HÍREK
A Rovatból

Döntött az NVB: keddtől számolják újra a főpolgármester-választáson leadott szavazatokat

A bizottság közölte, hogy még a héten meglesz az eredmény. Azt ígérték, hogy a közel 782 ezer érvényes szavazólap ellenőrzését nemzetközi megfigyelők jelenlétében bonyolítják le, és a sajtó számára is nyilvános lesz.


A Kúria vasárnap elrendelte

a főpolgármester-választáson leadott összes érvényes szavazat átvizsgálását és újraszámlálását. Az újraszámlálás eredményének meghatározása után állapítják meg a választás végeredményét.

A döntés ellen nincs helye további jogorvoslatnak.

Hétfő délután döntött a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) arról, hogyan és mikor számolják újra a főpolgármester-választáson leadott érvényes szavazatokat.

Sasvári Róbert László, az NVB elnöke megállapította, hogy a testület határozatképes, majd elfogadták a napirendet, amely az újraszámlálás lebonyolításáról szólt.

Az újraszámlálás július 9., 10. és 11. között zajlik majd. A szavazatokat kerületenként számolják újra, a polgármesteri hivatalokban.

Az NVB felkérte a helyi választási irodákat, hogy csomagolják újra a szavazólapokat, és gondoskodjanak arról, hogy az urnák felbontásakor az ellenzéki választási bizottsági tagok is jelen legyenek.

A problémás szavazatokat pénteken, egy reggel kilenc órakor kezdődő ülésen vitatják meg, és még aznap eredményt hirdetnek.

Az újraszámlálást nemzetközi megfigyelők jelenlétében bonyolítják le, és a sajtó számára is nyilvános lesz. Az ellenzéki tagok kifogásolták a Kúria döntését, de hangsúlyozták, hogy végrehajtják azt. Litresits András (MSZP) szerint jogi káoszt teremtett a Kúria, de kényszerhelyzetben vannak. Avarkeszi Dezső (DK) kötelességüknek tartja a számlálást, de kikéri magának a Kúria azon részét, hogy az NVB tévedett. Csonka Krisztián (LMP) elmondta, hogy a határozatot közösen dolgozták ki, hogy biztosítsák a megfelelő garanciákat.

A határozatot nem sokkal fél négy előtt 13 igen és 1 nem szavazattal fogadták el, egyedül a párbeszédes Fazekas Tamás szavazott ellene.

A június 9-i duplaválasztást követően csaknem 25 ezer szavazatot kellett újraszámolniuk, most pedig közel 782 ezer érvényes szavazólapot kell újraszámolniuk. Mindez hat nap alatt zajlik le, így szombatig újra eredményt hirdetnek a Karácsony-Vitézy csatában.

Vitézy Dávid szerint a szoros eredmény és a magas tévesztési arány miatt teljes újraszámlálásra van szükség. Azt kérte, hogy a pártok delegáltjai is legyenek jelen az urnák felnyitásakor, és biztosítsák a nyilvánosságot.

Karácsony Gergely szerint az alkotmánybírák politikai elvárásnak akartak megfelelni, ezért újraszámoltatják a szavazatokat. Hangsúlyozta, hogy a Kúria döntését elfogadja, de nem fordulhat elő, hogy az ellenzéki választási bizottsági tagok jelenléte nélkül bontsák fel az urnákat. Azt javasolta, hogy az NVB tagjai a kerületi választási irodákban számolják újra a szavazatokat. "Minden más megoldást választási csalási kísérletként fogok értelmezni!" - jelentette ki Karácsony.

Forrás: 24.hu

A döntés előzménye:

Az Alkotmánybíróság pénteki határozata szerint a Kúria korábbi, június 26-i végzése alaptörvény-ellenes volt, ezért új döntést kellett hozniuk. A Kúria háromtagú tanácsa azzal indokolta az újraszámlálást, hogy a jelöltek között nagyon alacsony volt a szavazatkülönbség, mindössze 0,005 ezrelék. Ezért a demokratikus választás tisztaságának megóvása érdekében szükséges az érvényes szavazatok újraszámlálása.

A Kúria nem találta megalapozottnak Vitézy Dávid állítását, miszerint a IV. és VII. kerületi szavazókörökben a magas számú érvénytelen szavazat választói megtévesztés eredménye lenne. Az érvénytelen szavazatok magas arányának és a jelöltek nevének áthúzásának oksági kapcsolatát nem sikerült bizonyítani.

Karácsony Gergely kérelmét, amely a választás eredményének megsemmisítését és a választás megismétlését kérte, a Kúria elutasította. Indoklásuk szerint Karácsonynak részletesen be kellett volna mutatnia az újraszámlálás során elkövetett jogsértéseket, és bizonyítania kellett volna, hogy ezek érdemben befolyásolták a választás eredményét.

A választás során Szentkirályi Alexandra (Fidesz-KDNP) visszalépett a főpolgármester-jelöltségtől, és a szavazólapokon nevét áthúzták. A szavazókörök azonban nem egységes módon végezték el a törlést, ami vita tárgyát képezte. Az NVB ezért elrendelte az érvénytelen szavazatok újraszámlálását.

Az NVB döntését Karácsony Gergely és Vitézy Dávid bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadta meg. A Kúria azonban helybenhagyta az NVB határozatát. Vitézy Dávid alkotmányjogi panaszt is benyújtott, mert úgy vélte, hogy sérült a passzív választójoga a kiesett jelölt törlésének nem egységes végrehajtása miatt.

A Kúria végzése nyomán most újraszámlálják az érvényes szavazatokat, hogy biztosítsák a választás eredményének jogszerű és végleges meghatározását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.


Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.

- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,

és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.

A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.

Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.

A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.

Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy

a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik

– írta a 444.hu.

Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.

A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.

„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.

Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”

A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.

Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.

Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.

A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog
A miniszterelnök a 444-nek azt mondta: a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek. A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



A miniszterelnök kifejezett kérése, hogy a Tisza frakcióülésein a miniszterek is vegyenek részt, azok is, akik nem országgyűlési képviselők, hogy ezzel is gyorsítsák az információáramlást. A kormány egy kihelyezett ülést is szervez, ahol jelen lesznek a Tisza frakcióvezetői is, hogy kérdezhessenek és részt vehessenek a vitában – többek között erről beszélt a 444-nek adott interjújában Magyar Péter.

A kormányfő szerint a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek.

Magyar Péter hétfőn a parlamentben jelentette be, hogy egy átfogó politikai és jogi akciót indítanak Tisztítótűz művelet néven, amellyel „tégláról téglára, bűnözőről bűnözőre” haladva szabadítanák meg az államot a korrupciótól.

A kormányfő szerint ezzel az akcióval fogják megszabadítani az országot „a gazdasági és a politikai maffiától”.

Ennek egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása lesz, amelynek vezetői rendőri védelmet kapnának. A kormány emellett kezdeményezi az Alaptörvény 17. módosítását is, amelynek része Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, tizenkét éves korlát bevezetése az országgyűlési képviselői mandátumra, valamint 70 éves felső korhatár az alkotmánybíráknak.

A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.

A „Facebook-kormányzás” vádjára Magyar azt mondta, az, hogy közvetlenül és első kézből tájékoztatják az embereket, nem jelenti azt, hogy „mást nem csinálnak”.

A közmédiával kapcsolatban úgy fogalmazott, voltak arra utaló jelek, hogy a jelenlegi vezetés önként távozik, de ez végül nem történt meg.

Szerinte a parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog.

A kormányfő beszélt a háttérben dolgozó kulcsemberekről is. Ruff Bálint miniszterről azt mondta, bár kevesebbet szerepel, „sok érdemi munkát végez” a frakció, a kormány és a minisztériumok közötti egyeztetésekben. A napi működésről elmondta, hogy Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó is rendszeresen ott ül a kormányüléseken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Teljes átvilágítás jön a mentőknél, 1027 járművet vizsgálnak át egyesével
Az Országos Mentőszolgálatnál teljes körű átvilágítás kezdődött, amelynek során a teljes gépjárműflotta állapotát is felmérik. A jogi és gazdasági szerződéseket is érintő folyamat a megbízott főigazgató szerint 5–10 hétig tarthat.


Teljes gőzzel indul az Országos Mentőszolgálat átvilágítása: a héten már eredménye lehet annak a pályázatnak, amelyen kiválasztják a szervezet jogi-gazdasági szerződéseit átfésülő, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező külsős céget. A megbízott főigazgató, Constantinovits Miklós hétfőn az MTI-nek elmondta, a teljes folyamat 5–10 hetet vehet igénybe – írta a MedicalOnline.

A vizsgálat a teljes gépjárműparkot is érinti: 1027 mentőjárműnél nézik meg, hány éves, mennyit futott, milyen funkciót tölt be, és hol állították szolgálatba.

Ezzel párhuzamosan az épületállomány felmérése is megkezdődött, amihez több minisztériummal dolgoznak együtt, és miniszteri egyeztetésekre is szükség lesz.

A folyamat a munkaszervezetet is érinti. Elkezdődött a párbeszéd a bajtársi közösség és a szakszervezetek között, módosítják a panaszkezelési és integritásvédelmi szabályzatot, a munkatársakat pedig már tájékoztatták, milyen csatornákon tehetnek bejelentéseket. Az új vezetés a humánerőforrás- és a kommunikációs stratégián is változtatni tervez.

Ennek részeként, a transzparencia jegyében hamarosan megkezdik a mentőszolgálat tevékenységére vonatkozó, különböző mutatók mentén mért, már validált adatok közlését.

A főigazgató szerint a nyilvánosságra hozott adatok értelmezésében is segíteni fognak.

„Ezzel egyidejűleg el kell kezdeni a társadalom tájékoztatását arról, hogy egy-egy indikátor mit jelent” – mondta Constantinovits Miklós.

Hozzátette, az őszinteség és az átláthatóság semmi esetre sem koptathatja egy szervezet nimbuszát. A megbízott főigazgató megértést vár a társadalomtól, de minőségi szolgáltatást szeretne nyújtani.

Június 3-án Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter felmentette Csató Gábort a főigazgatói posztról, és az átmeneti irányítás első számú feladatként jelölte ki az Országos Mentőszolgálat teljes átvilágítását. Ezt követte a kommunikációs váltás: június 9-én új szóvivőt neveztek ki a hosszú ideje hivatalban lévő Győrfi Pál helyére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk