prcikk:
Magyar Péter a kormánytisztviselőknek, bíráknak, ügyészeknek: Rendszerváltás lesz ebben az országban, és végezhetik rendesen a munkájukat | szmo.hu
Magyar Péter a kormánytisztviselőknek, bíráknak, ügyészeknek: Rendszerváltás lesz ebben az országban, és végezhetik rendesen a munkájukat
A Tisza Párt elnöke azt kérte a rendőröktől, és más állami alkalmazottaktól is, hogy tartsanak ki, és ne féljenek, mert „nincsenek egyedül, az egész magyar nemzet, sok millió magyar ember áll mögöttük”. Valamint biztosította őket, hogy lesz elég munkájuk a jövőben.
Orbán Viktor a szabad Magyarországra támadt, amikor a Tisza Párt lejáratása érdekében bevetette a titkosszolgálatokat is – erről beszélt Magyar Péter országjáró körútjának hétfői, karcagi állomásán. A Tisza Párt elnöke, aki aznap Vecsésen, Újszászban és Mezőtúron is járt, a közszolgálati dolgozókat a törvények betartására és betartatására szólította fel - írja az Infostart.
Magyar Péter szerint a kormány célja az volt, hogy „szétverjék a legerősebb magyar pártot, a Tiszát”, és hogy „felszalámizzák a pártot, mint a komcsik”. A politikus a karcagi kampánybeszédében az akciót egy elbukott kísérletnek nevezte. „Ez egy pancserpuccs volt. Olyan fideszes” – fogalmazott, majd a történteket az amerikai Watergate-botrányhoz hasonlította, amely Richard Nixon elnök bukásához vezetett.
Magyar Péter szavai a napok óta tartó titkosszolgálati vita legújabb fejezetét jelentik. A kormányoldal a hétvégén hozott nyilvánosságra részleteket az Alkotmányvédelmi Hivatal által készített videókból, amelyekkel azt próbálják bizonyítani, hogy a Tisza Párthoz köthető informatikusok külföldi titkosszolgálatok látókörébe kerülhettek. Erre válaszul szólalt meg tegnap „Gundalf”, az ügy egyik kulcsszereplője, aki azt állította, hogy szándékosan dezinformálta a titkosszolgálatot.
Az ügy múlt szerdán robbant ki, amikor Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda századosa arról beszélt, hogy politikai nyomásra, hamis indokkal kellett volna eljárást indítaniuk a Tisza Párt informatikusai ellen. A nyomozó szerint az akció célja a párt „bedöntése” volt.
Magyar Péter a karcagi gyűlésen külön üzent az állami alkalmazottaknak, köztük Szabó Bencének is. Azt kérte a rendőröktől, ügyészektől, bíráktól és kormánytisztviselőktől, hogy tartsanak ki, és ne féljenek, mert „nincsenek egyedül, az egész magyar nemzet, sok millió magyar ember áll mögöttük”. A Tisza Párt elnöke politikai változást ígért nekik. „Rendszerváltás lesz ebben az országban, és végezhetik rendesen a munkájukat” – mondta, hozzátéve, hogy garantálja, lesz elég munkájuk a jövőben.
A politikus szerint a kormány magára hagyta a vidéket, ezért a magyar vidék is kiábrándult a kormányból.
Orbán Viktor a szabad Magyarországra támadt, amikor a Tisza Párt lejáratása érdekében bevetette a titkosszolgálatokat is – erről beszélt Magyar Péter országjáró körútjának hétfői, karcagi állomásán. A Tisza Párt elnöke, aki aznap Vecsésen, Újszászban és Mezőtúron is járt, a közszolgálati dolgozókat a törvények betartására és betartatására szólította fel - írja az Infostart.
Magyar Péter szerint a kormány célja az volt, hogy „szétverjék a legerősebb magyar pártot, a Tiszát”, és hogy „felszalámizzák a pártot, mint a komcsik”. A politikus a karcagi kampánybeszédében az akciót egy elbukott kísérletnek nevezte. „Ez egy pancserpuccs volt. Olyan fideszes” – fogalmazott, majd a történteket az amerikai Watergate-botrányhoz hasonlította, amely Richard Nixon elnök bukásához vezetett.
Magyar Péter szavai a napok óta tartó titkosszolgálati vita legújabb fejezetét jelentik. A kormányoldal a hétvégén hozott nyilvánosságra részleteket az Alkotmányvédelmi Hivatal által készített videókból, amelyekkel azt próbálják bizonyítani, hogy a Tisza Párthoz köthető informatikusok külföldi titkosszolgálatok látókörébe kerülhettek. Erre válaszul szólalt meg tegnap „Gundalf”, az ügy egyik kulcsszereplője, aki azt állította, hogy szándékosan dezinformálta a titkosszolgálatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nézőpont: Hatvanhat egyéni körzetben várható Fidesz-győzelem
A Nézőpont Intézet legfrissebb mandátumbecslése szerint a Tisza Párt 39, egy velük szövetséges jelölt pedig egy egyéni választókerületben lehet befutó. Azt is megjósolták, szerintük kinek áll a zászló a fennmaradó 35 billegő körzetben.
A Fidesz-KDNP 66 egyéni választókerületben győzhet a 106-ból, ami kényelmes parlamenti többséget jelenthet a kormánypártoknak – derül ki a Nézőpont Intézet kedden publikált mandátumbecsléséből. Az előrejelzés szerint az ellenzéki oldalon a Tisza Párt lehet a domináns erő 39 körzet megnyerésével, egy további választókerületben pedig egy velük szövetséges, más ellenzéki jelölt lehet a befutó.
A kutatás részletezi a győzelmek valószínűségét is. Eszerint 44 körzetben szinte biztosra vehető a Fidesz-KDNP jelöltjének sikere, míg 27-ben az ellenzék győzelme valószínűsíthető. Utóbbiak közül 26 helyen a Tisza Párt, egy helyen pedig egy Tisza-közeli politikus esélyes. A fennmaradó 35 billegő körzetet is leosztották: 22-ben a kormánypárti jelöltnek, 13-ban pedig a tiszás kihívónak áll a zászló.
A Nézőpont szerint a Mi Hazánk, a DK, a Kétfarkú Kutyapárt jelöltjeinek vagy más független indulóknak nincs reális esélyük egyéni mandátumot szerezni.
Az intézet három különböző eljárás együttes alkalmazásával jutott erre a következtetésre. Figyelembe vették a választástörténeti adatokat, az egyes körzeteknek az országos közvélemény-kutatási eredményektől való szokásos eltérését, valamint az év első három hónapjában 30 választókerületben végzett saját, reprezentatív felméréseik eredményeit.
A mandátumbecslés politikai tétje óriási.
A 66 egyéni győzelem azt jelentené, hogy a kormánypártoknak a parlamenti abszolút többséghez és Orbán Viktor miniszterelnöki újraválasztásához elegendő mindössze 34 listás mandátumot szerezniük.
Más közvélemény-kutatók az elmúlt hetekben ettől eltérő képet festettek a pártok támogatottságáról. Több felmérés, például a 21 Kutatóközpont, a Medián vagy a Závecz Research mérései is az országos listás versenyben a Tisza Párt jelentős megerősödését mutatták. A különbségek hátterében jellemzően a kutatások eltérő módszertana áll, például az, hogy a teljes népesség vagy a választani tudó, biztos szavazók körében mérik a pártpreferenciákat.
A Fidesz-KDNP 66 egyéni választókerületben győzhet a 106-ból, ami kényelmes parlamenti többséget jelenthet a kormánypártoknak – derül ki a Nézőpont Intézet kedden publikált mandátumbecsléséből. Az előrejelzés szerint az ellenzéki oldalon a Tisza Párt lehet a domináns erő 39 körzet megnyerésével, egy további választókerületben pedig egy velük szövetséges, más ellenzéki jelölt lehet a befutó.
A kutatás részletezi a győzelmek valószínűségét is. Eszerint 44 körzetben szinte biztosra vehető a Fidesz-KDNP jelöltjének sikere, míg 27-ben az ellenzék győzelme valószínűsíthető. Utóbbiak közül 26 helyen a Tisza Párt, egy helyen pedig egy Tisza-közeli politikus esélyes. A fennmaradó 35 billegő körzetet is leosztották: 22-ben a kormánypárti jelöltnek, 13-ban pedig a tiszás kihívónak áll a zászló.
A Nézőpont szerint a Mi Hazánk, a DK, a Kétfarkú Kutyapárt jelöltjeinek vagy más független indulóknak nincs reális esélyük egyéni mandátumot szerezni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos egy e-mailről: Mészáros megüzente volt vejének, hogy takarodjon, mert „pont féláron vállalta volna a munkát, mint a korábbi apósa”
Hadházy Ákos szerint a GVH vizsgálata során olyan levelezés került elő, amelyben Mészáros Lőrinc egy közbeszerzésen visszalépésre próbálta rávenni volt vejét. „Önmagában ez az ügy elég lehet ahhoz, hogy Lőrinc a jövő szilvesztert ne Bora Bora-n, hanem hűvös helyen töltse” - írta a képviselő.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon arról írt, hogy a korábban kartellezésért megbírságolt cégek ügyében egy másik nyomozás is indult, szerinte kétszeres túlárazás miatt egy vasútvonal-építés kapcsán. A képviselő szerint az ügy egy családi dráma, mivel a munkára Mészáros Lőrinc volt veje, Homlok Zsolt cége is jelentkezett, és állítása szerint „pont féláron vállalta volna a munkát, mint a korábbi apósa”.
Hadházy azt állítja, mivel Homlok Zsolt „kiesett a pikszisből”, ezért volt apósa ráküldte a Gazdasági Versenyhivatalt, amely egymilliárd forintra büntette kartellezésért. A képviselő szerint a volt vej valóban összejátszott egy másik céggel, de mint írja: „csak azért hozott magával egy kamu céget ajánlattevőnek, hogy a közbeszerzésen ne zárhassák ki azért, mert »túl olcsón« dolgozott volna.”
A politikus információira hivatkozva azt is közölte, hogy a Versenyhivatal vizsgálata közben olyan e-maileket találhattak, amelyekben szerinte Mészáros Lőrinc igyekszik rávenni a volt vejét, hogy „takarodjon az útból”. Hadházy hozzáteszi, hogy ezt csak egy nyomozás tudja kideríteni, azonban szerinte tény, hogy végül Mészáros cége 20 milliárddal drágábban végezte el a munkát. Emiatt feljelentést tett, amelyre elindult a nyomozás, és a posztjához mellékelt dokumentum szerint ezt egyesítették a GVH feljelentésével. A képviselő szerint valódi nyomozás csak kormányváltás esetén lesz, de úgy véli: „önmagában ez az ügy elég lehet ahhoz, hogy Lőrinc a jövő szilvesztert ne Bora Bora-n, hanem hűvös helyen töltse.”
Az ügy előzménye, hogy a Gazdasági Versenyhivatal 2024. december 13-án közölte, hogy a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezethez kapcsolódó vasúti beruházás közbeszerzésén a Homlok-csoport két cége és az Inter Mobility Kft. tiltott módon egyeztetett. A GVH a Homlok-cégekre összesen 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki. A versenyhatóság jelezte, hogy a közbeszerzési kartell miatt büntetőjogi következmények is felmerülhetnek, ezért feljelentést is tettek. A GVH közlése szerint a vizsgálat egy panasz alapján indult, a bizonyítékokat pedig helyszíni rajtaütések során szerezték meg.
A sajtóban megjelent információk szerint a tenderen Homlok Zsolt cége, a Homlok Építőipari Kft. nettó 18,4 milliárd forintos ajánlatot tett, míg a győztes, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. 35,4 milliárdos ajánlattal nyert. Az ügynek jogi utóélete is van: 2025 júliusában a Fővárosi Ítélőtábla ideiglenes jogvédelmet adott a Homlok-csoportnak, így a cégeknek egyelőre nem kellett megfizetniük az 1,2 milliárdos GVH-bírságot, bár a versenyhatóság a határidőre be nem fizetett bírság miatt végrehajtást is elrendelt.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon arról írt, hogy a korábban kartellezésért megbírságolt cégek ügyében egy másik nyomozás is indult, szerinte kétszeres túlárazás miatt egy vasútvonal-építés kapcsán. A képviselő szerint az ügy egy családi dráma, mivel a munkára Mészáros Lőrinc volt veje, Homlok Zsolt cége is jelentkezett, és állítása szerint „pont féláron vállalta volna a munkát, mint a korábbi apósa”.
Hadházy azt állítja, mivel Homlok Zsolt „kiesett a pikszisből”, ezért volt apósa ráküldte a Gazdasági Versenyhivatalt, amely egymilliárd forintra büntette kartellezésért. A képviselő szerint a volt vej valóban összejátszott egy másik céggel, de mint írja: „csak azért hozott magával egy kamu céget ajánlattevőnek, hogy a közbeszerzésen ne zárhassák ki azért, mert »túl olcsón« dolgozott volna.”
A politikus információira hivatkozva azt is közölte, hogy a Versenyhivatal vizsgálata közben olyan e-maileket találhattak, amelyekben szerinte Mészáros Lőrinc igyekszik rávenni a volt vejét, hogy „takarodjon az útból”. Hadházy hozzáteszi, hogy ezt csak egy nyomozás tudja kideríteni, azonban szerinte tény, hogy végül Mészáros cége 20 milliárddal drágábban végezte el a munkát. Emiatt feljelentést tett, amelyre elindult a nyomozás, és a posztjához mellékelt dokumentum szerint ezt egyesítették a GVH feljelentésével. A képviselő szerint valódi nyomozás csak kormányváltás esetén lesz, de úgy véli: „önmagában ez az ügy elég lehet ahhoz, hogy Lőrinc a jövő szilvesztert ne Bora Bora-n, hanem hűvös helyen töltse.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Politico: vészforgatókönyvekkel készül Orbán Viktor újabb győzelme esetére az Európai Unió
A lap szerint az EU-ban már konkrét forgatókönyveket dolgoztak ki a magyar kormányfő esetleges újraválasztására. A lehetséges lépések között szerepel a szavazati jog felfüggesztése, a többsebességes Európa koncepciója, további uniós források visszatartása, sőt még a kizárás lehetősége is felmerült.
Az Európai Unióban vészforgatókönyveket készítenek arra az esetre, ha Orbán Viktor ismét választást nyer, és több tagállam is azt mérlegeli, hogyan lehetne Magyarország nélkül továbblépni – írja a Politico tíz uniós diplomatára hivatkozva. A felmerült ötletek között szerepel a szavazási szabályok megváltoztatása, további uniós források visszatartása, sőt, még a kizárás lehetősége is.
A feszültség azután hágott a tetőfokára, hogy Orbán Viktor legutóbb blokkolta az Ukrajnának szánt uniós hitelcsomagot. António Costa, az Európai Tanács elnöke akkor dühödten nyilatkozott az újságíróknak.
„Senki sem zsarolhatja meg az Európai Tanácsot, senki sem zsarolhatja meg az európai intézményeket. Teljesen elfogadhatatlan, amit Magyarország csinál”
– mondta. A helyzetet tovább rontották azok a vádak, melyek szerint a magyar kormány a háború alatt végig kapcsolatot tartott fenn Moszkvával, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig az uniós ülések szüneteiben tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot.
Ha Orbán Viktor nyer a következő választáson, „lekerülnek a kesztyűk”
– fogalmazott egy magas rangú uniós diplomata a Politicónak. Egy másik forrás szerint sokan úgy gondolják, hogy Magyarország átlépett egy vörös vonalat, és valamit tenni kell, de még nem világos, hogy pontosan mit.
Az egyik lehetőség a minősített többségi szavazás kiterjesztése olyan érzékeny területekre, mint a külpolitika vagy a költségvetés, ahol jelenleg egyhangú döntésre van szükség.
A módszer nem teljesen új, Olaf Scholz német kancellár korábban azt javasolta Orbán Viktornak, hogy menjen ki kávézni, amíg a többi vezető dönt Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. Egy diplomata szerint a gyorsabb reakcióképesség miatt van szükség a változásra. „Ez olyasmi, amit egyébként is szorgalmazunk, függetlenül Orbán konkrét esetétől: ha gyorsan akarsz reagálni, több minősített többséggel hozott döntésre van szükség” – mondta. Az egyhangúság elhagyása azonban komoly lépés lenne, mivel a közös cselekvés az unió egyik alapelve.
Felmerült a többsebességes Európa koncepciójának gyakoribb alkalmazása is, ahol a hajlandó országok kisebb csoportokban, rugalmasabban működnek együtt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is támogatja a megerősített együttműködés kiterjesztését. „Mindig az kell, hogy legyen a törekvésünk, hogy mind a 27 tagállam között megállapodásra jussunk. Ha azonban a haladás vagy az ambíció hiánya Európa versenyképességét vagy cselekvőképességét fenyegeti, nem szabad visszariadnunk a szerződésekben előirányzott lehetőségek alkalmazásától” – fogalmazott. Egy magas rangú diplomata szerint azonban ez a megoldás sem tökéletes, mert a legfontosabb döntések végül mégis visszakerülnek mind a 27 tagállam asztalára.
A harmadik opció a pénzügyi nyomás fokozása és a szabályok szigorúbb betartatása.
Michael McGrath, az Európai Bizottság demokráciáért, jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős biztosa szerint a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez. „Ez azt jelenti, hogy ha a jogállamiság megsértése történik, a kifizetések felfüggesztése vagy a finanszírozás blokkolása most már az asztalon van” – jelentette ki. Ugyanakkor az uniós pénzek visszatartása jogilag bonyolult, és egy diplomata szerint közvetlen kapcsolatot kell kimutatni a jogállamisági sérelmek és az uniós forrásokkal való visszaélés között.
Szóba került Magyarország szavazati jogának felfüggesztése is a 7-es cikkely alapján, amelyet az Európai Parlament már 2018-ban elindított.
Gabrielius Landsbergis volt litván külügyminiszter szerint már a folyamat lebegtetése is nyomást gyakorol Budapestre. A szavazati jog megvonásához azonban a többi 26 tagállam egyhangú támogatása szükséges, amit Szlovákia várhatóan nem adna meg. „A 7-es cikkelyhez egyhangúság kell – ez nehéz lesz” – ismerte el egy forrás.
A legdrasztikusabb, egyben legkevésbé reális forgatókönyv Magyarország kizárása az unióból.
Ilyenre még soha nem volt példa, és a szerződések nem is tartalmaznak erre vonatkozó eljárást. Bár egy diplomata szerint az ötlet újra terjedni kezdett, hozzátette, hogy ez „nem reális, de jó felvetés”. Egy másik forrás szerint a kizárás nem is állna az EU érdekében. „Mihez kezdene Magyarország ebben az esetben? Oroszország vonzáskörzetébe kerülne” – mondta.
Az Európai Unióban vészforgatókönyveket készítenek arra az esetre, ha Orbán Viktor ismét választást nyer, és több tagállam is azt mérlegeli, hogyan lehetne Magyarország nélkül továbblépni – írja a Politico tíz uniós diplomatára hivatkozva. A felmerült ötletek között szerepel a szavazási szabályok megváltoztatása, további uniós források visszatartása, sőt, még a kizárás lehetősége is.
A feszültség azután hágott a tetőfokára, hogy Orbán Viktor legutóbb blokkolta az Ukrajnának szánt uniós hitelcsomagot. António Costa, az Európai Tanács elnöke akkor dühödten nyilatkozott az újságíróknak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Deutsch Tamás Gundalfról: Nincs is annál megalapozottabb, mint amikor az ilyen gazembereket a jóllakott napközis ábrázatuk okán mentegetnek
A fideszes európai parlamenti képviselő többek közt Török Gábor politológusnak és Jámbor András képviselőnek üzent, akik szerinte a 19 éves informatikus külsejét emelték ki a nyilvános megszólalásakor. Deutsch John Lennon gyilkosával példálózott Facebook-posztjában.
Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn nyilvánosság elé állt az a fiatal informatikus, akit az ország az elmúlt hetekben a Tisza Párt körüli titkosszolgálati botrányban „Gundalfként” ismert meg. A 19 éves Hrabóczki Dániel a 444-nek adott interjúban többek közt arról beszélt, hogy állítása szerint tudatosan vezette félre az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH), amikor azok egy NATO-kibervédelmi képzésről és ukrajnai kapcsolatairól faggatták.
Megszólalása után politikusok és szakértők is posztoltak a fiatalról a Facebookon, például Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke, Jámbor András ellenzéki képviselő, vagy Török Gábor politológus. Nem hagyta szó nélkül azonban a történteket Deutsch Tamás sem, aki a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben Török Gábornak, Jámbor Andrásnak és a szerinte „vezényszóra megszólaló tiszanyikoknak” üzent.
„Nincs is ugye annál megalapozottabb érvelés, mint amikor az ilyen meg olyan gazembereket a külsejük, a jóllakott napközis ábrázatuk, az esetlen, a szánalmat keltő, a bárgyú kinézetük okán mentegetnek”
– írta a fideszes európai parlamenti képviselő. A posztban egy képet is mellékelt Mark David Chapmanről, John Lennon gyilkosáról. Szerinte Török Gábor, Jámbor András és az általa „tiszanyikoknak” nevezett megszólítottak biztosan megölelnék Chapmant.
„Végül is itt van például a képen ez a Chapman nevű »szerencsétlenke«. Biztos úgy odaszaladnátok hozzá és megölelnétek őt, megbuciznátok a kis szeppent pofikáját. Tényleg csak John Lennont gyilkolta meg ezzel a külsővel”
– jegyezte meg Deutsch Tamás.
Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn nyilvánosság elé állt az a fiatal informatikus, akit az ország az elmúlt hetekben a Tisza Párt körüli titkosszolgálati botrányban „Gundalfként” ismert meg. A 19 éves Hrabóczki Dániel a 444-nek adott interjúban többek közt arról beszélt, hogy állítása szerint tudatosan vezette félre az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH), amikor azok egy NATO-kibervédelmi képzésről és ukrajnai kapcsolatairól faggatták.
Megszólalása után politikusok és szakértők is posztoltak a fiatalról a Facebookon, például Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke, Jámbor András ellenzéki képviselő, vagy Török Gábor politológus. Nem hagyta szó nélkül azonban a történteket Deutsch Tamás sem, aki a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben Török Gábornak, Jámbor Andrásnak és a szerinte „vezényszóra megszólaló tiszanyikoknak” üzent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
