A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy hosszabbítsák meg a reklámadó január 1-jéig tartó felfüggesztését a kialakult gazdasági válság miatt. A szövetség elnöke Rogán Antallal folytatott kedden megbeszélést a témában, és azt a választ kapta, hogy a kabinet megfontolja a kérésüket.
Varga Mihály pénzügyminiszter most viszont be is nyújtotta azt az őszi adócsomagot, amiből kiderül, hogy jövőre sem kell reklámadót fizetni.
A 104 oldalas törvényjavaslat 19. oldala szerint a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
Az 5. § (1)-(2) bekezdésekben foglaltaktól eltérően az adó mértéke 2019. július 1-jétől 2023. december 31-ig az adóalap 0%-a.”
"A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei által jelzett kezdeményezésre tekintettel a javaslat további egy évvel meghosszabbítja a hatályos szabályozás alkalmazásának határidejét, így az adó mértéke 2023. december 31-ig az adóalap 0%-a" - áll a javaslat indoklásában.
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy hosszabbítsák meg a reklámadó január 1-jéig tartó felfüggesztését a kialakult gazdasági válság miatt. A szövetség elnöke Rogán Antallal folytatott kedden megbeszélést a témában, és azt a választ kapta, hogy a kabinet megfontolja a kérésüket.
Varga Mihály pénzügyminiszter most viszont be is nyújtotta azt az őszi adócsomagot, amiből kiderül, hogy jövőre sem kell reklámadót fizetni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Magyar Orvosi Kamara szerint óriási a baj, így számolnák fel az orvosbárók rendszerét
A Magyar Orvosi Kamara egy vitairatban tette közzé javaslatait az úgynevezett orvosbárói struktúrák lebontására. A felmérésük szerint az orvosok közel 90 százaléka elvárja a döntéshozóktól a jelenség visszaszorítását.
A boríték helyét átvették a pozíciók és a kapcsolati hálók – a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint az úgynevezett orvosbárói hatalom a hálapénz kivezetése után nem tűnt el, csupán átalakult, és ma a köz- és a magánegészségügy határterületein termeli újra magát.
A szervezet egy kedden közzétett vitairatban tett le konkrét javaslatcsomagot a szerintük rendszerszintű torzulásokat okozó struktúrák lebontására – derül ki a MOK oldalán megjelent anyagból.
A Kamara szerint az orvosbárói hatalom három fő pilléren nyugszik: a pozíció-, a tudás- és az eszközmonopóliumon.
Ennek felszámolására konkrét intézkedéseket javasolnak, többek között a vezetői pozíciók (osztályvezető, tanszékvezető) időkorlátossá tételét és rotációját, például kétszer négyéves ciklusokban, ahol az újrapályázás feltétele egy független szakmai és etikai értékelés.
Emellett szorgalmazzák az átlátható, érdemeken alapuló kinevezési rendszert, a felső vezetők számára nyilvános vagyonnyilatkozatot, valamint a beszerzések és a pályázati források elosztásának független auditját. A tudásmonopóliumok megtörésére a tudásmegosztás intézményesítését, a független, alulról szerveződő etikai rendszer létrehozását sürgetik.
A javaslatok mögött komoly orvosi elégedetlenség áll: egy tavaly decemberi, 4000 fős kamarai felmérés szerint a szakma 93 százaléka úgy látja, léteznek a definíciónak megfelelő orvosbárók a rendszerben.
Forrás: MOK
A megkérdezettek közel fele számolt be arról, hogy a karrierjét már negatívan befolyásolta ezen szereplők jelenléte, és közel 90 százalékuk várja el a döntéshozóktól a visszaszorításukat.
A felmérés szerint az elmúlt három évben a leggyakoribb torzító hatás az autoriter döntéshozatal, a rokoni kapcsolatok által befolyásolt előmenetel és a betegutak irányítása volt.
A kormányzat korábbi lépése, a hálapénz kriminalizálása és a jelentős béremelés a Kamara szerint történelmi jelentőségű volt, de önmagában nem számolta fel a torz hatalmi viszonyokat.
A vitairat szerint a hálapénz 2021-es betiltása után a hatalmi struktúrák gyorsan alkalmazkodtak. A befolyásos szereplők a gyorsan bővülő magánszektorban építették tovább a pozícióikat, kihasználva az állami ellátás szűkülő kapacitásait.
Az állami várólisták növekedése egyenesen üzletfelhajtó erőként szolgálja az orvosbárókat, miközben az állami pozíciójukat és kapcsolataikat megtartják a betegutak és a kollégák feletti kontroll érdekében.
Sőt, egyes állami intézmények alapítványokon, belsős cégeken keresztül alakítanak ki informális magáncsatornákat. A Kamara szerint mindez súlyos következményekkel jár a betegbiztonságra és az orvosi utánpótlásra nézve.
A MOK szerint a megoldás a strukturális garanciák kiépítése, amelyek megakadályozzák a hatalom informális koncentrációját.
A boríték helyét átvették a pozíciók és a kapcsolati hálók – a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint az úgynevezett orvosbárói hatalom a hálapénz kivezetése után nem tűnt el, csupán átalakult, és ma a köz- és a magánegészségügy határterületein termeli újra magát.
A szervezet egy kedden közzétett vitairatban tett le konkrét javaslatcsomagot a szerintük rendszerszintű torzulásokat okozó struktúrák lebontására – derül ki a MOK oldalán megjelent anyagból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Véget kell vetni a könyvek fóliázásának és a Pride sem betiltható – történelmi pert bukott az Orbán-kormány
Az Amnesty International, a Magyar Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság közös közleményben reagált az Európai Unió Bíróságának ítéletére. Szerintük a döntés alapján a 2025-ben bevezetett „Pride-tilalom” sem maradhat hatályban, és a homofób és transzfób cenzúrának is véget kell vetni. A jogszabályt már az Új Országgyűlésnek kell hatályon kívül helyezni, ellenkező esetben bírságra számíthatunk.
Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság közös közleményben értékelte az Európai Unió Bíróságának döntését, mely szerint a 2021-es propagandatörvény elfogadásával a magyar állam megsértette az uniós jogot. A bíróság többek között az EU alapértékeinek, alapvető jogoknak és a belső piaci szabályoknak a sérelmét állapította meg.
A szervezetek szerint a döntés két okból is történelmi. „Egyrészt megerősíti, hogy az Orbán-kormány kirekesztésre és megbélyegzésre épülő politikájának nincs helye az EU-ban, másrészt az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentős lépést tett afelé, hogy ne csak a gazdasági unió, de közös alapértékeink védelmezője is legyen azzal, hogy első alkalommal állapította meg az Európai Unióról szóló szerződés szerinti közös értékek sérelmét.”
„A bíróság ítélete azt jelenti, hogy véget kell vetni a homofób és transzfób cenzúrának a nyilvánosságban, a fóliázásnak a könyvesboltokban és a mai döntés alapján a 2025-ben elfogadott önkényes »Pride-tilalom« sem maradhat.”
A jogszabályt orosz mintára elfogadottnak tartják, amely szerintük rendszerszintű diszkriminációt vezetett be. Úgy fogalmaznak, a törvény „megtiltotta a 18 éven aluliak számára az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek »a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást« népszerűsítik vagy jelenítik meg.”
Hozzáteszik, hogy 2025-ben a kormány a gyülekezési jogra is kiterjesztette a korlátozást, hogy betilthassák a Pride-felvonulásokat. Emlékeztetnek, hogy ezekben az ügyekben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.
Szerintük „az Unió közös értékei olyan »vörös vonalat« jelentenek, amelyek megsértésekor az Unió alkotmányos modelljének védelme érdekében válaszra van szükség.”
A közlemény kiemeli a bíróság indoklását, miszerint egy tagállam nem takarózhat a nemzeti identitásával, ha az uniós alapértékeket sérti.
A szervezetek jelezték, hogy a bíróság a kormány gyermekvédelmi érveit is elutasította. „Az EUB azonban alapjaiban utasította vissza ezt, megállapítva, hogy a szabályozás nem a gyerekekre veszélyes tartalmakra irányul, a kormány ezt az állítását semmilyen gyakorlati, tudományosan igazolt ténnyel nem tudta bizonyítani.” Emlékeztettek, hogy a gyermekek védelmére már a törvény előtt is léteztek szabályok.
A bíróság azt is megállapította, hogy a törvény előítéleteken alapul. „Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a propagandatörvény megbélyegző és sértő jellege a szexuális és nemi kisebbségekhez tartozó emberek társadalmi »láthatatlanságának« kialakításához vagy megerősítéséhez vezet, ami sérti a méltóságukat.”
„Az Európai Unió Bíróságának döntése alapján az új Országgyűlésre hárul a feladat, hogy a jogsértő törvényt hatályon kívül helyezze. Ha nem így jár el, a Bíróság akár bírság megfizetésére is kötelezheti.”
A szervezetek szerint tehát a döntés után egyértelmű feladat hárul a törvényhozásra.
Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság közös közleményben értékelte az Európai Unió Bíróságának döntését, mely szerint a 2021-es propagandatörvény elfogadásával a magyar állam megsértette az uniós jogot. A bíróság többek között az EU alapértékeinek, alapvető jogoknak és a belső piaci szabályoknak a sérelmét állapította meg.
A szervezetek szerint a döntés két okból is történelmi. „Egyrészt megerősíti, hogy az Orbán-kormány kirekesztésre és megbélyegzésre épülő politikájának nincs helye az EU-ban, másrészt az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentős lépést tett afelé, hogy ne csak a gazdasági unió, de közös alapértékeink védelmezője is legyen azzal, hogy első alkalommal állapította meg az Európai Unióról szóló szerződés szerinti közös értékek sérelmét.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Matolcsy Ádám visszavágott Magyar Péternek: Személyemet ismételten rossz színben tünteti fel
Matolcsy György fia visszautasította a Tisza Párt elnökének állítását, miszerint most kapott letelepedési engedélyt Dubajban. Az RTL Híradóval azt közölte, már több mint négy éve rendelkezik tartózkodási engedéllyel.
„Pontatlan és személyemet ismételten rossz színben tünteti fel” – így reagált Matolcsy Ádám, Matolcsy György volt jegybankelnök fia az RTL-nek Magyar Péter kijelentésére, mely szerint most kapott letelepedési vízumot az Egyesült Arab Emírségekben.
Matolcsy Ádám szerint a valóság ezzel szemben az, hogy már több mint négy éve rendelkezik tartózkodási engedéllyel.
„A munkám miatt rendszeresen külföldön tartózkodom, mindazonáltal gyakran látogatok Magyarországra is. Az Egyesült Emírségek területén több mint négy éve rendelkezek ún. residency permit-tel”
– közölte az RTL Híradóval. További részleteket a ma esti adásban lehet megtudni.
A volt jegybankelnök fia a napokban a Telex kérdésére, miszerint a választások előtt valóban Dubajba szállította-e a vagyontárgyait, ahogy azt a 444.hu megírta, azt állította, ez valótlan állítás.
„Bútoripari vállalkozásom a közel-keleti régióban is rendelkezik megbízásokkal, így a térségbe irányuló szállítmányozás korábban is, és jelenleg is folyamatos üzleti tevékenység része”
– magyarázta.
Az MNB-üggyel kapcsolatban is kérdezte a lap, arra a kérdésre nem válaszolt, hogy az elmúlt egy évben kereste-e őt bármilyen hatóság. Azt viszont hangsúlyozta, hogy „személyesen semmilyen formában nem vett részt az alapítványi befektetésekben és az azokkal kapcsolatos döntésekben.”
A Legfőbb Ügyészség kedden jelentette be, hogy a továbbiakban a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja az eljárást az MNB-ügyben. A közlemény szerint a lépésre azért volt szükség, mert „a nyomozás szakszerűsége és időszerűsége ügyészségi nyomozás keretében biztosítható”.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke így reagált a döntésre: „A legfőbb ügyész megvárta, míg a Nemzeti Bank kirablói lelépnek a lopott szajréval. Semmit nem tett. Aztán egy év késéssel az ügyészséghez vonta a nyomozást… Eső után köpönyeg” – írta közösségi oldalán.
„Pontatlan és személyemet ismételten rossz színben tünteti fel” – így reagált Matolcsy Ádám, Matolcsy György volt jegybankelnök fia az RTL-nek Magyar Péter kijelentésére, mely szerint most kapott letelepedési vízumot az Egyesült Arab Emírségekben.
Matolcsy Ádám szerint a valóság ezzel szemben az, hogy már több mint négy éve rendelkezik tartózkodási engedéllyel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megegyeztek a pártok: hat bizottságot kap az ellenzék, május 9-én alakulhat meg az új parlament
A kormányoldal és az ellenzék megállapodott a parlamenti bizottsági helyek elosztásáról. Bujdosó Andrea, a Tisza Párt megválasztott parlamenti frakcióvezetője szerint készen állnak arra, hogy a jövő héten lezárják az egyeztetéseket, hogy az alakuló ülést május 9-én meg lehessen tartani.
Megállapodás született a kormányoldal és az ellenzék között a parlamenti bizottsági elnöki, alelnöki és tagi tisztségek megosztásáról, amelynek értelmében hat bizottságot vezethet majd az ellenzék.
Az egyezségről Gulyás Gergely leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő keddi tárgyalás után. Tolmácsolta az új kormánytöbbség feltételét is a megegyezéssel kapcsolatban.
„A bizottsági helyek megosztásáról szóló egyezséggel kapcsolatban az új kormánytöbbség azt jelezte, hogy ezt nem tekinti biankó felhatalmazásnak, azaz az egyes személyek esetén is kontrollt kíván gyakorolni az ellenzéki pártok által jelölt bizottsági és országgyűlési tisztviselők felett”
– mondta Gulyás Gergely az MTI tudósítása szerint.
Bujdosó Andrea, a Tisza Párt megválasztott parlamenti frakcióvezetője az egyeztetést követően arról beszélt újságíróknak, hogy a bizottsági struktúrában sikerült megállapodniuk, a tárgyalást konstruktívnak nevezte. Úgy fogalmazott, élnek, de nem élnek vissza azzal a felhatalmazással, amit a szavazók bizalmából kaptak. Hangsúlyozta, hogy átgondolták az ellenzéki pártok kéréseit, és nagyvonalúan jártak el.
Azt is elmondta, hogy az alakuló üléshez kapcsolódó egyeztetések következő körét jövő hét keddre tervezik, amikor már az Országgyűlés alelnökeinek, illetve a bizottságok elnökeinek és alelnökeinek személye lesz a téma.
„Vannak még technikai kérdések, amelyeket meg kell beszélni, de azt gondolom, készen állunk arra, hogy a jövő héten lezárjuk ezeket az egyeztetéseket, és az alakuló ülést május 9-én meg lehessen tartani”
– mondta.
Arról is beszélt, hogy az ülésrenddel kapcsolatban később nyilatkoznak. A házszabály módosítása szükséges ahhoz, hogy az ülésrend változzon, az ezzel kapcsolatos terveikről viszont még nem tudott részleteket megosztani. Bujdosó Andrea azt is közölte, hogy a költségvetés vélhetően később fog a parlament elé kerülni.
A tervezett húsz parlamenti bizottsággal kapcsolatban azt mondta, a bizottsági struktúra leképezi a minisztériumit, emellett lesznek olyan bizottságok is, amelyek állandó részei a parlamenti munkának.
A részletek kidolgozása még hátravan, a Fidesz-KDNP csütörtökön tárgyal a Mi Hazánkkal arról, hogy az ellenzéken belüli tisztségek megosztása pontosan hogyan történjen.
A Mi Hazánk korábban már jelezte, kulcspozíciókat követel a parlamentben, megnövekedett frakciójára hivatkozva.
Nem ez az egyetlen nyitott kérdés, amelyben a leköszönő és az új kormányoldalnak dűlőre kell jutnia. Magyar Péter, a választáson győztes Tisza Párt elnöke hétfőn kérte a távozó kormánytól a május 13-án lejáró háborús veszélyhelyzet május 31-ig történő meghosszabbítását.
Gulyás Gergely erre úgy reagált, olyan megoldást fognak találni, ami elfogadható az új kormánynak.
Ennek két technikai lehetőségét vázolta: az egyik a veszélyhelyzet meghosszabbítása a kért időpontig, a másik pedig a veszélyhelyzeti szabályok törvényi szintű elfogadása az átmeneti időszakra.
A miniszter jelezte, a leköszönő kormány mindkét megoldásra nyitott.
A pártok közötti egyeztetések már korábban megkezdődtek az új Országgyűlés felállásáról. Ennek keretében Magyar Péter bejelentette, hogy a parlament alakuló ülésének napjára országos rendezvényt hirdetett a Kossuth térre.
Megállapodás született a kormányoldal és az ellenzék között a parlamenti bizottsági elnöki, alelnöki és tagi tisztségek megosztásáról, amelynek értelmében hat bizottságot vezethet majd az ellenzék.
Az egyezségről Gulyás Gergely leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő keddi tárgyalás után. Tolmácsolta az új kormánytöbbség feltételét is a megegyezéssel kapcsolatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
