Döntött a kormány: így fejeződik be az idei tanév az iskolákban

Már 19 uniós tagállam jelezte, hogy támogatná a Magyarország elleni jogállamisági eljárás következő lépését. Az EU-tagállamok kormányai akkor tehetnek ajánlásokat egy tagország felé, ha legalább 22 ország egyetért abban, hogy „fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az uniós alapelveket” – írta meg az EUrológus.

A kezdeményezéshez egyelőre három ország támogatása hiányzik.

A közelmúltban Németország is jelezte, hogy kész csatlakozni. Ez új lendületet adhat azoknak az országoknak, amelyek eddig még nem döntöttek.

Az uniós alapszerződés 7-es cikkének második bekezdése alapján egy másik eljárás is elindulhat. Ezt a tagállamok egyharmada – vagyis 9 kormány – vagy az Európai Bizottság is kezdeményezheti. Ehhez azonban szükség van az Európai Parlament egyetértésére is.

A legsúlyosabb következményekhez, például ahhoz, hogy egy tagállamot megfosszanak bizonyos jogaitól, már az összes tagállam egyhangú döntése kell.

Robert Fico szlovák miniszterelnök korábban kijelentette, hogy „soha nem járulna hozzá ahhoz, hogy Magyarországot megbüntessék”. Ezt azonban csak akkor tehetné meg, ha az EU hivatalosan kimondaná, hogy Magyarország megsérti az uniós jogot, erre eddig nem került sor.

Igaz, a szlovák kormányfő korábban arról is biztosította Orbán Viktort, hogy vele együtt vétózni fog az Ukrajnának szánt támogatások ügyében, de a szavazás során ettől végül elállt.

Nagyon különös videóra bukkant Benyó Rita, amit meg is osztott Facebook-oldalán. Az újságíró Szijjártó Péter egy több mint három évvel ezelőtti nyilatkozatára hívta fel a figyelmet, amelyben a külgazdasági és külügyminiszter 2022 márciusában (azaz nem sokkal az orosz-ukrán háború kitörése után, de még a magyarországi kétharmados parlamenti győzelem előtt) Ukrajna mihamarabbi európai integrációját sürgette.

A videó meglepő módon a mai napig elérhető Szijjártó Facebook-oldalán, de az állami televízió archívumában is – Benyó Rita is ezt a felvételt osztotta meg:

Ekkoriban, egész pontosan 2022. március elsején a magyar külügyminiszter bejelentette, hogy Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Bulgária és Szlovénia elnöke

A videóban arról is beszélt, hogy „minden olyan kezdeményezést támogatunk, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Ukrajnában újra béke legyen, mert minél előbb lesz béke, annál kevesebb lesz a halott, és annál kevesebb ember kényszerül arra, hogy elmeneküljön”.

Szijjártó bejelentésében nem csak kezdeményezte a csatlakozási tárgyalások gyorsítását, de egyenesen sürgette is Brüsszelt ennek előkészítésére.

A három évvel ezelőtti hírek annak fényében érdekesek, hogy Magyarország egy ideje következetesen azon az állásponton áll, hogy az Unió és Magyarország szempontjából is káros volna, ha Ukrajna európai uniós integrációja, majd lehetséges csatlakozása napirendre kerülne, pláne ha meg is gyorsítanák azt. A magyar vezetők minden lehetséges fórumon tiltakoznak és vétóznak ez ellen (ha kell, egyedüliként a tagállamok közül). A kormány, olykor "népszavazásnak" nevezett újabb konzultációja is épp ennek megakadályozásáért indult el.

Orbán Viktor néhány hete úgy fogalmazott: „Vétóztam! Hiába sürget minket Zelenszkij elnök úr, amíg a magyarok véleményét nem ismerjük, addig én őt nem tudom a csatlakozásban támogatni.” Míg Szijjártó Péter idén március 24-én úgy fogalmazott: „Szó sem lehet arról, hogy Ukrajna előbb legyen EU-tag, mint a Nyugat-Balkáni országok.”

Szijjártó Péter 2022 márciusi véleménye:

Ugyanebben a témában Szijjártó Péter 2025 márciusában:

Szijjártó Péter maival ellentétes szavai tehát némileg frissebbek, mint Orbán Viktoréi, aki még 2008-ban, Oroszország grúziai offenzívája idején sürgette Ukrajna csatlakozását, akkor a NATO-kötelékébe:

Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország elnök-ügyvezetője szerint május végéig bírható a kormányzati beavatkozás a kiskereskedelmi árrésekbe. A Portfolio Retail Day 2025 konferencián arról beszélt, hogy ha továbbra is fennmarad az árréssapka, a cégnek hozzá kell nyúlnia a költségekhez – számol be a Pénzcentrum.

A szakember szerint a bizalom megingott, és egyes térségekben már érzékelhető a vásárlók elvándorlása is.

– mondta.

Elmondása szerint a SPAR igyekszik folyamatos akciókkal reagálni a helyzetre, és minden hónapban külön hangsúlyt kell fektetniük a fizetési hétre. Bár számítanak mennyiségi növekedésre, ez nagymértékben függ attól, meddig tart még az árrésszabályozás.

Heiszler Gabriella úgy látja, a kiskereskedelemre aránytalanul nagy nyomás nehezedik.

– hangsúlyozta.

A SPAR már korábban is jelezte, hogy súlyos terheket ró rájuk az árréssapka. Egy kiszivárgott levél szerint havonta 1,5 milliárd forint veszteséget okoz a szabályozás, és jelezték: nem zárják ki a nehéz döntéseket sem. Később közölték, hogy 500 termékük árát csökkentették.

Németh Kornél, a Rossmann Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója szerint náluk ennyire nem drasztikus a helyzet, de azt ő is megjegyezte: a beszállítók rengeteget emelnek, és ezt az emelést, most a kereskedőkön kérik számon.

A Magyarországon kialakult Ragadós Száj és Körömfájás (továbbiakban RSZKF) fertőzések kezelésével kapcsolatos problémák megoldására szólítjuk fel a kormányt, írja keddi közleményében a Tisza Párt.

Szerintük

„Miért nem kerültek bevonásra a fegyveres szervezetek a fertőzéssel érintett telepek, mint kiemelten kockázatos járványügyi helyszínek biztosítására? Miért nem került a határátkelőkre, a fertőzéssel érintett megfigyelési körzetek határaira fertőtlenítő kapu a kitöréseket követően? Miért nincs átfogó tájékoztatás az RSZFK agresszív fertőzőképességéről, a gazdasági kockázatokról? Miért nincsenek átfogó intézkedések a megfigyelési körzetekben működő állattartó gazdák piaci zavarainak kezelésére?” – teszi fel Magyar Péter pártja kérdéseit a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott levélben.

A Tisza Párt a folytatásban azt írja, hogy a legfontosabb az intézkedések meghozatala a fertőzés tovább terjedésének megállítására. Szerintük a szakmai szervezetek, a Győr-Moson-Sopron megyében működő állattartó gazdaságok több javaslatot is letettek a hatóságok felé, amikben nem történt előrelépés az agrárminisztérium részéről. Ezután felsorolják a gazdák javaslatait, melyeket ők is támogatnak:

• „Az M1-es autópálya összes fel- és lehajtójánál (Budapestig), valamint átjáróinál azonnali gépjármű-fertőtlenítés bevezetése.
• Minden ponton minimum kétfős katonai személyzet jelenléte, önkéntes tűzoltókkal együttműködésben, a fertőtlenítő szőnyegek folyamatos nedvesítésének és vegyszerrel való ellátásának biztosítására.
• Fertőtlenítő kapuk telepítése, különösen a Szlovákia felől érkező forgalom állategészségügyi ellenőrzésének biztosítására.
• Az M1-es autópályán az országon átmenőteherforgalmat teljes mértékben ki kell tiltani. Csak azok a kamionok hajthassanak fel, amelyek célállomása Győr-Moson-Sopron vagy Komárom-Esztergom vármegye, vagy onnan indulnak.
• Ugyanez vonatkozzon az M85 és M86 gyorsforgalmi utakra is (csak Vas és GYMS célállomások esetén legyen megengedett).
• Az átmenő teherforgalmat az M7 autópályára kell terelni.
• Ezeket az intézkedéseket Ausztriával 24 órán belül szükséges egyeztetni.”