Dr. Novák Hunor szerint bűn hagyni, hogy a gyerek átessen a bárányhimlőn

Ez csak néhány hozzászólás, nagyon sok szülő kérte, hogy írjak a bárányhimlő elleni védőoltásról, mert az ellentmondó tanácsok miatt nem tudnak dönteni, hogy érdemes-e beadni. Nagyon helyes, ha egy XXI. századi szülő az interneten is tájékozódik egészségügyi témákban, de nem irigylem a szülőket, mert ennek az eredménye az, hogy ellentmondásos információkat, történeteket olvasnak, így aztán nem tudnak dönteni.

Ahogy megszokhatták, evidence-based, vagyis bizonyítékokra alapozó orvosként nem a régen tanultakra, sokszor elavult orvosi tankönyvekre támaszkodom, nem internetes honlapokon fellelhető eddigi írásokból gyúrok össze egy n+1-edik újabb cikket, hanem a legújabb nemzetközi publikációkra, irányelvekre és a legmodernebb oldalra, a közel 6.000 orvos és kutató által szerkesztett UpToDate.com naprakész javaslataira alapozva készítem el egyedülálló összefoglalóimat.

Sokan bizonyára azt fogják mondani a cikk elolvasása után: „nekünk az orvos pont az ellenkezőjét mondta, mint amit Ön ír”.

A probléma az, hogy a korszerű információk lassan terjednek, és bár tartanak továbbképzéseket ebben a témában is, sajnos nem minden orvoshoz jutottak még el a régi nézetek cáfolatai.

Sok szülő fél – tényleg kockázatos védőoltást beadni?

Egyre gyakrabban találkozom azzal, hogy a szülők félnek a védőoltásoktól, mert az interneten azt olvasták, hogy… Először is tehát fontos kicsit kitérni a védőoltások mellékhatásaira, kockázataira és a manapság egyre „divatosabb” védőoltás-ellenességre - bár szerencsésebb volna, ha ehelyett inkább a járványbarát szót használnánk.

A leggyakoribb tévhit, hogy a védőoltás, főleg az MMR-elleni vakcina autizmust okoz.

Ezt anno dr. Andrew Wakefield tanulmánya állította, amely a nívós Lancet folyóiratban jelent meg. Kiderült azonban, hogy Wakefield meghamisította a jegyzőkönyvet, ugyanis érdeke volt ilyen rémhírt terjeszteni. Hogy miért, arról Boldogkői professzor is írt:

Az egyik ok az, hogy egy autista gyermekek szüleit képviselő ügyvéd jelentős összeget fizetett Wakefieldnek a „pozitív” eredményekért. Ha ugyanis kiderül, hogy az autizmust a védőoltás okozta, akkor a szülők jelentős kártérítésre számíthattak volna a vakcinagyártó cégtől. A másik, talán fontosabb indok az lehetett, hogy Wakefield már a cikke előtt kilenc hónappal szabadalmi kérvényt nyújtott be egy saját fejlesztésű egykomponensű kanyaró-ellenes vakcinára, magyarán ki akarta ütni az ellenfelet, az akkor már 10 éve a brit piacon lévő MMR vakcinát.

Szép kis történet, ugye? Azóta egyébként kutatók ezrei vizsgálták a kérdést szerte a világon, és

teljesen egyértelműen kiderült, hogy a védőoltás NEM okoz autizmust.

Annak ellenére tehát, hogy ez egy rengetegszer megcáfolt butaság, a mai napig terjed különféle „alternatív” gyógymódokat, pl.: homeopátiát is népszerűsítő oldalakon, hogy az MMR-vakcina autizmust okoz. Az oltásellenes klubok rendszeresen terjesztenek leleplező írásokat, tudományosnak tűnő cikkeket és videókat a védőoltások veszélyeiről, de mielőtt egy szavukat is elhiszed, érdemes megnézni, mennyire lehet komolyan venni az oltásellenes szubkultúra állításait.

Sok ezren követik az Oltáskritikus Életvédő mozgalmat, ami többek között azt a szenzációs felfedezést is hirdeti, hogy a méhnyakrákot okozó HPV vírus fizikai találkozás, szexuális érintkezés nélkül, online flörtöléssel, chateléssel is terjed - az internetkábelen keresztül a lányok hüvelyébe ugrik a HPV. Igen, ezt komolyan gondolják, nőgyógyász orvosra hivatkoznak, majd hozzáteszik: „a valóság nagyon komplex, a tudomány sehol sincs.”

Ezt követően pedig a védőoltások káros hatásairól írnak – bár a laikust a szakszavak használata megtévesztheti, ezen írásaik is hasonlóan nonszensz állításokat tartalmaznak. De nem kell aggódni, a megijesztett szülőknek tanácsot is adnak: etessenek parlagfüvet a gyerekükkel! Ugyanis állításuk szerint „a parlagfű van annyira intelligens, hogy helyrerakja az MMR vakcina okozta genetikai sérüléseket.” Hozzáteszik, a parlagfű rendszeres fogyasztása segít az oltáskárosodás enyhítésében: "a parlagfű az ízületi gyulladásoktól kezdve az agyhártyagyulladáson keresztül a cukorbetegségig mindenre univerzális csodaszer. Irtás helyett: együk!"

A fenti állításaik azt gondolom jól bemutatják, hogy az efféle szervezetek semmiféle oltásokkal, orvostudománnyal kapcsolatos állításait nem lehet komolyan venni.

Életveszélyes tanácsokat osztogatnak a szülőknek akkor, amikor a védőoltásokról akarják lebeszélni őket, és akkor is, amikor agyhártyagyulladásra parlagfűevést javasolnak.

Hogy mennyire veszélyesek a gyerekekre is, azt jól tükrözi, hogy az egyik fő védőoltás ellenes szervezet vezetőjének újszülöttje hat hetes korában meghalt, aminek kapcsán rendőrségi és gyámhivatali eljárás is indult, erről az RTL Klub riportot is készített – de ez a kijózanító pofon sem volt elég, életveszélyes tanaikat továbbra is hirdetik.

Az oltások kockázata SOKKAL kisebb, mintha a betegséget kapjuk el

A valóság nem fekete vagy fehér, ennél komplexebb gondolkodás kell ahhoz, hogy a helyzetet megértsük. Minden oltásnak van kockázata, lehet mellékhatása, ahogy annak is, ha beveszünk egy fájdalomcsillapítót (ha allergiásak vagyunk a gyógyszerre, bele is halhatunk!), és annak is, ha elmegyünk moziba (hiszen elüthet egy kocsi útközben). Ha nagyon primitíven gondolkodnánk, mondhatnánk, hogy a védőoltás veszélyes, de valójában mindig a kockázat és előny, haszon arányát kell mérlegelnünk.

Például a kanyaró elleni kötelező védőoltásnak lehetnek súlyos szövődményei is, akár agyvelőgyulladást is okozhat az oltás (pontosabban a benne lévő gyengített kanyaróvírus), de ez iszonyatosan ritka: egymillió oltás közül kevesebb mint egyszer alakulhat ki (az USA-ban 1963-1993 között 240 millió ilyen vakcinát adtak be az, ezek átfogó elemzésekor kapták ezt az adatot).

A világszerte sok százmilliónyi beadott oltás miatt ez azt jelenti, hogy a világon több olyan ember is lehet, aki maradandó károsodást szenvedett egyértelműen az oltás, pontosabban a gyengített kanyaróvírus következtében kialakuló agyvelőgyulladás miatt. Be lehet őket mutatni angol/német nyelvű oltásellenes leleplező filmben „oltáskárosultként”, és lehet ezen szörnyülködni, de oltás nélkül, a kanyaróval történő természetes megfertőződéskor az agyvelőgyulladás sokkal-sokkal gyakoribb, 1000-ből egy (!) gyereknél kialakul.

A kanyaró az egyik legagresszívebben terjedő vírus a földön, hogy mennyire veszélyes, azt jól tükrözi, hogy míg a rettegett ebolánál 1 fertőzött ember átlagosan 2-3 másikat fertőzhet meg, addig egy kanyarós ember átlagosan 12-18 másik embert betegít meg a környezetében. Ha nincs védőoltás, szinte minden gyermek elkapná a kanyarót, iszonyatos járványok törhetnének ki.

Magyarul ha nem oltanánk kanyaró ellen, több mint 1000-szer annyi agyvelőgyulladást átélt, károsodott ember élne ma a földön.

Az MMR-védőoltás során egy gyengített, részben lefegyverzett vírussal „támadtatjuk meg” a szervezetet, kialakul a védettség: védőoltással az agyvelőgyulladás esélye több mint 1000-szer kisebb, mintha nem oltjuk be a gyereket. Ugyanez igaz a többi oltás „mellékhatásával”, „kockázatával” kapcsolatban is:

nem a rémhíreket kell elhinni, hanem reálisan kell látni a helyzetet.

Mivel az oltásellenes hisztéria külföldön is terjed, az összeesküvés-elméletek nagyon népszerűek, ezért rég legyőzöttnek hitt betegségek támadnak fel újra: nemrég Disneylandban tört ki kanyarójárvány, Franciaországban pedig az évtizedek óta nem észlelt torokgyíkba halt bele egy kisfiú, akinek szülei elhitték az oltásellenes propagandát, ami szerint felesleges, sőt káros a diftéria elleni védőoltás beadása. Gyermekük halála után azt mondták: átverve érzik magukat.

Védőoltással egy adott betegség szövődményeinek gyakoriságát, súlyosságát tudjuk nagyságrendekkel csökkenteni. A védőoltás olyan, mint a kocsiban a légzsák, az ABS fékrendszer, a jól tapadó gumi és a különféle biztonsági berendezések: segítségükkel kisebb az esélye, hogy a kocsi kicsússzon a kanyarban, karambol esetén pedig kisebb az esély a halálos kimenetelre. Ha a védőoltásokról részletesebben tájékozódna, ezt a hiteles forrást tudom ajánlani.

Ma már nem igaz, hogy „a bárányhimlőn minél előbb át kell esni”

A bárányhimlő (varicella, chickenpox) az egyik leggyakoribb fertőző betegség, amin a gyerekek elsöprő többsége átesik; hazánkban évente legalább kb. 40-50 ezer új esetet regisztrálnak. Tipikus esetben bárányhimlős kiütések után a vírus a szervezetben lappang életünk végéig, majd felnőttkorban történő reaktiválódásakor (például a mellkason) övsömör nevű kiütéses betegséget hozhat létre. De ez nem mindig van így, a tévhitekkel ellentétben nem csak egyszer, hanem akár többször is lehet valaki bárányhimlős.

Nagyon elterjedt nézet a szülők (és az orvosok, egészségügyi dolgozók egy részének) körében, hogy az a jó, ha a gyermek minél hamarabb természetes úton elkapja a bárányhimlőt és átesik a fertőzésen. Ez a nézet több száz évvel ezelőttről ered, és nem teljesen alaptalan, azt ugyanis már régen is tudták, és tény, hogy akik nem fiatal korukban kapják el a bárányhimlőt, hanem serdülőkorban vagy felnőttként, akkor a fertőzés sokkal súlyosabb lefolyású, gyakrabban jár szövődménnyel.

Mivel akkoriban nem volt védőoltás, ezért valóban csak azt tudták tenni a bárányhimlő és szövődmények enyhítése érdekében, hogy minél hamarabb „megfertőztették„ gyereküket bárányhimlővel, hogy enyhébb lefolyású legyen a betegség. Ugyanakkor a fiatalon elkapott bárányhimlő is okozhat ugyanúgy súlyos szövődményeket – tehát a 21. században, a védőoltások korában

már nem igaz, hogy oltás helyett jobb, ha a gyermek minél előbb természetes úton fertőződik meg.

Mivel még mindig él a tévhit, hogy „a bárányhimlőt minél előbb célszerű elkapni”, ezért mindent meg is tesznek ennek érdekében a szülők. Már én is találkoztam több olyan gyerekkel, akit szándékosan „bárányhimlő-partiba” (!) vittek a szüleik, azaz egy masszívan bárányhimlős, fertőző gyerekhez vittek sok másik egészséges gyereket, hogy elkaphassák tőle a bárányhimlőt. Az egyik szülő azt mesélte nekem, hogy amikor híre ment a faluban, hogy bárányhimlős lett néhány gyerek, még a távoli településekről is vitték, özönlöttek hozzájuk a még bárányhimlőn át nem esett gyerekek – a szülők ugyanis alig várták, hogy elkaphassa gyerekük… Néhány évvel ezelőtt még arról is olvasni lehetett, hogy külföldön egy nő bárányhimlős nyalókát árult Facebookon a szülőknek, hogy könnyen meg tudják fertőzni gyereküket.

Akik olvassák oldalamat, ismerhetik a mottómat: Nem azt mondom, amit a szülők hallani akarnak, hanem az igazat! Most is ki kell ábrándítsak sokakat: a bárányhimlőt elkapni egyáltalán nem jó ötlet, sőt, elég kockázatos!

A bárányhimlő nem veszélytelen: valójában báránybőrbe bújt farkas

A bárányhimlő az esetek egy jó részében, becslések szerint minden tizedik gyermeknél szövődménnyel jár, és a nagy baj, hogy nem tudjuk biztosan megjósolni, ki lesz az, akin csak kiütések jelennek meg (bár az sem egy kellemes betegség), és ki az, akinél komplikáció lép fel.

A tapasztalat az, hogy hazánkban egyre több a szövődményes eset: két év alatt több mint 1600 (!!!) magyar kisgyereket kellett kórházban kezelni bárányhimlős szövődmény miatt. A bárányhimlő szövődményeként bőrfertőzés, vérmérgezés (szepszis, a keringés összeomlása), tüdőgyulladás, súlyos májgyulladás, epilepszia-szerű görcsök, agyvelőgyulladás, bénulás és teljes vakság alakulhat ki.

A bárányhimlő az immunrendszert tartósan legyengíti, megviseli,

így utána sokkal könnyebben kap el más betegségeket a gyerek. Tévhit, hogy az „erős immunrendszerű”, makk egészséges gyerekekre nem veszélyes a bárányhimlő: a Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályán közel a bárányhimlő súlyos szövődményei miatt kezelésre szoruló gyerekek 76%-a korábban teljesen egészséges volt, ez derült ki a nemrég befejezett adatfeldolgozásból, ami egybecseng a nemzetközi adatokkal.

Furcsa, hogy a közvélekedés szerint a magas láz veszélyes, a bárányhimlő pedig nem – noha valójában ezeknek pont a fordítottja igaz. Nem veszélyes a bárányhimlő? Vajon mit szólnának ehhez azok a magyar szülők, akiknek gyermeke nemrég 12 évesen megvakult a bárányhimlő miatt? Vagy azok a magyar szülők, akiknek nemrég négy éves gyerekük halt bele a bárányhimlő szövődményeibe? A példákat hosszasan sorolhatnánk, ezek nemrég megtörtént esetek hazánkban, és az Ön gyerekével is megtörténhet!

Sajnos én is találkoztam már több súlyos bárányhimlős komplikációval, részt vettem a kezelésben és nagyon mérges voltam, hiszen többeket közülük direkt „bárányhimlő-partiba” vittek a szülők, mert úgy hallották, jó ötlet, ha hamar megfertőződik. Mindezek a szörnyű esetek oltással elkerülhetőek lettek volna. Persze ez nem a szülők hibája, ők csak jót akartak, de ezért fontos, hogy a tévhiteket eloszlassuk és helyet kapjanak a korrekt információk, ezért küzdök cikkeimmel.

Dr. Mészner Zsófia és dr. Kulcsár Andrea bárányhimlős betegekről készített elrettentő képeiket az interneten bárki megtekintheti, aki a Google-ben rákeres. A linkre kattintva te is megnézheted, hogy milyen lehet egy bárányhimlő eredménye akár egy egyébként teljesen egészséges, erős immunrendszerű egyénnél is.

Maximálisan egyetértek dr. Kulcsár Andrea gyermekgyógyász szavaival:

„Két évtizedes tapasztalat alapján állítom, hogy a gyermek számára a legfölöslegesebb szenvedést a bárányhimlő, illetve szövődményei okozzák. Azért fölösleges, mert egyszerűen megelőzhető. A 21. században bűn megbetegedni és bűn szenvedni olyan betegségtől, ami elkerülhető volna.”

Mit kell tudni a bárányhimlő elleni védőoltásról, mennyire biztonságos, meddig nyújt védettséget, melyiket érdemes beadni? A teljes cikket ITT olvashatod el!

Címkép: Wikipédia

Ha Dr. Novák Hunor többi cikke is érdekel, kattints ide, a honlapjára!