HÍREK
A Rovatból

Dopeman: Magyar Péter nem alternatíva, csak egy renegát fideszes

A rapper egy hosszú interjúban beszélt többek között arról, hogy szerinte Orbán Viktor egy „zen man”, míg Magyar Péter a „gyűlölet papja”.


Dopeman, az egykori lázadó rapper ma már fideszes tartalomgyártóként és a Digitális Polgári Körök egyik arcaként tűnik fel a médiában. A nőgyűlölő dalszövegei miatt nemrég több újságíró is kérdőre vont fideszes politikusokat, mondván, miért férnek bele a szellemiségükbe a rapper erőszakos tartalmú dalai, miközben Majka fejlövős performanszán az egész kormányoldal kiakadt.

Az előadó most az Indexnek adott interjújában reagál a személye körül kialakult vitás helyzetre. A beszélgetésben azt állította, meghívásra jutott el a Karmelitába, ahol személyesen is találkozott Orbán Viktorral. Részletesen beszámolt arról is, hogy hogyan jutott el a miniszterelnök melletti kiállásig.

Dopeman elmondása szerint az államtitkárságtól hívták fel, hogy részt venne-e a találkozón, ahol a miniszterelnök is ott lesz. Nem volt kérdés, hogy elmegy, mert mindig is érdekelte Orbán Viktor személye. „Izgat, mint ember. Már jó ideje figyelem, mit és hogyan csinál, látom benne a víziót, a stratégiát és a nemzetjobbító szándékot.” A találkozón a Digitális Polgári Körök megalapításáról volt szó, amiről később úgy fogalmazott: „A polgári körök a polgári értékek nevében a csöndes többségnek kívánnak platformot adni.”

Dopeman az interjúban közölte: a politikai hangulatot ma már a gyűlölet határozza meg, és ezért szerinte Magyar Péter okolható. „Most már a gyűlölet viszi őt magával. A másik oldal ebben nem versenyképes, nem is kell annak lennie.”

A rapper úgy látja, hogy Magyar Péter „nem alternatíva, csak egy renegát fideszes”, és szerinte nem a felesége miatt sértődött meg, „hanem mert nem jött össze a zsíros meló”.

A zenész amúgy azt gondolja, ő maga nem lett a Fidesz megmondóembere. „A szavam ott van, ahol a tököm, ahogy Tony Montana mondta, tehát nem eladó.” Bár sok kérdésben egyetért Orbán Viktorral, nem kíván hivatalos szerepet vállalni. Inkább „a magyar néplélek működésével” kezdene valamit, mert a társadalom egyszerre szabadságszerető és apakereső.

„A magyar társadalom a sértett gyermek állapotában van.”

A zenész felelevenítette, hogyan jutott el a rendszerkritikus időszakától a mai pozíciójáig. 2010-ben a „Bazmeg!” című számával szerette volna megragadni a hangulatot: „Mindenkit elküldtem a picsába.” Azt mondja, az O1G-korszakban született lázadókhoz képest ő valódi következményekkel szembesült.

„Behívtak a rendőrségre... A szólásszabadságom miatt cseszegetnek.”

A pénzügyekkel foglalkozó Dopeman szerint a munkásosztály helyzete sokat javult, és úgy látja, hogy „a baloldali politikát kivették a baloldal kezéből”. A változást egyfajta spirituális felismerésként írja le: „Elkezdtem megérteni a vízióit... Fontossá vált, hogy a magyarságot fenn akarja tartani.”

A 2026-os választásokról és energiákról

A 2026-os választás kampányát egyébként spirituális szempontból látja. „Az emberek butulnak... Káli-juga van, vészkorszak jön.” Magyar Pétert a „gyűlölet papjának” nevezte, szerinte „a gyűlöletet alkalmazó ember maga is gyűlöletté válik”. Orbán Viktort ezzel szemben úgy látja, mint aki nem gyűlölettel válaszol, hanem konszenzusra törekszik. Szerinte a miniszterelnök egy „zen man”.

Dopeman hangsúlyozta: buddhistaként ma már megbánással tekint vissza egyes tetteire, például amikor 2013-ban belerúgott egy Orbán-szobor fejébe: „A rendszert rúgtam odébb.” Elmondta, hogy „exkuzálta magát”, de nem anyagi haszonszerzés miatt, hanem a belső fejlődése okán.

A korábbi dalszövegeivel kapcsolatos kritikákra úgy reagált, „25 évvel ezelőtt készítettem egy lemezt, ami nem szólt másról, csak a polgárpukkasztásról.” Közölte: ma már nem tud azonosulni ezekkel a sorokkal, de vállalja, hogy ő írta őket.

A Pride-dal kapcsolatban is kérdezték. Kijelentette, hogy semminek sem támogatja a betiltását, de „a fartúrás egyik vallásnak sem a kedvence”. Hozzátette, hogy neki ezzel nincsen problémája, elfogadja, mert „ízlések és pofonok.” A Pride szerinte nem érdekelné, ha nem lenne belőle polgárjogi mozgalom. „Nem érdekel, hogy ki kivel dug. De furcsállom, amikor ehhez polgárjogi mozgalmat állítanak.”

Dopeman szerint Orbán Viktor „olyan éles, mint egy Hattori Hanzó”, és „tökéletesen működő mechanizmus” jellemzi. A rapper ma már mellette áll, de saját szavai szerint nem zárja ki, hogy egyszer más politikai erőt is támogasson.

„Ha olyat mutatnának, ami számomra pragmatikus alapon vonzóbb”

- jegyezte meg az interjúban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Óriási siker!” – Magyar Péter szerint a TISZA hét szavazata mentette meg a magyar gazdákat a Mercosur-egyezménytől
A pártelnök szerint hajszálon múlt a magyar gazdák sorsa, mindössze tíz szavazat döntött. Azt írta, a Fidesz képviselői közül nem is volt mindenki jelen az ülésen.


„Óriási siker! A TISZA hét EP képviselőjének szavazatával sikerült megvédeni a magyar gazdákat a Mercosur egyezmény káros hatásaitól!” – írta Magyar Péter a Facebook-oldalán.

Mint írta, az Európai Parlament szűk többséggel fogadott el egy néppárti képviselők által benyújtott javaslatot, amely megakadályozza a szerinte „rendkívül hátrányos” Mercosur egyezmény hatályba lépését. Ezt írta:

„334 igent és 324 nemet kapott a javaslat. Ha a TISZA képviselői nem így szavaztak volna, akkor nem sikerült volna megvédeni a magyar gazdákat.”

Magyar Péter azt is állította, hogy a Fidesznek nem volt minden képviselője jelen a szavazásnál.

Úgy véli, a TISZA és a Néppárt elérte azt az Európai Parlamentben, ami az Orbán-kormánynak nem sikerült a Tanácsban.

Hozzátette, ha nincs a néppárti javaslat, vagy azt nem támogatja a TISZA mind a hét képviselője, akkor a magyar gazdák és a teljes magyar mezőgazdaság óriási bajba került volna.

A politikus szerint „Orbán csak beszél, a propaganda csak hazudik, a TISZA viszont cselekszik.”

Bejegyzésében felszólította az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy „fogadják el az Európai Parlament döntését, és ne menjenek szembe az európai gazdák érdekével!”. Orbán Viktort pedig arra szólította fel, hogy álljon a magyar gazdák mellé, és „végezze el azt a munkát, amit a TISZA elvégzett az Európai Parlamentben”. A poszt végén feltette a kérdést, hogy hol vannak most a „gazdának maszkírozott, közpénzfaló propagandisták”.

Az Európai Parlament szerdai szavazásának tárgya az volt, hogy előzetes véleményt kérjenek-e az Európai Unió Bíróságától (CJEU) az EU–Mercosur megállapodás uniós szerződésekkel való összhangjáról. A kezdeményezés 334 igen és 324 nem szavazattal ment át, ami a Parlament hozzájárulási eljárását a Bíróság véleményének megérkezéséig felfüggeszti. Amennyiben a Bíróság negatív véleményt ad, a megállapodás a jelenlegi formájában nem léphet hatályba.

A Tanács január 9-én felhatalmazást adott a megállapodás aláírására, ami január 17-én meg is történt. A csomagot azonban továbbra is politikai viták övezik a mezőgazdasági verseny és a környezeti garanciák miatt. A Tanácsban több tagállam, köztük Magyarország, Franciaország és Ausztria is ellenezte a megállapodást, de az minősített többséggel átment, miközben több országban gazdatüntetések zajlanak.

Az Európai Néppárt (EPP) vezetése, amelynek frakciójához a TISZA Párt hét képviselője is csatlakozott, a szavazás előtti napokban nyilvánosan támogatta a megállapodást, és arra figyelmeztetett, hogy a Bírósághoz fordulás hónapokra leállíthatja a ratifikációt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Donald Trump: nincs visszaút Grönland kapcsán, a NATO „boldog lesz, és mi is boldogok leszünk”
Az amerikai elnök a davosi fórum előtt ismét kijelentette, hogy a sziget kell az Egyesült Államoknak, korábban a katonai erő bevetését sem zárta ki. A grönlandiak és a dánok értetlenül állnak a követelések előtt.


Donald Trump amerikai elnök megerősítette Grönland megszerzésére tett fenyegetéseit, kijelentve, hogy „nincs visszaút”. Amikor egy sajtótájékoztatón megkérdezték, meddig hajlandó elmenni a félautonóm dán területért, csupán annyit felelt: „Majd meglátják” – írja a BBC.

Az elnök a davosi Világgazdasági Fórumra tartott, de az Air Force One kisebb elektromos hibája miatt a gépe visszafordult, így Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint körülbelül három órás késéssel érkezik meg a szerdai csúcstalálkozóra.

Trump közölte, hogy „rengeteg megbeszélés van betervezve Grönlanddal kapcsolatban”, és hozzátette, hogy „Grönlandon elég jól fognak alakulni a dolgok”. Amikor a BBC azt firtatta, hogy a NATO esetleges szétesése megérné-e neki Grönlandot, Trump így válaszolt: „Senki sem tett többet a NATO-ért, mint én, minden tekintetben.”

Majd Kijelentette, hogy a szövetség „boldog lesz, és mi is boldogok leszünk”, mert szükség van rá a világbiztonság érdekében. Ugyanakkor korábban kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a NATO szükség esetén az Egyesült Államok segítségére sietne-e. „Tudom, hogy mi a [NATO] segítségére sietünk, de tényleg megkérdőjelezem, hogy ők a miénkre sietnének-e” – mondta. Amikor az NBC News kedden arról kérdezte, alkalmazna-e katonai erőt a terület elfoglalására, az elnök így felelt: „Nem kommentálom.”

A nemzetközi rend felborulásával játszik Trump

Naaja Nathanielsen, Grönland ipari és természeti erőforrásokért felelős minisztere a BBC Newsnightnak azt mondta, a grönlandiak értetlenül állnak az elnök követelései előtt. „Nem akarunk amerikaiak lenni, és ezt elég világosan jeleztük” – fogalmazott a miniszter, majd feltette a kérdést: „Milyen értéket tulajdonítanak a kultúránknak és annak a jogunknak, hogy mi dönthessünk a jövőben velünk kapcsolatos ügyekről?” Az ügyre reagálva Emmanuel Macron francia elnök egy „szabályok nélküli világ felé való elmozdulásra” figyelmeztetett, míg Mark Carney kanadai miniszterelnök szerint a „régi rend nem tér vissza”.

Grönland megszerzésének akadályozása miatt az Egyesült Államok büntetővámokat jelentett be európai országokkal szemben, és az EU is komoly válaszlépésekről egyeztet.

Trump érdeklődése Grönland iránt nem új keletű: 2019-ben már felvetette a sziget megvásárlásának ötletét, de azt Koppenhága és Nuuk is határozottan elutasította.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök akkor „abszurdnak” nevezte a felvetést, amire válaszul Trump lemondta dániai látogatását. Az arktiszi térség stratégiai jelentősége közben folyamatosan nő. Grönlandon található az amerikai haderő Pituffik Űrbázisa, amely kulcsfontosságú a korai előrejelző rendszerek és a logisztika szempontjából, a térség pedig gazdag nyersanyagokban, például ritkaföldfémekben. A NATO északi bővülése, Svédország 2024. márciusi csatlakozásával, szintén felértékelte a régió szerepét a kollektív védelemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kiderült, kinek a kezébe kerül a kiürített Szőlő utcai javítóintézet
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága azt közölte, a bezárásra ítélt intézmény épületének jövőbeni sorsáról és hasznosításáról a továbbiakban a vagyonkezelő dönt majd.


Az állami ingatlanok feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) veszi át a Szőlő utcai javítóintézet épületét, miután az intézményt azonnali hatállyal kiürítették – tudta meg a hvg.hu. Az ingatlan jövőbeni sorsáról és hasznosításáról a továbbiakban a vagyonkezelő dönt majd.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) azzal indokolta a lapnak az épület átadását, hogy a javítóintézeti rendszer átalakulása következtében az ingatlanban a jövőben már nem látnak el belügyi szakmai feladatokat. Mivel a funkcióját vesztett épület kikerül a büntetés-végrehajtás fenntartása alól, annak további kezelése az MNV hatáskörébe kerül.

Az ingatlan átadását lehetővé tevő kiürítés rendkívüli sebességgel zajlott. A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett rendelet január 19-i megjelenését követően már másnap, január 20-án befejeződött a bentlakók átszállítása más intézményekbe.

A sietség mértékét jelzi, hogy a HVG forrása szerint a fiataloknak még a pénteken záruló félév vizsgáit sem hagyták befejezni.

Az intézmény jogutód nélküli megszüntetésének és az ingatlan teljes átadásának végső határideje március 14.

Az épület funkcióváltását és a vagyonkezelőhöz kerülését súlyos előzmények alapozták meg. Tavaly decemberben az intézet akkori vezetését bántalmazás gyanújával letartóztatták, ezt követően a kormány a „rend helyreállítására” hivatkozva vonta be a BVOP-t, ez a folyamat torkollott most az ingatlan kiürítésébe.

A bezárással az épületben dolgozó személyzet sorsa is megpecsételődött: a 72 munkavállalóból a próbaidősöket elbocsátották, a többieket állásidőre rendelték.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tiltakoznak: Ukrajna berendelte a magyar nagykövetet a kormány petíciója miatt
A nagykövetet tájékoztatták, hogy Ukrajna korlátozhatja a magyar kormánytagok beutazását Kárpátaljára. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy véli, hogy a lépés magyarellenes. Szerinte az ukránok „tovább feszítik a húrt”, de a petíciót mindenképp végigviszik.


Újabb fejezetéhez érkezett a magyar-ukrán diplomáciai vita: Ukrajna szerdán berendelte a magyar nagykövetet, hogy tiltakozzon a kormány által a 800 milliárd dollár Ukrajnába küldése ellen szervezett nemzeti petíció miatt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy Facebook-videóban.

A tárcavezető reakciójában „nagyon durva” beavatkozásnak nevezte a lépést Magyarország belügyeibe. A miniszter szerint végig fogják vinni a nemzeti petíciót, függetlenül attól, hogy az ukránok hogyan tiltakoznak és még hányszor rendelik be a magyar nagykövetet.

Szijjártó szerint az ukránok azt is közölték, hogy korlátozni fogják a magyar kormányzati tisztségviselők utazását és látogatásait Kárpátalján. Ezt a külügyminiszter az európai értékekkel és szabályokkal ellentétes, újabb magyarellenes lépésnek nevezte.

A magyar kormány narratívája szerint Ukrajna középtávú finanszírozási igényei rendkívüli terhet jelentenének a magyar adófizetőknek. Orbán Viktor és a kormányzati anyagok 800 milliárd dollár vagy euró nagyságrendű, évtizedes ukrán igénnyel érvelnek, amiből Magyarországra több milliárd dolláros teher hárulna. A kormány ebből vezeti le a nemzeti petíció szükségességét, amit Orbán Viktor múlt hét pénteken jelentett be a Kossuth Rádióban.

Ukrajna nem először kérette be a magyar nagykövetet, és a múltban Budapest is tett már hasonló lépést. Az ukrán külügyminisztérium korábban több alkalommal is közölte, hogy a magyar kormány „barátságtalan” megnyilvánulásai és kampányai miatt kérette be a magyar nagykövetet, és bírálta, hogy Budapest belpolitikai célokra használja Ukrajnát. Kijev visszautasítja, hogy beavatkozna a magyar belügyekbe, és hangsúlyozza, hogy az ország háborúban áll, a magyar kormányzati kommunikációt pedig „sértőnek” tartja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk