Drágul a TAJ-kártya, díjemelések jönnek az egészségügyben
A módosítások célja, hogy a 2025-ös központi költségvetés előkészítése során megalapozzák az állami igazgatás egyes szegmenseinek pénzügyi fenntarthatóságát.
A jövő évi költségvetés miatt jelentős módosításokat tervez a kormány az egészségügyi és igazgatási szolgáltatások díjainál - írja a Portfolio.
A Belügyminisztérium új, társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezete jelentős változásokat irányoz elő az egészségügyi és igazgatási szolgáltatások területén.
A módosítások célja, hogy a 2025-ös központi költségvetés előkészítése során megalapozzák az állami igazgatás egyes szegmenseinek pénzügyi fenntarthatóságát, miközben a szabályozás és az eljárási rend korszerűsítése révén hatékonyabbá váljanak az érintett folyamatok
– idézi a normaszöveget a lap.
A Portfolio szerint a változások a lakosságot és a gazdasági szereplőket egyaránt érinthetik.
A tervezet legfeltűnőbb eleme a díjszabások emelkedése, ami számos területen jelentős költségnövekedést eredményezhet.
A díjemelések többek között a következőket érinthetik:
Az EU-egészségügyi kártya és a TAJ-szám igazolása 4000 forintra nő, míg eddig 3000 forint volt.
A gyógyszerrendeléshez szükséges számítógépes program minősítése 252 100 forintra emelkedik, szemben a korábbi 200 000 forintos összeggel.
A gyógyászati tevékenységi engedélyek kiadása és módosítása is drágább lesz: az első kiadás 400 000 forint, a módosítás 80 000 forint.
Ezek a díjemelések különösen azokat érinthetik, akik gyógyászati tevékenységet szeretnének kezdeni vagy már meglévő engedélyeiket kívánják módosítani.
Azonban a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásába való befogadása is jelentős költségnövekedést hoz. A díjak az eljárás típusától függően emelkednek.
Egyszerűsített eljárásrend esetén a gyógyszerek támogatásba való befogadásáért 400 000 forintot kell majd fizetni.
Normál eljárásrendben ez az összeg 2 000 000 forintra nő, míg tápszerek és egyéb szabványosított gyógyszerek esetében az egyszerűsített eljárás díja 40 000 forint.
A gyógyászati segédeszközök támogatásba való befogadásának díjai is emelkednek: az egyedi méretvétel alapján készült eszközök gyártására előírt követelmények meglétét például a telephely nagyságától függően ellenőrzik majd, ha elfogadják a jogszabályt. Egy 1–5 főt foglalkoztató telephely esetében ez 189 000 forintba kerülne, míg egy 10 főnél nagyobb létesítmény esetében az összeg elérné az 508 950 forintot.
Az orvostudományi kutatások engedélyezésére vonatkozó díjak is jelentősen emelkednek. Egy kutatás alapköltsége 500 000 forint lenne, amely telephelyenként további 33 000 forint kiegészítő díjjal egészülhet ki.
Emellett számos egyéb területen is jelentős változások várhatók.
Az orvostechnikai eszközök nyilvántartásba vételének alapdíja 97 065 forint lesz regisztrációnként.
Az orvosi szakvizsgák bizonyítványainak pótlása 4000 forint lesz.
Az egészségügyi szakirányú képzések részvételi díjai pedig 50 000 forintra emelkednek.
A tervezet szerint a módosítások a kihirdetést követő 31. napon lépnek hatályba. A társadalmi egyeztetés december 17-ig tart.
A jövő évi költségvetés miatt jelentős módosításokat tervez a kormány az egészségügyi és igazgatási szolgáltatások díjainál - írja a Portfolio.
A Belügyminisztérium új, társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezete jelentős változásokat irányoz elő az egészségügyi és igazgatási szolgáltatások területén.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Érezhetően nőtt a kormányablakok ügyfélforgalma január első hetében, miután jövő szerdától már csak a Digitális Állampolgár mobilalkalmazással vagy Ügyfélkapu+-szal – azaz kétfaktoros azonosítással – intézhetjük ügyeinket online az állami weboldalakon és alkalmazásokban, ezért megnövekedett kapacitással várják a kormányablakokban az ügyfeleket – közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium vasárnap.
A tárca az ügyintézés gyorsítása érdekében azt kéri az ügyfelektől, hogy már az ügyintézés előtt töltsék le telefonjukra a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást.
Aki az Ügyfélkapu+-t választja, és már van ügyfélkapuja, nem szükséges a kormányablakba mennie, hiszen otthon pár perc alatt regisztrálhat a biztonságosabb azonosítási módra.
A kormányablakok ügyféladatai alapján sokan az utolsó pillanatokra hagyták a regisztrációt a Digitális Állampolgárság programba. Míg tavaly a legforgalmasabb napon 85 ezren keresték fel az ügyfélszolgálatokat, addig január eleje óta az ügyfelek száma többször is átlépte a százezret, január 6-án pedig a 114 ezret is elérte.
Az ügyfelek negyede a Digitális Állampolgárság miatt keresi fel a kormányablakokat. A minisztérium azt kéri, hogy indulás előtt mindenki tájékozódjon az ügyintézés menetéről a Digitális Állampolgárság Program hivatalos weboldalán vagy a kormányhivatalok honlapján, és már indulás előtt töltse le az alkalmazást, hiszen ezzel jelentősen gyorsítható az ügyintézés.
Fontos, hogy mind az Ügyfélkapu+, mind a DÁP regisztrációt január 15. után is el lehet végezni
– hívták fel a figyelmet a közleményben.
A kormányablakok megnövelt kapacitással várják az utolsó napokban érkező ügyfeleket, azonban a várakozási idő időnként megnövekedhet.
Az ügyfélszolgálatok leterheltségéről a Kormányablak mobilalkalmazásban is tájékozódhatnak, sőt akár távoli sorszámhúzásra is lehetőség van – tájékoztatott a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium.
(MTI)
Érezhetően nőtt a kormányablakok ügyfélforgalma január első hetében, miután jövő szerdától már csak a Digitális Állampolgár mobilalkalmazással vagy Ügyfélkapu+-szal – azaz kétfaktoros azonosítással – intézhetjük ügyeinket online az állami weboldalakon és alkalmazásokban, ezért megnövekedett kapacitással várják a kormányablakokban az ügyfeleket – közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium vasárnap.
A tárca az ügyintézés gyorsítása érdekében azt kéri az ügyfelektől, hogy már az ügyintézés előtt töltsék le telefonjukra a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást.
Aki az Ügyfélkapu+-t választja, és már van ügyfélkapuja, nem szükséges a kormányablakba mennie, hiszen otthon pár perc alatt regisztrálhat a biztonságosabb azonosítási módra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor 1994-ben komolyan fontolgatta, hogy otthagyja a politikát, miután pártja, a Fidesz a vártnál sokkal rosszabbul szerepelt az országgyűlési választásokon. Erről Betlen János korábbi tévériporter, az MTV Híradójának egykori főszerkesztője beszélt a Blikk Talk! adásában.
A jelenlegi miniszterelnök akkoriban annyira elkeseredett a választási eredmények miatt, hogy jogászként tervezett dolgozni egy cégnél, mondta el Betlen.
„Ő olyan, mint egy sportoló, az az ember, aki nem szeret veszíteni. Ő hozta létre a pártot, építette fel még egyszer és még egyszer, és egész más formában, mint azelőtt volt”
– fogalmazott Betlen.
A tévés megerősítette, hogy nem városi legenda: Orbán még 1991-ben megkérdezte tőle, milyennek látja a Fidesz jövőjét. Ugyanakkor hozzátette, hogy sosem voltak barátok, és nem is találkoznak rendszeresen, bár Orbán gesztusai alapján úgy véli, rokonszenves emberként tekint rá. „Apró gesztusokból következtetek erre, például amikor temetéseken összefutottunk, mindig biccentett felém” – mesélte Betlen.
A volt tévés arról is beszélt, hogy bár nem csapódott egyik politikai oldalhoz sem, mindkét oldalról kapott kritikákat. Például élő adásban kérdezett kényes ügyekről politikusokat, amivel sokszor neheztelést váltott ki.
A Blikk szerint Betlen olyan ügyeket is felidézett, amikor barátai vádolták meg alaptalanul. Például Vitézy László rendező, akivel jó viszonyban voltak, azt terjesztette róla, hogy III/III-as ügynök volt. „Pedig engem átvilágítottak, így ez kizárt volt, és 1974-től a pártállami rendőrség amúgy is gyanús emberként tartott nyilván” – mondta Betlen.
A beszélgetés során Betlen a mai politikai kérdésekről is elmondta véleményét, például a migráció kapcsán.
„Minden országnak vannak szabályai, amelyek alapján beengedi, akit jónak lát. De tetszőleges mennyiségben, tetszőleges idő alatt, tetszőleges helyszínekről, kultúrákból nem lehet becsődíteni tömegeket egy országba anélkül, hogy annak súlyos következményei lennének hosszabb távon”
– fejtette ki álláspontját.
A teljes beszélgetés részletei a Blikk oldalán olvashatók.
Orbán Viktor 1994-ben komolyan fontolgatta, hogy otthagyja a politikát, miután pártja, a Fidesz a vártnál sokkal rosszabbul szerepelt az országgyűlési választásokon. Erről Betlen János korábbi tévériporter, az MTV Híradójának egykori főszerkesztője beszélt a Blikk Talk! adásában.
A jelenlegi miniszterelnök akkoriban annyira elkeseredett a választási eredmények miatt, hogy jogászként tervezett dolgozni egy cégnél, mondta el Betlen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Január 12-én vasárnap délután 4 órakor kezdődött a Második Reformkor (2RK) által szervezett tüntetés Budapesten, a Március 15. téren. Az esemény apropója az volt, hogy Rogán Antal neve felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára, amelyen az amerikai kormányzat által pénzügyi szankciók alá vont személyek és szervezetek szerepelnek. A tüntetésen a párt vezetői mellett Puzsér Róbert publicista és Pitz Dániel youtuber is felszólalt.
A helyszínen pár száz ember gyűlt össze, akik elsőként Burány Árpád, a Második Reformkor politikusának beszédét hallgathatták meg. Burány szerint példátlan, hogy az Egyesült Államok szövetséges ország hivatalban lévő miniszterét szankcionálja, és elmondta, hogy elvárták volna Rogán megszólalását, ami azonban nem történt meg. Ezután Pekárné Farkas Emese, a párt alelnöke következett, aki szerint Rogán szégyent hozott Magyarországra, és nemcsak neki, de „barátainak is” távoznia kell.
Pitz Dániel beszédében kiemelte, hogy Rogán legnagyobb bűne nem a korrupció, hanem az új médiatörvény és a propagandagépezet megalkotása. „A propagandaminisztert az USA szankciós listára helyezte, amiért meglátásuk szerint a magyarországi korrupció középpontjában áll, annak egyik fő működtetője” – mondta.
Puzsér Róbert szarkasztikus stílusban bírálta Rogánt és a Fidesz politikáját.
Beszédében többek között kijelentette, hogy szeretné, ha az ország Orbán Viktor után Rogán Antalra szállna, hogy „egy színarany Bugattivá változtassa azt”.
A tüntetés utolsó felszólalója Vona Gábor volt. A párt elnöke beszédében az időjárás viszontagságaira tett megjegyzést, mondván, hogy aki ezt kibírja, az Rogánt is képes leváltatni. Szerinte nagyobb szégyen nem szervezni tüntetést, mint szervezni egy olyat, ami nem lesz sikeres. A Fideszt egy Jenga toronyhoz hasonlította, ahol Orbán és Rogán a kulcselemek, és ha kihúznák őket, az egész rendszer összeomlana.
Január 12-én vasárnap délután 4 órakor kezdődött a Második Reformkor (2RK) által szervezett tüntetés Budapesten, a Március 15. téren. Az esemény apropója az volt, hogy Rogán Antal neve felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára, amelyen az amerikai kormányzat által pénzügyi szankciók alá vont személyek és szervezetek szerepelnek. A tüntetésen a párt vezetői mellett Puzsér Róbert publicista és Pitz Dániel youtuber is felszólalt.
A helyszínen pár száz ember gyűlt össze, akik elsőként Burány Árpád, a Második Reformkor politikusának beszédét hallgathatták meg. Burány szerint példátlan, hogy az Egyesült Államok szövetséges ország hivatalban lévő miniszterét szankcionálja, és elmondta, hogy elvárták volna Rogán megszólalását, ami azonban nem történt meg. Ezután Pekárné Farkas Emese, a párt alelnöke következett, aki szerint Rogán szégyent hozott Magyarországra, és nemcsak neki, de „barátainak is” távoznia kell.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy néhány milliós Opel Astra miatt veszíti el az otthonát a Pózsa-család - számolt be róla a Blikk. Az összes tartozásuk mára 12 millió forintra nőtt, küszöbön az árverés, a családfő minden hitét elvesztette.
Pózsa Imre és felesége még 2007-ben vettek fel egy svájci frank alapú hitelt, hogy felújítsák a régi családi házukat, és vegyenek egy autót.
2010-ben azonban a nő elveszítette a munkáját, így már nem boldogultak a törlesztőrészletekkel.
A házuk átkerült az eszközkezelőhöz, de végül sikerült velük megállapodni, így kötöttek egy 2045-ig tartó hitelszerződést, amit azóta is rendesen törlesztenek.
Az autó után is fizettek, volt hogy havonta több százezer forintot, de a járművet 2015-ben lefoglalta egy behajtó cég.
„A végrehajtót személyesen megkerestem az első levonás alkalmával még 2014-ben, aki biztosított róla, hogy a fele nyugdíjam bőven elég arra, hogy a levonások rendben megtörténjenek” - mondta Pózsa Imre a lapnak. A sokféle hitelt az autó lefoglalása után egyben törlesztette, ugyanis egyesítették azokat. Így azonban nem vette észre, hogy mintegy tíz éve egyetlen fillér sem ment az autó törlesztésére.
„Kiderült, hogy a volt végrehajtó a konkrét tartozásunkat – feltehetően a faktoring céggel megegyezve – parkolópályára tette, azaz egy fillért nem utaltatott a faktoringnak”
- vélekedett Imre. Az annak idején 4,5 millió forintért vett Astrára a lefoglalásig kifizetett 4 milliót, a faktoring cég, ami átvette a követelést tőkealap-tartozás címén újabb 4 milliót követel, valamint 8 milliót járulékként. Az összegre csak akkor derült fény, amikor az eredeti végrehajtót egy másik váltotta le.
„Azonnal tettem több fizetési ajánlatot a faktoringnak, vállaltam, hogy 3-5 év alatt részletekben a teljes tartozást kifizetem feléjük, de ezt szinte azonnal elutasították. Kétszer tettem 3-5 milliós egyszeri, nagy összegű befizetési vállalást, amit szintén elutasítottak” - mondta Imre a Blikknek.
A család házán most végrehajtási jog van. Imre fél áron akarja meghirdetni az ingatlant, így meg tudja előzni a végrehajtást. A férfi azonban úgy sejti, azért nem jött vevő, mert mindenki arra vár, hogy a kikiáltási árat levigyék 50, vagy akár 25 százalékra.
„Az árverési összegbe a végrehajtó bevonta az eszközkezelővel kötött, 2045-ben lejáró szerződésünket, valamint az elmaradt, addig vont más banki tartozásokat is, így közel 22 millió Ft-ra sikerült feltornásznia a tartozásunkat”
– mondta a férfi. Imre mostanra elveszítette minden hitét, sok ügyvéddel egyeztetett már, de senki nem talált megoldást az ügyre.
Egy néhány milliós Opel Astra miatt veszíti el az otthonát a Pózsa-család - számolt be róla a Blikk. Az összes tartozásuk mára 12 millió forintra nőtt, küszöbön az árverés, a családfő minden hitét elvesztette.
Pózsa Imre és felesége még 2007-ben vettek fel egy svájci frank alapú hitelt, hogy felújítsák a régi családi házukat, és vegyenek egy autót.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
