Donald Trump nincs tisztában az atomtengeralattjárók működésével volt tanácsadója szerint
Az Ohio-osztály 18 nukleáris meghajtású hajóból áll, amelyek folyamatosan járőröznek a világ tengerein. John Bolton szerint ezért nincs szükség külön parancsra a kiküldésükre.
John Bolton, az Egyesült Államok volt nemzetbiztonsági tanácsadója kemény szavakkal illette Donald Trumpot. A CNN-nek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy az amerikai elnök
„nyilvánvalóan nem érti, hogyan működnek az Ohio-osztályú atom-tengeralattjáróink”.
A vita azután robbant ki, hogy Trump pénteken bejelentette: két atomtengeralattjárót helyez el Oroszország közelében. Ezzel Dmitrij Medvegyev, volt orosz elnök és az orosz Biztonsági Tanács alelnöke fenyegető szavaira reagált. A két politikus az elmúlt napokban többször is üzengetett egymásnak, miután Trump tíznapos határidőt adott Moszkvának az ukrajnai tűzszünet elfogadására, különben komoly vámokat vezetne be.
Bolton szerint azonban az Ohio-osztályú tengeralattjárók folyamatosan járőröznek világszerte egy szigorúan titkos menetrend alapján.
„Ezek a hajók nem a kikötőben állnak”
– mondta, hozzátéve, hogy a kiterjesztett elrettentés részeként folyamatosan végzik feladataikat.
Az Ohio-osztály az Egyesült Államok 18 legnagyobb, nukleáris meghajtású tengeralattjáróját foglalja magába, amelyek jelentős csapásmérő képességgel rendelkeznek.
Mindeközben Vlagyimir Putyin bejelentette: megkezdik az Oresnyik nevű, nukleáris robbanófejjel felszerelhető hiperszonikus rakéta sorozatgyártását. Az orosz elnök szerint ezek a fegyverek még az év végén akár Belaruszba is kerülhetnek.
John Bolton, az Egyesült Államok volt nemzetbiztonsági tanácsadója kemény szavakkal illette Donald Trumpot. A CNN-nek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy az amerikai elnök
„nyilvánvalóan nem érti, hogyan működnek az Ohio-osztályú atom-tengeralattjáróink”.
A vita azután robbant ki, hogy Trump pénteken bejelentette: két atomtengeralattjárót helyez el Oroszország közelében. Ezzel Dmitrij Medvegyev, volt orosz elnök és az orosz Biztonsági Tanács alelnöke fenyegető szavaira reagált. A két politikus az elmúlt napokban többször is üzengetett egymásnak, miután Trump tíznapos határidőt adott Moszkvának az ukrajnai tűzszünet elfogadására, különben komoly vámokat vezetne be.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A monte-carlói Hercule kikötőben könnyen kiszúrható a 62 méteres Rose D’Or, amely Mészáros Lőrinchez köthető – számolt be róla a Telex. A lap szerint a hajó mérete és csillogása miatt különösen feltűnő, ezen a kikötőrészen ez az egyik legnagyobb. A Rose D’Or legalább július közepe óta járja a francia riviérát, a Vesselfinder adatai szerint pedig már július eleje óta mozog a Cannes–Saint-Tropez–Monte-Carlo útvonalon. Korábban az orosz bányászmogul, Konsztantyin Sztrukov tulajdonában állt, a SuperYachtFan szerint az ára 75 millió dollár lehetett, ami 27 milliárd forint.
Augusztus 4-én a Rose D’Or Antibes-ből tért vissza Monacóba. A fedélzeten ekkor látható volt a napozó Várkonyi Andrea, aki feltehetően Versace-bikinit viselt, valamint egy Mészáros Lőrincre hasonlító férfi.
A bikiniről egy divatszakértő állapította meg, hogy újonnan körülbelül 350 ezer forintba kerül, leértékelve pedig 150 ezer forintért is megvásárolható.
Amikor a Telex újságírója a kikötő oldaláról próbált fotót készíteni a Mészáros Lőrinchez és részben a magyar állam tulajdonában lévő MBH Bank lízingcégéhez tartozó luxusjachtról, két civil ruhás, magyarul beszélő férfi lépett oda, és eltakarta a kamerát. Hiába mondta, hogy újságíróként a munkáját végzi, és kérdéseket szeretne feltenni Mészáros Lőrincnek többek között a hatvanpusztai birtokon talált antilopokról és zebrákról, vagy arról, hogy fizet-e a V-Híd az alvállalkozóinak, csak annyit feleltek: nem. Később az egyik férfi azt mondta:
„majd otthon megkereslek, és sírni fogsz”.
Arra a kérdésre, hogy Mészáros Lőrincnek dolgoznak-e, a férfiak azt mondták, ők csak turisták. A hajó körül ekkor láthatóan megnőtt a „turisták” száma. Egy olvasó korábban szintén jelezte, hogy hasonló módon küldték el, amikor fotót szeretett volna készíteni Mészáros Lőrincről.
A Rose D’Or két medencével rendelkezik, 12 vendéget tud fogadni, a kapitánnyal együtt 13 fős személyzet szolgálja ki. Hatótávolsága 5000 tengeri mérföld, ehhez 130 ezer literes dízeltartályát kell feltölteni. A Mészáros család augusztus 5-én inkább Cannes-ba hajózott tovább.
A monte-carlói Hercule kikötőben könnyen kiszúrható a 62 méteres Rose D’Or, amely Mészáros Lőrinchez köthető – számolt be róla a Telex. A lap szerint a hajó mérete és csillogása miatt különösen feltűnő, ezen a kikötőrészen ez az egyik legnagyobb. A Rose D’Or legalább július közepe óta járja a francia riviérát, a Vesselfinder adatai szerint pedig már július eleje óta mozog a Cannes–Saint-Tropez–Monte-Carlo útvonalon. Korábban az orosz bányászmogul, Konsztantyin Sztrukov tulajdonában állt, a SuperYachtFan szerint az ára 75 millió dollár lehetett, ami 27 milliárd forint.
Augusztus 4-én a Rose D’Or Antibes-ből tért vissza Monacóba. A fedélzeten ekkor látható volt a napozó Várkonyi Andrea, aki feltehetően Versace-bikinit viselt, valamint egy Mészáros Lőrincre hasonlító férfi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A hétvégén a Hungaroringen járt Szalai Vivien, a TV2 hírigazgatója, aki helikopterrel érkezett a versenypályára. Az utazásról több fotót is megosztott Instagram-oldalán.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő keddi posztjában arról írt, hogy Szalai több értékes ruhával és kiegészítővel is készült a rendezvényre. A bejegyzés szerint
egy 1 millió forintos Gucci ruha, egy 1,2 millió forintos Dior táska és egy 11 millió forintos karkötő is szerepelt a szettjei között.
A képviselő később egy másik posztban azt írta: „a tízmilliós Cartier karperec mellett volt a kezén egy hétmilliós Van Cleef&Arpels kösöntyű is. Így a hölgyet a ruhákkal, táskával együtt mintegy húszmillió forint díszítette”.
A hétvégén a Hungaroringen járt Szalai Vivien, a TV2 hírigazgatója, aki helikopterrel érkezett a versenypályára. Az utazásról több fotót is megosztott Instagram-oldalán.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő keddi posztjában arról írt, hogy Szalai több értékes ruhával és kiegészítővel is készült a rendezvényre. A bejegyzés szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megvan, hogy mikor vezetik be az új KRESZ-t – jöhet a szimulátoros oktatás, a gyalogos mobiltiltás és a 30-as zónák
Lázár János közlekedési miniszter szerint több mint 4,5 millió ember használja napi szinten azt a KRESZ-szabályrendszert, amit 1975-ben vezettek be. Állítása szerint időszerű a megújítása.
Lázár János építési és közlekedési miniszter a Lázár Live sorozat legfrissebb adásában Krakkó Ákos, miniszteri sajtófőnök társaságában beszélt az új KRESZ-ről. A miniszter úgy fogalmazott:
„Terveim szerint 2026. szeptember elsejével vezetnénk be az új KRESZ-t. 70 szervezettel egyeztettünk már és előkészítettünk egy nagy társadalmi konzultációt. 4,5 millió ember használja naponta ezt a kormányrendeletet, amelyet 1975-ben fogadtak el először, és felülvizsgálata és egy új megalkotása immáron elkerülhetetlen.”
Korábban lapunk is beszámolt róla, hogy teljesen új alapokra helyezhetik a közlekedési szabályokat: a gyalogosokra, kerékpárosokra, rolleresekre, autósokra egyaránt új szabályrendszert dolgoznának ki. Ennek értelmében:
Gyalogosként tilos lenne mobilozni az úttesten vagy a vasúti átjárónál, hogy a figyelem ne terelődjön el.
Az iskolák és óvodák környékén suli/ovi övezeteket hoznának létre, ahol tanítási időben csak 30 km/órával lehetne haladni.
Az autósokra vonatkozóan bizonyos autópálya-szakaszokon akár 140 km/órás sebesség is megengedett lenne.
A teherautók, buszok és utánfutós járművek sebességét lakott területen kívül egységesen 90 km/órára emelnék.
Bevezetnék a cipzárelvet, vagyis sávmegszűnésnél be kellene engedni az érkezőket – ha feltorlódik a forgalom.
A tompított fényszóró használata kötelező lenne lakott területen is, ha a jármű nem rendelkezik nappali menetfénnyel.
A biciklizésnél 14 éves kor alatt bukósisakot írnának elő, a zebrán áthaladás pedig legfeljebb 10 km/órával lenne engedélyezett – elsőbbség nélkül.
A járdán legfeljebb 10, a gyalogos-kerékpáros szakaszokon pedig maximum 25 km/órával tekerhetnének a bringások.
Kötelező lenne a megfelelő oldaltávolság az autósoknak biciklis előzésnél, sebességtől függően legalább 1 vagy 1,5 méter.
A rollereket 12 éves kortól lehetne használni, és az első két évben kötelezővé tennék a bukósisak viselését.
Az erősebb rollerekre a segédmotoros szabályok vonatkoznának, vagyis 14 éves kortól, maximum 45 km/órás sebességgel lehetne közlekedni.
Bevezetnék a szimulátoros oktatást is: ebből legfeljebb 6 óra válthatná ki a kötelező gyakorlatot, de azon felül bármennyit lehetne használni.
Tanulóvezetők a jövőben a család autójában is gyakorolhatnának, ha a kísérő legalább 10 éve jogosítvánnyal rendelkezik és büntetlen előéletű.
A B kategóriás jogosítvány mellé akár 125 köbcentis motor vezetésére is jogosultságot adhatnának.
A motorosokra új öltözködési szabály vonatkozna: lakott területen kívül kötelező lenne a zárt ruházat, zárt cipő és kesztyű.
Új táblák is megjelennének az utakon, például a „Puszi és haladj!”, amely rövid ki- és beszállásra figyelmeztetne az iskolák környékén.
Lázár János építési és közlekedési miniszter a Lázár Live sorozat legfrissebb adásában Krakkó Ákos, miniszteri sajtófőnök társaságában beszélt az új KRESZ-ről. A miniszter úgy fogalmazott:
„Terveim szerint 2026. szeptember elsejével vezetnénk be az új KRESZ-t. 70 szervezettel egyeztettünk már és előkészítettünk egy nagy társadalmi konzultációt. 4,5 millió ember használja naponta ezt a kormányrendeletet, amelyet 1975-ben fogadtak el először, és felülvizsgálata és egy új megalkotása immáron elkerülhetetlen.”
Korábban lapunk is beszámolt róla, hogy teljesen új alapokra helyezhetik a közlekedési szabályokat: a gyalogosokra, kerékpárosokra, rolleresekre, autósokra egyaránt új szabályrendszert dolgoznának ki. Ennek értelmében:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meghalt Ion Iliescu volt román államfő, az ország első szabadon választott elnöke – jelentette be kedden honlapján a bukaresti kormány.
A tüdőrákban szenvedő 95 éves politikust a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által működtetett Agrippa Ionescu Kórházban érte a halál, ahol az utóbbi két hónapban intenzív ellátásban részesült.
Ilie Bolojan, a négypárti bukaresti koalíciós kormány liberális miniszterelnöke a kormány sajtóirodája által közzétett nyilatkozatában az 1989 utáni Románia politikai vezetőjeként, volt elnökeként, a legfontosabb baloldali párt vezetőjeként jellemezte Iliescut, akinek az elnöki mandátuma idején olyan fontos döntések születtek az ország jövőjét illetően, mint az ország európai és euroatlanti integrációját célkitűzésként megfogalmazó 1995-ös Snagovi Nyilatkozat, illetve a Románia új szövetségesi rendszerét szentesítő 2003-as alkotmánymódosítás.
„Távozásával véget ért az ország jelenkori történetének egy jelentős, a 'decemberi fordulat utáni' korszaka, amelyben alapvetően átalakult a közélet. Ion Iliescu mától a történelem részévé és igazságos elemzésének tárgyává válik. Részvétem a gyászoló családnak, Ion Iliescu barátainak és minden hozzátartozójának”
– zárta üzenetét a román miniszterelnök.
A kommunista párt vezetésében korábban részt vevő, de Nicolae Ceausescu pártfőtitkár által félreállított Iliescu a Temesvárról indult népfelkelést és a diktátor menekülési kísérletét kihasználva 1989. december 22-én, a hadsereg több tábornokával együtt megalakított Nemzeti Megmentési Front (FSN) nevében ragadta magához a hatalmat, az FSN ugyanis a román forradalmat „élőben” közvetítő televízió adásán keresztül gyakorlatilag átvette az ország operatív irányítását.
1990-ben, az első szabad választásokon az érvényes voksok 85 százalékával választották az ország elnökévé, 1992-ben 61-39 százalékos szavazataránnyal nyert Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció (CDR) jelöltjével szemben. 1996-ban már 54-46 százalékos arányban elvesztette a választást Constantinescuval szemben, de 2000-ben újabb négy évre visszatért az elnöki hivatalba, miután a választás második fordulójában Corneliu Vadim Tudorral, a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) elnökével került szembe, akit 67-33 százalékos arányban győzött le.
Ion Iliescu 1996-tól 2000-ig, illetve 2004-2008-között az általa alapított, a Román Kommunista Párt (PCR) örökébe lépett párt szenátoraként vett részt a román törvényhozás munkájában. Pártja, amely több névváltoztatás után 2001 óta a Szociáldemokrata Párt (PSD) nevet viseli, 35 éven keresztül a román parlament egyik meghatározó politikai ereje maradt.
A román legfőbb ügyészség több ízben is megpróbálta bíróság elé állítani Ion Iliescut az 1989-es forradalom, illetve az 1990. júniusi úgynevezett „bányászjárás” – a politikai ellenfelek megfélemlítését célzó erőszakhullám – ügyében, de ezek a perek sosem jutottak el az érdemi tárgyalás szakaszába. A katonai ügyészség azt állította: Nicolae Ceausescu kommunista diktátor félreállítása után, az ország vezetését 1989 decemberében magához ragadó Nemzeti Megmentési Front rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket, hogy egy nem létező ellenség elleni győztes harccal legitimálja hatalmát.
Ion Iliescu 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között volt Románia elnöke. Románia Iliescu utolsó elnöki mandátuma idején, 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, és zárta le a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.
A bukaresti kormány kedd este rendkívüli ülést tart, hogy meghozza a volt államfő temetésével kapcsolatos döntéseket.
Meghalt Ion Iliescu volt román államfő, az ország első szabadon választott elnöke – jelentette be kedden honlapján a bukaresti kormány.
A tüdőrákban szenvedő 95 éves politikust a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által működtetett Agrippa Ionescu Kórházban érte a halál, ahol az utóbbi két hónapban intenzív ellátásban részesült.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
