédia vezetőjének kiválasztására. Azt is elmondta, hogy a mostani munkáját akkor is szívesen végzi, ha végül nem kerül az állami médiumhoz.

Kert Attila korábban úgy nyilatkozott: „senkivel, semmiféle állásról nem egyeztettem a Tiszánál, sőt úgy hallottam, a pártnál azt az elvet követik, hogy nem osztogatnak pozíciókat, hanem a feladathoz keresnek embert”.

A szakember neve már korábban is felmerült az állami médium lehetséges új vezetőjeként. Kert 2006 és 2009 között a Magyar Televízió hírigazgatója volt.

Már februárban értékelte a Tisza Párt közmédiával kapcsolatos terveit. Akkor arról beszélt, hogy a közmédia „teljes, érdemi átalakítása csak kétharmados többséggel lehetséges, a sima többség ehhez kevés”. A hírszolgáltatás azonnali felfüggesztését pedig olyan politikai ígéretnek nevezte, amelyet szakmailag nehéz gyorsan kivitelezni.

A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter a választási győzelem után többször is megerősítette, hogy kormányalakításukat követően felfüggesztenék a közmédia hírszolgáltatását, mert álláspontja szerint az intézmény propagandát folytat.

Az Európai Bizottság már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az Európai Médiaszabadság Rendelet és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv több pontja miatt,

beleértve a közszolgálati médiával kapcsolatos követelmények megsértését is. A Bizottság felszólító levelet küldött, amelyre Magyarországnak két hónapja volt válaszolni; elégtelen válasz esetén a következő lépés egy indokolással ellátott vélemény lehet. A bírósági szakasz és az esetleges pénzbírság csak ezután következhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sopronban is kimutatták az azbesztet a kőzúzalékban
A Greenpeace megbízásából egy laboratórium két soproni helyszínen is kimutatta a tremolit típusú azbesztet. A szervezet szerint a probléma egész Nyugat-Magyarországot érinti, korábban Szombathelyen és Zalaegerszegen is találtak szennyezett kőzetet.


Az MAir-Scope azbesztvizsgáló laboratóriuma két soproni mintában is kimutatta a rákkeltő azbeszt jelenlétét – közölte a Greenpeace Magyarország pénteken. A szervezet szerint a Nyugat-Magyarországon található településeket érintő azbesztszennyezettség lényegesen nagyobb mértékű, mint amit korábban bárki feltételezett, ezért azonnali kormányzati intézkedéseket és egy egyeztető fórum létrehozását sürgetik.

A vizsgálatok tremolit típusú azbesztet mutattak ki a kőzúzalékban Sopronban.

Az egyik érintett terület egy forgalmas útkereszteződés a Pozsonyi úton, lakóházak és egy temető közelében, a másik pedig az új építésű Egeredi-domb lakópark egyik utcája, ahol egy társasház építése zajlik.

Sopron városvezetése korábban igyekezett megnyugtatni a kedélyeket. Dr. Farkas Ciprián polgármester egy videóban arról beszélt, hogy az ő adataik alapján nincs probléma, ugyanakkor elismerte, hogy a magánberuházásokkal kapcsolatban nem állnak rendelkezésükre információk. A Greenpeace egy helyi önkormányzati képviselővel, Jakál Adriennel együttműködve éppen ilyen területekről vett mintákat, amelyek beigazolták a gyanút.

A probléma az egész régiót érinti. Az elmúlt hetekben Szombathelyen és Zalaegerszegen is találtak azbeszttel szennyezett, Ausztriából származó kőzúzalékot, Kőszegen pedig azbesztgyanú miatt vezettek be hatósági intézkedéseket, és maszkokat osztottak a lakosoknak.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint egy egyeztető fórumra van szükség, „amelyen a helyzet rövid és hosszútávú megoldásairól is dönthetnek”.

A Greenpeace szerint a kármentesítést azonnal meg kell kezdeni állami forrásból, a későbbiekben pedig olyan kártérítési mechanizmusokra lesz szükség, amelyek fedezik a mentesítés és a védekezés költségeit.

A szervezet állítja, a szennyezett kőzúzalék ausztriai bányákból származik, és bizonyítékaik vannak arra, hogy az osztrák hatóságok évek óta tudtak a problémáról.

A Greenpeace Ausztria feljelentést is tett, miután kiderült, hogy a pilgersdorfi bányában még 2025 őszén is katasztrófavédelmi gyakorlatot tartottak, több száz résztvevővel, köztük diákokkal. Burgenland tartomány vitatja a vádakat, szerintük a gyakorlat idején a bánya rendelkezett a szükséges engedélyekkel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk