HÍREK
A Rovatból

Drámaian zuhan Magyarország népessége – ez derül ki népszámlálási adatokból

9 millió 604 ezer ember élt az országban 2022 októberében. Bár a teljes termékenységi arányszám nőtt 2011 óta, a halálozások száma továbbra is meghaladja a születésekét.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2023. február 16.



A legutóbbi népszámlálás kezdetekor, 2022. október elsején 9 millió 604 ezer volt Magyarország lakossága és 4 millió 593 ezer lakás volt az országban. Az eredményeket Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője ismertette csütörtökön.

Kovács elmondta, hogy október elsején 4 millió 613 ezer férfi, 4 millió 991 ezer nő és 1 millió 407 ezer gyerek élt az országban,

az aktív korúak - 15 és 64 év közöttiek - száma 6 millió 201 ezer, az időskorúaké, azaz 65 év felettieké pedig 1 millió 995 ezer volt.

A legutóbbi, 2011-es és a 2022-es népszámlálás között a természetes fogyás miatt 464 ezerrel csökkent a lakosság száma, amit mérsékelt a 131 ezres, többségében a környező országokból érkező bevándorlási többlet,

a népesség száma tehát 11 év alatt 333 ezerrel csökkent.

A KSH kiadványa szerint az első 1870-es népszámláláskor a lakosság száma 5 011 000 fő volt. 1980-ban a népesség száma meghaladta a 10 milliót (10 709 00 fő), azóta azonban folyamatosan csökken. Ennek legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét.

A születési statisztikában 2011-ben volt a mélypont. Az utóbbi években azonban fokozódott a gyermekvállalási kedv:

a teljes termékenységi arányszám 2011 óta évi 1,23-ról 1,5 fölé emelkedett. 2021-ről 2022-re azonban némileg csökkent a mutató, 1,59-ről 1,52-re.

A halálozások száma évente 130 ezer körül alakult. A Covid-járvány miatt azonban ez megugrott 2020-ban és '21-ben, 141, illetve 156 ezerre.

2011-hez képest 2022-re a 0-14 éves korú népesség aránya 1 448 000-ről 1 407 000-re csökkent, miközben a 65 évnél idősebbek aránya nőtt, számuk 1 677 00-ről 1 995 000 főre változott.

Budapesten 1 millió 682 ezren élnek, ezt követően az ország legnépesebb térsége Pest vármegye (1 millió 339 ezer fő).

A legkisebb népességszámú megye Nógrád, ahol mindössze 183 ezren élnek.

A legutóbbi népszámlálás óta csak két megyében nőtt a lakoságszám, Pesten 10 százalékkal, Győr-Moson-Sopronban 4,4 százalékkal. A legjobban Békésben megyében csökkent a lakosságszám, 12,6 százalékkal, de Tolna népessége is több mint 10 százalékkal csökkent 2011 óta.

2022-ben az ország népességének 18 százaléka Budapesten élt. A főváros toronymagasan az ország legsűrűbben lakott térségének számít: egy négyzetkilométeren 3204-en élnek. A legsűrűbben lakott megye Pest (210 fő/négyzetkilométer), a következő pedig Komárom-Esztergom (133 fő/négyzetkilométer). A legritkábban lakott megye Somogy, ahol átlagosan 48-an élnek egy négyzetkilométer.

A KSH kiadványa kiemeli, hogy

a legritkábban lakott Somogy vármegyében alig negyedannyian laknak egy négyzetkilométeren, mint Pest vármegyében.

A népesedési viszonyok eltérő képet mutatnak a különböző típusú településeken, mind a termékenység, mind a halandóság, mind a vándorlások tekintetében. A népesség csökkenése ugyan valamennyi településtípusnál megfigyelhető, azonban annak mértéke a községekben a legkisebb (1,8 %), negyedakkora, mint a megyei jogú városokban (6,8%).

A népességváltozás is eltérő módon érintette az egyes megyéket. A természetes fogyás mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében volt a legkisebb, míg Békésben a legnagyobb.

A vándorlási folyamatok legnagyobb nyertesének Pest vármegye számított, míg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye népességmegtartó ereje volt a leggyengébb.

A természetes fogyás valamennyi településtípusra jellemző volt, a legmagasabb a nem megye jogú városokban.

A vándorlási különbözet tekintetében érdekes eltérések mutatkoztak.

Míg a megyei jogú városok esetében vándorlási negatívum jelentkezett a legutóbbi két népszámlálás között, addig a többi településtípus bevándorlási többletet könyvelhetett el. A legnagyobbat, 99 ezer főt pedig pont a községek.

A gyermekkorú népesség aránya Pest (17,1 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén (16,6 százaélék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (16,6 százalék) volt a legmagasabb. Arányaiban a legtöbb időskorú (25 százalék) Zala megyében él.

Település alapján az alapján az látszik, hogy a településméretek növekedésével csökken a 15 év alatti népesség aránya: a községekben 16 százalék, a megyejogú városokban 13,1 százalék, Budapesten pedig csak 12,5 százalék. Az időskorúak aránya a megyei jogú városokban a legmagasabb.

A tavalyi népszámláskor a lakások számát is felmérték. Az adatok alapján

2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, a számuk 11 év alatt 4,6 százalékkal nőtt.

2011–2022 között 171 ezer lakás épült. A mélypont ebben 2013 volt, majd az évtized második felében felgyorsult a lakásépítések üteme.

A lakások száma 2011 óta minden megyében nőtt, az egyetlen kivétel Békés volt. A legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopron (11,1 százalék), Pest (10,4 százalék) és Somogy (10,2 százalék) megyékben nőtt a lakásszám. Településtípusok alapján a legnagyobb növekedés a vidéki városokban volt, míg a községekben alig változott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Csupán 28 szavazattal nyert a Fidesz jelöltje Balmazújvárosban, Orbán mégis nagy győzelmet ünnepel
A kormányfő kevesebb mint egy nap leforgása alatt már háromszor is diadalittasan reagált arra, hogy Balmazújvárosban a Fidesz jelöltje egy hajszálnyival megelőzte ellenfeleit.


„Nagy győzelem, szép munka. Szép munka, nagy győzelem” – ezúttal így, egy videóban reagált Orbán Viktor arra, hogy a Fidesz jelöltje győzött Balmazújvárosban. A kormányfő azt ecseteli, hogy

„Mindenki mondhat, amit akar, mérhet, amit akar. Volt egy választás, elmentek több mint 50 százaléknyian. Az ellenfél ezt országos jelentőségű nagy eseménynek minősítette. Maga is azt mondta, hogy na, hát itt majd most kiderül az igazság. Ki is derült. Mi az emberek oldalán állunk, az emberek pedig a mi oldalunkon.”

Majd nyomatékosította ismét, hogy az eredmény szerinte:

„Nagy győzelem, szép munka. Szép munka, nagy győzelem”

Ez volt a harmadik alkalom, hogy Orbán Viktor arra reagált, hogy Balmazújvárosban egy időközi választáson 28 szavazattal a Fidesz jelöltje jutott be közgyűlésbe, és ezzel szűk többséget szerzett a párt az önkormányzati döntéshozásban.

Korábban a kormányfő azt írta a Facebookon, hogy

„hiába a szakmányban gyártott kamukutatások, hiába a nagy csinnadrattával bejelentett kamuprogram, hiába a Brüsszelből kirendelt szakértők hada, és hiába a magyar Jockey Ewingok meg a bank- és multivezérek élére vasalt műmosolya, a magyar emberek átlátnak a szitán.”

Úgy véli, Balmazújváros megmutatta, hogy „nem lesz itt brüsszeli bábkormány”. A miniszterelnök szerint a tegnapi győzelem oka ugyanaz, amiért szerinte kilenc hét múlva is győzni fognak: az, hogy ők az emberek oldalán állnak.

A reakciócunami pedig közvetlenül azután vette kezdetét, hogy tegnap este a Nemzeti Választási Iroda bejelentette az eredményt, a kormányfő ekkor egy napszemüveges emojival így reagált:

„Fidesz győzelem Balmazújvárosban. Jön a tavasz… ”

A miniszterelnökhöz hasonlóan Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója is úgy értékelte az eredményeket, mintha a Fidesz a Tiszát győzte volna le. Közösségi oldalán még egy szerkesztett képet is megosztott, ahol a vesztes jelölteket állító szervezetek nevét átírták a Tiszára, holott ez a párt senkit sem indított Balmazújvárosban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kubatov Gábor úgy posztolta ki a balmazújvárosi időközi eredményét, mintha a TISZA jelöljeit győzte volna le a Fidesz
A kormánypárti jelölt valójában a Közösen Balmazújvárosért Egyesület indulójával és egy független jelölttel szemben nyerte meg az időközi választást. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a Tisza Párt egyetlen jelöltet sem indított, Kubatov mégis arról posztolt, hogy legyőzték Magyar Péteréket.


Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy átírt eredménylappal úgy tüntette fel a balmazújvárosi időközi választás eredményét a Facebook-oldalán, mintha a kormánypárt a Tisza Párt jelöltjeit győzte volna le – vette észre a 24.hu.

A február 8-i választáson a fideszes Nagy Zoltán mindössze 28 szavazattal előzte meg Molnár Pétert, a Közösen Balmazújvárosért Egyesület jelöltjét.

A pártigazgató által közzétett fotón Molnár Péter neve mellett az szerepelt, hogy „Független, Tisza”, és a harmadik helyezett, függetlenként induló Béresné Lőrincz Erzsébetnél is ez volt látható. Ezzel szemben a Nemzeti Választási Iroda honlapján elérhető hivatalos adatok szerint egyikük sem a Tisza Párt jelöltjeként indult.

Mellesleg az is valószínűtlen lett volna, hogy egy párt egy választókerületben két jelöltet is indítson.

A balmazújvárosi időközi választást azért kellett kiírni, mert Demeter Pál, a Közösen Balmazújvárosért Egyesület képviselője november 14-én lemondott mandátumáról. A 2024-es önkormányzati választás óta patthelyzet jellemezte a várost, a testületben 6–6 arányban oszlottak meg a mandátumok a Fidesz–KDNP és a helyi civil szervezet között. A mostani győzelemmel a Fidesz többségbe került.

Nem ez az első eset, hogy a Fidesz pártigazgatója a Tisza Párttal hozza összefüggésbe az ellenfeleket. Tavaly Kubatov Gábor két másik időközi választás – a tiszafüredi és a tiszakécskei – eredményét is úgy mutatta be, mintha a Fidesz a teljes ellenzéket győzte volna le, holott ellenfeleik valójában a Mi Hazánk és a Második Reformkor Párt jelöltjei voltak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Aki hazudik, annak legyen jó a memóriája” – Szent-Iványi István reagált arra, hogy Orbán szerint Clinton Szerbia megtámadására kérte 1999-ben
A külpolitikai szakértő szerint a miniszterelnök pár éve még egészen másképp adta elő a szerb háborús történetet. A sztorit egyébként akkor a szerb elnöknek mesélte el.


Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a Facebookon reagált Orbán Viktor azon szombathelyi állítására, miszerint 1999-ben Bill Clinton amerikai elnök arra kérte, hogy Magyarország támadja meg Szerbiát, ő azonban ezt elutasította. A szakértő „Egy obsitos meséi: »Aki hazudik, annak legyen jó a memóriája«” címmel írt bejegyzést, melyben kifejti, hogy a szerinte kiszínezett történetet Orbán Viktor nem most találta ki, hanem már Aleksandar Vucic szerb elnöknek is előadta, aki ezt nyilvánosságra is hozta.

Szent-Iványi István szerint a történet több sebből vérzik, és felhívja a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök korábban már egy másik, a valóságtól kevésbé elrugaszkodott formában is előadta ugyanezt.

„Akkor arról beszélt, hogy a NATO-erők, tehát nem a magyar honvédség, hanem a NATO-erők tervezték, hogy Magyarországról indítanának támadást Szerbia ellen és ezt akadályozta meg ő. Látjuk, hogy a történet az évek során szépen fejlődött, bár természetesen ez a változat sem volt igaz” – állítja a szakértő.

A posztban arra is kitér, hogy a NATO koszovói hadművelete ma már részletesen dokumentált, és maga Clinton elnök is foglalkozik vele az emlékirataiban.

Szent-Iványi szerint „ebben világossá teszi, hogy ő a kezdetektől ellenezte a szárazföldi hadműveletet Szerbia ellen, nagyon kockázatosnak és feleslegesnek tartotta. Egy későbbi fázisban Tony Blair valóban felvetette, hogy amennyiben a légi hadviselés nem vezet eredményre, akkor több irányból szárazföldi hadműveletre is szükség lehet (Horvátország, Albánia és Magyarország irányából jöhetett ez szóba).

Clinton ezt az ötletet is elutasította, így még tervezési fázisba sem került a javaslat, amikor Milosevics kapitulált.”

A külpolitikai szakértő felidézi Orbán Viktor egy korábbi, a szerbiai hadművelettel kapcsolatos, már megcáfolt állítását is. E szerint a miniszterelnök kérésére nem érték légicsapások a vajdasági célpontokat, holott Szent-Iványi szerint a célpontkijelölés kizárólag a katonai vezetés feladata volt, és egyébként is több légicsapás érte a vajdasági célpontokat, például az újvidéki hidat.

Szent-Iványi a bejegyzését egy hasonlattal zárja, mondván:

„Ezek a nagyotmondások valamikor az obsitosokat, a leszerelt Háry Jánosokat jellemezték, akik a hálás kocsmai közönségnek színezték, fejlesztették a meséiket.” Úgy véli, lehet, hogy a miniszterelnök már arra készül, hogy a választások után a felcsúti kocsma népét szórakoztassa történeteivel.

A miniszterelnök múlt szombaton, Szombathelyen állította azt, hogy 1999-ben Bill Clinton telefonon kérte tőle Szerbia megtámadását. Ezzel akarta érzékeltetni, hogy ő akkor is nemet mondott, és most is nemet tud mondani a háborúra.

Magyarország alig két héttel a NATO jugoszláviai légihadműveletének 1999. március 24-i kezdete előtt, március 12-én csatlakozott a szövetséghez. A hadjárat végül földi invázió nélkül, 78 napnyi légicsapás után zárult le. A történet egy korábbi verziója már 2022-ben felbukkant, amikor Aleksandar Vučić szerb elnök hivatkozott arra, hogy Orbán Viktor neki mesélte el a sztorit.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a történetet katonailag hiteltelennek nevezte, rámutatva, hogy egy ilyen döntés a NATO-tagországok közös eljárásrendje szerint születhetett volna meg, nem egy kétoldalú telefonhívás során. Szerinte az Egyesült Államok tisztában volt a Magyar Honvédség akkori felkészültségével, és azzal is, hogy egy magyar támadás a Vajdaság felől a területi revízió vádját vetette volna fel friss NATO-tagként. Korabeli források szerint ugyanakkor maga Orbán Viktor is arról beszélt 1999-ben, hogy a NATO nem tekinti szükségesnek a szárazföldi bevetést, és a szövetség csúcstalálkozóján ez a kérdés napirendre sem került.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Először szólalt meg Vilmos herceg és Katalin az Epstein-botrány kapcsán, amelyben András herceg is érintett
A Kensington-palota közleménye szeirnt a walesi hercegi pár az áldozatokra összpontosít. Eközben a rendőrség már egy újabb nő állítását vizsgálja András herceggel kapcsolatban.


Vilmos herceg és Katalin hercegné „mélységesen aggódik” a Jeffrey Epsteinnel kapcsolatos legújabb leleplezések miatt – közölte a Kensington-palota, miután az Egyesült Államokban nyilvánosságra hozott iratok ismét reflektorfénybe állították András Mountbatten–Windsort, a trónörökös nagybátyját.

A walesi hercegi pár szóvivője most először adott ki nyilatkozatot a botrány kapcsán. E szerint Vilmos herceg és Katalin hercegné „az áldozatokra összpontosít” az új információk fényében.

„Megerősíthetem, hogy a herceg és a hercegné mélységesen aggódik az újabb fejlemények miatt. Gondolataik továbbra is az áldozatokra irányulnak” – áll a Kensington-palota közleményében.

A nyilatkozat nem említi név szerint András herceget.

Eközben a brit rendőrség már egy második nő bejelentését is vizsgálja az Epstein-ügyben – írja a BBC. Azt állítja, hogy Epstein küldte őt az Egyesült Királyságba egy "szexuális jellegű találkozóra" Andrással. Ez állítólag 2010-ben történt a Royal Lodge-i rezidencián.

Az Egyesült Államokban közzétett iratanyagban olyan képek is szerepelnek, amelyeken András négykézláb egy nő fölé hajol, bár a fotókhoz nem fűztek magyarázatot.

A dokumentumok emellett megerősíteni látszanak, hogy a hírhedt, Andrást és vádlóját, Virginia Giuffre-t ábrázoló fénykép valódi.

A herceg korábban azt állította, a képet manipulálhatták, és soha nem találkozott a nővel. Ezzel szemben Epstein társa, Ghislaine Maxwell egy 2015-ös e-mailben azt írta: „2001-ben Londonban voltam, amikor [kitakart név] találkozott több barátommal, köztük András herceggel. Készült egy fénykép, mert úgy képzelem, meg akarta mutatni a barátainak és a családjának.” András 2022-ben peren kívüli egyezséget kötött Giuffre-rel.

A volt herceg régóta barátságban állt Epsteinnel, és azután is tartotta a kapcsolatot az amerikai pénzemberrel, hogy 2008-ban elítélték gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt.

Bár korábban bocsánatot kért a kapcsolataiért, minden jogsértést határozottan tagadott.

Az új információk fényében András a múlt héten a tervezettnél korábban kiköltözött windsori otthonából, és most a Károly király magántulajdonában lévő Sandringham-birtokon él.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk