HÍREK
A Rovatból

Drámaian zuhan Magyarország népessége – ez derül ki népszámlálási adatokból

9 millió 604 ezer ember élt az országban 2022 októberében. Bár a teljes termékenységi arányszám nőtt 2011 óta, a halálozások száma továbbra is meghaladja a születésekét.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2023. február 16.



A legutóbbi népszámlálás kezdetekor, 2022. október elsején 9 millió 604 ezer volt Magyarország lakossága és 4 millió 593 ezer lakás volt az országban. Az eredményeket Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője ismertette csütörtökön.

Kovács elmondta, hogy október elsején 4 millió 613 ezer férfi, 4 millió 991 ezer nő és 1 millió 407 ezer gyerek élt az országban,

az aktív korúak - 15 és 64 év közöttiek - száma 6 millió 201 ezer, az időskorúaké, azaz 65 év felettieké pedig 1 millió 995 ezer volt.

A legutóbbi, 2011-es és a 2022-es népszámlálás között a természetes fogyás miatt 464 ezerrel csökkent a lakosság száma, amit mérsékelt a 131 ezres, többségében a környező országokból érkező bevándorlási többlet,

a népesség száma tehát 11 év alatt 333 ezerrel csökkent.

A KSH kiadványa szerint az első 1870-es népszámláláskor a lakosság száma 5 011 000 fő volt. 1980-ban a népesség száma meghaladta a 10 milliót (10 709 00 fő), azóta azonban folyamatosan csökken. Ennek legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét.

A születési statisztikában 2011-ben volt a mélypont. Az utóbbi években azonban fokozódott a gyermekvállalási kedv:

a teljes termékenységi arányszám 2011 óta évi 1,23-ról 1,5 fölé emelkedett. 2021-ről 2022-re azonban némileg csökkent a mutató, 1,59-ről 1,52-re.

A halálozások száma évente 130 ezer körül alakult. A Covid-járvány miatt azonban ez megugrott 2020-ban és '21-ben, 141, illetve 156 ezerre.

2011-hez képest 2022-re a 0-14 éves korú népesség aránya 1 448 000-ről 1 407 000-re csökkent, miközben a 65 évnél idősebbek aránya nőtt, számuk 1 677 00-ről 1 995 000 főre változott.

Budapesten 1 millió 682 ezren élnek, ezt követően az ország legnépesebb térsége Pest vármegye (1 millió 339 ezer fő).

A legkisebb népességszámú megye Nógrád, ahol mindössze 183 ezren élnek.

A legutóbbi népszámlálás óta csak két megyében nőtt a lakoságszám, Pesten 10 százalékkal, Győr-Moson-Sopronban 4,4 százalékkal. A legjobban Békésben megyében csökkent a lakosságszám, 12,6 százalékkal, de Tolna népessége is több mint 10 százalékkal csökkent 2011 óta.

2022-ben az ország népességének 18 százaléka Budapesten élt. A főváros toronymagasan az ország legsűrűbben lakott térségének számít: egy négyzetkilométeren 3204-en élnek. A legsűrűbben lakott megye Pest (210 fő/négyzetkilométer), a következő pedig Komárom-Esztergom (133 fő/négyzetkilométer). A legritkábban lakott megye Somogy, ahol átlagosan 48-an élnek egy négyzetkilométer.

A KSH kiadványa kiemeli, hogy

a legritkábban lakott Somogy vármegyében alig negyedannyian laknak egy négyzetkilométeren, mint Pest vármegyében.

A népesedési viszonyok eltérő képet mutatnak a különböző típusú településeken, mind a termékenység, mind a halandóság, mind a vándorlások tekintetében. A népesség csökkenése ugyan valamennyi településtípusnál megfigyelhető, azonban annak mértéke a községekben a legkisebb (1,8 %), negyedakkora, mint a megyei jogú városokban (6,8%).

A népességváltozás is eltérő módon érintette az egyes megyéket. A természetes fogyás mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében volt a legkisebb, míg Békésben a legnagyobb.

A vándorlási folyamatok legnagyobb nyertesének Pest vármegye számított, míg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye népességmegtartó ereje volt a leggyengébb.

A természetes fogyás valamennyi településtípusra jellemző volt, a legmagasabb a nem megye jogú városokban.

A vándorlási különbözet tekintetében érdekes eltérések mutatkoztak.

Míg a megyei jogú városok esetében vándorlási negatívum jelentkezett a legutóbbi két népszámlálás között, addig a többi településtípus bevándorlási többletet könyvelhetett el. A legnagyobbat, 99 ezer főt pedig pont a községek.

A gyermekkorú népesség aránya Pest (17,1 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén (16,6 százaélék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (16,6 százalék) volt a legmagasabb. Arányaiban a legtöbb időskorú (25 százalék) Zala megyében él.

Település alapján az alapján az látszik, hogy a településméretek növekedésével csökken a 15 év alatti népesség aránya: a községekben 16 százalék, a megyejogú városokban 13,1 százalék, Budapesten pedig csak 12,5 százalék. Az időskorúak aránya a megyei jogú városokban a legmagasabb.

A tavalyi népszámláskor a lakások számát is felmérték. Az adatok alapján

2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, a számuk 11 év alatt 4,6 százalékkal nőtt.

2011–2022 között 171 ezer lakás épült. A mélypont ebben 2013 volt, majd az évtized második felében felgyorsult a lakásépítések üteme.

A lakások száma 2011 óta minden megyében nőtt, az egyetlen kivétel Békés volt. A legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopron (11,1 százalék), Pest (10,4 százalék) és Somogy (10,2 százalék) megyékben nőtt a lakásszám. Településtípusok alapján a legnagyobb növekedés a vidéki városokban volt, míg a községekben alig változott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Húsz év után lemond egy fideszes képviselő – ezt üzente Orbán Viktornak
Riz Gábor húsz év után adta át az ózdi választókerület vezetését. Utódjának már sok sikert kívánt, de képviselőként még folytatja a munkát a 2026-os választásokig.


Riz Gábor húsz év után jelentette be, hogy lemond az ózdi központú borsodi választókerület elnöki tisztségéről – szúrta ki az ATV. A hírt a Facebook-oldalán tette közzé, ahol azzal kezdte bejegyzését: „Ne kergesd az időt, ha kell, úgyis eljön.”

A politikus arról írt, hogy húsz évvel ezelőtt Orbán Viktortól, a Fidesz elnökétől vette át a választókerület vezetésére szóló megbízólevelet, amely azóta már 71 települést foglal magába Nyugat-Borsodban.

„Benyújtottam Elnök úrnak – akitől húsz éve azt átvettem – lemondásom a választókerületi elnökségi kinevezésemről”

– közölte, hozzátéve, hogy utódjának, Dr. Csuzda Gábornak sok sikert kíván a feladathoz.

Riz Gábor köszönetet mondott azoknak, akikkel együtt dolgozott az elmúlt években: a helyi szervezeti tagoknak, polgármestereknek és aktivistáknak. Mint írta, velük együtt építették a keresztény-konzervatív értékközösséget, és közös munkájuknak köszönhetően kiváló eredményeket értek el az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választásokon.

A bejegyzésben utódjának is üzent:

„Őrizze meg a közbizalmat értékeink iránt, tartsa egyben azt a sikeres csapatot, akikre mindenben számíthattam és akik segítsége nélkül nincs eredményes politikai munka.”

A képviselő arról is beszámolt, hogy parlamenti munkáját a 2026-os választásokig tovább folytatja. Kiemelte, hogy választói támogatása nélkül nem sikerült volna közel 60 százalékos eredményt elérnie a legutóbbi választáson.

Riz Gábor jelezte, hogy amikor kijelölik utódját az országgyűlési munkára is, minden segítséget megad majd neki. Bejegyzését azzal zárta:

„Elnök úr! Köszönöm a húszévi bizalmat!”

A Szabad Európa közben arról számolt be, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy korábbi fórumon jelezte: várhatóan a képviselőjelöltek harmadát lecserélik 2026-ra. A lap szerint több ismert politikus, köztük Németh Zsolt, Lázár János, Simicskó István és Fürjes Balázs sem indul újra egyéniben. Budapesten pedig Dunai Mónika kivételével minden választókerületi elnök személye megváltozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond
A Mandínernek adott interjúban az MNB-alapítványok ügyéről és a feljelentésről is szó volt. Gulyás szerint, ha a vádak igaznak bizonyulnak, felelősségre kell vonni az érintetteket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 02.



Gulyás Gergely videós interjút adott a Mandiner Reakció című műsorában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az interjúban több témát is érintett, köztük Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét is, vette észre a Telex.

A beszélgetés során Gulyás azt mondta, hogy szerinte Magyar Péter pszichés állapota miatt sem alkalmas arra, hogy közhatalmat gyakoroljon. Hozzátette:

„Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, akkor sok mindenben volt vele vitám, de abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond.”

A miniszter kitért arra a hangfelvételre is, amelyen Varga Judit hallható. A felvételen az akkor még igazságügyi miniszterként dolgozó politikus 2023-ban beszélgetett volt férjével, Magyar Péterrel a Völner–Schadl-ügyről. A hanganyagot Magyar Péter hozta nyilvánosságra, majd az ügyészségnek is átadta. Gulyás ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ilyet „a náci házmesterek és a kommunista besúgók csináltak.”

Az interjúban szóba került az Állami Számvevőszék feljelentése is, amely az MNB-alapítványokat érinti. Gulyás Gergely szerint a kormánynak nem volt, és nem is lehet köze a jegybank működéséhez. Úgy fogalmazott, hogy amikor ezek az állítólagos cselekmények történtek, a balliberális sajtó úgy mutatta be a jegybank vezetését, mint amely a kormánnyal szemben állva alternatív gazdaságpolitikát képvisel. Hozzátette: az ügyet ki kell vizsgálni, és ha a vádak egy büntetőper során beigazolódnak, a felelősöket felelősségre kell vonni.

A teljes interjút itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Trump bepöccent: az Egyesült Államok nem közvetít tovább Oroszország és Ukrajna között
Tammy Bruce szerint Trump csalódott, mert a háborús felek nem tesznek valódi lépéseket a béke irányába.


Az Egyesült Államok a jövőben nem vállal közvetítő szerepet az orosz–ukrán béketárgyalásokban – erről május 1-jén beszélt Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Azt mondta:

„Nem fogjuk körbe repkedni a világot, hogy közvetítsünk a felek között”.

A szóvivő kijelentette, hogy Washington „nem lesz közvetítő”, és hozzátette, Donald Trump elnök csalódott amiatt, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem tesz olyan lépéseket, amelyek a megoldás irányába mutatnának. Szerinte eljött az ideje annak, hogy a felek nyíltan elmondják, milyen elképzeléseik vannak a háború lezárásáról.

Tammy Bruce hangsúlyozta, hogy

az Egyesült Államok nem oldja fel a jelenleg is érvényben lévő szankciókat Oroszországgal szemben.

A szóvivő Marco Rubio külügyminiszter álláspontját is ismertette: a miniszter úgy döntött, hogy az Egyesült Államok változtat a hozzáállásán és szerepvállalásán. Bár a jövőben is támogatják majd a békefolyamatot, közvetíteni nem fognak Ukrajna és Oroszország között.

Korábban J.D. Vance amerikai alelnök egy interjúban úgy fogalmazott, hogy szerinte a konfliktus nem ér véget egyhamar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter üzent a Fidesznek: Megint hazudtatok, megint lebuktatok
A politikus cáfolta, hogy pártja EP-képviselői megszavazták volna az Európai Néppárt állásfoglalását Ukrajna gyorsított csatlakozásáról.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 02.



A Tisza Párt EP-képviselői nem vettek részt az Európai Néppárt valenciai kongresszusán, ahol elfogadták a Szolidaritás Ukrajnával című állásfoglalást, derül ki Magyar Péter péntek esti posztjából. Ez az a dokumentum, ami az ukrán EU-csatlakozás tárgyalások felgyorsítását sürgeti, és amiről a kormányközeli Mandíner azt állította, hogy a tiszások is megszavazták.

„A miniszterelnök és a teljes propaganda szokás szerint végig hazudta az utóbbi két napot. Az hazudták többek között, hogy a TISZA képviselői megszavazták az Európai Néppárt valenciai kongresszusának határozatát, amely kiáll Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása mellett. A többi hazugságot inkább le se írom” - fogalmazott a bejegyzés elején Magyar Péter.

„A fideszes hazugságban a bibi csak annyi, hogy a TISZA EP képviselői nem vettek részt a néppárti kongresszuson, így a határozatot sem fogadták el”

- írta a folytatásban a pártelnök.

Magyar ezután leszögezte, hogy pártja „már többször jelezte, hogy amennyiben minden feltétel ismert és Ukrajna uniós csatlakozása időszerű kérdéssé válik, akkor ügydöntő, jogi kötőerővel bíró népszavazás kiírását kezdeményezi”.

„A TISZA a néppárti állásfoglalás több pontjával, így a gyorsított uniós csatlakozással sem ért egyet. Két okból sem. Ukrajna jelenleg háborúban álló ország és szinte semmilyen csatlakozási feltételnek nem felel meg és minden tagjelölt ország egyenlő elbánásban kell, hogy részesüljön. Kedves fideszes elvtársak, megint hazudtatok, megint lebuktatok” - olvasható Magyar Péter posztjában.

A bejegyzést azzal zárja, hogy állítása szerint „a néppárti kollegák jót nevettek azon, ahogy Orbán propagandistái azon vergődtek Valenciaban, hogy sikerüljön valami lejárató anyagot összeütni”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: