Donald Trump közösségi oldalán bírálta Vlagyimir Putyint, amiért az elmúlt napokban rakétatámadások érték civil területeket Ukrajnában, vette észre az Index. Azt írta:
„Semmi oka nem volt Putyinnak, hogy az elmúlt napokban rakétákat lőjön civil területekre, városokra és falvakra. Ez arra késztet, hogy azt gondoljam, talán nem akarja leállítani a háborút, csak hiteget engem.”
Hozzátette, emiatt úgy érzi, lehet, hogy másképp kellene kezelnie az orosz elnököt, például „banki” vagy „másodlagos szankciókkal”.
Bejegyzésében Trump a The New York Timest és Peter Baker újságírót is élesen bírálta. Úgy fogalmazott, hogy a „Hanyatló New York Times” akkor is negatívan írna bármilyen békemegállapodásról, ha az jó lenne. Peter Bakert „kicsi” riporternek nevezte, aki szerinte szerkesztői utasításokat követve írt arról, hogy Ukrajnának vissza kellene szereznie az elvesztett területeit, vélhetően beleértve a Krímet is. Trump ezeket „nevetséges követeléseknek” minősítette.
Az amerikai elnök emlékeztetett, hogy Obama idején Oroszország „egyetlen lövés nélkül” vette át a Krím-félszigetet Ukrajnától. Azt is megemlítette, hogy Peter Baker korábban egy „hízelgő, de rosszul megírt” életrajzot jelentetett meg Obamáról, amelyet Trump „viccnek” nevezett.
Trump kijelentette: „SEMMI KÖZE NINCS EHHEZ A 'BUTA HÁBORÚHOZ'”, leszámítva azt, hogy korábban Javelin rakétákat adott Ukrajnának, míg Obama csak takarókat küldött. Úgy véli, a konfliktus „Sleepy Joe Biden háborúja”, amely szerinte kezdettől fogva vesztes ügy volt, és nem is történt volna meg, ha ő lett volna akkor az elnök.
Trump a posztot azután tette közzé, hogy találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Ferenc pápa temetése előtt a Szent Péter-bazilikában. A Reuters beszámolója szerint „nagyon eredményes” megbeszélést folytattak, amelyről Zelenszkij az X-en azt írta: szó esett az emberéletek védelméről, a feltétel nélküli tűzszünetről és a tartós békéről is.
A két vezető korábban a Fehér Házban is tárgyalt, akkor feszült légkörben. Trump akkor azt mondta Zelenszkijnek: „te a harmadik világháborúval játszol”, és „vagy alkut kötsz, vagy kiszállunk”. A találkozón J. D. Vance alelnökjelölt is bírálta az ukrán elnököt.
Donald Trump közösségi oldalán bírálta Vlagyimir Putyint, amiért az elmúlt napokban rakétatámadások érték civil területeket Ukrajnában, vette észre az Index. Azt írta:
„Semmi oka nem volt Putyinnak, hogy az elmúlt napokban rakétákat lőjön civil területekre, városokra és falvakra. Ez arra késztet, hogy azt gondoljam, talán nem akarja leállítani a háborút, csak hiteget engem.”
Hozzátette, emiatt úgy érzi, lehet, hogy másképp kellene kezelnie az orosz elnököt, például „banki” vagy „másodlagos szankciókkal”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kínos baki: cirill betűs egyenruhás rendőrök fogták el az ukránokat a kormánymédia 170 ezer lájkot hozó AI-képein
A Ripost, a Bors és a Metropol egyenszöveggel posztolt az ukrán pénzszállítmány elfogásáról. A posztokhoz jelöletlen AI-illusztrációkat használtak, noha a kormány már közzétette a valódi fotókat.
Órákkal azután, hogy a kormány hivatalos Facebook-oldalán megjelentek a valódi fotók és videók az „ukrán aranykonvoj” elleni rajtaütésről, a kormánypárti bulvárlapok, a Ripost, a Bors és a Metropol mesterséges intelligenciával generált, drámai képekkel illusztrálták a hírt. A Mediaworks-höz tartozó lapok március 6-án délután egységes szöveggel számoltak be hét ukrán állampolgár őrizetbe vételéről: „Elcsípte a NAV az ukrán aranykonvojt, pénzmosás gyanújával vettek őrizetbe hét ukránt a magyar fővárosban.”
A posztokhoz mellékelt képekről sehol sem tüntették fel, hogy azok nem valódi fotók, hanem MI-illusztrációk
– írta a Lakmusz, a Magyar Jeti Zrt. tényellenőrzéssel foglalkozó kiadványa.
A képeken több árulkodó jel is leleplezte a mesterséges intelligencia használatát:
a NAV-os alakok egyenruháján és a rendőrautó motorháztetején a feliratok torzak és olvashatatlanok voltak, az egyenruhák pedig nem egyeztek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal valós viseletével.
A hiteles felvételeken ráadásul nem is a NAV, hanem a Terrorelhárítási Központ emberei láthatók akció közben.
Az egyik felvarrón cirill betűs „Policija” felirat is feltűnt.
A HIVE AI-detektor az egyik képet 99, a másikat 85 százalékos valószínűséggel minősítette mesterséges intelligencia által generált tartalomnak.
A jelöletlen AI-képekkel ellátott bejegyzések a lapok átlagos elérésének sokszorosát érték el.
A Ripostnál egy átlagos poszt 265 reakciót vált ki, az „aranykonvojos” viszont már több mint 170 ezernél jár. Hasonló a helyzet a Borsnál, ahol a 720-as átlaghoz képest a kép több mint 40 ezer reakciót kapott, míg a Metropolnál a 30 alatti átlagos reakciószám 8 ezer fölé ugrott.
A több tízezer reakció között feltűnően sok a nem magyar, például szláv, távol-keleti vagy angolszász hangzású profilnév.
A valós esemény március 5-én történt, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Terrorelhárítási Központ munkatársai az M0-s autóúton feltartóztattak két páncélozott járművet. A kormányzati kommunikáció szerint a hatóságok pénzmosás gyanúja miatt jártak el. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint „a készpénzzel és arannyal teli páncélozott járművek mozgása Magyarországon nem így szokott kinézni a legitim pénzügyi tranzakciók esetében”. A NAV közleménye szerint „a most feltartóztatott szállítmány irányításáért egy egykori ukrán titkosszolgálati tábornok felelt”.
Az ukrán fél szerint a szállítás jogszerű volt.
Az Oscsadbank közölte, hogy a járművek 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállítottak Ausztriából Ukrajnába, minden szükséges dokumentum birtokában. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az akciót „állami zsarolás és állami terrorizmus”-nak minősítette. A hét ukrán állampolgárt másnap este szabadon engedték és Záhonynál átadták az ukrán hatóságoknak, a lefoglalt vagyon azonban Magyarországon maradt. Az ügyben a kormány március 9-én törvényjavaslatot nyújtott be, amely lehetővé tenné a vagyon visszatartását a vizsgálatok lezárultáig.
A készpénz- és nemesfémszállítmányok közúti mozgatása egyébként nem szokatlan az ukrán légtér 2022-es lezárása óta. A politikai célú, jelöletlen mesterséges intelligencia-tartalmak használata szintén nem új jelenség a kormányzati kommunikációhoz köthető felületeken; 2025-ben egy háborús képsorokat imitáló, kormányzati oldalon megosztott AI-videó váltott ki vitákat.
Órákkal azután, hogy a kormány hivatalos Facebook-oldalán megjelentek a valódi fotók és videók az „ukrán aranykonvoj” elleni rajtaütésről, a kormánypárti bulvárlapok, a Ripost, a Bors és a Metropol mesterséges intelligenciával generált, drámai képekkel illusztrálták a hírt. A Mediaworks-höz tartozó lapok március 6-án délután egységes szöveggel számoltak be hét ukrán állampolgár őrizetbe vételéről: „Elcsípte a NAV az ukrán aranykonvojt, pénzmosás gyanújával vettek őrizetbe hét ukránt a magyar fővárosban.”
A posztokhoz mellékelt képekről sehol sem tüntették fel, hogy azok nem valódi fotók, hanem MI-illusztrációk
– írta a Lakmusz, a Magyar Jeti Zrt. tényellenőrzéssel foglalkozó kiadványa.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Novák Előd reagált arra, hogy gyermekorvos testvére szerint ő és Dúró Dóra „butaságokat terjesztenek” az oltásokról
Novák Hunor szerint a Mi Hazánk politikusai által megosztott tartalmak „álhírek, rögeszmés összeesküvés elméletek, kiragadott félinformációk, megtévesztő végkövetkeztetésekkel”. Állítja, testvére és sógornője felelőtlenül riogatja a szülőket, és ezzel veszélyezteti a gyerekeket.
A népszerű gyermekorvos, Novák Hunor egy hosszú bejegyzést írt a Facebookon arról, mit gondol testvére, a politikus Novák Előd, a a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke és annak felesége, Dúró Dóra oltásokkal kapcsolatos tevékenységéről. Azzal kezdte a posztját, hogy náluk a családi ebédnél soha nem volt téma az oltásellenesség, mivel a családja nem oltásellenes, és tudomása szerint minden testvérének minden gyermeke oltva van. Elárulta, hogy édesanyja több mint 50 éve gyermekorvosként dolgozik, és a családban soha senki nem kérdőjelezte meg a vakcinák fontosságát.
Úgy véli, Dúró Dórának és Novák Elődnek semmilyen ilyen irányú végzettsége vagy tapasztalata nincs, és a téma még a hobbi szintű érdeklődési körükbe sem tartozott. Ezzel szembeállítja saját magát, mondván, ő sem tesz javaslatot gazdasági vagy abortusszal kapcsolatos kérdésekben, mert nem a szakterülete.
A két politikus által megosztott tartalmakról azt írta, azok nem a saját gondolataik, hanem felületes, általános oltásellenes tévhiteket osztanak tovább, sokszor csak kérdéseket feltéve vagy kiragadott dolgokat félreértelmezve.
„Ki kell emelnem: amit Dóri és Előd az oltásokkal kapcsolatban közzétett eddig, és azokból amilyen következtetéseket levonhatnak olvasóik, azok mind tudománytalanok és hamisak. Álhírek, rögeszmés összeesküvés elméletek, kiragadott félinformációk, megtévesztő végkövetkeztetésekkel. Aki az ő posztjaikat olvassa, azt hiheti, a COVID oltás meddőséget okoz és amiatt fogy a magyar. De ez nem igaz. Divatosan: 100% fake news”
– írta Novák Hunor.
A gyermekorvos szerint testvére és sógornője „kamu oltáskárosodott eseteket” is bemutatnak, amelyek valójában a szülői rögeszméről szólnak. Állítja, „a hazai oltáskárosodott esetek elsöprő többsége kamu, arról szól, hogy beszereztek egy oltásellenes orvostól egy papírt”.
Novák Hunor azt is írta, hogy tiszteli a szüleit, és nem szeretne nyilvánosan vitába szállni a testvérével, de úgy érezte, orvosként meg kell szólalnia.
„Nagyon szomorúnak tartom, hogy politikai okokból Dóri és Előd ilyen butaságok terjesztésében élen jár az utóbbi időben. Felelősségteljes, a mainstreammel szembe menő, számos tévhitet leleplező és modern felfogású orvosként ki kell mondjam: ezirányú tevékenységük társadalmilag egyértelműen káros, és veszélyes minden magyar állampolgárra, gyermekes szülőre is, azokra is, akik szeretnék gyerekeiket beoltani”.
Mint írta, aki oltásellenes nézeteket terjeszt, emberi sorsokkal játszik, és egy-egy felelőtlenül megosztott poszt ilyen módon súlyos egészségkárosodásokat okozhat. A gyermekorvos szerint az oltáselleneseknek nemcsak a vakcinákkal van bajuk, hanem küzdenek az újszülöttkori szifiliszszűrés ellen, gondjuk van a fogkrémben lévő fluoriddal, a kemoterápiával és a K-vitaminnal is. Azt is írta, hogy a kötelező oltások választhatóvá tételét veszélyesnek tartja.
„Az oltásellenesekkel nem lehet szakmai vitát folytatni, mert láthatóan rögeszmés összeesküvés elméletekről van szó, olyan vírustagadókról, akik alternatív valóságban élnek, és a valóságot is letagadják. Itt sajnos nincs szakmai vita a másik oldallal, éppen ezért nem támogatom, hogy konteós szülők kezébe adjuk a döntést, hogy ilyen fokú hozzá nem értő, K-vitamin- és oltásellenes, rögeszmés szülők döntsék el, kell-e kanyaró vagy gyermekbénulás ellen oltani a gyermeküket”
– jelentette ki Novák Hunor.
A bejegyzésre Novák Előd a 24.hu érdeklődésére reagált röviden.
„Sajnálom, ráadásul valótlanságokat írt Hunor velünk kapcsolatban is, ami végleg megrontja köztünk a viszonyt, de nem szeretnék nyilvánosság előtt vitázni, elsősorban idős szüleimre való tekintettel”
– közölte a politikus.
Arra a kérdésre, hogy „valóban oltva vannak-e gyerekeik, és, ha igen, akkor a kötelező oltások eltörléséért küzdő politikusokként miért döntöttek így”, Novák úgy válaszolt, nem érti, hogy kérdezhetnek tőle ilyeneket, hiszen az egészségügyi adatok különleges adatok. „Mi a gyermekeink egészségügyi adatait nem tettük közzé, nem is szeretnénk” – jelentette ki.
A népszerű gyermekorvos, Novák Hunor egy hosszú bejegyzést írt a Facebookon arról, mit gondol testvére, a politikus Novák Előd, a a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke és annak felesége, Dúró Dóra oltásokkal kapcsolatos tevékenységéről. Azzal kezdte a posztját, hogy náluk a családi ebédnél soha nem volt téma az oltásellenesség, mivel a családja nem oltásellenes, és tudomása szerint minden testvérének minden gyermeke oltva van. Elárulta, hogy édesanyja több mint 50 éve gyermekorvosként dolgozik, és a családban soha senki nem kérdőjelezte meg a vakcinák fontosságát.
Úgy véli, Dúró Dórának és Novák Elődnek semmilyen ilyen irányú végzettsége vagy tapasztalata nincs, és a téma még a hobbi szintű érdeklődési körükbe sem tartozott. Ezzel szembeállítja saját magát, mondván, ő sem tesz javaslatot gazdasági vagy abortusszal kapcsolatos kérdésekben, mert nem a szakterülete.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Két eljárás indul Hadházy Ákos ellen: a Fidesz-többség a saját bizottsága ellenében szavazta meg a mentelmi jog felfüggesztését
Az Országgyűlés kedden felfüggesztette Hadházy Ákos mentelmi jogát tettleges becsületsértés és rágalmazás miatt. A független képviselő ellen így bírósági eljárás indulhat, amit a politikus maga is kért a parlamentben.
Bár a kormánypárti többségű mentelmi bizottság nem javasolta, az Országgyűlés kedden mégis felfüggesztette Hadházy Ákos független képviselő mentelmi jogát két ügyben is. A parlament összesen négy mentelmi ügyben szavazott, de a másik két esetben – a DK-s Varga Zoltán és a fideszes Pócs János ügyében – a képviselők mentelmi joga megmaradt.
A döntésnek az ad különös súlyt, hogy a mentelmi bizottság egyik esetben sem támogatta a felfüggesztést.
Hadházy egyik ügye egy tavaly szeptemberi parlamenti folyosói incidensre nyúlik vissza, amikor
a képviselőt azért jelentették fel, mert vélhetően videózás közben meglökte Budai Gyula fideszes képviselőt.
Az akkor készült felvételt maga Hadházy hozta nyilvánosságra, ezen próbálta megkérdezni Orbán Viktort a hatvanpusztai birtokon lévő milliós kádakról. Az ügyben tettleges becsületsértés vétsége miatt indult eljárás. A másik, szintén magánvádas eljárás rágalmazás miatt indult Hadházy ellen. Ezt
Horváth István fideszes képviselő kezdeményezte, miután Hadházy a politikus családi vágóhídjával kapcsolatban tett észrevételeket, az üzemet pedig később a kormányhivatal be is záratta.
A keddi parlamenti ülésen Hadházy Ákos maga kérte mentelmi jogának felfüggesztését mindkét ügyében, hogy bíróság előtt tisztázhassa magát. Ezzel szemben a kormányoldalról Budai Gyula és Horváth István is feljelentést tett a független képviselő ellen.
A mentelmi jog felfüggesztése nem jelenti a bűnösség megállapítását, csupán azt teszi lehetővé, hogy a bírósági eljárás megindulhasson vagy folytatódhasson a képviselővel szemben.
Bár a kormánypárti többségű mentelmi bizottság nem javasolta, az Országgyűlés kedden mégis felfüggesztette Hadházy Ákos független képviselő mentelmi jogát két ügyben is. A parlament összesen négy mentelmi ügyben szavazott, de a másik két esetben – a DK-s Varga Zoltán és a fideszes Pócs János ügyében – a képviselők mentelmi joga megmaradt.
A döntésnek az ad különös súlyt, hogy a mentelmi bizottság egyik esetben sem támogatta a felfüggesztést.
Hadházy egyik ügye egy tavaly szeptemberi parlamenti folyosói incidensre nyúlik vissza, amikor
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meglepő szavazatokkal, de simán átment a magyar parlamenten a Fidesz Ukrajna-ellenes határozati javaslata
Az Országgyűlés 142 igen szavazattal elfogadta a Szijjártó Péter és Kocsis Máté által benyújtott határozatot. A döntés a kormányt Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak és pénzügyi támogatásának blokkolására kötelezi.
Meglepő szavazatokkal, de simán átment kedden a parlamenten a Fidesz Ukrajna-ellenes határozati javaslata. A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által benyújtott előterjesztést 142 igen és 28 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadták el. Az összes kormánypárti képviselő támogatta, ahogy a velük szinte mindig együtt szavazó Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, valamint 2 jobbikos és 4 mi hazánkos is így tett.
Az már meglepő lehetett, hogy 3 volt LMP-s, most független képviselő is igennel szavazott: Bakos Bernadett, Kanász-Nagy Máté és Keresztes László Lóránt
Az „Ukrajna uniós tagságának, háborús támogatásának és az Európai Unió katonai szövetséggé alakításának, valamint a tagállamok szuverenitását veszélyeztető törekvések elutasításáról” címet viselő határozat több pontban is felszólítja a kormányt. Ezek szerint
meg kell akadályoznia, hogy Magyarország és a magyar emberek pénzét, illetve a nekik járó uniós forrásokat Ukrajnába vigyék, és nem fogadhat el olyan költségvetést, amely a magyar gazdákat megillető támogatás jelentős részét Ukrajnába küldené.
A dokumentum szerint a kormánynak fel kell lépnie az Európai Unió katonai szövetséggé alakítására irányuló kezdeményezésekkel szemben, és nem járulhat hozzá Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak érdemi megkezdéséhez sem.
A javaslat benyújtása óta ráadásul még jobban eldurvultak az ukrán–magyar kapcsolatok. Élesedett a Barátság kőolajvezeték körüli politikai vita, a Fidesz kampányában pedig aktívan használja, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „megfenyegette” Orbán Viktor miniszterelnököt. Ehhez társult legújabban az ukrán állami pénzszállítmány botránya, ami miatt már törvényt is módosítanának. A határozat a kormány és a Fidesz Ukrajna-ellenes politikai hecckampányába illeszkedik, amellyel a kormánypártok a Fidesz kampányszlogenjeit mondatják ki az Országgyűléssel.
Ukrajna már a tavaszi ülésszak február 23-i nyitónapján is téma volt. Akkor Orbán Viktor Brüsszel–Kijev-tengelyt emlegetett, és arról beszélt, hogy szerinte „Brüsszel szövetségre lépett az ukránokkal, de amíg nemzeti kormány van, nem tudják végrehajtani a tervüket: nem válunk le az orosz energiahordozókról, nem fizetünk Ukrajnának és nem támogatjuk a háborút sem!”
Meglepő szavazatokkal, de simán átment kedden a parlamenten a Fidesz Ukrajna-ellenes határozati javaslata. A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által benyújtott előterjesztést 142 igen és 28 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadták el. Az összes kormánypárti képviselő támogatta, ahogy a velük szinte mindig együtt szavazó Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, valamint 2 jobbikos és 4 mi hazánkos is így tett.
Az már meglepő lehetett, hogy 3 volt LMP-s, most független képviselő is igennel szavazott: Bakos Bernadett, Kanász-Nagy Máté és Keresztes László Lóránt
